Ballagási idézetek

"Bár zord a harc,
Megéri a világ
Ha az ember
Az marad, ami volt;
Nemes, kűzdő, szabadlelkű diák."


"A szárny megnőtt üresen áll a fészek
Csak álom volt a szép diákvilág
S mint a fecske alkonyati szélben
Ma szárnyat bont egy sereg diák."


"Nem kívánom senkitől,
Hogy csodás dolgot tegyen,
De joggal elvárom mindenkitől,
Hogy mindig ember legyen."


"Nemes önbizalom, de ne az önhittség
Rugói lelkedet nagy célra feszítsék,
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben."


"Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog,
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot..."


"Mindenik embernek
A lelkében dal van
És a saját lelkét
Hallja minden dalban
És akinek a lelkében az ének
Az hallja a mások énekét is szépnek"


"Vigyázz nagyon, hogy ember maradj
Holnapra törve a mából,
És túl ne lobbanj holnapután
A tegnapi lángolástól"


"Találkozás és búcsúzás
Az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
S az emlék megmarad."


"Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is, ha nem élnek már benned
Remények és csodák."


"Régi harcok, régi kopott könyvek
Derű, mosoly, néha fájó könnyek
Múlik minden, suhannak az évek
Búcsút intünk fájó diákévek."


"Lehet, hogy gyenge még a hangunk
Lehet, hogy léptünk még bizonytalan,
De indulunk, a szépet, jót akarjuk,
Érezzük, hogy hitünknek szárnya van."


"20 éves lesz lassan már a gyermek,
Álmainak fénye szakadt már,
De hiszi még, hogy új álmai lesznek
S álmaiért újra síkra száll."


"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha,
Remény, csalódás, küzdelem, bukás,
Sírig tartó nagy versenyfutás.
Keresni mindig a jót, a szépet,
S meg nem találni, - ez az élet."


"Töröld le könnyedet
Kisírt szemedben mosoly
Legyen és derű,
Minden nap kezdődik valami
Valami nagyszerű,
Valami gyönyörű."


"Megcélozni a legszebb álmot
Komolyan venni a világot
Mindig szeretni és remélni
Úgy érdemes a földön élni"


"Ember vigyázz, figyeld meg jól világod,
Ez volt a múlt, emez a vad jelen. -...
És mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
Hogy más legyen"


"Ah vége, vége! Vagy ki tudja?
Diák marad az ember, amíg él,
Leckéjét a sírig tanulja:
Nehezebbet folyvást a réginél!"


"Eddig csak álmodtunk, terveztünk még,
Most valóra válhat minden, ami szép.
Az élet, a munka tárt karokkal vár,
S hogy szép lesz-e, csak rajtunk áll."


"Nem elég jóra vágyni:
A jót akarni kell!
És nem elég akarni:
De tenni, tenni kell."


Előtted a kűzdés,
Előtted a pálya,
Az erőtlen csügged,
Az erős megállja,
És tudod az erő micsoda?
- Akarat, mely elöbb vagy utóbb,
De borostyánt arat.


Fény vagy te is, lobogj hát,
Melegíts, és égess
Hinned kell, hogy a világ,
Teveled is ékes.


Egyszer mindent elér az ember,
Azt is, mi most még messze cél.
Csak küzdj és áldozz, ne csüggedj el,
S győzelmed lesz a hősi babér.


Minden elmúlik, mint az álom,
Elröpül, mint a vándormadár,
Csak az emlék marad meg a szívben,
Halványan, mint a holdsugár.


És érezzék egy kézfogásról
rólad, hogy jót akarsz,
és te is tiszta jó vagy,
S egy tekintetük elhitesse véled:
Szép dolgokért élsz és
Érdemes élned!


Az életpálya: kétes és nehéz
Vezéreljen rajta egy túlvilági kéz.
S ha lépsz, fontold meg léptedet
Mert onnan visszalépni, nem lehet.

---

Vissza Kezdő oldal Bemutatkozás