1. Egészséges életmódra nevelés
2. „Ép testben, ép lélek.”
3. „Ép testben, épphogy élek.”
4. Egészség fogalma

Egészség – sokféleképpen határozható meg

1. betegség hiánya
2. mindennapi tevékenységekre való képességek
3. a jó erőnlét
4. a jókedv, a boldogság állapota

Az egészség nem egy statikus állapot – dinamikusan változik

1. a személyiség belső környezetével és a körülötte lévő természeti és társadalmi környezettel állandó és alakító kölcsönhatásban áll.

Az egészség alkalmazkodási készségként is felfogható, amellyel a körülöttünk lévő változásokra reagálunk – sikeres adaptációt csak megfelelő egészségi állapotban lehet.
Az egészség olyan alapvető értékkategória, amelyben tükröződik az adott társadalom érték és normarendszere – ez korról korra változik.
WHO megfogalmazása:
„Az egészség a teljes testi, lelki(szellemi) és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya.”

1. Egészség fogalma
2. az egészségért az embernek folyamatosan tennie kell valamit- megerősítő, fenntartó, támogató, fejlesztő tevékenységet.
3. Az egészséggel szemben fellépő sebezhetőségünket, a külső stresszorokat, a különféle rizikótényezőket – egészséges állapotában az ember tudatos tevékenységével, készségével és társas támogató rendszerek – harmonikus családi környezet – segítségével képes kiegyensúlyozni.

Pozitív egészség: a tényleges jólét és erőnlét, fittség magas szintje.

1. holisztikus jellegű, az egész emberre vonatkozó,
2. az életminőséggel áll kapcsolatban,
3. az ember életének egészét jellemzi,

Pl.: életöröm, jó közérzet, kiegyensúlyozottság, megelégedettség, kreativitás, fittség, fizikai, pszichikai, szociális alkalmazkodóképesség
Negatív egészség: bármely nem kívánatos, betegségi állapotban, korlátozottságban élő személy egészsége.

1. Egészség fogalma

Az emberi egészség megőrzésének és fejlesztésének törvényszerűségeit vizsgálják az egészségtudományok.
Orvostudomány:

1. a gyógyítás és a betegség irányából közelíti meg,
2. az egészség fogalom testi jellege dominál,
3. a betegség megelőzésével, megléte esetén megszüntetésével, betegségmentes állapot visszaállításával, a fájdalom és a szenvedés minimumra való csökkentésével foglalkozik.

Pszichológia:

1. lelki egészségről beszélhetünk
2. az egészséges lélek kialakulásának szenzitív időszaka a gyermekkor
3. a pozitív, szerető, meleg, harmonikus környezetben felnövekvő gyermek felnőttként egészséges lesz lelkileg,
4. a családnak van nagyon fontos szerepe,
5. Egészség fogalma

Lelki egészséggel kapcsolatos alapfogalmak:

1. örömkészség
2. alkalmazkodni tudás
3. lelki hajlékonyság
4. belső harmónia, béke.

Lehetetlen egészségesnek lenni egy beteg társadalomban, ami nem biztosítja az alapvető fizikális és emocionális szükségletek forrását.
A szociológia és a politikatudományok az egészséget a társadalom irányából vizsgálja:

1. az egészségügy megszervezése
2. az egészségügy gazdasági vonatkozásai
3. az egészséget társ.-i szinten meghatározó környezeti, társadalmi, kulturális tényezők kutatása,
4. különböző társadalmi csoportok szociális jólétének biztosítása,
5. egészséges emberi kapcsolatok vizsgálata.
6. Egészség fogalma

Neveléstudomány:
- a személyiség komplex fejlesztése
- nevelési cél: olyan személyiség kialakítása, aki aktívan képes irányítani az életét.
- nemcsak alkalmazkodik a környezetéhez, de védi az egészségét
- ehhez megfelelő életvitelt, életmódot alakít ki.

1. Egészséget meghatározó tényezők
2. Fizikai környezet: - lakóhely, munkahely

                                          - szabadidő eltöltés lehetősége

1. Pszichoszociális környezet: - feszültségmentes környezet

                                                         - egyenlőség, szabadság
- lehetőség kreatív tevékenységre

1. Egészségmagatartás: - táplálkozás

                                               - testmozgás
- kockázati magatartás
- problémamegoldó képesség
- értelmes, tartalmas életvitel

1. Öröklött tulajdonságok: - nem, életkor

                                                    - immunerősség
- testi és lelki alapvonások: személyiség, testi
tulajdonságok

1. Egészséget meghatározó tényezők
2. Szerzett tulajdonságok: - ismeretek

                                              - készségek
- motiváció

1. Szociális státusz: - anyagi helyzet

                                   - egzisztencia

1. Egészségügy : - népegészségügy

                              - prevenció
- gyógyítás
- rehabilitáció

1. Egészségi állapotot meghatározó tényezők

Egészségi állapotot meghatározó tényezők:
43% életmód
27% genetikai tényezők
19% környezeti hatások
11% egészségügyi ellátás
Az egyén egészségének minőségét, egészségmegőrzés, fejlesztés lehetősé-
gét már születéskor számos tényező meghatározza
–> bejósló faktorok, prediktív tényezők:
- nem kívánt terhességből születendő gyermek
- anya terhesség alatti szerfogyasztása
- családban halmozottan előforduló addikció
- anya attitűdje a gyermekkel szemben negatív

1. Egészségi állapotot meghatározó tényezők

Lényeges szerepe van  a személyiségfejlődés során a 0-3 életévben szerzett tapasztalatoknak, hatásoknak.
- gyermekkori lelki sérülések, traumák -> neurotikussá teszik a gyermeket
- fontos a nemi identitás kialakulása, a nemre jellemző viselkedés megtanulása -> ezt a család segítheti is és hátráltathatja is.
- meghatározó, hogy - a család mennyire védi a gyermeket, 
- mennyire ellensúlyozza a kedvezőtlen hatásokat,
- mennyire engedi a gyermeket kortárscsoportokba.
A túlvédő család károkat okozhat!
Egészségünket legnagyobb mértékben az életmóddal tudjuk befolyásolni,
- életmód kialakítása függ: - akaratunktól
- adottságoktól, szociális és gazd.-i tényezőktől,
környezettől, szogáltatásokhoz való hozzáférés
lehetőségétől – független tényezők.

1. Egészséges életmód

Napjainkra jellemző: - taposómalomba kényszerített életmód
- felfokozott életritmus
- fizikai aktivitás csökken
-> a stressz növekedését
-> helytelen táplálkozási szokások kialakulását
-> egészség romlását idézhetik elő.
Megoldás: - a lakosság egészségtudatosságának növelése -> egészségkulturáltság fejlesztésével érhető el.
Kultúra: az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott társadalomban.
- megszabja a viselkedési repertoárt, melyet az adott társadalom elfogad,
- kihat az életmód számos elemére.
Egészségkultúra maga az életmód -> az egyén életmódja révén szabályozhatja, optimalizálhatja egészségi állapotát.

