Utasitás

a m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet csapadékmérő állomásai számára.

    A légköri csapadéknak, mint meteorológiai elemnek önmagában való tanulmányozása is nagyfontosságú, - gyakorlati szempontból, különösen vizjelzési és mezőgazdasági czélból pedig elkerülhetetlenül szükséges. A légköri csapadék tanulmányozása az arra szolgáló műszerek segitségével végzett megfigyelések utján történik. Ebból a czélból az ország számos helyén ombrometriai (csapadékmérő) állomások szerveztettek, melyeknek egyik feladata a különböző alakban (eső, hó, jégeső, dara stb.) lehullott légköri csapadékmennyiségének a megmérése.

    Erre szolgál a czinkpléhből készült esömérő, mely három részból áll: nevezetesen a) a felfogó edényből, b/ a gyüjtőpalaczkból és c/ a gyüjtópalaczkot magában foglaló tartályból. Az esőmérőhöz tartozik még egy üvegből készült, skálázott mérőhenger is. A felfogó edény hengeralakú, felül nyitott s egy tölcsér van beleforrasztva, melynek alsó vége a gyüjtópalaczkba nyulik. A felfogó edény 40 cm. magas, felső keresztmetszete 1/20 m². A gyüjtőpalaczk arra szolgál, hogy a felfogó edénybe hullott légköri csapadékot összegyüjtse. Ennélfogva a gyüjtőpalaczk állandóan a tartályban álljon, mely utóbbinak rendeltetése az, hogy a palaczkba esetleg bele nem férő csapadékot felfogja.

    A palaczk térfogata akkora, hogy körülbelül 100 milliméter magasságu csapadékból eredő vizet fogadhat be.

    Ennél több csapadék egy 24 óra alatt csak rendkivül ritka esetekben szokott előfordulni. Mindamellett erős zápor avagy felhőszakadás esetén az észlelő mindenkor győződjék meg arról, nem jutott-e eső a tartályba is, mely ez esetben szintén lemérendő s a többihez adandó.

    Az esőmérő lehetöleg szabad helyen állitandó fel, hogy a csapadék minden oldalról akadálytalanul juthasson a felfogóba. Az esőmérőt tehát terjedelmes udvarban vagy konyhakertben kell felállitani, hogy egyuttal véletlen vagy szándékos megkárositások ellen is megóvassék.

    Az esőmérő felállitásánál arra is ügyelni kell, hogy a felfogó nyilása vizszintesen és egy méter magasan álljon a talaj felett. Az esőmérőt egy méter magasságban azonban csak ott szabad felállitani, ahol az esőmérő távolsága a közelében lévő falaktól, fáktóI legalább oly nagy, mint amilyen magasak a környező épületek falai, a fák stb. Ahol ezt az általános elvet nem lehet érvényesiteni, ott az esőmérőt magasabbra kell állitani. Ilyen esetekben a műszer felállitásával megbizott egyén legjobb belátása szerint jár el.

    Az esőmérő egy erős faoszlopra szereltetik oly módon, hogy az oszlopra csavarokkal felerősittetik egy tartó vas, mely éppen az esőmérő füleibe illik s ezenkivül egy könyökvas, mely az esömérőt alulról támogatja. A tartóvas és a könyökvas oly módon erősitendő az oszlopra, hogy az esőmérő fenekével a könyökvasra éppen ráfeküdjék s másfelől a felfogó edény felszine néhány czentiméterrel az oszlop vége fölé emelkedjék.

    Minden észlelőnek két teljes esőmérő és egy mérőhenger bocsáttatik rendelkezésére. Az egyik esömérö tartaléknak való.

    Az összegyült csapadék közvetlen mérésére az üveg mérőhenger szolgál, mely oldalán skálával léptékkel- van ellátva, melynek segitségével a csapadék magasságát egész és tizedrész milliméterekben lehet meghatározni. A számozott vonalak egész millimétereket jelentenek. Két ilyen számozott vonal között levö köz tiz egyenlő részre van beosztva és rövidebb vonalakkal megjelölve, melyek a milliméter tizedrészeit. adják. Az esőmérőbe hullott légköri csapadék mennyiségét napjában legalább egyszer és pedig mindenkor lehetőleg reggel 7 órakor kell lemérni. A mérés ugy történik, hogy a felfogó edényt leemeljük s a tartályból kivett gyüjtő palaczkból a vizszintesen álló asztalra helyezett mérőhengerbe a csapadékot beöntjük s miután a viz a hengerben nyugalomba jött, leolvassuk a viz állását. A leolvasásnál a szem a vizfelülettel ugyanazon magasságban tartandó, mert ellenkező esetben jelentékeny hiba csuszhat be a leolvasásnál. A leolvasás eredménye (a számadat) a "Havi Kimutatás" megfelelő rovatába irandó be. Ha a lehulló csapadék mennyisége oly nagy, hogy az üveghengerbe egyszerre nem fér bele (az üveghengerbe ugyanis csak 12 mm. csapadék fér), akkor a csapadékot több részletben kell lemérni és a részletmérések összegét kell bejegyezni.

