I. évf. 11. szám * 2008. április 4 .

Madárinfluenza: nem terjesztik a postagalambok
                                                                                                                                                                               
Sajnos az elmúlt években Európában is többször felütötte fejét a madárinfluenza. Az egyes fertõzési gócokat karanténnal izolálták a szakemberek, ám több országban - köztük hanzánkban is - ennél is továbbmentek: megtiltották a postagalambok szállítását a versenyekre. A legfrissebb kutatások azonban azt bizonyítják, hogy galambjaink nem terjesztik a madárinfluenzát, fõleg nem azt a vírust, a H5N1-et, amely emberre is veszélyes lehet, s elsõsorban a fejletlenebb országokban már halálos áldozatokat is szedett.

Egy legfirissebb hír szerint február 26-án és 27-én a nyugat-európai országok szövetségeinek vezetõi megbeszélést folytattak a francia földmûvelésügyi minisztérium képviselõivel. Ennek a megbeszélésnek az eredménye többek között az lett, hogy Franciaországból a jövõben korlátozások nélkül rendezhetik meg versenyeiket a postagalambászok. A német szövetség honlapján megjelent beszámoló szerint aláírtak egy dokumentumot, amely szerint  Franciaország a madárinfluenza Németországban történõ kitörése esetén nem az egész országra kiterjedõen vezet be galambfelengedési korlátozásokat, hanem nagy valószínûség szerint csak területi korlátozásokat fog elrendelni. Ez nagy segítséget jelent az immár hagyományos nemzetközi versenyek megrendezéséhez. Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Franciaország rögzítette a 2008-as nemzetközi programot, amely a következõ:
Pau  - 2008. június 20.
Barcelona  - 2008. július 4.
Tarbes  - 2008. július 12.
Marseille - 2008. július 19.
Perpignan - 2008. augusztus 2.
National Brive - 2008. július 26.

Idehaza a galambászok összefogásával zajlott tudományos vizsgálat a madárinfluenzával kapcsolatban. A legutóbbi küldöttértekezleten dr. Jilly Bertalan, az ismeretterjesztõ bizottság vezetõje is foglalkozott a témával, megerõsítve, hogy a postagalambokat még szándékosan sem lehetett megfertõzni a vírus emberre is veszélyes formájával. Azt mondta, egy általános védõoltás elrendelése elsõsorban a közvélemény megnyugtatását szolgálná. Terjedelmes cikket írt dr. Schindler Gábor, az állategészségügyi bizottság elnöke a madárinfluenzával kapcsolatos tapasztalatokról, a hazai kísérletekrõl a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztõk Országos Szövetségének honlapján. Cikkének végkövetkeztetésében a védõoltással kapcsolatban így fogalmaz: "álláspontunk és a hazai vizsgálat eredményei szerint a galambok vakcinázása a közeljövõ lehetõsége!"  (Az írás eredeti helyén, itt olvasható el.)  Az ellentmondások mielõbbi feloldása érdekében szövetségünknek további tisztázó tárgyalásokat kellene kezdeményeznie mind a tudományos háttérszervezetekkel, mind a minisztériummal és más hatóságokkal, mert a világ minden pontján mûködik Murphy törvénye: ami elromolhat, az elõbb-utóbb el is romlik.

Furucz Zoltán

A madárinfluenzával kapcsolatban további információk olvashatók itt.
     

Kérdések és válaszok

A taiwani galambászok is nagyon kíváncsiak

Annak, hogy több, a galambászattal foglalkozó magazinnak írok, vannak következményei. Most nem pusztán a cikkírásra gondolok, vagy arra, hogy elküldöm a cikket a kiadónak és megjelennek, hanem arra, hogy az olvasók azt feltételezve, hogy értek valamelyest a galambokhoz, a postagalambsporthoz, kérdéseket tesznek fel. Bár úgy vagyok vele, hogy a galambászat számomra is tele van rejtélyekkel, de az "olvasói kérdések" nem jelentenek problémát, terhet számomra, sõt éppen ellenkezõleg.

Nyugat-Európában egyre többen a gyógyszereket és a vitaminokat
a takarmányra keverve adják a galamboknak

A holland galambász magazinban (NPO) rendszeresen, kéthavonta válaszolok az olvasói kérdésekre, és ugyanígy van ez, a német galambász újsággal, a Die Brieftaube-vel is. Ha van válaszom a kérdésekre (és ez nem mindig van így), akkor lehet, hogy az többek számára is érdekes. Volt olyan idõ, hogy minden kérdésre igyekeztem személyesen válaszolni, de ez majdnem megõrjített.

A másik pozitív oldala ezeknek a kérdéseknek, hogy gyakran inspirálnak cikkírásra is. Meg arra is megtanítanak, hogy hogyan gondolkodnak a galambászok. Különösen azok, akik mostanában kezdtek el galambászni. Olyan sokan abbahagyták ezt a sportot, hogy minden új tagnak örülnünk kell.

Az a véleményem továbbá, hogy aki cikkírásra adja a fejét ezekben az újságokban, az morális felelõsséggel is tartozik a tagok felé. Támogatni kell a sporttársakat, hogy folytassák a sportot és bíztatni másokat, hogy elkezdjék.

Ad Schaerlaeckens írása teljes terjedelmében Szili Méder Andrea és Szili Péter fordításában  itt   olvasható.

Helyesbítés. A március 21-i, 9. lapszámunkban közöltük Hofkens történetét, Ad Schaerlaeckens írását. Fordítóként tévesen Szili Méder Andreát és Szili Péter tüntettük fel. Hibánkért elnézést kérünk az érintettektõl.