1. Egészséges életmód

 az egészségi állapot visszahat az életmódra.
Egészségtudatosság:
- belső kontroll képessége,
- aktív hozzáállás, pozitív viszonyulás az egészséghez.
- az egészség értékként való elfogadása.
A szocializáció korai szakaszában kell elkezdeni.
- a kisgyermekek egészségtudatossága természetes, többségük számára magától értetődő állapot.
Serdülőkortól azonban aktív beavatkozást igényel az egészségtudatosság megfelelő fenntartása.
Fő dokumentumai:
1. Marc Lalonde canadai népjóléti miniszter dokumentuma –A kanadaiak egészségének új távlatai 1974.
- az egészségmegőrzés kulcsfontosságú stratégia
- környezet és az emberi magatartás jobbítása – csökkent a megbetegedések száma
- idő előtti halálozások száma
- prevenció!
 

1. Egészséges életmód

2. Alma-Ata-i Nyilatkozat 1978.
- az egészség alapvető emberi jog
- alapellátás fejlesztése
3. Ottawa-i Charta 1986.
- egészséget támogató környezet, politika
- egyéni készségek fejlesztése
- közösségi cselekvések erősítése – civil szervezetek.
4. Dzsakartai Nyilatkozat 1997.
- XXI. sz. egészségmegőrző tevékenységei
5. Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program                                         
- kiemelt szerep van az életmódnak
- közvetlen  környezet hatása
- társadalmi összefogás szerepe

1. Egészséges életmód

Életmód.
A szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek összessége.
- egyéni magatartásban nyilvánul meg, amelyet – értékek
- normák
- szükségletek
- emberi, társ.-i  feltételek be-
folyásolnak.
Életmód= életvitel + objektív + szubjektív meghatározók
Életvitel: - munka
- pihenés
- táplálkozás
- ruházkodás

1. Egészséges életmód

Objektív meghatározók: - iskolázottság
- foglalkozás
- jövedelem
- erkölcsi normák
- szokások
Szubjektív meghatározók: - érdekek
- célok
- elvek
- tervek
Életmódbeli szokások:
- helyes: - fizikailag aktív életvitel
- helyes táplálkozási szokások
               - egészségre káros szokások mellőzése
- stressz kezelése, jó problémamegoldás

1. Egészséges életmód

Helytelen: - inaktív életvitel
- helytelen táplálkozási szokások
- túlzott alkoholfogyasztás
- dohányzás
- drog
- stressztűrés gyengesége
Preventív, egészségcentrikus gondolkodás kialakításával érhetjük el, hogy az egészségről szóljon az életünk és ne a betegségek elleni küzdelemről!
Az egészséges ember – hatékonyabban végzi a munkáját,
- kevésbé fáradékony,
- nincsenek fizikai panaszai,
- erősebb immunrendszerrel rendelkezik,
- szervezete jól működik,
- elégedettség, munkakedv, életöröm jellemző rá.
DE! Az egészség nem örök érvényű – az embert körülvevő ingerek és ártó-védő hatások alapján állandóan változik.

1. Egészséges életmód

Az ember akkor érzi jól magát, ha jó a közérzete és kizárja az egészségtelen életmódot.
Jó közérzet- testi, fizikai és érzelmi egyensúly.
Az ember az utóbbi évtizedben megváltoztatta életkörülményeit:
- a fizikai erőkifejtést egyre inkább a szellemi, idegrendszeri terhelés váltotta fel,
- megkönnyítette életkörülményeit a munkahelyen, otthonában, a közlekedésben,
- fokozottan beavatkozott a természeti környezetébe,
- ez újabb stresszhelyzetek, egészségkárosító jelenségek forrása lett,
- az orvostud. gyorsan fejlődött, megszüntette a járványokat, a gyógyításban fantasztikus eredményeket ért el.

1. Egészséges életmód

Eközben az ember megfeledkezett önmagáról!
- nem alakította át önmagát, nem alkalmazkodott életmódjában a megváltozott életformához.
- egyik oldalon kedvezően formálta életkörülményeit
- másik oldalon kitermelte a modern kor betegségét:
-> mozgásszegény életmód,
-> fizikai inaktivitás,
-> szellemi és idegrendszeri egyoldalú terhelés,
-> gyorséttermi étkezések.
Az emberekben a felismerés megtörtént az életvitel változtatásával kapcsolatban, DE ezt tetteknek kellene követni, melynek célja:
Az egészséges életmód kialakítása!

1. Egészségnevelés,egészségfejlesztés

Az egészségnevelés célja: az egészségkulturáltság kialakítása -> az egyén alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse.
Egészségnevelés feladata: az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló nevelőtevékenység. Magába foglalja:
- ismeretek átadását,
- egészségi jártasságok, készségek, szokások kialakítását.
Fő feladat, hogy az egyén mindezeket intetiorizálja.

1. Fizikailag aktív életmód

Megfelelő intenzitású és gyakoriságú testmozgással csökkenteni lehet

1. a szív-és érrendszeri betegségek,
2. a 2-es típusú diabétesz, 
3. bizonyos rákos megbetegedések  (mellrák, vastagbélrák),
4. a depresszió, az érzelmi kimerültség kialakulásának valószínűségét.

A sport, a mozgás kedvezően befolyásolja a test szerveinek korral együtt járó
funkcionális kapacitáscsökkenését.
Egészséges testösszetétel:
Vázizomzat:

1. testünk tömegének 40-45%-t képezi izomzatunk.
2. átlagosan 350 izom különíthető el.
3. izmot genetikailag meghatározottan különböző izomrostok alkotnak:

      gyors és lassú rostok –> izomrost eloszlása egy izmon belül változatos.

1. akinek az izomrostarányában a lassú rostok dominálnak -> hosszútávú állóképesség,
2. akinél a gyors rostok dominálnak -> nagy izomerő, rövid idejű, nagy intenzitású terhelés

1. Fizikailag aktív életmód

-    edzés hatására a rosttípusarányok megváltoztathatók –> az izom teljesít-
ménye módosítható.

1. rendszeresen használt izmok megerősödnek, a rostok száma nem gyarapo-

     dik, de vastagságuk nő,

1. inaktivitás, a működés hiánya az izomrostok sorvadását, elvékonyodását okozza.

A mozgás kivitelezői – idegrendszeri parancsok alapján az izmok:

1. simaizom – akaratunktól független szabályozás,
2. harántcsíkolt izom – akaratlagosan működő,
3. szívizom.

1. Fizikailag aktív életmód

Csontrendszer:

1. szilárd, kemény, nagy teherbírású csontszövetből épül fel – amelybe folyamatosan építi be a szervezetünk a meszet és a P-t.

-> a beépülés az öregedéssel csökken – emiatt különösen a nőknél gyakran lép fel csontritkulás -> a csontok veszítenek szilárdságukból.

1. a fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás pozitívan befolyásolja a csont anyagcseréjét,
2. serkenti a csontképzést,
3. aki sportol, csontjainak magasabb az ásványi anyag tartalma,
4. gyermek és serdülőkori rendszeres testmozgás elősegíti a csonttömeg maximalizálását,
5. HA a fizikai aktivitás megmarad felnőttkorban, akkor magasabb ásványi  anyag szintről indul a korral járó csontvesztés, csökkenti a csontritkulás

     kialakulásának erősségét.

