Pincehely Tolna megye északi–középső részén fekszik, igazgatási területe kis szakaszon Fejér megyével is határos. Területén találkozik két földrajzi tájegység: a Külső-Somogy és a Tolnai- Hegyhát. A község területe 5014 hektár, amelyből 326 hektár a belterület. A mezőgazdasági terület nagysága 4159 hektár, az összterület 83%. A két tájegység határán folyik a Kapos folyó, amely a dél felé kiszélesedő Kapos völgyet hozta létre. A Külső-Somogy tájegységbe tartozó terület – amely a község nyugati része – dombvidéki jellegű, enyhe lejtőkkel, míg a Tolnai- Hegyhát magasabb dombság meredek lejtőkkel, bemosódásokkal. A Kapos által kialakított Kapos-völgy jellege mindkét tájegység fő jellemzőitől eltérő, süllyedék jellegű. A község talajviszonyaira jellemző a megyei átlagtól kedvezőbb talajminőség, amely mind a szántóföldi, mind a kertészeti kultúrák fenntartását, illetve fejlesztését lehetővé teszik. Szükséges azonban rögzíteni, hogy a dombvidéki területen a talajok erodálódtak, az erózióveszély mindkét tájegységen fennáll, a keleti, Tolnai- Hegyhátra eső területen helyenként erős az erózió. A Kapos völgy jó minőségű öntéstalajaiban rejlő lehetőségeket viszont belvízveszély rontja. Éghajlata kiegyensúlyozott, átlaghőmérséklet 10°C, csapadékmennyiség 650-700 mm/év, napfényes órák száma 1900-2000 óra/év. Vízrajzi viszonyait a Kapos határozza meg, amely délről északra haladva átszeli a községet, a belterületet is két részre osztja, a Siót Tolnanémedi határában éri el. A teljes település vízgyűjtője a Kapos, más jelentős vízfolyás nem alakult ki a területen. Pincehely község Tamási kistérségbe tartozik. A térség jellemzője, hogy történetileg városhiányos. Tamási, majd Simontornya kései várossá nyilvánításait nem is előzte meg és nem is követte intenzív városiasodás. A városiasodás hiánya a teljes körzet fejlődését negatívan befolyásolja. Szűkebb környezetéhez viszonyított nagyságrendje, kedvező közlekedési adottságai a környező települések vonatkozásában történetileg is egyfajta központi szerepkört adtak a településnek. Az 1971-es Tolna Megyei Településhálózat Fejlesztési Koncepció alsó fokú központi szerepkörbe sorolta a községet, alsó fokú körzetébe sorolva Nagyszékely, Keszőhidegkút, Belecska községeket. Ez igazgatási egyesítéssel (közös tanács) és a termelőszövetkezetek (továbbiakban: TSz.) összevonásával is járt. Ezek az intézkedések nem állták ki az idő próbáját. Központi adottságai mindettől függetlenül fennállnak: közlekedési csomópont jellege, kereskedelmi hagyományai, egészségügyi létesítménye (kórház) a központi szerepkört, illetve ennek lehetőségét biztosítja. Története Pincehely területén már az ősidőkben megtelepedett az ember. A régészeti ásatások kőkori, bronzkori, római- és népvándorlás-kori leleteket tártak fel. A magyarság is megtelepedett a területen, a mai közigazgatási területen belül három település fejlődött egymással párhuzamosan a középkor folyamán. Legkorábban 1138-ból fennmaradt oklevélben szerepel Görbő neve, 1193-ban szerepel először Gyánt, majd 1424-ben Pincehely. Mátyás király idejéből származó oklevelek mind Pincehelyt, mind Görbőt mezővárosként említik. A török megszállás alatt a terület pusztult, Gyánt község véglegesen. Görbő elpusztulása után a visszatelepedés nagyon lassú volt, csak 1850-ben alakult önálló községgé. Pincehely azonban gyors fejlődésnek indult. A visszatelepedések sikeresek voltak, a hagyomány szerint jelentős részben az innen elmenekült családokkal, illetve leszármazottaikkal történt a visszatelepítés. 1715-ben már mezővárosként említik és a megye legjelentősebb települései közé tartozik. A 19. század folyamán a község fejlődése ugyan folyamatos, de a megye egyes települései már jelentős előnyt szereznek vele szemben. Lendületet adott a fejlődésnek a vasútvonal kiépítése, de a megye néhány településének még nagyobbat, emiatt Pincehely a megye több hasonló nagyságú településétől lemaradt a fejlődésben. A 18-19. században a fejlődés folyamatosnak tekinthető, bár a 18. században gyakran sújtotta tűzvész a falut, az 1831-ben kitört kolerajárványban pedig mintegy 200-an haltak meg. A 20. század első felének politikai, gazdasági problémái érintették a községet, azonban 1949-ig növekvő a lakosság, ami stabilitást, szakaszos, de összességében folyamatos fejlődést mutat. Görbő községet 1931-ben egyesítették Pincehellyel.