T.Baktériumok
A sejtmagnélküliek
országába tartozó
élõlények sejtjeiben nincs
valódi
sejtmag, a maganyagot nem választja el a sejt többi
részétõl
határoló
hártya. A sejtek
mûködését
irányító
örökítõ anyag a
sejtplazmában
található. A sejtmagnélküliek
országába tartozó
baktériumok egysejtû
élõlények.
Rendszerezésük a sejtalakja és
felépítése, valamint az anyagcsere
alapján történik. A mindössze
néhány mikrométeres (a
milliméter ezredrésze) baktériumsejtek
lehetnek gömb, pálcika vagy csavart
alakúak. A baktériumok
többsége lebontó szervezet, vagyis
szerves hulladékokkal, elhalt
élõlényekanyagaival
táplálkozik. A talajban és a vizekben
nagyszámban található
korhadékbontó baktériumok
kiemelkedõen
fontosak az anyagok körforgásában. Sok
baktérium élõsködõ
életmódú.
Közöttük sok a
kórokozó, ami azt jelenti, hogy
megbetegítik a gazdaszervezetet, amin
élõsködnek. A
sejtmagnélküli
élõlények közé
fotoszintetizáló szervezetek is tartoznak: a
kékbaktériumok vagy régebbi
nevükön kékmoszatok.
A baktériumok közül minden bizonnyal az élősködő parazita
baktériumok a legismertebbek, hiszen számos
kórokozó van közöttük.
Ezek elszaporodnak a gazdaszervezettestében és
megbetegítik azt. Az emberi betegségek
közül baktériumok okozzák
többek között a tüdőbajt, a
vérmérgezést és a
vérhast. A baktériumok az étellel, a
vízzel, a belélegzett levegővel, a
környezetünkben található
tárgyak megérintésével
egyaránt bekerülhetnek a szervezetbe. A
baktériumfertőzés ellen legjobban a
tisztasági szabályok
betartásával lehet védekezni.
A baktériumok között vannak
együttélők. Ilyenek például
egyes növények, például a bab
és a borsó
gyökérgümőiben élő
nitrogénmegkötő baktériumok, amelyek
átalakítják, és
felhasználhatóvá teszik a levegő
nitrogénjét a
társnövény
számára. Azok a termesztett
növények, amelyek gyökerében
nitrogénmegkötő baktériumok
élnek, jótékonyan hatnak a
szántóföld talajának
tápanyagtartalmára. Ezeket a
növényeket gyakran
vetésforgóba ültetik.
Az ember vastagbelében élő
közönséges
bélbaktérium
létfontosságú B vitaminokat termel,
amelyek a bélfalon át bejutnak az ember
szervezetébe. A nitrogénmegkötő
baktériumok és a
bélbaktériumok egyaránt a
társszervezet szerves anyagaiból nyernek
energiát életműködéseikhez.
