1946. október 12-én született Budapesten. Vízilabdázó. Édesapja idősb Sárosi (Stefancsics) László, a Magyar Testgyakorlók Köre és a Ferencvárosi Torna Club vízipólócsapatának válogatott kapusa; édesanyja Murányi Mária, az FTC úszója. 1958-tól 1980-ig az Újpesti Dózsa játékosa. Nevelőedzője az édesapja, majd 1961-től Károlyi Tibor. 1967-ben tagja az országos bajnokságot, 1963-ban és 1975-ben a Magyar Népköztársasági Kupát nyert csapatnak. 1966 és 1976 között 181 válogatott mérkőzésen szerepel. Az 1968-as mexikói olimpián bronzérmes. Az 1970-es barcelonai Európa-bajnokságon és az 1972-es müncheni olimpián második. 1973-ban Belgrádban világbajnok, 1974-ben Bécsben Európa-bajnok. Az 1975-ös cali világbajnokságon ezüstérmes. Az 1976-os montreali olimpia bajnoka. Az olimpia után lemondja a válogatottságot. 1985-től a Senior Budapest tagja. 1998-ban Casablancában a 45, míg 2000-ben Münchenben az 50 éven felüli kategóriában masters világbajnok.
1961-ben végez a Lehel úti általános iskolában. 1965-ben érettségizik a Bolyai János Gimnáziumban. 1975-ben az Állatorvostudományi Egyetemen doktorál. 1980-tól az egyetem rendelőintézetének munkatársa, egyetemi adjunktus. 1995-től magán-állatorvos Óbudán. Nagybátyja Sárosi (Stefancsics) György, a Ferencvárosi Torna Club világbajnoki ezüstérmes labdarúgója. Másik nagybátyja Sárosi Béla, szintén az FTC labdarúgója.