1935. június 23-án született Budapesten. Vízilabdázó. 1947-ben a Ferencvárosi Torna Club kölyökcsapatában labdarúgóként kezdi pályafutását. Fél évvel később kerül a pólósokhoz. 1948-tól 1969-ig az FTC (az ÉDOSZ, a Budapesti Kinizsi) játékosa. Nevelőedzője Vízváry Károly. 1956-ban, 1962-ben, 1963-ban, 1965-ben és 1968-ban tagja az országos bajnokságot nyert csapatnak. 1962-ben, 1963-ban, 1964-ben, 1967-ben és 1969-ben Magyar Népköztársasági Kupa-győztes. A póló mellett négy alkalommal tagja az országos bajnokságon aranyérmes gyorsúszóváltónak. 1952 és 1969 között a vízilabda-válogatott 165 mérkőzésén szerepel. 1952-ben Helsinkiben olimpiai, 1954-ben Torinóban Európa-, 1956-ban Melbourne-ben olimpiai bajnokságot nyer. 1957 februárjában tér haza. Az 1957-es párizsi főiskolai világbajnokságon ezüstérmes, az 1958-as budapesti Európa-bajnokság győztese. Az 1960-as római olimpián és az 1961-es szófiai Universiadén harmadik. Szófiában tagja a bronzérmes 4x100 méteres gyorsváltónak is. 1962-ben Lipcsében Európa-bajnok, 1963-ban Porto Alegrében Universiade-győztes, emellett tagja az ezüstérmes gyorsváltónak. 1964-ben Tokióban olimpiai bajnok. Az 1966-os utrechti Európa-bajnokságon ötödik.
1949-ben érettségizik a Madách Imre Gimnáziumban. 1964-ben a Sportvezető és Edzőképző Intézetben edzői oklevelet szerez. 1970 és 1980 között a válogatott edzője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán doktorál. Peterdi Pállal több sportkönyv társszerzője. Vállalkozó. A Puskás Marketing Kft. egyik tulajdonosa. 1996. október 6-án az ausztriai Retzben ütik a máltai Szent György Lovagrend lovagjává. Vera testvére úszó.