    Felkérjük az észlelőt, hogy valahányszor nagyobb mérvü csapadék esik (zivatar, felhőszakadás, jégeső stb.), az eső kezdetének és megszüntének idejét pontosan figyelje meg és az ezen idő alatt esett csapadékmennyiséget külön mérje meg s ugy az időt, valamint a mért csapadékot a havi kimutatás megfelelő rovatába és napjár.a jegyezze be. Az igy megmért csapadék, a később még netalán mérendő csapadékmennyiséggel együtt adja az illető nap csapadékmennyiségét, melynek számadata a Kimutatás megfelelő rovatába irandó, P. o, az észlelő állomás felett szeptember 25-én délután zivatar vonult el, mely délután 3 órakor kezdődött és 5 óra 30 perczkor végződött, amely idő alatt esett csapadékmennyiség a mérés szerint 25'7 mm., akkor a Kimutatás megfelelő rovatába szept, 25-ére ez irandó: 3 ó, - 5 ó. 30 p. (két meteorológiai jel: fekete kör és égiháború – VK).  25'7. Ha este azután még esett és a rákövetkező reggel az esőmérőben 4'5 mm. találtatott, akkor a szeptemberi kimutatás 25-iki rovatába ez irandó: (25'7 +4'5 =) 30'2,

    A szilárd alaku csapadékot (hó, jégeső, dara) a mérés előtt meleg szobában meg kell olvasztani.

    A hó-észlelés. Havazások alkalmával a felfogó edénybe hullott havat megolvasztva kell megmérni.

    E czélböl az egész esőmérőt meleg szobába visszük, annak nyilását deszkával vagy keménypapirral letakarjuk és érintetlenül hagyjuk, mig a hóegészen elolvadt. Elolvadás után a kiolvadt hóviz azonnal megmérendő és az eredmény a Kimutatás megfelelő rovatába jegyzendő, időközben pedig a tartalék esőmérő állitandó fel. Tartós havazások alkalmával az esőmérőt napjában több izben kell kicserélni, hogy a támadható szélvihar a már összegyült havat a felfogóból ki ne fujhassa.

    A tavaszi árvizek előre megállapithatása czéljából igen fontos a földet boritó hóréteg vastagságának és változásának ismerete. Ebből aczélból naponként egyszer (reggel 7 órakor), amig csak hó boritja ez észlelő állomás környékét, az esőmérő közelében, de távol az épületek falaitói, állandóan megválasztott helyen közönséges métermértékkel a hóréteg vastagságát kell megmérni oly módon, hogy a mérőrudat leszurjuk a talajt borító hórétegen keresztül a föld felületéig és leolvassuk, hogy a mérőrúdnak hány czentiméterét takarja el a hó. Ez a számadat adja a hó vastagságát czentiméterekben kifejezve, mely a Kimutatás megfelelő rovatába irandó.

    A csapadékmennyiség (eső, hó, stb.) meg­mérése általánosságban mindennap reggel 7 órakor végzendő és a reggel leolvasott csapadék­mennyiséget a mérést megelőző napra kell a "Kimutatás" megfelelő rovatába bejegyezni. P. o, ha május hó 15-én reggel az esőmérőben 24'2 mm. csapadék találtatott, akkor ezen mennyiséget május 14-ére kell beirni.

A reggel 7 órakor mért csapadékmennyiségen kivül még a csapadék alakja is feljegyzendő a "Kimutatás" megfelelő rovatába.

Erre a következő jelek használandók:

= eső  * = hó  5 = jégeső  <>= dara

Igen kivánatos ezenkivül még másnemü meteorológiai jelenségeket is feljegyezni a követknző jelzések által:

(a meteorológiai jelenségeknek a meteorológia saját jelet alkotott, amelyek a szabványos karakterkészletben nem találhatók. Így ezek innen sajnos elmaradtak. VK.)

