Postagalamb_2008

Richard Clayderman-tól, a romantikus játékáról híres zongoristától megkérdezték, hogy hogyan tud ilyen szépen játszani? Azt felelte, hogy nagyon egyszerû. Csupán a megfelelõ billentyût a megfelelõ idõben kell lenyomni.

Ahogy Richard Clayderman is megmondta

TENYÉSZTÉSI MUNKA

KIS ÁLLOMÁNYOKBAN

Eddigi 25 éves galambász-pályafutásom tele van teljesületlen reménnyel, mint gondolom, a legtöbbünké, hiszen egyetlen bajnokhoz legalább 100 másik kell, aki nem gyõz. Többek között arra is jó volt az eltelt idõ, hogy sok sporttársammal beszéljek, teljesítményükrõl és elképzeléseikrõl benyomást szerezzek. Az így szerzett tapasztalatokat összevetettem azokkal, amikhez olvasással jutottam és megpróbáltam következtetéseket levonni.

Úgy látom, hogy azok végeznek a listák elején, akik nem sajnálják minden idejüket és jelentõs anyagi erõforrásokat értelmes módon hobbijukra áldozni. Ez a tisztántartott, jó dúcban, a galambbal való szoros kapcsolatban, a viszonylag nagyobb létszámban, tervszerû és következetes dúcvezetési és versenyzési szisztémában, túlzónak tûnõ gyógyszerfelhasználásban és drága kiegészítõ szerek alkalmazásában jelenik meg. Ahány ház, annyi szokás, de a felsorolt szempontokból egynél több kihagyása, úgy tûnik, esélytelenné teszi a galambászt a versenyeken. Mármost a legtöbben nehezen viseljük a tartós esélytelenséget, és a kifogások, amelyeket arra használunk, hogy ezt ne kelljen belátni, tipizálhatók. Mint minden használható önigazolás, ezek is tartalmaznak igazságmagvakat.

Csodaszer, vagy dopping. A legjámborabb elképzelés. Anélkül, hogy megpróbálnék a mélyére hatolni, könnyen belátható, hogy egy esetleges nagyhatékonyságú teljesítményfokozó szer sem csinál a rossz galambból jót. Hiába falnám fel a világ összes doppingját, nem érnék célba egy maratoni futóversenyen, mert nem vagyok rá alkalmas.

"Én tenyésztõ vagyok!" Csak még az eredményekre várni kell, valószínûleg az örökkévalóságig. Ha a fent sorolt feltételeket nem biztosítjuk, nem tudunk érdemben szelektálni sem, mert a galamboknak nincs esélyük megmutatni valós képességeiket. Elvileg lehetséges egy igénytelenségre szelektált állományt kialakítani, sõt részsikerek is elérhetõk, de ezek a madarak sosem lesznek igazi versenytársai azoknak, melyek kitenyésztésekor kizárólag a teljesítmény volt a kérdés és nem az, hogy mit viselnek el.

Molnár Tamás írása teljes terjedelmében itt olvasható.

Egy baráti társaság, amelyrõl még kevesen hallottak

A Budapest és környéke Galambászok Baráti Társasága már öt éves, de léterzésérõl csak kevesen hallottak. Az alapító tagok közül többekkel beszéltem, illetve az egyesület célkitûzéseit elolvasva az az egy gondolat jutott az eszembe, hogy a magyar galambsport modernizálása - szigorúan a magyar hagyományokat betartva- egy újfajta szemléletmód, galambász kultúra kialakítása Magyarországon. Az alapítók eltökélt célja a tenyésztés, a versenyzés, a galambegészségügy és elsõsorban a saját galambjaink, értékeink megbecsülése, egymással és a nagyvilággal való elismertetése, szakmai mûhelyként a szövetség segítése.

A baráti társaság a galambászatért tenni akaró galambászokat tömörít magába. A klubhoz bárki csatlakozhat, akár tagsági viszony nélkül is. Tagjai között olyan eredményes galambászok vannak, akik jobbító, modernizáló szándékkal fordulnak a sport felé. A taglistán szerepelnek többek között Oláh Sándor, Horváth Jenõ, Horváth Károly, Makádi Zoltán, Nagypál László és még sorolhatnánk.

A klub nemrég összejövetelt tartott Budapesten, s fontos témákról beszélgettek a jelenlévõk. Olyan dolgokról, amelyek sokkal inkább a jövõrõl szólnak, hiszen megkezdõdött egy jól érzékelhetõ folyamat, amely a kiutat keresi a mai, többé-kevésbé elavult rendszerbõl.

