Vecsey Ferenc
(1893 Budapest - 1935 Róma)

Világhírű magyar hegedűművész. Zenész családban született és nevelkedett, hiszen édesanyja zongoraművész, édesapja képzett hegedűs volt. Öt éves korában édesapja kezdte tanítani, hét évesen Hubay Jenő növendéke lett Budapesten, majd Berlinben a kortársak által rendkívüli tiszteletnek örvendő világhírű magyar hegedűművész, Joachim József tanítványa, itt lépett fel első nyilvános hangversenyén tíz évesen.

A csodagyerekből harmónikus lelkű művész érett. Bejárta egész Európát, Észak-, és Dél-Amerikát, de eljutott a cári családhoz is. Koncertezett Spanyolországban is, ahol Bartók Béla volt a zongorakísérője. Minden fellépése teljes sikert hozott. Családi körülményei Olaszországhoz kötötték - felesége olasz grófnő volt -, így idehaza viszonylag ritkán koncertezett. 1907-ben a Liszt Ferenc nevét viselő főiskola avatásán Hubay Jenővel játszott kettősversenyt. A jelentős korkülönbség ellenére tizenhat évesen Dohnányival (aki ekkor 32 éves) adott szonáta koncertet Budapesten a Zeneakadémián. Nagyon híres volt londoni koncertje, ahol Carussoval és Melbaval, a világhírű énekesekkel lépett fel.

A kortárs zenét felkarolta, hiszen például több Sibelius művet játszott vagy mutatott be.

Amerre koncertezett, mindenütt a közönség ünnepelt kedvence volt. A publikumot előkelő, fölényesen virtuóz és kifinomult előadó készségével hódított meg. Tóth Aladár szerint: "A szabadság zsenije, vagyis zseniálisan szolid." "Szebben lehet hegedülni, de jobban nem."

Zeneszerzőként is számon tartjuk: Caprices, Cascade, La Reve, Humoresque, Souvenir, Valse Triste stb. Ezekben a művekben a hegedűsök számára kínál remek karakterdarabokat.

Hangszeres kísérleteket is folytatott, nevéhez fűződik a modern Bach vonó feltalálása.

Korának legkiválóbb elmeivel széleskörű levelezést folytatott: Joachim József, Bartók, Paderewski, Hubay, A. Nikish, Sauer, Burmester, D'Albert, Auer, Humperdinck, Kubelik, Thibaud tartoztak levelező partnerei közé.

Vecsey Ferenc

Vissza | Előre