A fák belső élete

A bonsai nemcsak egy növény „kialakítását", hanem annak hosszú évtizedeken át tartó helyes gondozását is jelenti. Ebben nagy segítségünkre lehet a növények alapos biológiai ismerete. Alapjában véve minden fa és cserje többé-kevésbé alkalmas bonsal nevelésére. Sokkal inkább azt felejtik el sokan, hogy a kialakításában nem csak a föld feletti növényrészeknek, hanem a föld alattiakak is legalább akkora jelentősége van. Még egy virtuóz módon elkészített alkotás is bukásra van ítélve, ha a növény életfeltételeit nem vesszük figyelembe. Ha azt szeretnénk, hogy alkotásunk évtizedekig sikeres legyen, akkor értenünk kell a növény felépítéséhez, és ennek megfelelően kell cselekednünk, így felismerhetjük az olyan fontos alakítási feladatok, mint a gyökérmetszés, az átültetés, a formáló metszések és a drótozás idejét, és mindezeket a munkákat a növény biológiájának megfelelően végezzük el. Ha például rosszul, választjuk meg a gyökérmetszés idejét, akkor esetleg fontos tartalék tápanyagokat távolítunk el, és ez által feleslegesen gyengítjük a bonsait. Ez végül oda vezet, hogy vontatottá válik a növény további fejlődése.

 EGY KIS BOTANIKA

A fák és cserjék a fás szárú növényekhez tartoznak. Minden hajtásos növényhárom részre gyökérre, törzsre vagy szárra, valamint levelekre különül. Egy növény csak addig képes növekedni, amíg ez a három alkotórész megfelelő egyensúlyban van. A növény tulajdonképpen akkor állítja le a föld fölötti növekedését, amikor a gyökerei már nem találnak elegendő helyet a növekedéshez. Ezért gyökérmetszéssel ésátültetéssel gondoskodhatunk a gyökér terjeszkedéséhez szükséges térről. Ez az akció azonban csak akkor lehet sikeres, ha a föld feletti növényrészek megmetszésével ismét gondoskodunk a szükséges egyensúlyról. Ha ez nem sikerül, akkor a csökkentett gyökérlabda már nem látja el megfelelően a leveleket és a kialakításhoz szükséges fontos farészek elpusztulnak.

A sejt, mint építőelem

Minden állat és minden növény sejtekből áll. A szervezet nagyságától függetlenül a legtöbb sejt olyan kicsi, hogy szabad szemmel nem is látható. A legtöbb növénynek cellulózból álló többrétegű fala van. A fal adja meg a sejtek alakját, a sejthártya |pedig körülzárja a sejtplazmát és az ebben található sejtmagot, mely a kémiailag rögzített öröklési információt (DNS) tartalmazza. A sejtplazma a tartalmával: fehérjével, szénhidrátokkal, vízzel, ásványi sókkal ésa parányi sejtszervekkel egyfajta vegyi üzemet testesít meg. A fás növényi részek, úgy, mint a fák és cserjét törzse, ágaik és hajtásaik különleges szilárdságot nyernek az által, hogy a sejtfalakban lignin nevű faanyag raktározódik el.

A fák és cserjék felépítése

A fák és cserjék növekedési formájukban jelentősen eltérnek egymástól. Míg a fákra a kimondottan csúcsnövekedés jellemző, addig a cserjék inkább bázishangsúlyosak. A fák csúcsrügyei kifejezetten sok növekedési hormont termelnek. Ezek serkentik a csúcsrügyek kihajtását, míg ezzel egyidejűleg az alárendelt rügyek fejlődését elnyomják. Ez oda vezet, hogy a fa elsősorban felfelé nő. Ezért a bonsai kialakításakor főként a csúcsrügyek növekedését kell kordában tartani. A csúcshajtások visszavágása fokozza az alárendelt rügyek kihajtását. A cserjéknél ellenben a gyökérnyakban található különösen sok növekedési hormon, melyek hatására egyre újabb hajtások fejlődnek a növény tövi részéből. Ennek megfelelően, ha a bonsainak bokorfa-karaktert akarunk adni, akkor az újonnan képződő tűhajtásokat nagyon korán el kell távolítani.

A LEGFONTOSABB NÖVÉNYI RÉSZEK FELÉPÍTÉSE ÉS FUNKCIÓJA

A gyökerek látják el a föld feletti növényrészeket vízzel és tápsókkal, de szolgálják a talajban való megkapaszkodást is. A nagyobb fák szerteágazó gyökérrendszerének teljes hosszúsága több kilométernyi is lehet. Minden gyökér belsejében erek futnak, melyek a vizet és a tápsókat szállítják a törzshöz. A törzsben ezek az erek a külső évgyűrűkben vannak.