*******************************************

Magyar találékonyság?

Az alábbi történetet egy olvasónk küldte be, mint érdekességet. Lehet, hogy igaz, de az is lehet, hogy semmi köze a valósághoz.

Egy afrikai gyémántbányában dolgozott egy leleményes magyar férfi. Naponta hússzor tartottak razziát a biztonsági õrök, hogy nehogy "véletlenül" bárki is el tudjon tulajdonítani egyetlen aprócska darab gyémántot is. Rendszeresen megmotozták a dolgozókat. A mi leleményes magyar emberünk a hosszú évek során (hat éve dolgozott a bányában) kifigyelte, hogyan mûködik a bánya biztonsági rendszere és rájött, hogy a rendszeres ellenõrzés bent és a munkából hazafelé menet történik, viszont beérkezéskor senki nem ellenõrzi a dolgozókat.

Emberünk kitalálta, hogy galambokat fog titokban bevinni a bányába és azokkal hazaküldi a családjának a gyémántot. Hát sikerült is neki...

>>> Kiváló származású tenyészállományom második kelésû fiataljait teljes egészében sporttársi áron kiadom. Galambjaim 20 év élversenyzõi pályafutásom során szerzett tapasztalataim alapján tenyésztem.

Tomori László A-23 Nagykáta, tel.: 30/9-552-059, e-mail: tokeszka@freemail.hu.

