Szilaj Rezső: Újabb feltárások a tapolcai Berger Károly-barlangban


Csoportunk  2010. nov. 26-án és 28-án jelentős méretű és képződményekben gazdag járatszakaszokat tárt fel a tapolcai Berger Károly-barlangban

Az eddig ismeretlen járatok a barlang északkeleti részén helyezkednek el. Az elejét egy keskeny hasadék jelentette, melynek bejáratától korábban idő hiányában visszafordultunk. Nov. 26-án Horváth Sándor, Mészárosné Hardi Ágnes, Piri Attila és Szilaj Rezső térképezési munkát végzett a barlang környező részein, melynek végeztével folytatták a járat felderítését. A hasadék után szélesebb, több repedés összeolvadásával keletkezett járatba jutottak, mely végül egy tágas terembe torkollott. A terem aljának nagy részét tekintélyes méretű, a későbbi mérés szerint 23 m átmérőjű, több méter mély tó foglalja el. Túloldalán egy lapítóba lehet felmászni, ezen át pedig egy újabb, még az előzőnél is valamivel nagyobb (min. 25 méteres) tó aláhajló partjához juthatunk. A feltárt rész főágának hossza a nov. 28-i vázlatos mérés szerint kb. 150 m, a – részben még bejáratlan - mellékágakkal együtt 200 m.

Nov. 28-án folytattuk a feltárást, bontásra most sem volt szükség. A két tó közötti lapítóban délies irányba haladva kisebb vízállásokhoz jutottunk, majd két egymáshoz szűkülettel kapcsolódó hasadékban kellet hol fel-, hol lemászni. Végül egy nagyjából párhuzamos járatokra bomló, labirintus jellegű szakasz következett, alján sok helyen vízzel. Ebből idő hiányában és a fáradtság miatt visszafordultunk. (Horváth Sándor, Piri Attila és Szilaj Rezső). A feltárt szakasz hosszát min.100 m-re becsüljük, így a hétvégén legalább 300 méternyi új járatot találtunk összesen.

A feltárt részeken talált két tó (Nagy-tavak) ismereteink szerint a legnagyobb átmérőjű a magyarországi barlangi tavak (nyílt vízfelületek) közül. Sajnos jelentősebb továbbvezető járatot nem láttunk a vízből, esetleg a tavak legalján lehet ilyen.

A járatok alját, oldalát nagy felületeken borítják barlangi kiválások, így borsókövek, 20-30 cm-es cseppkövek és borsókőoszlopok, borsókő-helikiktitek fehér földes lerakódások (hidromagnezit, vagy huntit). Néhány finomabb szerkezetű borsókőoszlop (logomit) mindössze fél cm vastag, de 20 cm magas. Úgy tűnik, ezek is csepegéses eredetűek. Érdekes lelet a második tó partján talált csontváz-csoport, mely néhány arasznyi méretű kígyó(?) vázából áll.

A feltárásokat a későbbiekben folytatjuk, az újabb jelentősebb eredményekről beszámolunk.



2010. november 30.




 Vissza a tetejére