A
kékbaktériumok, régebbi
nevükön kékmoszatok a
sejtmagnélküliek közé
tartozó fotoszintetizáló
élõlények. Vannak
közöttük egy- és
többsejtû szervezetek is. Sejtjeikbõl a sejtmag mellett
hiányoznak a színtestek. Színanyagaik
a sejthártyában találhatók.
Elsõsorban édesvizekben élnek, de
megtalálhatók a talajban és a
tengerekben is. Elsõ képviselõik mintegy 3-3,5
milliárd évvel ezelõtt jelentek meg a
Földön. Az élõvilág
fejlõdésében nagyon jelentõs szerepük
volt, mert fotoszintézisükkel megkezdték
a légkör oxigéntartalmának
kialakítását.
A kékbaktériumok a prokarióták
közé tartoznak. A
prokarióta szó görög eredetû (pro:
„elõtti”, karion: „mag”), szó szerintti
jelentése „mag elõttiek”. A
prokariótáknak nincs sejtmagjuk, tehát nem
határolja a sejtmaghártya az örökítõ
anyagot, és nincsenek hártyákkal határolt
sejtszervecskéik sejt.
Kékmoszatok törzsének nevezték régen ezt a
csoportot, ma inkább a kékbaktériumok elnevezés a használatos.
A kékbaktériumok felépítése
A sejt belsejét sejtplazma (citoplazma) tölti
ki,
ez adja a sejt „alapállomány”-át.
Ennek nagy része víz, s benne oldott anyagok
vannak. A sejt feltekert örökítõ anyagának
feladata az életmûködések
irányítása
és hasadáskor, ami egy kettéválással
történõ szaporodási mód, az
örökítés. A
citoplazmát közvetlenül burkoló
sejthártya vékony és rugalmas. A
sejthártyán
lévõ sejtfal vastag és merev – ezzel
határozott alakot biztosít a
kékbaktériumnak – cellulózból
áll. A citoplazmában lévõ kékeszöld
színanyag
segítéségével fotoszintetizál.
A kékbaktériumok életmódja
A kékbaktériumok autotróf, fotoszintetizáló
szervezetek. A fényenergia segítségével építik fel a szerves anyagokat.
A kékbaktériumoknál elõforduló sejt
Egysejtû testszervezõdés esetén a sejtek gömb
alakúak. Az olyan sejttársulásban is, ahol a sejtek kocsonyás anyagban vannak.
Viszont a sejtjei korong alakúak az olyan sejttársulásban, ahol a sejtek
sejtfonalszerû láncot alkotnak.
A kékbaktériumok elõfordulása
A kékbaktériumok mindig vizes, nedves közegben
élnek.
A vízvirágzás jelensége
Ezt e
jelenséget a
zöldmoszatok és a kékbaktériumok gyors
elszaporodása idézi elõ, s ekkor a víz a
rengeteg algától zöldes színûvé
válik.
Ehhez a kedvezõ feltételek hazánkban gyakran
bekövetkeznek nyár végén és
õsz elején, amikor kellõen meleg van, sok fény és
sok szervetlen anyag a
vízben. Ez utóbbit az ember is elõidézheti a
természetes vizekbe engedett
szerves és szervetlen anyagokkal. A
vízvirágzásnak gyakran halpusztulás a
következménye, mert az algák eltömik a halak
kopoltyúit, az algák tömeges
pusztulása szerves anyag bomlását idézi
elõ, ami oxigént von el a vízbõl. Az
algák tömeges pusztulását a
felszínén lévõ sok moszat
árnyékoló hatása is
okozhatja.
