A felfedezést, ami alátámasztja a teóriát, amely szerint egy üstökös közvetítésével 
érkezhetett az élet a Földre a NASA munkatársai hétfõn, az Amerikai Kémiai Társaság 
washingtoni éves találkozóján közölték.
    „Korábban meteoritokban már találtunk aminosavakat, ám ez az elsõ eset, hogy 
üstökösben is detektáltuk jelenlétüket" – nyilatkozta Jamie Elsila, a NASA asztrobiológusa, 
az üstökösben talált aminosavról szóló tanulmány vezetõ szerzõje.
    A glicin nyomait egy olyan anyagmintában mutatták ki, amelyet 2004 januárjában a 
Wild-2 elnevezésû üstökös porából vett a Stardust amerikai ûrszonda mintegy 390 millió 
kilométerre a Földtõl. A gáz- és pormintákat aerogéllel, egy szuperhabos anyaggal 
gyûjtötték össze. Az anyagminta két évvel késõbb jutott el a Földre, miután az azokat 
tartalmazó bádogdoboz levált az ûrszondáról, hogy hosszú utazása végén ejtõernyõ
segítségével földet érjen a utahi sivatagban.

Az igen aktív Wild-2 üstökös felszínének kompozitképe.
Az égitest port és gázt bocsát ki magából több millió kilométer
hosszú csóvát vonva ezáltal maga után. A Napot nem számítva a
Wild-2 a jelenleg legaktívabb felszínû naprendszerbeli égitest.
(Fotó: National Geographic/NASA/JPL)

    A legegyszerûbb, leggyakoribb fehérjealkotó aminosav, a glicin detektálásáról elsõként 
tavaly számoltak be, ám a kutatóknak még bizonyítaniuk kellett a vegyület Földön kívüli 
eredetét. „Nem lehettünk biztosak benne, hogy nem az ûrhajó gyártásakor vagy 
kezelésekor került oda" – mesélte Elsila.
    Az aminosavak összekapcsolódásával jönnek létre a fehérjék, amelyek az élet alapját 
képezik. Fehérjemolekulák építik fel a hajat ugyanúgy, ahogy az élõ szervezetek folyamatait 
szabályozó enzimeket is. A tudósok több elméletet állítottak már fel arról, hogy a bonyolult 
fehérjemolekulák a Földön képzõdtek-e, vagy kívülrõl, az ûrbõl érkeztek bolygónkra. 
A legutóbbi felfedezések „az élet az ûrbõl eredt" teóriáját erõsítik.
    A glicin felfedezése egy üstökösben azt az elképzelést támogatja, hogy az élet alapvetõ
építõkövei jelen vannak az ûrben, és alátámasztja az érvelést, amely szerint az élet inkább 
gyakori lehet az ûrben, mintsem ritka" – fejtette ki Carl Pilcher, a NASA kaliforniai 
Asztrobiológiai Intézetének igazgatója.
Elsila megjegyezte, hogy glicint és más aminosavakat korábban is találtak már néhány 
meteoritban. Ezek közül a leginkább figyelemre méltó az 1969-ben, az ausztráliai Murchison 
városa mellett becsapódott kozmikus kõdarab volt.

     
    National Geographic
                   2009. augusztus