1. Fizikailag aktív életmód

Ízületek:

1. a csontok egymáshoz ízületekkel kapcsolódnak,
2. a csontok egymáshoz képest az ízületek segítségével mozdulnak el.
3. az életkor előrehaladásával a leggyakoribb panasz okozói,
4. Az ízületek normális anyagcseréjének a mozgás az alapvető feltétele,
5. Idősebb korban az ízületek regenerációja lassúbb,

-    elhízás és a mozgásszegény életmód esetén a panaszok korábban jelentkeznek.

1. Fizikailag aktív életmód

Rendszeres testedzés hatása a szívre, keringési és légzőrendszerre:

1. Terhelés hatására a szív, keringési és légzőrendszer alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez -> az egész szervezet edzetté válik.
2. A vérkeringést a szív működteti

-> a vér szállítja: - az anyagcserefolyamatokhoz és az életfolyamatokhoz szükséges  tápanyagot és az O2
- a bomlástermékeket –> ez akkor kedvező, ha az erek
rugalmasak és széles volumenűek.
Érelmeszesedés és érszűkület nehezíti a szív munkáját,
-> ennek megelőzésében: – az életmódnak,
- a táplálkozásnak,
- a rendszeres testedzésnek van fontos szerepe.

1. A szív ritmusában következik be változás -> fokozza a teherbírást.
2. A nyugalmi pulzusszám csökken –> a szív gazdaságosabban működik ->

     az edzett szív 30 000-rel kevesebbet üt, mint az edzetlen.

1. Fizikailag aktív életmód

Szív- és érrendszer:
-    szerkezeti és működésbeli változások következnek be.
Edzett szív:
-> edzés hatására nő a szívizom tömege
-> nő a bal kamra belső átmérője, falvastagsága -> nő az egy szívösszehúzódás során az érpályába kijuttatott vér mennyisége nyugalomban és max. terhe-
lés során.
-> a szív gazdaságosan működik -> ugyanarra vagy nagyobb teljesítményre is képes alacsony pulzusszámmal.

1. edzés hatására a nyugalmi pulzus csökken,
2. nő a vörösvértestszám és a haemoglobin tartalom -> jobb O2 ellátottsághoz vezet.
3. csökkenti a nyugalmi vérnyomást egészséges és magas vérnyomású sze-

      lyeknél.

1. Fizikailag aktív életmód

Régen a sportszívet kórosnak minősítették -> ma edzett szívnek hívjuk.
Gyermekkorban elkezdett rendszeres testmozgás és edzés hatására a szív
koszorúér ellátottsága gazdagabb.
A szívizomrostok megvastagodnak, bal kamra hipertrófia alakul ki:
-> a szív erőteljesebb munkát tud végezni, 
-> több vért juttat az érhálózatba, több O2 jut el a szervekhez,
-> csökken a vérnyomás és az ártó koleszterinszint,
-> nagyobb teljesítményre munkavégzésre képes.
Testmozgás hatására a koszorúerek szélesebbek, rugalmasabbak -> kevesebb
anyagcseresalak és mész rakódik le az érfalra -> szívinfarktus prevenciója.
A munkavégző képesség növelése az O2 felvevőképesség mennyiségétől függ.
-> nyugalmi állapotban kb. 8 l levegőt lélegzünk be percenként, ebből 1/3 O2
-> ez a mennyiség az edzettség hatására 10x-re is növekedhet – 3,5-4l O2.
 

1. Fizikailag aktív életmód

Szív- és érrendszeri betegségek kialakulására kifejtett hatás:

1. endogén -> nem befolyásolható tényezők,
2. exogén -> befolyásolható tényezők,

Endogén tényezők:

1. életkor -> előrehaladtával nő a betegség előfordulása, halálos kimenetele,
2. Nem -> szívinfarktus gyakoriságának aránya férfi/nő -> 3:1
3. Családban előforduló korai infarktus

Exogén tényezők:

1. Elsődleges: - magas koleszterinszint ,

                          - magas zsírsavszint,
- cukorbetegség,
- dohányzás,
- magas vérnyomás,

1. Fizikailag aktív életmód

2. Másodlagos: - fizikai inaktivitás,
- hasi típusú elhízás,
- pszichoemocionális stressz,
- különböző fertőző kórokozók.
Napi 30 perc közepes intenzitású vagy a heti 3-4x 60 perc közepesen erős
intenzitású fizikai aktivitás  csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek
előfordulását -> aerob, dinamikus mozgásforma javasolt ->
PROTEKTÍV hatásuk van.
Légzés gazdaságosabbá válik:
-> a tüdő átszellőzése tökéletesebb,
-> erőteljesebb a be- és kilégzés,
-> a tüdő nagyobb mennyiségű levegőt képes felvenni, több O2 jut a sejtekhez.
Minél több O2-t veszünk fel -> szervezetünk annál jobban alakítja át a
táplálékot energiává-> a munkavégző és teherbíró képességet növeli.

1. Fizikailag aktív életmód

Csökkenti a koleszterinszintet és ezen belül jótékonyan növeli a HDL
koleszterin arányát:
Koleszterin:

1. Az emberi test szöveteiben és a vérben található,
2. Két összetevője: HDL és az LDL zsírszerű anyagok – fontos ezek helyes aránya

HDL – High-Density Lipoproteins:

1. Ütőerek falát beborítják -> ezzel megakadályozzák a nemkívánatos lerakódásokat
2. Az előforduló nemkívánatos zsírlerakódásokat feloldják.

LDL – Low-Density Lipoproteins:

1. Erősen függ a táplálkozás minőségétől,
2. Veszélyes lerakódásokat képeznek az erek falán,
3. Felelősek az érelmeszesedés, az arterioszklerózis kialakulásáért.
4. Fizikailag aktív életmód

Hogyan alakul ki a mozgás védő hatása:
Fizikai aktivitással -> az egyén fizikai képességei nőnek -> a szervezet bioló-
giai funkciói kedvezően alakulnak:
-> teherbíróképesség nő
-> ösztönzi a korszerűbb táplálkozásra való törekvést,
-> munka-alvás-pihenés összhangjának megteremtését,
-> alkalmazkodási folyamatokat indít be -> fokozódik az edzettségi állapot, fejleszti az egészséget, erősödik az immunrendszer.
-> ha szerveink, szervrendszereink egészségesek – az öregedéssel járó betegségek elodázása, elhárítása.
-> 40 éven túl elindulnak az öregedési folyamatok – legyengült immunrendszer esetén a szervezet nem tudja kivédeni a problémákat.
-> magas vérnyomás, érelmeszesedés, reuma, daganatos megbetegedések, ízületi betegségek (arthrosisok), cukorbetegség -> ezek megjelenése 10-20 évvel kitolható, a klimax tünetei elviselhetőbbek azok számára, akik egészséges életmód szabályait betartják.

