Túl
sok a barna törpe
A barna törpék a csillagok azon csoportját képviselik, melyek magjában nem indulhatott
meg a normál fosorozati csillagok energiáját szolgáló hidrogén-hélium magfúzió. Ennek oka
a barna törpék meglehetõsen kis tömege - maximálisan mindössze 8 százaléka a Nap
tömegének.
Noha a barna törpék létezését már régóta sejtették a kutatók, tényleges felfedezésükre
csak mintegy tíz éve került sor. A csillagászok azt gyanítják, hogy a barna törpék galaxisunk
csillagkeletkezési területei környékén fordulhatnak elõ legnagyobb számban.
A Tejútrendszerben mintegy 2000 fényév vastag fõsíkban folyik a leghevesebb
csillagkeletkezés, így hát a barna törpéket is ezen a tájékon keresik a kutatók. Az Arizonai
Állami Egyetem kutatói a Hubble Ûrtávcsõ adatait felhasználva kerestek barna törpéket.
A Tejútrendszer fõsíkja környékén 15 különbözõ irányt vizsgáltak. Az átnézett területen a
kutatók 28 halvány objektumot találtak. Az égitestek az L és T színképosztályba tartozó 21-
25 magnitúdó fényességû barna törpék.
Ezt a gyakoriságot figyelembe véve a kutatócsoport tagjai úgy gondolják, hogy
galaxisunkban akár 100 milliárd barna törpe is létezhet. Ez a szám körülbelül akkora, mint a
galaxisunk összes többi csillagának száma. E feltételezés további érdekessége, hogy
Naprendszerünk közelében akár tucatnyi láthatatlan barna törpe létezhet. Ugyanis a Naptól
12 fényéven belül mintegy két tucat fosorozati "normál" csillagot ismerünk, azonban barna
törpét csak kettõt. Ez a két kis tömegû égitest az e (epszilon) Indi csillag körül kering,
mintegy 1500 csillagászati egységre a fõkomponenstõl.
Az elõbbi feltételezés alapján azt várnánk, hogy 12 fényéven belül ugyannyi barna törpe
legyen, mint más csillag, azaz akár 15-20 halvány égitest is várhatja még a felfedezést
közvetlen galaktikus környezetünkben.
Az e Indi környékérõl készített fantáziakép (Jon Lomber/Gemini Observatory nyomán).
Az amerikai kutatók számításai alapján noha a barna törpék száma meglehetõsen nagy, a
galaxisunk tömegének mégis csupán 0,1 százalékát adhatják. Ennek következtében nem
felelõsek a Tejútrendszer láthatatlan tömegéért sem, melyet a csillagászok továbbra is az
ismeretlen természetû sötét anyaggal magyaráznak.
Szerzõ: Már András Péter
2005.09.