Bichon Havanese - Fajtaleírás (standard)

FCI-Standard N°250 / 1998.05.11.

Forrás: FCI Fédération Cynologique Internationale (Nemzetközi Kutyaszövetség)

EREDETE:
A Földközi-tenger nyugati része.
Kitenyésztette: Kuba.

FCI BESOROLÁS:
IX. fajtacsoport - társasági és kísérõkutyák
1. szekció - bichonok és rokon fajták
Munkavizsga nélkül.

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:
Ez a fajta a Földközi-tenger nyugati részén, a spanyol és olasz tengerparton született. A kutyákat olasz hajóskapitányok vitték magukkal Kubába. Tévesen nevezik a fajta szülõhelyének Havannát, Kuba fõvárosát: az elnevezés nem erre, hanem a leggyakoribb színre utal (dohányszín). Szerencsétlen körülmények következtében ezek az õsi vérvonalak Kubában kihaltak, csak néhány kicsempészett egyed élt tovább az USA-ban, ezek utódai képezik a mai állományt.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS:
A havanese egy kicsi, erõs, rövidlábú kutya, élénk, fürge, hosszú szõre dús, lágy és elõszeretettel hullámos.

ARÁNYOK:
Az arcorri rész hossza az orrhegytõl a stopig megegyezik a koponya hosszával a stoptól a tarkóbúbig. A testhossz és a marmagasság aránya 4:3.

A bichon havanese fõbb arányai

TERMÉSZET:
Gyors észjárású és jó jelzõkutya. Szeretettel teli és vidám, bájosan vonzó, játékos és bohó. Szereti a gyerekeket, szívesen játszik velük.

FEJ: Középnagy. A fej hosszának aránya a test hosszához 3:7.

KOPONYA:
Lapos vagy csak egész kevéssé ívelt, széles. A homlok kevéssé emelkedik, felülrõl nézve a koponya hátul elkerekedik, az összes többi oldalán majdnem egyenes és négyszögletes.

STOP: Mérsékelten kifejezett.

OPR: Fekete.

ARCORRI RÉSZ: Könnyedén és folyamatosan keskenyedik az orrtükör felé, nem hegyes és nem tompa.

AJKAK: Keskeny, száraz, jól záródó.

FOGAK: Ollós harapás. Teljes fogazat kívánatos, de a P1 és M3 hiánya tolerálható.

POFÁK: Nagyon lapos, nem kiemelkedõ.

SZEMEK:
Elég nagyok, mandulavágásúak, annyira sötétbarnák, amennyire csak lehet. Barátságos kifejezésûek. A szemhéjaknak sötétbarnának vagy feketének kell lenniük.

FÜLEK:
Elég magasan tûzöttek, a pofa mentén ejtett egy kis ráncolattal enyhén emelten tartott. A hegye elkerekedõ, hosszú bojtokkal borított. Nem lehet szélmalomszerûen felálló, sem pedig súlyosan a pofára fekvõ.

NYAK: Középhosszú.

TEST: A test hossza kissé meghaladja a marmagasságot.

FELSÕ VONAL: Egyenes, az ágyék fölött enyhén ívelt.

MAR: Jól leesõ.

BORDÁK: Jól íveltek.

HAS: Jól felhúzott.

FAROK: Magasan tûzött, vagy pásztorbot forma, vagy a hát fölött gyûrût formáz, a szõrzet hosszú, selymes.

MELLSÕ VÉGTAG:
Egyenesek, párhuzamosak, szárazak, jól fejlett csontozattal. A talajtól a könyökig mért távolság nem haladhatja meg a könyök és a mar közötti távolságot.

HÁTSÓ VÉGTAG: Jó csontozat, mérsékelt szögellések.

MOZGÁS:
A havanese mozgása kifejezi vidám természetét, feltûnõen könnyûlábú és fürge. Az egyenes mellsõ végtagok elõre irányuló mozgása szabad, mialatt a hátsó végtagok egyenes vonalban kifejezett lökést adnak.

SZÕRZET:
A gyapjas aljszõrzet kevéssé fejlett, gyakran hiányzik. A fedõ szõrzet nagyon hosszú (12-18 cm kifejlett kutyáknál), selymes, fényes vagy hullámos tincseket képez. Mindenféle igazítás a szõrön tilos, sem a szõrhosszak leegyenesítése ollóval, sem bármiféle trimmelés nem megengedett. Kivétel: a mancsokon a tisztántartás miatt, a homlokon a szemek fölött, de csak annyira, hogy a szemeket ne takarja, valamint az arcorr szõrzetét egész enyhén. Egyébként meg kell hagyni a természetes hosszát.

SZÍN: Két színvariáció létezik:

• Ritkán tiszta fehér. Fakószínek különbözõ tónusokkal a világos fakószíntõl a havannaszínig (dohányszín, vörösesbarna); a megengedett színekkel foltozott. Kevés fekete árnyalat megengedett.
• A megengedett színek és foltok (fehér, világosfakótól egészen a havanna színig), fekete foltokkal. Fekete szõrzet.

NAGYSÁG: Marmagasság: 23-27 cm. Tolerancia: 21-29 cm.

HIBÁK:
A fenti pontoktól való minden csekély eltérés hiányosságként, minden határozott eltérés hibaként értékelendõ. Az értékelésnek pontos viszonyban kell állnia az eltérés mértékével, és figyelembe kell vennie, hogy mennyiben érinti az a lényeges dolgokat (elsõsorban magatartást, típust, harmóniát, mozgást).

SÚLYOS HIBÁK:

• Az általános megjelenés nem típusos.
• Az arcorri rész spicces, vagy tompa, nem azonos a hossza a koponya hosszával.
• Ragadozómadár-szem, a szemek túl mélyen ülõek, vagy elõre állóak, a szemhéj nem eléggé pigmentált.
• A test túl hosszú vagy túl rövid.
• A mellsõ lábak "franciás" állása (a mancsok kifelé fordulnak).
• Nem kitöltött hátsó mancsok.
• A farok egyenes, vagy nem magasan hordott.
• A szõrzet kemény, nem eléggé dús, rövid szõrzet - kivéve a fiatal egyedeket -, igazított szõrzet.

KIZÁRÓ HIBÁK:

• Elõl vagy hátul harapás.
• Az orrtükör depigmentált.
• Entropium, ectropium, egyik vagy mindkét szemhéj depigmentáltsága.
• Túl alacsony vagy túl magas egyedek (ld. marmagasság).

N.B. A kanoknál mind a két herének jól fejlettnek kell lennie, és a herezacskóban tapintható kell legyen.

© Bolyácz Petra