1. Fizikailag aktív életmód

Személyiségformáló hatás:
-    A testi-lelki teherbíró és teljesítőképességét növeli,

1. Fizikai és pszichikai hatásai együtt jelentkeznek, egységben fejlődnek.

Testmozgásra ösztönző tényezők:

1. természetes mozgásigény,
2. egészséges életmódra törekvés,
3. munkabírás, teljesítőképesség fokozása,
4. megfelelő testsúly elérése, megtartása,
5. alakformálás,
6. esztétikai igény,
7. öregedés folyamatának késleltetése,
8. kívánt életminőség elérése, megtartása,
9. erkölcsi-akarati tulajdonságok fejlesztése.
10. Fizikailag aktív életmód

-> A testmozgás az önismeret alapvető eszköze,

1. testedzés fejleszti a kitartást, küzdőképességet,
2. segít a kitűzött cél elérésében,
3. segít a fáradtság leküzdésében,
4. a rendszeres testmozgás sikerélményhez juttat,
5. a feladatok sikeres teljesítése önbizalmat ad, újabb célok elérésére sarkall,
6. stresszoldó hatása van,
7. érzelmi egyensúly elérésében segít – megfelelő mozgás + pihenés + étrend aránya.
8. Fizikailag aktív életmód

Testmozgás hatása a 2-es típusú cukorbetegségekre:
Anyagcserezavar -> inzulinra való érzéketlenség és a viszonylagos inzulin-
hiány.
-    egyik leggyakoribb népbetegség

1. legnagyobb részük elhízott -> jellemzően hasi típusú,

-    a betegek hosszú ideig nem igényelnek inzulinkezelést,

1. a betegség évekig lappangva fejlődik ki, gyakran érrendszeri szövődmények alakulnak ki.
2. a cukorbetegek több mint 90%-a ebbe tartozik,
3. összesen 135 millió embert érint -> 2025-re eléri a 300 milliót

WHO szerint az emelkedés oka:

1. Egészségtelen életmód, étrend,
2. Mozgásszegény élet, fizikai tevékenység hiánya.
3. Fizikailag aktív életmód

Cukorbetegek körében az érrendszeri betegségek előfordulása 2-5x-e a nem
cukorbetegekhez képest.
Cukorbetegek élettartama 8-10 évvel rövidebb az átlagos életkornál.
-> a rendszeres fizikai aktivitás kedvezően befolyásolja az inzulinérzékenységet, a szénhidrát anyagcserét.

1. Fizikailag aktív életmód

Daganatos betegségekre gyakorolt hatása:
1992-ben megjelent 2 közlemény -> összefüggést találtak a növekvő fizikai
aktivitás és a csökkenő daganatos halálozás között.

1. Védőszerepe van a mozgásnak a vastagbél és az emlőrák esetében:

-> aktív életmódot élő férfiak és nők körében 30-40%- kal kisebb az esélye a vastagbélrák kialakulásának, mint az inaktív életmódot folytatóknál.
-> mellrák esetében az aktív életmódot élő nők körében 20-30%-kal csökken a kialakulás kockázata.
-> naponta 30-60 perc közepes vagy erős intenzitású fizikai mozgás ajánlott a kockázat csökkentésére.
-> minél intenzívebb az aktivitás –> annál nagyobb a védőhatás.

1. Fizikailag aktív életmód

Fittség:

1. jól lét állapota, amely több szerv működésén keresztül valósul meg,
2. testi- lelki harmónia, munkabíróképesség, teljesítőképesség.
3. szerepet játszik benne a testösszetétel, testzsír, izomarány, a vázizmok ereje, az állóképesség, szív-érrendszeri mutatók.
4. A rekreációs edzés első és legfontosabb célja a fittség elérése.

Fittségi életszakaszok:

1. 0-21 év ifjúkor
2. 22-55/60 év felnőttkor
3. 56/61-      időskor

Kondíció:

1. azon képességek összességét jelenti, amely segítségével fizikai aktivitás

     végezhető.

1. Fizikailag aktív életmód

Rekreáció:

1. a szabadidő eltöltésének kultúrája,
2. az egyén munkaképességének és egészségének megújítását jelenti,
3. két felosztása van: szellemi rekreáció, fizikai rekreáció.

1. szellemi rekreáció:

1. pihenés (olvasás, zenehallgatás, színház, koncert)
2. kreatív szabadidőtöltés ( zenélés, versírás, festés,barkácsolás)

2. fizikai rekreáció

1. önként vállalt fizikai munka (kert6lészkedés, horgászat, vadászat)
2. sportrekreáció

Sportrekreáció ágai:

1. hagyományos versenysportok,
2. gimnasztika,
3. testépítés, kondicionálás,
4. masszázs, szauna, relaxálás, jóga,
5. természetjárás, turizmus,
6. sportüdülés, sporttanfolyamok.
7. Fizikailag aktív életmód

Rekreációs edzés: az egészség érdekében végzett

1. gyermekkortól,
2. szabadidőben,
3. folyamatosan és rendszeresen -> 3-5x/hét, 10-40 percen keresztül,
4. max. pulzus 85-65%-ának megfelelő intenzitással,
5. Aerob, állóképességi jellegű mozgások végzése.

Alapvető célja:

1. testi-lelki felfrissülés,
2. aktív pihenés útján az egészség megőrzése és fejlesztése.

Fontos!

1. a tudatosság,
2. a tervszerűség.

Szakember szükséges!

1. Sportedzés és rekreációs edzés
2. Rekreációs edzés

A hónapokon át végzett rekreációs edzés + ésszerű táplálkozás -> látható vál-
tozás.
Megelőzhető és gyógyítható a negatív stressz:

1. ha az egyén érzékeny –> megbetegíthet, pl.: magas vérnyomás, gyomorpanaszok,
2. ideges állapot –> önkéntelen feszültségoldó tevékenység: tárggyal játszani,

-> rekreációs edzés: döntően állóképességi jellegű mozgások megnyugtatóak a vegetatív idegrendszerre pl.: nyugodtabb, mélyebb légzés.
Ha - a rendszeresség megszakad – heti 3 alkalom alá csökken,
- a folyamatosság hiányt szenved – több héten át elmaradnak az edzések,
megkezdődik az edzés pozitív hatásainak leépülése!
-> az edzettségi változások reverzíbilisek!
Frenkl R.(1980):
Bármely életkorban kezdődik a rendszeres edzés, a gyakorlás fejlődést fog
eredményezni. A fejődés mértéke olyan szintű lehet, amilyent az egyén 20
éves korára elért. Ez a juvenilis kori állóképességi edzés fokozott
szükségességét emeli ki. 

1. Rekreációs edzés
2. a maximális terheléses pulzusszám 65-85%-ának megfelelő intenzitással,
3. heti 3-4-szeri gyakorisággal,
4. edzésenként 30-40 perces időtartam mellett folyhat.

