Az üvegházak építése hazánkban az 50-es évek második felében kezdődött. Először a földbe süllyesztett, ún. kettős hasznosítású (palántanevelő és hajtató) házakat építették, majd az 1960-as években született „gyulai blokk”-kal elkezdődött a nagy légterű üvegházak térhódítása.Leginkább a Venlo típusok terjedtek el, melyek jellemzője a 3,2 m hajószélesség (vagy ennek egész számú többszöröse). Hasonló rendszerűek a Prins és a Bolgár-Venlo típusok is, kis számban megtaláljuk a de Forshe és az EG–2 típusokat is.Az üvegházak kiválasztásához, valamint tervezéséhez a következőkben felsorolt tényezőket kell figyelembe venni. Az üvegházak gerincmagassága a fesztávolság növelésével emelkedik.Ezzel együtt jár a légtér növekedése is. A korszerű, nagy légterű házakban 1 m2 alapterületre több mint 3 m3 légtér jut.A tető dőlésszöge a napsugarak minél jobb hasznosítása és a hó biztonságos, gyors lecsúszása érdekében 25o-nál nagyobb legyen.Észak–déli irányba tájoljuk az üvegházat, ha a terület alakja, fekvése és az uralkodó szélirány mást nem indokol. Az egyhajós létesítményt kelet–nyugati irányba építsük fel. A fűtés hatásfoka, valamint az öntözés egyenletessége miatt a hajók hossza 50 m körüli legyen. Az üvegház közepén, a gerincvonalra merőlegesen 2,5–3,0 m széles betonút halad végig, ennek mentén célszerű elhelyezni az elosztó hálózatot (fűtés, öntözővíz), valamint a szabályzó műszereket is.Klimatikus viszonyaink között a melegigényes zöldségfajok hőigényének kielégítéséhez a fűtési szintet legalább 30 oC ?t teljesítményre kell tervezni. Lényeges, hogy a fűtőfelület minél nagyobb része a növények közelében helyezkedjen el (vegetációs fűtés), s bizonyos feladatokhoz (magvetés) elengedhetetlen a talajfűtés is.A szellőzőfelület haladja meg az alapfelület 20%-át. A tetőszellőző lehetőleg legyen osztott, így adott esetben lehetőség van a széliránnyal ellentétes oldalon szellőztetni.A korszerű üvegházak jellemzője a csepegtető öntözési rendszer, ennek kiegészítésére szükséges a szórófejes öntözés is. Az előbbiek fontos tartozéka a megbízható szűrő, az utóbbival kapcsolatos lényeges tudnivaló: 50–100 mikrométer közötti legyen a cseppek mérete 2–3 bar nyomás mellett, továbbá a vezetékek alsó és felső állásban egyaránt üzemeltethetők legyenek.A telep kialakítása tegye lehetővé a jó minőségű esővíz összegyűjtését is, amely a későbbi öntözésekhez jól felhasználható.További tartozéka az üvegháznak a tápoldatoldó, -keverő és -adagoló szerkezet is, ez célszerűen az öntöző rendszerekhez csatlakoztatható.Jól felszerelt kertészetekben az üvegházhoz talajfertőtlenítő berendezés is tartozik (gőzölés, metil-bromidozás).Az üvegház szerkezete tegye lehetővé belső, hőszigetelő fóliaréteg felszerelését, továbbá szükség esetén az energiaernyő felszerelését és zavartalan működtetését.Nélkülözhetetlen a telep áramellátása is, a 230 V-os és 400 V-os áramforrás csatlakozására az üvegház több pontján is legyen lehetőség.A fejlett üvegházi kultúrával rendelkező országokban általános az üvegborítás külső mosása is. (Bizonyított tény, hogy 1% fényveszteség átlagosan 1% termésveszteséggel párosul.)Magyarországon az üvegházak többségének feladata a kapcsolódó fóliatelep palántaellátása: az üvegház és a fólia területének szükséges aránya hozzávetőleg 1:10.A telepszerű kialakítás velejárója az osztályozó-csomagoló helyiségek kialakítása, a hőközpont és a szociális létesítmények felépítése, az utak, valamint a kerítés létesítése is.Folytonosan felmerülő kérdés, hogy az üvegházakat vagy a műanyaggal borított létesítményeket kell-e előnyben részesíteni? Az üvegházak minden tekintetben magas színvonalra fejlesztett, tökéletes létesítmények, bennük az élettényezők tetszés szerint szabályozhatók. A műanyaggal fedett (fóliás) létesítmények alatt termelt áru önköltsége viszont kisebb. Ezzel magyarázható világviszonylatban történő gyors térhódításuk.
