Sajtolóhegesztések

Sajtolóhegesztéskor hőt közlünk az egyesítendő anyagokkal, amelyek nyomás alatt képlékeny állapotban hegednek össze.

Hideghegesztés

A hideghegesztés során a munkadarabok nagy alakváltozást szenvednek. Ez a hegesztés egy olyan eljárás, melynek során a hideg anyag folyáshatáránál lényegesen nagyobb feszültséggel terhelik az összekötendő felületeket. Kifogástalan kötés előfeltétele a tiszta felület. A hegesztést közvetlenül a tisztítás után kell elvégezni, mivel az oxidképződés gyorsan bekövetkezhet, felületek hegesztés előtti tisztítása nagy jelentőségű. Átlapolt hegesztésnél keresztmetszet csökkenés jelentkezik.

Az oxidrétegek keménysége is befolyásolja a hegeszthetőséget. A keményoxidú fémek jobban hegeszthetők a lágyoxidúaktól. A roncsolt kemény oxidrétegek kifelé nyomulnak a hegesztési hézagból. A hideghegesztés előnye, hogy nincs szükség hegesztőanyagra és különféle minőségű anyagok is hegeszthetők egymással. A hátránya, hogy csak a hidegen jól alakítható anyagok hegeszthetők össze. Fő alkalmazási területe az alumínium és réz alkatrészek.

Ponthegesztés

A lemezeket csak néhány helyen fogja össze. Ponthegesztést vékony lemezek és egymást keresztező acélhuzalok kötésére alkalmazzák. A lemezeket átlapolva hegesztik. Hegesztendő helyen két vörösrézből készült kúpos szerszámot szorítanak a lemezekre (6. ábra), ezek szolgálnak az áram vezetésére. Amikor a lemezek megolvadnak, elérik a hegesztés hőmérsékletét, megfelelő felületen összehegednek, A hegesztési pont felülnézete kör alakú, oldalnézete ellipszis. Ezzel a hegesztési módszerrel a szegecseléshez hasonló kötést kapunk. Ez a hegesztési mód automatizálható, robotokkal is elvégezhető. Leggyakrabban a karosszériagyártásban alkalmazzák.

Robbantásos hegesztés

Robbantásos hegesztés során a nagy felületű darabokat egymással párhuzamosan vagy szög alatt helyezik el. Egy hirtelen keltett lökéshullámmal a munkadarabot egymáshoz csapják. Ennek következtében a munkadarabok összehegednek.

A hegesztés időtartama néhány ezred másodperc. A munkadarabok 1500-2000 m/s sebességgel közelítik meg egymást. Rétegeik az ütközés hatására megfolynak, atomjaik megközelítik egymást, és így létre jön a kötés.