		A postagalamb 2008. április 25. I. évf. 14. szám Dúcvezetés - Versenyzés - Tenyésztés
		Ha tetszik hírlevelünk, kérjük, iratkozz fel címlistánkra! A hírlevél csatolt cikkei Adobe Acrobat Readerrel nyithatók meg. Ha nincs telepítve, ingyen letölthetõ a következõ helyrõl: http://letoltes.prim.hu/letoltes/fajl/496/ A korábbi hírlevelek és a csatolt pdf-állományok a következõ helyrõl tölthetõk le: www.vaci-naplo.hu/postagalamb
Richard Clayderman-tól, a romantikus játékáról híres zongoristától megkérdezték, hogy hogyan tud ilyen szépen játszani? Azt felelte, hogy nagyon egyszerû. Csupán a megfelelõ billentyût a megfelelõ idõben kell lenyomni. Ahogy Richard Clayderman is megmondta TENYÉSZTÉSI MUNKA KIS ÁLLOMÁNYOKBAN Eddigi 25 éves galambász-pályafutásom tele van teljesületlen reménnyel, mint gondolom, a legtöbbünké, hiszen egyetlen bajnokhoz legalább 100 másik kell, aki nem gyõz. Többek között arra is jó volt az eltelt idõ, hogy sok sporttársammal beszéljek, teljesítményükrõl és elképzeléseikrõl benyomást szerezzek. Az így szerzett tapasztalatokat összevetettem azokkal, amikhez olvasással jutottam és megpróbáltam következtetéseket levonni. Úgy látom, hogy azok végeznek a listák elején, akik nem sajnálják minden idejüket és jelentõs anyagi erõforrásokat értelmes módon hobbijukra áldozni. Ez a tisztántartott, jó dúcban, a galambbal való szoros kapcsolatban, a viszonylag nagyobb létszámban, tervszerû és következetes dúcvezetési és versenyzési szisztémában, túlzónak tûnõ gyógyszerfelhasználásban és drága kiegészítõ szerek alkalmazásában jelenik meg. Ahány ház, annyi szokás, de a felsorolt szempontokból egynél több kihagyása, úgy tûnik, esélytelenné teszi a galambászt a versenyeken. Mármost a legtöbben nehezen viseljük a tartós esélytelenséget, és a kifogások, amelyeket arra használunk, hogy ezt ne kelljen belátni, tipizálhatók. Mint minden használható önigazolás, ezek is tartalmaznak igazságmagvakat. Csodaszer, vagy dopping. A legjámborabb elképzelés. Anélkül, hogy megpróbálnék a mélyére hatolni, könnyen belátható, hogy egy esetleges nagyhatékonyságú teljesítményfokozó szer sem csinál a rossz galambból jót. Hiába falnám fel a világ összes doppingját, nem érnék célba egy maratoni futóversenyen, mert nem vagyok rá alkalmas. "Én tenyésztõ vagyok!" Csak még az eredményekre várni kell, valószínûleg az örökkévalóságig. Ha a fent sorolt feltételeket nem biztosítjuk, nem tudunk érdemben szelektálni sem, mert a galamboknak nincs esélyük megmutatni valós képességeiket. Elvileg lehetséges egy igénytelenségre szelektált állományt kialakítani, sõt részsikerek is elérhetõk, de ezek a madarak sosem lesznek igazi versenytársai azoknak, melyek kitenyésztésekor kizárólag a teljesítmény volt a kérdés és nem az, hogy mit viselnek el. *Molnár Tamás írása teljes terjedelmében itt olvasható.*		Egy baráti társaság, amelyrõl még kevesen hallottak A Budapest és környéke Galambászok Baráti Társasága már öt éves, de léterzésérõl csak kevesen hallottak. Az alapító tagok közül többekkel beszéltem, illetve az egyesület célkitûzéseit elolvasva az az egy gondolat jutott az eszembe, hogy a magyar galambsport modernizálása - szigorúan a magyar hagyományokat betartva- egy újfajta szemléletmód, galambász kultúra kialakítása Magyarországon. Az alapítók eltökélt célja a tenyésztés, a versenyzés, a galambegészségügy és elsõsorban a saját galambjaink, értékeink megbecsülése, egymással és a nagyvilággal való elismertetése, szakmai mûhelyként a szövetség segítése. A baráti társaság a galambászatért tenni akaró galambászokat tömörít magába. A klubhoz bárki csatlakozhat, akár tagsági viszony nélkül is. Tagjai között olyan eredményes galambászok vannak, akik jobbító, modernizáló szándékkal fordulnak a sport felé. A taglistán szerepelnek többek között Oláh Sándor, Horváth Jenõ, Horváth Károly, Makádi Zoltán, Nagypál László és még sorolhatnánk. A klub nemrég összejövetelt tartott Budapesten, s fontos témákról beszélgettek a jelenlévõk. Olyan dolgokról, amelyek sokkal inkább a jövõrõl szólnak, hiszen megkezdõdött egy jól érzékelhetõ folyamat, amely a kiutat keresi a mai, többé-kevésbé elavult rendszerbõl. ******************************************* Magyar találékonyság? Az alábbi történetet egy olvasónk küldte be, mint érdekességet. Lehet, hogy igaz, de az is lehet, hogy semmi köze a valósághoz. Egy afrikai gyémántbányában dolgozott egy leleményes magyar férfi. Naponta hússzor tartottak razziát a biztonsági õrök, hogy nehogy "véletlenül" bárki is el tudjon tulajdonítani egyetlen aprócska darab gyémántot is. Rendszeresen megmotozták a dolgozókat. A mi leleményes magyar emberünk a hosszú évek során (hat éve dolgozott a bányában) kifigyelte, hogyan mûködik a bánya biztonsági rendszere és rájött, hogy a rendszeres ellenõrzés bent és a munkából hazafelé menet történik, viszont beérkezéskor senki nem ellenõrzi a dolgozókat. Emberünk kitalálta, hogy galambokat fog titokban bevinni a bányába és azokkal hazaküldi a családjának a gyémántot. Hát sikerült is neki...