Madárriasztó léggömb

Egyre több helyen okoz problémát különbözõ madarak nagy tömegben való megjelenése, gondoljunk csak a hatalmas városi galambfalkák kártevéseire. Néhány helyen dróthálóval védekeznek, de egyre több hazai cég ajánl ennél szemfülesebb eszközöket is.

Az egyik például madárriasztó léggömböt árusít meglehetõsen borsos áron, de állítólag ez még a galambok ellen is hatásos. Nekünk, postagalambá-szoknak azonban ingább ragadozómadár-riasztó léggömb kellene, ilyet azonban egyelõre nem találtunk. A léggömbbel viszont szabályozni lehetne a falka edzésidejét - legalábbis elméletileg. Bár ilyet még nem ttátunk használatban, a legtöbben ugyanis zászlózással, vagy egyéb módon - pöéldául labdák dobálgatásával - igyekeznek repülésre kényszeríteni a csapatot.

Lehet, hogy meg kellene próbálni a léggömböt?  

apróHIRDETÉS

Egészségi állapotom romlása miatt tenyészállományomat eladom. A galambok VILÁGHÍRES belga, holland, német tenyésztõk legkiválóbb galambjaitól származnak, melyeket személyesen hoztam be és utódaik biztosították, hogy 48 éve az élvonalban lehettem, illetve lehetek. Számos országos gyõzelem és helyezés fûzõdik nevemhez. Takács László ,,Ta-ki" 6781 Domaszék, József A. u. 14. Telefon: 30/ 9681-680.

Továbbra is várjuk olvasóink apróhirdetéseit, amelyeket ingyen közlünk. Ugyancsak szívesen adunk helyet elveszett vagy beült galambok adatainak is, hátha segíthetünk azzal, hogy ezeket eljuttatjuk a postagalambászok széles köréhez.

---------------------------------------------------------------------

Vagyonmegosztás az Észak-II Tagszövetségben

Több egyesület távozott az Észak-II Tagszövetségbõl, a vagyon megosztásáról nemrég döntött a küldöttértekezlet. Balogh László elnök bejelentette: a tárgyalások után az Észak-II Tagszövetség tulajdonában maradt, az újonnan vásárolt Mercedes galambszállító jármû, és a folyószámlán szereplõ összes pénzkészlet. A kivált egyesületeké lett a 2004-ben vásárolt felépítmény és a hozzá tartozó csereketrecek, továbbá a 2005-ben vásárolt utánfutó és a hozzátartozó csereketrecek. Megszavazták azt is, hogy a tagszövetség megmaradt vagyona egy és oszthatatlan.

Én és a héja...

Debrecen mellett egy erdõ közepén található az a telek, ahol Rocskó Aladár dúca áll. Az S-01 egyesületben versenyzõ sporttársunk szinte állandó harcban áll a ragadozó madarakkal. Kértük, ossza meg tapasztalatait olvasóinkkal, akik közül nagyon sokan vannak hasonló helyzetben. Ha valakinek vannak jó ötletei, szívesen helyet adunk lapunkban ezeknek is.

Mielõtt kifejteném tapasztalataimat a héjákkal kapcsolatban, meg kell jegyeznem, hogy a tartástechnológiám úgy néz ki, hogy galambjaimat október elején a dúcba zárom és következõ év március 15. magasságában engedem ki õket (szigorúan csak a versenygalambokat, a tenyészeket nem). Teszem ezt azért, mert öt éven keresztül télen is kijártak galambjaim, de a nagy veszteségek miatt a tapasztalat azt vonta maga után, hogy erre az idõbeosztásra térjek át.

Az özvegy módszerbõl adódóan galambjaimat reggel 6 és 7 között, valamint délután 1 és 2 óra között engedem ki forgó rendszerben. Ezen idõpontokat többször változtattam, de a héjatámadások gyakorisága nem csökkent. Tapasztalatom az, hogy az idõpont nem meghatározó tényezõ, annál inkább az a tény, hogy galambjaim az  évek során tapasztaltabbak lettek, így a veszteségeim éves viszonylatban a 20-25 darabról 5-10 darabra csökkentek.

Tudott dolog, hogy a héja "idõszakonként" a területét járõrözi, de azt is megfigyeltem, hogy a  járõrözési idõszaktól függetlenül mihelyst  a galambokat észleli a légtérben, azonnali támadásba lendül. Sajnálatosan  a támadások igen agresszívak és esetenként párban hajtják végre, ûzik és levadásszák a csapatból pánikszerûen kiváló galambot. A legeredményesebb a héja párok közül a tojó. Tapasztalatom szerint õ a legeredményesebb, legkitartóbb vadász.

Mint korábban említettem, próbáltam az idõpontokon változtatni a veszteségek elkerülése végett azzal, hogy nem a járõrözési idõszakban engedtem ki a galambjaimat. A legnagyobb veszteségek a fiatal, egyéves galambok körébõl kerültek ki, mivel valószínûleg még kevés tapasztalattal bírtak. Különösen nem ajánlom a hasonló helyzetben lévõ galambász sporttársaimnak, hogy késõ õszi (augusztus, szeptember) kelésû galambokat tartsanak, mivel ezek szinte mindegyike tavasszal áldozatául esik a héjának.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.

Vasárnap a második - ismét galambásztalálkozó lesz
A bajnok titkairól, az állatorvos az egészséges galambokról beszél

Kiadja a Garmondtext Lap- és Könyvkiadó Kft * Fõszerkesztõ: Furucz Zoltán A-42 (20/373-0580)
telefon/fax: 27/316-100, e-mail: nyomda-kiado@vnet.hu

A leíratkozáshoz küldjön üzenetet a nyomda-kiado@vnet.hu e-mail címre NEM szöveggel, a felíratkozáshoz pedig IGEN szöveggel!