Kinek van jobb, könnyebb élete? Szüloknek vagy nekünk? Értékek a szüleink és a mi életünkben!
Az idonapról napra egyre gyorsabb
lesz, észre se vesszük és máris új napot élünk.
Ahogyan az ido változik, úgy változik a világ is.
Új elnökök lesznek, háborúk kezdodnek el vagy
fejezodnek be, tudósok változtatják a véleményüket
a globális felmelegedéssel vagy lehuléssel kapcsolatban.
De nem csak a külsoségek változnak a világban, hanem
egészen új „normák” alakultak ki az elmúlt
években. Nagymamáink talán nem is álmodtak ekkora
szabadságról, mint ami a mostani fiatal társadalmat jellemzi.
Máshogyan élünk, mint elodeink. Én is. Bár
számomra még mindig fontosak a régi értékek.
Mondjanak maradinak, de én így érzem.
Nekünk szabad pálya lehetoségünk van. Megnyíltak
a határok, költözhetünk, utazhatunk, munkát vállalhatunk
szabadon a világban. Bárhol, mi választjuk meg a helyet.
Nem kell sokat visszautaznunk az idoben, elég csupán 1-2 évtizedet
és láthatjuk, hogy az akkori lehetoségek igen szukösek
voltak. Gondolni is alig mertek arra, hogy egy másik országban
éljenek. A mai fiatalok 50%-ának olyan álmai, vágyai,
céljai vannak, amik arra korlátozódnak, hogy külföldön
érvényesüljenek.
Jelen helyzetben a fiatalok szótárából hiányzik
egy szó és annak pontos jelentésével, sincsenek
tisztába. Hazaszeretet. Elodeink bátra harcoltak a nemzetért,
hittek benne, büszkék voltak rá, kitartottak mellette. A
mai fiatalokra ez cseppet sem igaz. Inkább itt hagyják az országot,
átadják a saját helyüket más nemzetiségu
embereknek. A végén, Magyarországon majd csak 15% magyar
állampolgár marad, a maradék 75% pedig egyéb nemzetiségu
lesz.
Napjainkban elég korán „éro” fiatalokkal van
teli a világ. 13-14 éves fiúk és lányok kóstolgatni
kezdik a cigarettát, az alkoholt, némelyikük a drogot sem
veti meg. Öltözködésükkel és viselkedésükkel
egyaránt megbotránkoztatják az idosebbeket. 15-18 éves
korosztályra jellemzo lett az eroszakosság, nagyképuség
és a vandalizmus. Ha péntek este végig sétálunk
a Kossuth utcán, láthatjuk, hogy a tinédzserek gyülekezni
kezdenek, alkohol tartalmú itallal a kezükben. A lányok,
hogy „érettségüket” kifejezzék, gyakran
viselkednek úgy, mint az óvodások, sikítoznak és
nyavalyognak hangosan az utcán. Nem torödnek azokkal az emberekkel,
akik a 20 emeletesben laknak és heti fáradságukat szeretnék
kipihenni. Régen biztonságosan lehetett közlekedni az utcán
félelem nélkül. Ma már este 9-10 óra után
nem ajánlott. Ellepik az utcákat, felsobbrendunek hiszik magukat,
megszólítanak akár személyes zónádba
is, belépnek ezzel veszélyeztetve testi épségedet.
Régen ilyen esetek elo se fordulhattak.
Régén érték volt a hagyományos család,
ami a szülok, és a gyerekek együttélését
jelentette. Kevesebb volt az elvállt házaspár. Szüleink
idejében nem volt ilyen jelentos mértéku a válás.
Nem dolgoztak az anyukák megállás nélkül, volt
segítségük, míg most csak magukra számíthatnak.
Nagyszüleink idejében, pedig a válás igen ritka volt.
Az ido gyorsulásával, a technika fejlodésével az
embereknek kitunoen és hibátlanul kellett teljesíteniük
a munkahelyen így azt ott felhalmozódott stresszt munkán
kívül kellett levezetniük. Ez a stressz és teljesítmény
kényszer hozza létre a feszültséget a családok
otthonában, ami sok család széteséséhez és
válásához vezetett.
A mai világban érték lett a pénz. Régen nem
volt ekkora ereje és hatalma. Befolyásolja az élet menetét,
hogy ki hogyan él, mit tud magának megvenni. Szüleink idejében
nem voltak ekkora különbségek az emberek életében,
nem voltak „gazdagok” és „szegények”.
A szocializmus idoszakában mindenkinek volt munkája, nem volt
annyi hajléktalan, mint ma. Akkor minden az egyenloség körül
forgott, de ma már ez sincs jelen. A pénz mindenhol ott van, egyre
nagyobb lesz hatalma és befolyása. Szüleink persze dolgoznak
éjjel-nappal, hogy szükségleteinket és igényeinket
kielégítsék. Nekünk, pedig az igényeink egy
jobban gyarapodnak egyre drágább holmikra vágyunk. Az árak,
pedig nonek és nonek, megállás nélkül, ám
a fizetések, amik családok megélhetését biztosítják,
nem változnak.
A kezdetek kezdete óta jelen van egy olyan érték, ami háborúkat,
járványokat is túlélt, egy elpusztíthatatlan
ero. Egy olyan érték, amit már a Bibliában olvashatunk,
ami nap, mint nap megnyilvánul az életünkben. Az ember világába
változást hozott, minden vallás erre hívja fel a
figyelmet. Legyen valaki akár keresztény, buddhista vagy hindu.
Ez az érték, pedig a szeretet. Mindenki szeret az élete
során legalább egy valakit. Ez egy örök érték.
Élhetsz bármikor ez akkor is, ott van a szívedben.
Szerintem nem tudjuk megállapítani, hogy elodeinknek vagy nekünk
van e jobb életünk. Mindegyikben van olyan dolog, amit el kéne
törölni, megszuntetni és helyette új dolgokat bevezetni.
Reménykedjünk, hogy unokáink majd olyan értékeket
képviselnek, ami a ketto közötti aranyközép utat
mutatja.