Egy különös nagymama Az alábbi videót egyik budapesti olvasónk találta az interneten. A történet tanulságos: a báránybõr mögött gyakran farkas rejtõzik. Óvakodjunk hát a különös nagymamáktól, fõleg, ha spanyolul beszélnek! *A videó itt nézhetõ meg.*		Egy kis trükközés a Briconoknál Az alábbi kis írás a Dél-Tisza Tagszövetség honlapján jelent meg. Érdemes elolvasnia a Bricon-tulajdonosoknak. "Ma a következõ, apró de bosszantó hibára derült fény az új szoftver használata közben: OTTHON, a galambházban elhelyezett antennával tréning módban rögzített galambok törlése többféle módon lehetséges. Amennyiben tréning után de törlés elött le van húzva az óra, utána ismét elindítva látszólag nem lehet az órával semmit se csinálni, nem jön elõ a MENÜ. Ezt elöcsalogatni többféle módon lehet: az óra csatlakoztatásakor a C-betüt folyamatosan nyomni kell, míg meg nem jelenik a MENÜ felirat, ezután minden mûködik a megszokott módon. Segít megoldani a helyzetet egy galamb vagy egy chip antennának való megmutatása folyamatosan bekapcsolt rendszer mellett, ezután ismét él a MENÜ lehetõsége. Egyesületi rendszerrel is ki lehet törölni a tréningeztetett galambokat. Van mód szoftverfrissítésre, ami kiküszöböli ezt a hibát. A legegyszerûbb mégis az, ha a tréning végén rögtön ki van törölve minden, és csak utána áramtalanítva a készülék, akkor nem fog jelentkezni ez a hiba."
*Egy hasznos könyv okos galambászoknak* Már sokan forgathatták haszonnal a Pintér és fiai dúc által kiadott érdekes szakkönyvet, amelyet ezúttal részletesebben is bemutatunk. Európa legnagyobb tenyésztõit, versenyzõit mutatják be szakszerûen, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy mások is tanulhassanak belõle. A szerzõk hosszabb távon gondolkodnak és kedvezõ visszajelzések esetén egy sorozat kiadásán törik a fejüket. *A könyvet és írásának körülményeit részletesen bemutató cikk itt olvasható.*	apróHIRDETÉS >>> Kiváló származású tenyészállományom második kelésû fiataljait teljes egészében sporttársi áron kiadom. Galambjaim 20 év élversenyzõi pályafutásom során szerzett tapasztalataim alapján tenyésztem. Tomori László A-23 Nagykáta, tel.: 30/9-552-059, e-mail: tokeszka@freemail.hu. >>> Egészségi állapotom romlása miatt tenyészállományomat eladom. A galambok VILÁGHÍRES belga, holland, német tenyésztõk legkiválóbb galambjaitól származnak, melyeket személyesen hoztam be és utódaik biztosították, hogy 48 éve az élvonalban lehettem, illetve lehetek. Számos országos gyõzelem és helyezés fûzõdik nevemhez. Takács László ,,Ta-ki" 6781 Domaszék, József A. u. 14. Telefon: 30/ 9681-680. >>> Keresem Horváth János régi könyvét, valamint Horn Artúr postagalambokkal foglalkozó kiadványát. Minden régi, a postagalambászattal kapcsolatos dolog érdekel. E-mail: tubi2002@freemail.hu. Tel.: 70/366-1496. Továbbra is várjuk olvasóink apróhirdetéseit, amelyeket ingyen közlünk. Ugyancsak szívesen adunk helyet elveszett vagy beült galambok adatainak is, hátha segíthetünk azzal, hogy ezeket eljuttatjuk a postagalambászok széles köréhez.		A forma Valahogy a mai magyar postagalambsportban kezdik elfelejteni a régiek tudását. Például nem esik szó a formáról. Pedig az nem ment ki a divatból. Régebben, mikor szegényebb volt az ország, kevesebb galamb tartására volt lehetõség, és emiatt sokkal jobban oda kellett figyelni a pár épkézláb galambra. Azzal fõzhetünk, ami van, és ha kevés a nyersanyag, be kell osztani. Ha két galambász összejött, szóba kerültek a galambbal kapcsolatos apróságok. Ma mindenki sok galambot tart, a válogatás tapasztalati úton zajlik (sok reptetésbõl áll össze a csapat), és a beszélgetések témája a gyógyszer, a gyorsító, a vitamin. Na, ezekre is adok majd tippeket, de most maradjunk a galambnál. Mi is az a forma? Varázsszó, vagy csak egy tényezõ a megismerhetõ részletekbõl? A biológiai óra tél végén kizökkenti a szervezetet a henyélésbõl, és elkezdi arra ösztökélni, ami minden élõlény feladata: utódokat kell produkálni. Ehhez több erõre és tevékenységre van szükség, és a biológiai óra gyorsítani kezdi az életfunkciókat. Nulla aktivitásból felfutó ágba lép a szervezet, majd a nálunk uralkodó éghajlatnak és az állatfajtának megfelelõ idõpontban, õsz elején elindul a fékezés. A szervezet fokozatosan visszaáll a nulla aktivitásra, hogy csak a téllel kelljen megbirkóznia. Az állatok szervezete ugyanis nem tudja, hogy az egyed viszonylag biztonságos tél elé néz, hiszen etetjük, széltõl-ködtõl-prédálóktól óvjuk. A szervezet azt hiszi, hogy az évmilliók óta bevált óvatos taktikára szüksége van a galambnak, és ezért mereven ragaszkodik ehhez a bevált ciklikus módszeréhez. *Gelencsér Ernõ írása itt olvasható*.
	Galambász vásár lesz május 4-én! KLIKK IDE! Royal Derby pénzdíjas versenyek!

Kiadja a Garmondtext Lap- és Könyvkiadó Kft * Fõszerkesztõ: Furucz Zoltán (20/373-0580) telefon/fax: 27/316-100, e-mail: nyomda-kiado@vnet.hu A leíratkozáshoz küldjön üzenetet a nyomda-kiado@vnet.hu e-mail címre NEM szöveggel, a felíratkozáshoz pedig IGEN szöveggel!