EZNec Pro antennatervező és szimulátor program

A program egy 3D-s tervező, amely a felhasználó által virtuálisan elkészített és paraméterezett antennát képes mindenféle szimulációs teszteknek alávetni. Ilyen lehet például az SWR, a nyereség, a sugárzási karakterisztikák vizsgálata. Kezelése nem tartozik a legegyszerűbbek közé, ám kis gyakorlással el lehet sajátítani a használatát. Letölteni a http://www.eznec.com/DemoEXE/EZWDemo30.exe hivatkozásról lehet. A telepítő ugyan demó verzió, ám ez semmilyen hátrányt nem okoz. Az első telepítés nem minden esetben megy végbe sikeresen, több felhasználónál csak a program törlése és újratelepítése után működött megfelelően! Az indítás után a következő képernyő fogad minket:

Indító képernyő

A fontosabb dolgok a következőket jelentik sorrendben:

1 Mentett fájl megnyitása

2 Aktuális munka mentése más néven

3 Frekvencia – SWR grafikon felrajzoltatása

4 Virtuális antenna megtekintése

5 Sugárzási karakterisztika megtekintése

6 Antenna tervezett rezonanciafrekvenciája (ahová az antennát tervezni akarjuk)

7 3D-s adatok megadása az antenna elkészítéséhez

8 Táplálási pont(ok) megadása

9 Használni kívánt mértékegységek meghatározása

10 Sugárzási karakterisztika módjának megválasztása

1-5-ig a már elkészített antennával hajthatók végre feladatok, míg 6-10-ig az antenna elkészítéséhez szükséges menük találhatóak. A megérthetőség, és a tervezés menetének legegyszerűbb megérthetőségének érdekében egy konkrét példán keresztül mutatom be a lépéseket. A vizsgált antenna egy hatelemes, három reflektoros yagi antenna lesz, 446MHz-re méretezve.

Az első feladat a frekvencia megadása a 6-os menüben. Ezalapján a program segítség képpen megadja a hullámhosszt (wavelength). Következik a használni kívánt mértékegység megadása. Ezt követően jön a leghosszabb és legnehezebb feladat, az antenna elkészítése 3D-ben. Ehhez a 7-es menüre kell kattintani, ami a következő képet hozza elő, természetesen adatok nélkül:

Az antenna koordinátái a 3D-s kép megalkotásához

A táblázat két fő oszlopra bontható: End1 jelenti egy szakasz kezdetét, míg az End2 a végét. Ilyen módon, ha End1 X:0 Y:0 Z:0, és End2 X:0 Y:0 Z:170, akkor kapunk egy 170mm hosszú, függőleges egyenes szakaszt. X és Y koordináták vízszintes irányúak, míg a Z függőleges. Ez a legjobban a Wiev Ant funkció használata során látható:

Jelen antenna tervezésekor az első sort vettem reflektronak. A három reflektorrara történő bővítés csak utólag lett elkészítve, így azok paraméterei az 1-es, 7-es, 8-as sorokban vannak. A 2. sor a félhullámú egyenes dipól, az összes többi pedig a direktorok. A koordinátakezeléshez nem tudok tippeket, vagy segítséget adni, ezeknek a használatát önállóan kell megérteni. A legnehezebb koordinátaszámolás a vízszintestől eltérő ellensúlyoknál adódik. Ilyenkor célszerű 2D-ben gondolkodva egy ellensúlyt kiszámolni, mivel a többit már a programmal is ki lehet számoltatni. Ha 45°-osak a radiálok, akkor egyszerűen a Pitagorasz-tételt kell használni, ha ettől eltérőek (mondjuk 30%-osak), akkor a szögfüggvények és az oldalhosszak közötti összefüggéseket kell segítségül hívni. Ha az első ellensúly sikeresen meg van adva, akkor a többi „klónozása” már egy menüpontból elvégezhető, tetszőleges darabszámhoz. Ezt a Wires ablakban az Other => Create Radials... menüben tehetjük meg. A First és a Last wire in prototype group az első és az utolsó mintaradiált jelenti. Ha csak egy minta áll rendelkezésre, akkor mindkét mezőbe a minta sorának számát kell írni. A Total number of radials az ellensúlyok számát jelenti. Egy tripleg esetében ez három, míg Ground Plane antennánál négy.

A koordináták megadása után már csak a táplálási pontot kell meghatározni. Ezt a főoldal nyolcas pontjában lehet megtenni.

A Wire oszlopban kell szerepelnie, hogy az antenna melyik eleme látja el a sugárzó feladatot. A %From E1 pedig az End1-től való százalékos távolságát jelenti a megtáplálásnak. Ha nem középen kell elhelyezni a megtáplálást, akkor egy kicsit bonyolódik a dolog. A Wires táblázatban ugyanis a sugárzó sorában a Segment számot meg kell növelni. Ez a szám jelzi, hogy a sorban szereplő szakaszt hány darab kisebb részre osztja fel a program. A megtáplálás ugyanis mindíg csak az End1-től számított első szegmens közepén helyezhető el! (Erre sajnos mai napig nem jöttem rá, hogy miért van így.) Ha ez is meg van adva, kezdődhet az antenna próbálgatása. Az SWR két frekvencia között mérhető, tetszőlegesen megszabott lépésközök használatával. 435 és 455MHz között 1MHz-es léptetéssel a következő grafikon adódik:

Az SWR minimum 446-447MHz-en van, a számszerű értéke nem haladja meg az 1.075-öt.

Az FFPlot használatakor csak az indítóképernyőn szereplő 10-es menüben lehet rajzolási beállításokat változtatni. Használható különböző nézetű 2D-s, valamint 3D-s kép.