Az új csillagtérkép (A csillagos égbolt) mérete 83x123 cm, a hazánkból látható égboltot egy 
nagyobb, a tõlünk soha nem látható déli égboltot pedig egy azonos léptékû de kisebb körben 
ábrázolja. A hasonló térképeken többnyire két, azonos méretû körben mutatják be az eget, ezért 
az égi egyenlítõ alatti csillagképek – habár nagy részük tõlünk is látható – a déli éggömb 
térképére kerülnek. Így például az Orion csillagkép jól ismert alakját az ilyen térképek 
"kettévágják”, ami nagyon zavaró. 



















                               Részlet A csillagos égbolt c. térképbõl – A Nagy Nyári Háromszög vidéke 

   A térkép feltünteti az összes, szabad szemmel látható csillagot, 0,5 magnitúdós lépésekben, 
tehát az eddig megszokott 1 magnitúdós osztásnál részletesebben. A 4 magnitúdónál fényesebb 
csillagok színét színképosztályuknak megfelelõen láthatjuk. A látványosabb kettõscsillagokat is 
bejelölték, valamint azokat a változócsillagokat, amelyek szabad szemmel érzékelhetõen 
változtatják fényességüket (a változás mértéke legalább 1 magnitúdó). Mind a 110 Messier-
objektumot is megtaláljuk, a szokásos 5 kategória szerint (nyílthalmazok, gömbhalmazok, 
galaxisok, planetáris ködök, diffúz ködök). A kategóriákat magyar amatõrök – Éder Iván és 
Szitkay Gábor –által készített gyönyörû asztrofotók szemléltetik. A közismert M45 jelû 
nyílthalmazról (Fiastyúk) külön részlettérkép is található a térképen. A csillagképek külön 
listában szerepel a csillagképek nemzetközi elnevezésére használt 3 betûs latin rövidítés, a 
teljes latin név és a magyar elnevezés is. 
   A Tejút sávját fotók alapján, nagy pontossággal jeleníti meg az új térkép, melyet Vizi Péter 
tervezett, Butuza Tamás Ursa Minor csillagtérkép programjának felhasználásával. 

Szerzõ: Mizser Attila 
2006. 03.