A legmegfelelőbb rádió kiválasztásának szempontjai

Azok, akik teljesen kezdőként csöppennek bele a rádiózásba, és mindeddig csak a walkie-talkie-kat ismerték, tanácstalannak érezhetik magukat, hogy egy komolyabb rádió vásárlásakor mégis mire kell ügyelni. Én mai napig úgy vélem, hogy aki igazi rádióamatőrré szeretne egyszer válni, az először a walkie-talkie-k tuningolásával kezdjen, hiszen így szerezheti a legjobb gyakorlati tapasztalatokat mind a hullámterjedés, mind az antennaépítés terén. Ha ezek ismeretében van valaki, akkor sokkal egyszerűbben el tudja dönteni, hogy mit szeretne elérni az új adóvevővel. Gondolok itt a stabilan lefedett területre, ezáltal az ehhez szükséges rádiófrekvenciás teljesítményre, a használni kívánt, vagy tervezett frekvenciasávok számára, az antennaigényre, valamint a rádió telepítésének módjára (asztali, mobil, vagy kézirádió lenne alkalmas). Utóbbi mondattal - egy-két kivétellel - lényegében fel is soroltam, hogy melyek a legfőbb szempontok. De nézzük sorban.

A lefedett terület, mint azt az oldalon már írtam, több tényező együttes eredménye. Ennek nagyságát nem érdemes minden esetben a rádió kimenő teljesítményével növelni, mert nem biztos, hogy a minket vételező ellenállomás is rendelkezik ekkora adóteljesítménnyel. Továbbá főleg a 144MHz-es, a 430MHz-es és a PMR sávon a minimális jelelhajlás miatt a horizont mögött, vagyis a Föld görbülete miatt és a tereptárgyak által takart területeken a megnövelt teljesítménnyel is csekély az esélye a kommunikáció létrejöttének. Ezt egy megfelelő magasságban telepített antennával lehet a legjobban kiküszöbölni. Továbbá maga a terjedés sem teszi lehetővé, hogy a nap 24 órájában ki tudja használni az ember a domborzati határok által adott lehetőségeket, vagyis ahhoz, hogy egy sík területen a szokásosnál távolabb tudjunk adni, ahhoz a megfelelő terjedési feltételek is szükségesek. Egy igazán jó terjedés során viszont a teljesítmény értelmét veszti, hiszen egy 4W-os kézirádióval is akár 200km fölötti DX-eket is lehet csinálni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2-4 és a 20-40W-os teljesítmények között a legtöbb esetben csak minőségi különbség van. A megnövelt teljesítmény inkább a kommunikáció minőségében hoz változást, valamint azon a keskeny határsávon, ahol a 4W-tal még nem megfelelő az adások minősége, de a 40W-tal már igen. Ilyen alapon viszont elmehetnénk a kW-os adókig, de ez a keskeny átmeneti határsáv mindig meglesz. Személyes meglátásom, hogy nagy teljesítménnyel dolgozni kényelmes, de a kisebb teljesítménnyel elért távolsági vételek értékesebbek a számomra.

A használt sávok száma a jövőbeni tervezéstől függ. Attól, hogy akar-e a későbbiekben az illető amatőrvizsgát tenni, és az engedélyköteles sávokat használni. A legáltalánosabban használt két amatőrsáv a 2m és a 70cm. Ide lehet úgynevezett kettő az egyben antennákat, valamint rádiókészülékeket is venni, így sok amatőrnél ilyen felállás van. Viszont elmondható, hogy a kétsávos antennák, és a kétsávos rádiók is kicsit többe kerülnek, mint az egy frekvenciatartományra készült berendezések, ugyanakkor paramétereikben semmiben sem maradnak el azoktól. Teljesítményben, érzékenységben, és hangolási határfrekvenciákban is azonosak az egysávosok képességeivel, sőt, az utolsó tulajdonságuk még meg is haladhatja azokét! A 70cm-re hírdetett rádiók általános tulajdonsága továbbá, hogy a PMR sáv frekvenciái is használhatók vele, csak néhány - főként a komolyabb, márkásabb - rádiók esetében van szükség némi ügyeskedésre, hogy a rádió alkalmas legyen erre. Ez általában egy apró forrasztást jelent a rádióban, vagy egy kis keresgélést a szervizmenüben.

Az antennaigényt két szempont befolyásolja. Az egyik az előző bekezdésben említett használni kívánt sávok száma. A kétsávos antennák ugyan megfelelőek a 2m-es és a 70cm-es sávra is, nyereségük - és ez a másik szempont - ugyanakkora antennahosszúságnál viszont általában alulmarad az egysávosokéhoz képest, igaz nem sokkal. Itt köszönnek vissza a gyakorlati ismeretek, annak tudata, hogy milyen antennával, milyen eredményekkel lehet rádiózni. Ahol ugyanis a kitűzött minimális távolság kisebb nyereségű antennával is elérhető, ott nyugodtan használható kétsávos sugárzó, ám a távolabbi kapcsolatoknál már célszerű mindkét hullámhosszra külön antennát venni, vagy készíteni.

A rádió telepítésénél azt kell figyelembe venni, hogy milyen használatra szánjuk. Otthoni, fix telepítésű állomás esetében használható asztali, vagy mobil (gépkocsiba szerelhető) rádió. A mobil rádiók előnye, hogy kialakításuknak köszönhetően kényelmesen és esztétikusan használhatók a gépkocsikban is, viszont asztali használatra is tökéletesen megfelelnek. Teljesítményük 2m-en 50W, 70cm pedig 40W általában, de léteznek ennél erősebbek is. Az utazások során viszont nem minden esetben felelnek meg a mobilrádiók, így például a gyalogtúrákon, vagy az olyan helyeken, ahol a mobilrádióhoz szükséges tápellátás nehézségekbe ütközik. Ilyen esetekben csak kézirádiók használhatóak, amelyekben ugyanúgy megvannak az asztali, vagy mobilrádiók főbb technikai tulajdonságai, kimenő teljesítményük viszont korlátozott. Ez azt jelenti, hogy 2m-en maximálisan 5W, míg 70cm-en 4-5W a kimenő teljesítményük. Ez a kistávolságú városi kommunikációknál, de akár a nagytávolságú, úgynevezett kitelepülési DX kísérleteknél is elegendő. Továbbá minden esetben el vannak látva antennacsatlakoztatási lehetőséggel, így a hatótávolságuk tovább növelhető.

Az utolsó értékelési szempont a szervizelhetőség. Ez általánosan figyelembe veendő dolog a műszaki cikkeknél. Biztonságosabb az olyan készülék beszerzése, melyre a garanciális, és a garancián túli javítások is egyszerűen megoldhatók, továbbá a pót és utángyártott alkatrészek is aránylag olcsón szerezhetőek be.