RH rádiózás számítógépről
Akár megfigyelő
valaki, akár rádióamatőr adóengedéllyel rendelkező, ha nincs a bőre
alatt is pénzzel kitömve, akkor kompromisszumot kell kötnie, hogy
milyen sávon szeretne tevékenykedni. A rádióamatőrök számára elérhetővé
tett frekvenciasávok ugyanis olyan nagy számban és olyan nagy
eltérésekben kerültek kitűzésre, hogy csak meglehetősen komplex
megoldásokat alkalmazó készülékek tudják ezek nagyrészét használni, de
még így sem mindet. Gondoljunk csak arra, hogy olyan rádiót készíteni,
ami a pár száz kHz-től egészen a több tíz, vagy több száz GHz-ig
üzemképes, nem kis technikai kihívást rejt magában.
Hogy azok is
kielégíthessék kíváncsi természetüket, akik inkább magasabb
frekvenciákon -2m, vagy 70cm-es amatőrsávon- forgalmaznak és nincs sem
pénzük, sem technikai lehetőségük RH állomás építésére, létrehoztak a
világon több országban is úgynevezett SDR vevőállomásokat, melyek
hangját az internettel összekötve juttatnak el bármely otthonba a
világon. Ezt rendszerint egy Flash kezelőfelülettel oldják meg, amely
lehetőséget ad a kezelőszervek otthoni vezérlésére. Egy ilyen SDR
gyűjtőoldal a websdr.org,
amely országokra és az állomások által hallgatható frekvenciasávokra
bontva gyűjtötte össze a távvezérelhető rádiók oldalait. A
következőkben a magyar állomás kezelőfelületének segítségével mutatom be annak használatát.
Az első és egyben
talán legfontosabb terület az 1-es számmal jelölt. Itt voltaképpen az
angol fordítás alapján "vízesés" jellegű spektrumot kapunk segítségül,
hogy minél hamarabb észrevehessük, melyik frekvenciára hangolva
találunk értelmes forgalmazásokat, nem pedig statikus zajok keverékét.
A spektrum alján található kis sárga trapéz a hangoló. Segítségével
manuálisan, az egér bal gombját nyomva tartva állíthatjuk be a vevőt a
kívánt frekvenciára, vagy ha pontosan akarjuk mindezt tenni, akkor
számszerűleg is megadhatjuk ezt a 2-es mezőben, ahol további
kisebb-nagyobb lépésekben is lehet a frekvenciát léptetni (3-as rész).
A manuális hangoló két oldalát zöld keretezéssel láttam el, mivel
ezeknek a részeknek is fontos funkciója van. A rövidhullámú rádióamatőr
sávokon ugyanis szinte kivétel nélkül vagy USB, vagy LSB modulációt
alkalmaznak, amely tömören kifejtve annyit tesz, hogy a normál AM
modulációnak csak az egyik oldala kerül kisugárzásra. Annak
függvényében, hogy a venni kívánt jel melyik módot használja, a
középfrekvenciától (sárga függőlegessel van jelölve) balra, vagy jobbra
kell kihúzni a trapéz oldalát. Azzal lényegében, hogy milyen mértékben
húzzuk ki az oldalhatárolót, megadjuk azt is, hogy mekkora
sávszélességben akarunk hallgatózni. Ezt nem mindíg érdemes túl nagy
értékre állítani, mivel ilyenkor már több a bekevert zaj, mint a
hasznos jel.
A 4-es terület a
spektum nagyítására és távolítására vonatkozó funkciókat tartalmazza.
Az -5-ös keretben találhatóak a vett adás sávszélességének adatai, míg
alatta a 6-osban előre beállított vételi módok találhatóak. 7-essel van
jelölve a szignál-, vagy térerőmérő. A 8-as részen ismét a vízesés
beállításai találhatók, balról jobbra a sebesség, a méret és a
kijelzett információk jellege.
A 9-es keretben
található mezőket csak a hívójellel és regisztrációval rendelkező
amatőrök tudják használni amolyan logger, vagyis naplózóként.
Az oldalak használatához jó hallgatózást és jó terjedést kívánok!