A barna törpék a csillagok azon csoportját képviselik, melyek magjában nem indulhatott 
meg a normál fosorozati csillagok energiáját szolgáló hidrogén-hélium magfúzió. Ennek oka 
a barna törpék meglehetõsen kis tömege - maximálisan mindössze 8 százaléka a Nap 
tömegének. 
   Noha a barna törpék létezését már régóta sejtették a kutatók, tényleges felfedezésükre 
csak mintegy tíz éve került sor. A csillagászok azt gyanítják, hogy a barna törpék galaxisunk 
csillagkeletkezési területei környékén fordulhatnak elõ legnagyobb számban. 
A Tejútrendszerben mintegy 2000 fényév vastag fõsíkban folyik a leghevesebb 
csillagkeletkezés, így hát a barna törpéket is ezen a tájékon keresik a kutatók. Az Arizonai 
Állami Egyetem kutatói a Hubble Ûrtávcsõ adatait felhasználva kerestek barna törpéket. 
A Tejútrendszer fõsíkja környékén 15 különbözõ irányt vizsgáltak. Az átnézett területen a 
kutatók 28 halvány objektumot találtak. Az égitestek az L és T színképosztályba tartozó 21-
25 magnitúdó fényességû barna törpék. 
Ezt a gyakoriságot figyelembe véve a kutatócsoport tagjai úgy gondolják, hogy 
galaxisunkban akár 100 milliárd barna törpe is létezhet. Ez a szám körülbelül akkora, mint a 
galaxisunk összes többi csillagának száma. E feltételezés további érdekessége, hogy 
Naprendszerünk közelében akár tucatnyi láthatatlan barna törpe létezhet. Ugyanis a Naptól 
12 fényéven belül mintegy két tucat fosorozati "normál" csillagot ismerünk, azonban barna 
törpét csak kettõt. Ez a két kis tömegû égitest az e (epszilon) Indi csillag körül kering, 
mintegy 1500 csillagászati egységre a fõkomponenstõl. 
   Az elõbbi feltételezés alapján azt várnánk, hogy 12 fényéven belül ugyannyi barna törpe 
legyen, mint más csillag, azaz akár 15-20 halvány égitest is várhatja még a felfedezést 
közvetlen galaktikus környezetünkben. 




















             Az e Indi környékérõl készített fantáziakép (Jon Lomber/Gemini Observatory nyomán). 


   Az amerikai kutatók számításai alapján noha a barna törpék száma meglehetõsen nagy, a 
galaxisunk tömegének mégis csupán 0,1 százalékát adhatják. Ennek következtében nem 
felelõsek a Tejútrendszer láthatatlan tömegéért sem, melyet a csillagászok továbbra is az 
ismeretlen természetû sötét anyaggal magyaráznak. 


   Szerzõ: Már András Péter 
           2005.09.