A 40 méterrel a Forum Romanum fölé magasodó Palatinus (Palatine) nem csak az egyik Róma hét dombja közül, úgy tartják, Kr. e. 753-ban itt ölte meg Romolus Remust, és határozta el, hogy megépíti Rómát, így a Római Birodalom története innen indult. De a legendán túl, valóban itt éltek Róma első lakói, feltártak a Krisztus előtti 10. század környékén épített házakat is. Régen itt voltak a villáik, és palotáik Róma nemeseinek, ez volt a város legelőkelőbb helye, és ma is ezen a dombon a legdrágább az ingatlanárak Rómában. Innen csodálatos természeti környezetben élvezhető Róma egyik legszebb panorámája. Számos ókori rom fedezhető fel a dombon. A legnagyobb, 165 méter hosszú, és 80 méter széles a Stadium, egy ókori római stadion, melynek rendeltetése, és építési ideje nem ismert. Egy másik jelentős rom a Flavius-palotáé (Domus Flavia), amelynek építése Kr. u. 92-ben fejeződött be. A Flavius-palotától délkeletre foglal helyet Augustus palotája (Domus Augustana), amely a római császárok palotája volt. Az egyik legépebben megmaradt műemlék a Palatinuson Livia háza (Casa di Livia), melynek romjai Augustus palotájától kb. 200 méterre lelhetők fel. Ehhez közel, nyugatra, egy platón áll Cybele temploma, amely kb. Kr. u. 200-ban épülhetett.
Eljutás: Metró: B vonal: Colosseo megálló. Vagy elérhető 5 perc gyaloglással a Piazza Veneziától.
Belépőjegy (2009): Kombinált jegy: Colosseum, Forum, és Palatinus múzeum: 13,5 Euró. 18-24 éveseknek: 8 Euró. 18 év alatt, és 65 év felett 1,5 Euró. - Itt is megvásárolható
Caracalla termái
A Római Birodalom második legnagyobb közfürdője 212 és 216 között épült, amikor Caracalla volt Róma császára. Egykor 33 hektár területet foglalt el, a fürdő épülete 228 méter hosszú, 116 méter széles, és 38,5 méter magas volt. A becslések szerint egyszerre 1600 fürdőző befogadására volt alkalmas, és naponta 15-20 ezer m3 vizet használtak fel a működtetéséhez. Igen bonyolult rendszere volt, a meleg, és a forró fürdők fűtését fatüzelésű bojlerek biztosították. Nem csak egy fürdő volt, gyakorlatilag egy szórakoztató-központ: könyvtár, és művészeti galériák voltak benne, a főépületet kertek vették körül, ahol az emberek sétálhattak, és beszélgethettek. Bárok, boltok, és még bordélyház is működött itt, amely valószínűleg a költségek fedezését szolgálta, hiszen a fürdőbe való belépés ingyenes volt.
Eljutás: Metró: B vonal: Circo Massimo állomás.
Belépőjegy (2009): 6 Euró. Diákoknak és nyugdíjasoknak ingyenes. A rom megóvása érdekében a fürdő csak bizonyos részeit lehet bejárni.
Piazza del Popolo
A római tér jelentése az olasz nyelvben "emberek tere" lenne, de itt a popolo a poplars szóból származik, ami nyárfát jelent. Gyakorlatilag ez a tér jelenti a kaput Róma óvárosához, és a vonatok, repülőgépek térhódítása előtt ez volt az a tér, amellyel először találkoztak a Rómába érkező utazók. A tér évszázadokon keresztül kivégzések helyszíne volt, az utolsót 1826-ban hajtották végre. A tér jelenlegi kinézete neoklasszikus, 1811 és 1822 között épült. A tér közepén egy egyiptomi obeliszk áll. Ez Róma második legrégebbi obelszikja, és 26 méteres magasságával az egyik legmagasabb. Kr. e. a 10. században Augusztusz hozatta Rómába, és eredetileg a Circus Maximusban állt (amely jelenleg már csak egy park). A piazzára 1589-ben került.
A piazza északi részén az ősi Santa Maria del Popolo templom áll. 1099-ben egy kápolna épült ide, amely később templom lett. 1472 és 1477 között újjáépítették, amellyel az olasz reneszánsz nagyszerű példája lett. A templombelső igazi mesterműveket ígér. Kápolnáiban többek között Caravaggio, Pinturicchio, Andrea Bregno, Bernini, és Raffaello Sanzio művei találhatók. A Chigi kápolna kupoláját Raffaello a világ teremtése című mozaikja díszíti.
Szintén érdekes a tér számos szép szökőkútja.
Cím: Via Liberiana, 27.
Eljutás: Metró: A vonal: Flaminio állomás.
Piazza Venezia
A Capitolium lábánál, a Roman Forumhoz közel található tér nevezetessége a II. Vittorio Emanuele emlékmű. A hatalmas emlékmű, amit sok római, és turista szeret, de sokan egyenesen útálnak, és csúnyának, túl nagynak tartanak, szinte Róma minden részéről látható. Az emlékművet az egységes Olaszország első királyának, II. Vittorio Emanuele-nek való tisztelgés jeléül építették. 1895-ben Guiseppe Sacconi tervezte, és végül 1935-re készült el. Bottinióból származó fehér márványból készült. Az emlékműben az ismeretlen katona sírja is megtalálható, egy öröklánggal, ez az I. világháború után épült fel.
Eljutás: A Piazza Venezia nagy, zsúfolt tömegközlekedési csomópont, szinte minden buszjárat megáll itt (pl. a 40-es).
Quirinale domb
A Quirinale domb Róma hét dombjának egyike. Itt, a Quirinale palotában (Palazzo del Quirinale) van az olasz köztársasági elnök székhelye. Mára a palota az olasz állam egyik szimbolumává vált. 1573-ban XIII. Gergely pápa építette, nyári rezidenciájának, majd az olasz királyság intézményének 1946-os megszünéséig az olasz királyok székhelye volt. A domb további nevezetessége még négy 16. századi szökőkútja, számos villája, az 1732 és 1735 között épült Palazzo della Consulta, amely ma az olasz Alkotmánybíróság székhelye, egyéb kormányzati épületei, és több szép egyházi épülete.