Fokozatosság szabálya:

1. heti 3x,
2. a maximális terheléses pulzusszám 60%-ának megfelelő intenzitással,
3. 20 perces edzésenkénti időtartammal célszerű elkezdeni a rekreációs edzé-

      seket.
Ezt követően lehet az edzésterhelést növelni:

1. először a heti gyakoriságot növeljük legalább 4-re, ha lehet 5-re,
2. másodszor  az edzésre fordított időtartamot emelhetjük lassan kb. 40 percre,

1. az edzésintenzitás fokozható a maximális terheléses pulzus 85%-áig.
2. Edzésmódszerek

Az állóképesség javítására:

1. folyamatos módszer,
2. Intervallmódszer: terhelési és pihenési szakasz rendszeres váltakozása,

A pihenési szakasz:

1. nem a teljes felfrissülés eléréséhez szükséges lazítást jelenti,
2. addig tart, amíg a pulzus – terhelés után- 120-130/perces frekvenciára nem esik.

Terhelési szakasz:

1. Erősebb szívmunka – izomtömeg-növekedési ingert jelent.

A terhelési és a pihenési szakasz egymást kiegészítve növeli a szív
teljesítményét.

1. Edzésmódszerek

Erőfejlesztés:

1. aerob állóképesség fejlesztése mellet kiegészítő jellegű,
2. az erőgyakorlatot 4-8x célszerű megismételni,
3. két erőfejlesztő gyakorlat között ajánlott strechinget végezni,

A hajlékonyság negatív kapcsolatban van az erővel -> az erőgyakorlatok egy-
oldalú alkalmazása a hajlékonyság csökkenéséhez vezet.
Az aerob állóképesség fejlesztésének eszközei:

1. gyaloglás,
2. kocogás, futás,
3. kerékpározás,
4. úszás,
5. fittnes-aerobik,
6. Edzésmódszerek

A hajlékonyság maximális fejlettségére nincs szükség.

1. legnagyobb jelentősége a gerinc háti szakasza, a csípő és a vállízületek

     mozgékonyságának van.

1. a hajlékonyság fél egészség -> keleti kultúrákban az emberek sokkal többet mozognak, többet ülnek a földön -> kevesebb az ízületi panaszuk.

Gyakorlatanyag:

1. minden gimnasztikai gyakorlat, ha az a legnagyobb kiterjedésű és

     sorozatban, többszöri ismétléssel történik, közepes vagy élénk tempóban.

1. streching gyakorlatok: a kötőszövetek és az izmok nyújtására szolgáló statikus nyújtás.

A bemelegítés során lehet alkalmazni és az erőfejlesztő gyakorlatok közti pi-
henőben -> oldják az izomzat mikrogörcseit.

1. Pulzusmérés

Pulzus az edzésintenzitás mutatója, pontos képet ad a szervezet terheléséről.
Nyugalmi pulzus:
5 perc nyugodt ülés után számolt pulzusszám.
Terheléses pulzus:
a választott mozgásformát követően mért pulzusszám.
Maximális terheléses pulzus:
a lehetséges legmagasabb erősségű, intenzitású mozgás közbeni pulzusszám.
Maximális pulzus =  220- életkor -> férfi
226- életkor -> nő
Pulzus függ:

1. személytől,
2. testi és szellemi állapottól,
3. környezeti változásoktól,
4. napszaktól,
5. a mozgás típusától.
6. Rekreációs edzés felépítése

Rekreációs edzés felépítése:

1. bemelegítés – néhány perc futás, erőfejlesztő, nyújtó gyakorlat,
2. 4-8 nyújtó hatású gyakorlat – streching,
3. aerob állóképesség fejlesztése,
4. erőfejlesztés – köztük streching,
5. levezető – a szervezetet lecsillapítja, visszaáll a nyugalmi pulzusszám,

     az oxigénadósságot helyreállítja, nyújtó gyakorlatokkal az izmok terhelés következtében bekövetkező kontrakcióját oldja.
"A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak
kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. (...)
A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb
polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes
alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló
megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a "fair play", a nemes
küzdelem szabályaira."      
Szent-Györgyi Albert

1. Egészséges táplálkozás

Egészséges táplálkozás:
A különféle ételek és italok megfelelő arányban és mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasztása. Ezáltal a betegségek kockázata minimálisra csökken.

1. Egészséges táplálkozás
2. Nemcsak a hiányos, hanem a túlzott tápanyagbevitel is egészségkárosodáshoz vezet ->
3. különböző táplálkozási tényezők és a mozgásszegény életmód 30-40%-ban tehető felelőssé -> a daganatos megbetegedések kialakulásáért,

                                -> a szív és érrendszeri megbetegedésekért,
-> ezekből adódó korai halálozásért,
-> az elhízás előfordulásának óriási mértékű megnöveke-
déséért,
-> csontritkulásért.
Fontos kockázati tényező a táplálkozás -> összefügg az életmóddal,
-> befolyásolja a népesség egészségi
állapotát.

1. Egészséges táplálkozás

Összefüggés van – az étrend,
- a táplálkozási szokásaink,
- az idült, nem fertőző betegségek között.
Oka -> a „ nyugati étrend ” -> nagymértékű zsír és szénhidrátfogyasztás,
-> magas energiabevitel.
WHO a kövérséget a világ 10 legjelentősebb egészségügyi problémái közé
sorolta -> 1995-ben 200 millió felnőtt volt túlsúlyos vagy kövér,
-> 2000-re 300 millióra nőtt a számuk.
Az elhízás komoly egészségügyi kockázati tényező.
HA ez a tendencia tovább folytatódik -> 2030-ra 2,16 milliárd túlsúlyos és
1,12milliárd elhízott felnőtt lesz a világon.
Európai országokban -> az elhízás gyakorisága gyorsabban emelkedik az alacsony 
társadalmi-gazdasági helyzetű csoportokban -> tovább mélyül az egyenlőtlenség.

1. Egészséges táplálkozás

Országos Tápláltsági Állapot felmérés (OTÁP 2009.):

1. 1165 főt vizsgáltak,
2. hitelesített eszközökkel mérték a testsúlyt, testmagasságot, derékkörfogatot,
3. 3 napos táplálkozási naplót vezettek,
4. Kiegészítették antropometriai mérésekkel.

A túlsúly és az elhízás prevalenciája a magyar lakosság körében:

1. A felnőtt magyar lakosság 61,8%-a a testtömegindex alapján túlsúlyos vagy elhízott. -> férfi: 63%, nő: 61%

BMI= kg x m2
-> a túlsúly és az elhízás mindkét nemnél az életkor előrehaladtával nő.

1. Egészséges táplálkozás

Energiaszükséglet:
bevitt energia = a leadott energiával -> egyensúlyi állapot.