    Ha a csapadékhullás alkalmával élénk szél is fuj, akkor az égtáj is feljegyzendő a Kimutatás utolsó rovatába, amely felől a szél fúj. Az égtájak a következő betükkel jelölendők:

    Az ombrometriai állomások, ha arra külön felszóllittatnak, valamennyien tartoznak a földmivelésügyi m. kir. ministerium vizrajzi osztályának naponkint sürgönyöket feladni és a "Jelentés a hóviszonyokról" czimű levelezőlapokat annak módja és ideje szerint beküldeni.

    Az észlelők felszólittatnak, hogy minden év január, február és márczius 1-én, ll-én és 21-én a környék hóviszonyaira vonatkozó megfigyeléseiket közöljék a földmivelésügyi m. kir. ministerium vizrajzi osztályával az e czélra szolgáló levelezőlapokon. A levelezőlapok következően töltetnek ki:

    Az állomás neve és a dátum olvashatóan feljegyzendő. A levelezőlap első és második rovatának mindenkor a jelentés beküldését megelőző napon végzett mérés vagy megfigyelés eredményét kell tartalmaznia. A harmadik rovatban megjelölendők azok a napok, melyeken olvadás volt. A Megjegyzés rovatába pedig beirandó, gyenge vagy jelentékeny volt-e az olvadás, volt-e hófuvás és mely irányból stb.

    Az észlelő állomásokat közvetlenül a m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet szervezi és bizza meg az észlelőket az állomás vezetésével. Az észlelők kizárólag csakis a meteorológiai intézet által adott utasitásokat, rendeleteket tartoznak teljesiteni.

    Az észlelési adatok az észlelési naplóba minden észlelés és mérés után azonnal beirandók és a Havi Kimutatás minden hó elsó napjaiban postára adandó.

    Az észlelő kötelessége a megfigyeléseket lelkiismeretesen végezni, a "Kimutatás"-t pontosan összeállitani, a rendelkezésére bocsájtott műszerekre felügyelni és azok jókarban tartásáról gondoskodni. A műszereken vagy ezek felállitásán netalán szükségesnek mutatkozó kisebb javitásokat az észlelő helybeli iparos által eszközölteti és a költségről szóló bélyeges nyugtát a meteorológiai intézetnek kifizetés végett beküldi. A nyugtát az iparos irja alá s az észlelő láttamozza. A jelentékenyen megsérült műszer kicserélés végett kisérő levéllel az igazgatóságnak azonnal beküldendő.

    A hivatalos levelezésre portómentes levélboritékok használandók s ha a nyomtatvány bármi okból idő előtt kifogyott, uj küldemény kérendő.

    Ha az észlelő teendői vagy kötelességei iránt tisztában nem lenne, a meteorológiai intézethez kérdést intézni - és az ettől nyert utbaigazitás szerint eljárni tartozik.

    Az észlelési adatok teljessége czéljából az állomások vezetőit figyelmeztetjük, hogy ha az észlelés végzésében bármi okból akadályozva vannak, az észlelést a rendes időben megbizható helyettessel (legczélszerübben egy felnőtt családtaggal) végeztessék el s ha helyettes egyáltalán nem akadna, akkor a "Havi kimutatás" illető helyére akadályoztatásuk okát és időtartamát jegyezzék fel.

    Ha az állomás vezetője elöreláthatólag hosszabb ideig (sürgönyző állomások 8 napig, a csapadékmérő állomások pedig egy hónapig) teendőiben akadályozva lenne, akkor teendőit erre az időtartamra megbizható helyettesre ruházza át, de ha ez a körülményeknél fogva nem volna lehetséges, akkor erről a meteorológiai és földmágnességi intézet értesitendő.

    Az állomás vezetőjének kötelességévé tétetik, hogy ha az állomás kezelése tőle bármi okból elvonatnék és másra ruháztatnék át, az uj észlelőt a kezelésbe beoktassa és utmutatással ellássa.

    Az állomás vezetője köteles az intézet tulajdonát képező műszerekről leltárnaplót tartani, hogy ezáltal minden félreértés kikerültessék.

    Végre felkéretnek az észlelők, hogy a fentebbiekben elősorolt és hazánk közgazdasági viszonyaira kiválóan fontos teendőiket a közérdekű czél tekintetéből lelkiismeretesen végezni sziveskedjenek.

Budapest, 1913. augusztus  hó.

Az igazgatóság.

Heisler és Kózol, Budapest, II. ker. - 14. sz. minta. 1917. IX. 28. 300.