1954. február 23-án született Budapesten. Vízilabdázó, úszó. Édesapja Gerendás László úszóedző, édesanyja tisztviselő. Ötévesen a Ferencvárosi Torna Club úszójaként kezdi pályafutását. Nevelőedzője édesapja. 1975-ben tagja az FTC 4x100 méteres gyorson országos bajnokságot nyert váltójának. 1973-ban mutatkozik be a vízilabda legfelsőbb osztályában. 1978-tól a Budapesti Honvéd, 1983-tól a Budapesti Vasutas Sport Club, 1988-tól 1990-ig az olasz Posillipo Napoli játékosa. 1985-ben és 1987-ben tagja az országos bajnokságot nyert csapatnak. 1973-ban, '76-ban, '77-ben, '78-ban, '79-ben és '87-ben Magyar Népköztársasági Kupa-győztes; 1977-ben a Szuper Kupa győztese. 1974-ben és 1977-ben tagja az FTC Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert csapatának, 1985-ben a BVSC-vel a Bajnokcsapatok Európa Kupájának ezüstérmese. 1988-ban és 1989-ben olasz bajnok. 1975 és 1986 között 230 válogatott mérkőzésen vesz részt. 1976-ban Montrealban olimpiai bajnok, 1977-ben Jönköpingben Európa-bajnok. Az 1978-as nyugat-berlini világbajnokságon ezüstérmes, az 1980-as moszkvai olimpián és az 1981-es spliti Európa-bajnokságon harmadik. Az 1982-es guayaquili világbajnokságon és az 1983-as római Európa- bajnokságon második. Az 1985-ös szófiai Európa-bajnokságon ötödik helyezett csapat tagja.
A belvárosi Apáczai Csere János Gyakorlóiskolában kezdi tanulmányait, majd ötödikesként iskolát kell változtatnia. 1977-ben a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán üzemmérnöki diplomát, 1981-ben a Testnevelési Főiskolán szakedzői oklevelet szerez. 1990-től a Posillipo Napoli, 1992-től a BVSC edzője. 1999-ben vezetésével a BVSC negyedik országos bajnokságát nyeri. 1998 novemberében a Magyar Vízilabda Szövetség társelnökké választja. 2004 őszétől a Brendon ZF Eger edzője. Kereskedelmi vállalkozó. Szigetszentmiklóson él.