1. biztosítania kell az alapanyagcseréhez és a munkavégzéshez szükséges energiát,

Ha az energiabevitel > energialeadás = túltápláltság -> túlsúly, elhízás.
Ha az energiabevitel < energialeadás = alultápláltság -> soványság.
Alapanyagcsere:
A szervezet életfunkcióinak fenntartásához szükséges minimális energia.
- AAcs a reggeli ébredés utáni állapotot mutatja, energiaszükséglet 60-70%-a
Aktív sportolónak AAcs kb. 5%-kal > átlag
- Férfiak AAcs 5-10%-kal > Nő AAcs
Csökken az AAcs – életkor előrehaladtával
-  izomtömeg csökkenésével
AAcs a legnagyobb - az 1-2. életévben,
-  a serdülőkorban van emelkedés -> 30. életévtől csökken

1. Egészséges táplálkozás

AAcs függ:

1. életkor, nem,
2. egészségi állapot,
3. klíma,
4. test nagyságától,
5. izomtömegtől.
6. Egészséges táplálkozás

Az egészséges étrendnek megfelelő mennyiségben tartalmaznia kell:

1.  a szervezetünk számára fontos energiát adó tápanyagokat (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat),
2. energiát nem adó tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket),
3. próbáljunk változatosan táplálkozni minél többféle nyersanyag felhasználásával,
4. alkalmazzunk minél többféle készítési módot.
5. Táplálékpiramis
6. Egészséges táplálkozás

Egészséges táplálkozás 12 pontja.
1. pont
- Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési
módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket.
- Ne ragaszkodjunk a megszokotthoz, ízleljünk meg más ételeket is, kipróbálás
után mondjunk csak véleményt.
2. pont
- Együnk kevésbé zsíros ételeket: a főzéshez, sütéshez inkább olajat vagy
olívaolajat használjunk. Különösen fontos ez a keveset mozgók, az
ülőfoglalkozásúak számára.
- Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást, a fóliában, teflonedényben vagy
fedett cserépedényben, készítést a zsiradékban sütéssel szemben.
- Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, keményítővel készített
habarás.

1. Egészséges táplálkozás

3. pont
- Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt
nagyon gyorsan meg lehet szokni.
- Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az
egész életre kihat.
- A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat.
- Az ételek változatos ízesítésére sokféle fűszert használhatunk.
4. pont
- Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk
édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette.
- Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb csekély mértékben cukrozzuk.
- Cukor helyett használjunk mézet.
- Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet. - Ne szoktassuk a gyermekeket
az édes íz szeretetére!

1. Egészséges táplálkozás

5. pont
- Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet vagy tejterméket (pl. sajtot, túrót,
aludttejet, kefirt, joghurtot).
- A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk.
6. pont
- Rendszeresen, naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét
(salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget.
7.pont
- Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér. Köretként vagy a fogás alapjaként
inkább a burgonyát és a párolt zöldségféléket válasszuk a rizs, esetleg a tészta
helyett.

1. Egészséges táplálkozás

8. pont
- Naponta négyszer-ötször étkezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan
bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi
táplálékmennyiséget.
- Együnk nyugodtan, kényelmes körülményeket teremtve.
- A főtt ételeket elkészítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig.
- Legyen meg a napi megszokott étkezési "menetrendünk", lehetőleg mindig
azonos időpontban együnk.
9. pont
- A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható. Az alkohol káros, a szeszes italok
energiafelesleget jelentenek táplálkozási szempontból.

1. Egészséges táplálkozás

10. pont
- Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek!
- Bőséges fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök, zöldség- és
főzelékfélék, hal, továbbá barna kenyér, burgonya.
- Mérsékelt fogyasztásra javasolt: nem zsíros húsok és húskészítmények,
zsírszegény tej és tejtermékek, zsiradékok (célszerű a zsír helyett az olaj,
olívaolaj), tojás, tészta, száraz hüvelyesek. Édességek.
- Kerülni javasolt: fagylalt, cukrozott készítmények (befőtt, lekvár is), zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítők, só, tömény italok, sör, bor.
- Figyeljünk a csomagolt élelmiszereken feltüntetett energia- és tápanyagértékekre, egyéb összetételi adatokra, amelyek segítséget adnak az élelmiszerek kiválasztásában.

1. Egészséges táplálkozás

11. pont
- A helyes táplálkozás kedvező hatásait hatékonyan egészíti ki a dohányzás
teljes mellőzése, a rendszeres testmozgás.
12. pont
- A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden élettani folyamatának
energia- és tápanyag-felhasználását.

1. Egészséges táplálkozás

A táplálkozási tényezők számos betegség előidézői:

1. Szív- és érrendszeri betegségek:

- a telített zsírsavak és a táplálékkal felvett koleszterin -> emelik a
koleszterinszintet -> érelmeszesedés,
-> koszorúér betegség,
-> agyvérzés,
-> perifériás artériás érbetegségek,
-> magas vérnyomás.
Védőhatásúak:
- növényi rostok,
- zöldségek és gyümölcsök antioxidáns hatásuk révén.

1. Egészséges táplálkozás
2. Daganatos betegségek:

- a fokozott zsírbevitelnek, különösen a telített zsírsavak -> vastag- és végbélrák, az emlőrák, prosztatarák, a méhnyálkahártya és a petefészekrák.
-  a konyhasó -> a gyomorrák,
- alacsony rostbevitel -> vastag- és végbélrák,
Védőhatású:
- A,C,E-vitaminok,
- nyomelemek – pl.: szelén,

1. Osteoporosis:

- a táplálék alacsony Ca és D-vitamin tartalma,
Védőhatású:
- tej és tejtermékek napi rendszerességü fogyasztása,

1. Egészséges táplálkozás
2. Elhízás:

- a túlzásba vitt táplálkozás,
- a kelleténél magasabb kalóriabevitel -> magas vérnyomás,
-> agyvérzés,
-> egyes daganatok,
-> II. típusú időskori, nem inzulinfüggő

                                                                   cukorbetegség.

1. Táplálkozási zavarok:

-> bulimia,
-> anorexia nervosa -> pszichés okok, fiatal nők betegsége.

1. D vitamin
2. Jelenleg ajánlott D-vitamin-mennyiség közel tízszeresének bevitelét ajánlja felnőtt ember számára a novembertől-márciusig terjedő időszakban.
3. dr. Takács István, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának docense: "Valójában a D-vitamin nem is vitamin, semmi köze a vitaminokhoz, szerencsétlen az elnevezése. Ez egy hormonszerű előanyag, amely hozzájárul az aktív D-hormon termelődéséhez a szervezetben„
4. A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás -> annak is UV-B spektruma -> ezért nem alkalmas a döntően UV-A sugarakat tartalmazó szolárium a D-vitamin pótlására.
5. Magyaro.-on késő ősztől kora tavaszig a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődéséhez -> hiányállapot lép fel -> számos betegség kockázatát növeli
6. D vitamin
7. Szükséges beviteli mennyiség:
8. 1500-2000 nemzetközi egység (NE) táplálék-kiegészítő formájában felnőtt embernek a téli hónapokban.
9. Túlsúlyosak esetében ez az érték még magasabb, akár 3-4000 NE D-vitamin is indokolt lehet. -> 3000NE = 75mikrogramm
10. Magzati korban a D-vitamin-ellátottság az anya vitaminszintjével arányos, a várandósság alatt különösen fontos megfelelő pótlása -> szakmai ajánlás szerint a várandósság alatt az ideális D-vitaminszint  fenntartásához legalább napi 2000 NE vitamin bevitele szükséges.
11. Jelenleg a háziorvosnak nincs joga a D-vitamin-szintet mérő laborvizsgálatot felírnia  (4-7000 Ft a vizsgálat)-> A D-vitamin szintjét a vérből mérik  ->a szakemberek szerint  Magyaro.-on a lakosság legalább 70 százaléka biztosan vitaminhiányos ->  szakmai ajánlás javasolni fogja a meghatározott rizikócsoportok egészségbiztosítás által támogatott szűrését is.
12. D vitamin
13. A magyar lakosság D-vitamin-szintje átlagban 15- 20 nmol/liter körül mozog ->  a normál tartomány 30-60 nmol/liter.
14. Ha tízmillió magyar D-vitamin-szintjét csak a normál tartomány alsó küszöbére szeretnénk felhozni -> ehhez egy évben körülbelül 15 milliárd forintra lenne szükség.
15. 200-250 milliárd forint lenne a különböző betegségek gyógykezelésén megspórolható összeg az amerikai és nyugat-európai modellek szerint" – mondta.

