Egy ázsiai művészet Európát is meghódítja

Az évszázados ázsiai példaképektől átvett bonsai kialakítás művészetének néhány évtizede Európában is egyre többen hódolnak. A japán bon (jelentése fa vagy növény) és sai (jelentése edény vagy tál) szavakat együtt bonsainak mondjuk. Időközben ez a fogalom mar a mi kultúránkban is a tálban nevelt kis fák általánosan elfogadott és használt megnevezésévé vált. De nem csak a kis fa képezi a bonsait. Csak a neki megfelelő tálba való beültetéssel lesz teljes a „műalkotás". Ha a tál formája, színe és mérete nem illik a fafajhoz, vagy annak kialakítási formájához, akkor nem lesz harmonikus az összkép.

A BONSAI RÖVID TÖRTÉNETE

A kis fák kialakítása és egész tájak tálba vagy tálcára történő telepítése Kínából ered. A titokzatos hagyomány szerint a Han-dinasztia (ie. 206-220) uralkodása alatt élt egy varázsló, Jiang-feng, aki azzal a képességgel rendelkezett, hogy a hegyeket, a fákat, a folyókat, a házakat, az állatokat ésaz embereket lekicsinyítve egy tálcára varázsolta. A bonsai fogalom elsőírásos emlékét Tao Yuang-ming (385-427) költőnél találjuk, A bonsait legelőször Chang Huai herceg síremlékén, egy Krisztus után 706- ból származó falfestményen lehet kimutatni.Kínának hagyományosan nagy befolyása volt Japán kulturális fejlődésére.Valószínűleg Krisztus után , 600 körül vándorló buddhista szerzetesek hozták az első bonsait Kínából Japánba. Kyoto császári város kulturálisan igen nyitott arisztokrata társadalmában először a nemes hölgyek foglalkoztak a kis f ákkal. Kínában a fákat az ottani tájakra jellemző növekedési formákra alakították ki, de készítettek olyan bizarr, szimbolikus formákat, mint például sárkányt. A japánok ezzel szemben a természetben található pontos mintákhoz igazodtak. Japánnak a XIX, század végéig tartó hosszú tökéletes zártsága idején "a bonsai teljes tökéjre fejlődött. Ebben a japán kultúra egy jellemző vonása tükröződik vissza a tökéletesség és a szépség keresése az egyszerűségben. Ennek eléréséhez türelemre van szükség.

Bonsai nevelése és gondozása nem csupán kertészkedés, hanem valóban művészet. A bonsai művészete semmit sem bíz a véletlenre. A gyökerek és szárak metszésével, a fiatal hajtások lecsípésével, átültetésével, a törzs és az ágak elköltésével, alakítja ki az edény méretével, alakjával és színével tökéletes összhangban álló, megdöbbentő hatást keltő növényt. A bonsai fákat általában úgy alakítják, hogy csak az egyik oldalukról tökéletesek, ezért jól meg kell fontolni az elhelyezésüket. A bonsai-okat lapos, fagyálló nagy kifofolyónyílással rendelkező tálakban neveljük. Valamennyi bonsai sok napfényt, és kis terjedelmű gyökere miatt gyakori öntözést igényel.
 

Gondozási útmutató

Hogyan öntözzük?
Szabadtéri: Az időjárásnak megfelelően, amint a föld elkezd kiszáradni, napi 3-4 alkalommal. Forrás vagy esővíz a legmegfelelőbb.
Szobai: Napi 1-2 alkalommal, a hőmérséklettől függően. Lágy vizet használjunk.

Mennyi tápanyagpótlást igényel?
Szabadtéri: Tavasszal és ősszel 3-4 hetente kis mennyiségű szerves trágyát használjunk.
Szobai: Egész évben kis mennyiségű, erősen hígított műtrágyát használjunk.

Hogyan fürdessük?
Szabadtéri: Tavasszal és nyáron reggel vagy este, télen reggel; langyos lágy vízzel, naponta többször is lehetséges.
Szobai: Tavasszal és nyáron reggel vagy este, télen reggel; langyos lágy vízzel naponta egyszer.

Átültetés
Szabadtéri: Tavasszal, a lombos fákat 2-3 évente, a tűlevelűeket 3-5 évente. Metsszük meg a gyökereket: távolítsuk el 1/3-2/3 részüket. Humusz, kerti föld és homok keverékébe ültessük.
Szobai: 2 évente tavasszal ültessük át. A gyökerek hosszának 1/3-2/3 részét távolítsuk el, homok, kerti föld és humusz keverékébe ültessük.

Metszés, formázás és kötözés
Szabadtéri: A lombos fákat tavasztól őszig rendszeresen metsszük. A tűlevelűekről áprilistól júniusig csípjük le az új hajtásokat. Kötözés télen rézdróttal.
Szobai: Távolítsuk el a fő hajtás mellett kifejlődő és a túl nagy hajtásokat. Egész évben a kívánt formára kötözhető rézdrótokkal.  

Mi az, ami elkerülendő a bonsai-ok gondozása során?

Szabadtéri: Ne álljon túl sok víz az alátétben. Ne használjunk klóros vagy lágyított vizet. Átültetés után 3-4 hónapig, valamint télen és nyáron ne trágyázzuk. Soha ne használjunk műtrágyát. A szerves trágyából soha ne használjunk nagy mennyiséget. Soha ne fürdessük napon, ne használjunk hideg és klóros vizet. Ne használjunk túl dús földkeveréket, vagy műanyag, lyuk nélküli edényeket. Az idős példányokat ne metsszük túl gyakran. A kötöződrótokat ne hagyjuk fenn 15-16 hónapnál tovább.
Szobai: Ne használjunk klóros vizet. Ne öntözzük túl (fehéres lerakódás az edény falán). Télen, valamint átültetés után 3-4 hónapig ne trágyázzuk. Mindig kis adag trágyákat adagoljunk. Soha ne fürdessük a növényt napon, kerüljük a klóros vizet és a leveleket fényező készítményeket. Ne használjunk túl dús ültetőkeveréket, műanyag, lyuk nélküli edényeket. 5-6 hónapnál tovább ne hagyjuk fenn a drótot.

Bonsai-nak alkalmas fák

Számos növényfaj alkalmas arra, hogy bonsai-t neveljünk belőle. A szilfa, a juhar, a bükk, a tölgy, a japán juhar, a boróka, a japánciprus, a japánbirs, a galagonya, több cseresznyefajta, a kínai mamutfenyő, a madárbirs, a kínai kajszi hosszú évek türelmes munkájával csodálatos szabadtéri törpefává alakítható. Szobai bonsai kialakítására alkalmasak a pálmák, a fikuszok vagy bambuszok.