1908. július 21-én született Budapesten. Vízilabdázó. Édesapja dr. Bródy Ernő országgyűlési képviselő. Svájci tanulmányai alatt 1925-ben a Cercle des Nageurs de Lausanne tagjaként kezd pólózni. Emellett teniszezik, evez, itthon futballozik, korcsolyázik, gyephokizik és síel. Komjádi Béla fedezi föl és viszi a III. kerületi Torna és Vívó Egylethez. Egyesülete pólócsapatával 1928-ban magyar bajnokságot nyer, 1930 szeptemberében a Magyar Kupa győztese. 1928 és 1938 között hetvennégy mérkőzésen védi a válogatott kapuját. Az 1931-es párizsi és az 1934-es magdeburgi Európa-bajnokságon, valamint az 1932-es Los Angeles-i és az 1936-os berlini olimpián győztes magyar csapat tagja. 1939-ben befejezi aktív sportpályafutását, de egy év kihagyás után 1940 A Budapest Székesfővárosi IV. kerületi (Belvárosi) Községi Főreáliskolában (a mai Eötvös József Gimnáziumban) végez. A Magyar Külkereskedelmi Részvénytársaság tisztviselője. A világháborúban két évet munkaszolgálatosként tölt a fronton. 1945 után az úszószövetség ügyvezető alelnöke. Kereskedelmi attasé. 1948-ban hollandiai kiküldetési helyéről nem tér vissza és a Dél-afrikai Unióba költözik, ahol másfél évtizedig mint fonalgyáros tevékenykedik. Az 1960-as években Görögországban vállal edzői munkát, rövid ideig a Kanári-szigeteken is dolgozik. 1967. augusztus 5-én hunyt el Johannesburgban.