A D-vitamin pótlása:

1. A hagyományos magyar konyhát követők maximum 80 NE D-vitamint fogyasztanak naponta.
2. Forrása: agy mennyiségben található meg a tengeri halakban, a csukamájolajban, kis mennyiségben pedig a tojásban, májban fordul elő. kapható már D-vitaminnal dúsított joghurt is, illetve többféle táplálékkiegészítő,
3. D vitamin
4. Rengeteg betegség kialakulásában szerepe van a D-vitaminhiánynak
5. A D-vitamin-hiány csontvesztéshez, csontritkuláshoz vezet, súlyos hiány esetén pedig csontlágyulás is felléphet.
6. Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin-szint növeli a reumás ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegség, és a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét.
7. A kutatások szerint a D-vitamin hiánya hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát.
8. Vesebetegségekben a D-vitamin-hiány kockázata fokozott, ezért a megfelelő D-vitamin-pótlás kiemelt jelentőségű.
9. A máj- és epeúti betegségek fokozzák a D-vitamin-hiány kockázatát.
10. D vitamin
11. Emlőrák és vastagbéldaganatok kialakulása és lefolyása szempontjából a D-vitamin-hiány bizonyítottan rizikótényező.
12. A D-vitamin-hiány nagy valószínűséggel kedvezőtlenül befolyásolja a teherbeesést.
13. Magzati és csecsemő-, illetve kisgyerekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú cukorbetegség kockázata fokozódik.
14. Felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
15. Környezetvédelem
16. „Ha valaki nem tekinti tulajdonának a természetet, hanem érzi, hogy annak csupán értelmes része, könnyen el tudja dönteni, hogy mit szabad és mit nem.”

                                  Csányi Vilmos

1. „Az igazi természetvédő az, aki tudja, hogy a világot nem a szüleinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön. „                                                                      

                                 John James Audobon

1. „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg , és hogyan használja fel erőit saját hasznára.”

                                    Szent-Györgyi Albert

1. Környezetvédelem

Környezet:
- a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben él és tevékenységét
kifejti.
Környezetvédelem:
- társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai
létfeltételeiben okozott károsodások megelőzésére és elhárítására irányul.
Környezetszennyezés:
- az ember tevékenysége -> a környezeti  elemek tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja -> az emberi életkörülményeket rontja.
-> szennyező források kibocsátása -> terjedés révén bejut az emberbe és a környezeti elemekbe -> ahol kifejti káros hatását, melyet a szennyezés mértéke határoz meg.

1. Környezeti nevelés

A környezetvédelemre való nevelést már a bölcsődéskorban el kell kezdeni!

1. A környezeti nevelés alapozza meg a gyermekek tapasztalatait -> ami később ismeretté, egész életre szóló tudássá alakul.
2. kialakul a gyermekben a pozitív viszonyulása az élőlényekhez, a környezethez -> elsősorban az állatok érdeklik, figyelik a hangjukat, a mozgásukat,
3. A gyermekek számára ösztönző erő a természet -> nagy hatással van a személyiség fejlődésére.
4. A természeti környezet kifogyhatatlan tárháza a játéknak,

Feladatok:
- a bölcsőde udvarán madarak, rovarok, csigák külső tulajdonságai, mozgása,
- madarak etetése télen,
- rügyező, virágzó ágak megfigyelése,
- ismerkedés a zöldségekkel, gyümölcsökkel -> íz, illat,nagyság, forma,szín,
- hangutánzás, képes könyvek nézegetése,
- állatbábokkal tevékenység közben a tapasztalatok felidézése.

1. Környezeti nevelés

Primer cél:
- élményközpontú,
- életkori sajátosságokat figyelembe vevő,
- tevékenységen alapuló nevelés megvalósítása.
-> minél többet tudjanak a környezetükről,
-> óvják, védjék értékeiket,

1. Környezetvédelem

Környezetvédelmi politika Mo.-on. :

1. 1970-es évek -> egységes környezetpolitikai szabályozás kialakulása,
2. Nemzeti Környezetvédelmi Program :

      -> 6 évente megújítandó,
-> egységes rendszerbe foglalja a környezetügyi célokat és feladatokat,
Kiemelt célok:

1. fenntartható fejlődési pályára való átállás,
2. mindenki a legkörültekintőbben óvja és használja a környezetét,

-> természeti értékek megőrzése,
-> hulladékok szelektív gyűjtése,
-> anyag- és energiatakarékosság,
-> tájgondozás,
-> mérsékelje a környezet minőségének romlását, terhelését, szennyezését.

1. Környezetvédelem

A környezetvédelem  egyre nagyobb hangsúlyt kap az EU-ban.
-> akcióprogramokat, irányelveket hoznak létre –y ezekhez jelentős támogatásokat  biztosítanak.
A környezettudatosság minden ember egyéni érdeke kell legyen!!!
-> környezettudatos magatartással a Földet óvjuk meg!
Pl.: nylon táska -> 500db/év birtokosai leszünk akarva akaratlanul,
-> nylon táska, környezetszennyező csomagolóanyagok használatával mérgezzük a folyókat, tavakat, szennyezzük a természetet, a bolygónkat -> Saját és gyermekeink  jövőjét veszélyeztetjük!

1. Csatorna és vízgazdálkodás
2. ivóvíz, felszíni és felszín alatti vizek megőrzése,
3. szennyvíz és közműszolgáltatás javítása,

->  szennyvíz csökkentési program,
->  a szennyező anyagoknak a felszív alatti vizekbe való közvetlen  bevezetésének megtiltása,
Néhány  program:

1. Ivóvízminőség javító program,
2. Kis-Balaton Program,
3. Szigetköz vízpótlása  Program,
4. Nitrát Program –> nitrátosodás elleni tevékenység,
5. Balaton Védelmi Program.

Duna Védelmi Egyezmény –> 14 országnak +EU-nak megállapodása
Cél:  a Duna és az egész vízgyűjtő területének védelme a szennyezésekkel, káros hatásokkal szemben.
Központ: Bécs

1. Környezetvédelem, energiatakarékosság
2. Hazánk pazarló ország -> sokkal több energiát fogyaszt el, mint amennyire szüksége lenne.
3. Tudatos fogyasztóként évente akár több tízezer forint megtakarítható-> rossz szokások megváltoztatásával.
4. egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák.
   egy átlagos család évente 100-150 ezer forintot is megtakarít, ha mindennap zuhanyozik fürdés helyett.
5. A laptopok energiatakarékosabbak, mint a síkképernyős PC-k. Az előbbi csak 30 wattot vesz fel működés közben, míg az utóbbinak ehhez 100 wattra van szüksége.
6. Csatorna és vízgazdálkodás

Hazánk minden települése rendelkezik közüzemi vízművel,
1998-ban alkotott irányelv szerint:
-> a nitritkoncentráció a korábbi érték felére,
-> az ammóniumé a negyedére,
-> a bór és az arzén határértéke egyötödére csökkent.
A magyar lakosság egynegyede, kb. 2,5 millió fő nem jut az EU előírásainak megfelelő ivóvíz.
Teendő:

1. új víztisztító építése,
2. meglévő víztisztítási technika továbbfejlesztése.
3. Csatorna és vízgazdálkodás

Települési szennyvízelvezetés és tisztítás:

1. 1990-es évek elején  ->  a települési szennyvizek közcsatornán történő elvezetése elmaradt a fejlett európai országoktól.
2. Az elvezetett szennyvíznek több mint a fele tisztítás nélkül került a befogadókba,

pl.: Bp.-en -> az összegyűjtött szennyvíznek a 10%-át tisztították biológiai úton,
Elérendő cél 2015-re:

1. A szennyvízgyűjtő csatornahálózattal ellátott területen élő lakosok száma 68%-ról 80-90%-ra  emelkedjen,
2. Az összegyűjtött szennyvizek teljes mennyisége legalább másodfokú biológiai tisztítást kapjon.
3. Hulladékgazdálkodás

EU elsődleges célja:

1. A hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése,
2. Anyagtakarékos és hulladékszegény gyártási technológiák és termékek  fejlesztésének ösztönzése,
3. Tartós és újrahasznosítható termékeke előállításának és fogyasztásának ösztönzése,
4. A képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása,

 -> hulladékká válásukkor a környezetre gyakorolt hatását minimalizálni kell,
->  elkülönített összegyűjtésről,  ártalmatlanításukról gondoskodni kell,
pl.:  - csomagolóanyagok,
- gépjárművek: gumiabroncsok, akkumlátorok,
- hulladék olajok,
- elektromos és elektronikai berendezések,

1. Hulladékgazdálkodás

Elektromos és elektronikai berendezések:

1. 2006.07.01-től piacra kerülő új elektronikai és elektromos készülékek nem tartalmazhatnak  ólmot, higanyt, kadmiumot,
2. 2005.08.13-ig  olyan begyűjtő helyeket kell létesíteni, amelyek ingyenesen visszaveszik az elekronikai és elektromos hulladékot a lakosságtól -> finanszírozása a gyártókat terheli.

Hulladékgazdálkodási tervet 6 évente kell készíteni a Nemzeti
Környezetvédelmi Programmal összhangban!

1. Levegőtisztaság

Az emberi élet minőségét alapvetően befolyásolja.
A szennyezőanyagok közvetlenül veszélyeztetik :

1. az ember egészségét,
2. rombolják az épített környezetünket,
3. károsítják a vegetációt,
4. az  ózonkárosító  anyagok kibocsátásával védtelenné tesszük a földünket a kozmikus sugárzással szemben,
5. Az üvegházhatású gázok  hatása felgyorsítja a klímaváltozást,

A levegő minőségét:

1. a közlekedés,
2. a lakossági fűtés,
3. az ipari tevékenységből származó szennyezések határozzák meg -> az elmúlt 20 évben jelentősen csökkentek.
4. Levegőtisztaság

Oka:

1. Elsősorban az energiaigényes ipari tevékenységek visszaesése,
2. Az üzemanyagok és a tüzelőanyagok minőségének pozitív változása -> 1999.04.01 után megszűnt az ólmozott benzin forgalmazása,
3. A kisméretű szálló por mennyisége ½- ére csökkent -> egészségügyi kockázata komoly.
4. Éghajlatváltozás

A globális felmelegedés elleni küzdelem:

1. a  közlekedés,
2. az energia előtérbe helyezése.

Cél:

1. A globális hőmérséklet- emelkedés 2050-ig legfeljebb csak 2 Celsius fokkal haladja meg az  iparosodás előtti értéket.
2. A megújuló energiahordozók arányát 2020-ig  20%- ra növelik az energiafogyasztásunkban,
3. 20% - os  energiamegtakarítás,
4. CO2 szintet 20% - kal csökkentik,

-> a levegőszennyezés csökkentését eredményezik -> jelentős előnyökkel jár a lakosság egészsége szempontjából,
-> csökkenti a levegőszennyezés megfékezésére irányuló intézkedések költségét.

1. Környezetvédelem

Környezettudatos életmód a jövő érdekében:

1. Vásároljunk energiatakarékos háztartási gépeket!
2. Részesítsük előnyben a zuhanyozást -> harmadannyi vizet fogyasztunk, mint a kádfürdővel!
3. Zárjuk el a csapot fogmosás közben!
4. Ne szemeteljünk sem a beépített lakókörnyezetünkben, sem a szabadban!
5. Ha nem muszáj ne üljünk autóba!
6. Takarékoskodjunk a fűtéssel, ne melegítsük túl a lakást!
7. Vásárláskor figyeljük, hogy a vásárolt terméket a környezetvédelem szabályai szerint készítették-e, termelték-e!
8. Részesítsük előnyben a magyar termékeket!
9. A hulladékot szelektáljuk!
10. Ne rongáljuk a természetet, az állatvilágot!
11. Ha van rá lehetőségünk, ültessünk fákat, növényeket!
12. Környezetszennyezés

Környezetszennyezés rontja az egészségi állapotot:

1. Vetélések,
2. Koraszülések, halvaszületések,
3. Fejlődési rendellenesség,
4. Légúti megbetegedések, asztma,
5. Allergiás megbetegedések,
6. Daganatos megbetegedések,
7. Idő előtti halálozások.
8. Mentális egészség

Mentális egészség a WHO szerint:
„ a jólét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni a normális élet stressz-helyzeteivel, termékenyen képes dolgozni és hozzá tud járulni a közösség életéhez.”
2000 utáni évtizedben az egészségügy legsúlyosabb problémái:
-> a mentális zavarok, megbetegedések,
-> depresszió.
A  lelki egészség zavarai rontják:
-> az életminőséget,
-> az egészségi állapotot,
-> az ország gazdasági helyzetét.

1. Mentális egészség

Fontos szerepe van a családnak, a nevelő személyének:

1. a gyermeket meg kell tanítani a problémamegoldásra,
2. ki kell alakítani a megfelelő értékrendet,
3. ki kell alakítani a stresszel való megküzdési stratégiákat,
4. legyenek céljai,
5. legyen jövőképe.

A testi lelki egészségmegőrzés 12 pontja:

1. Egészséges táplálkozás,
2. Rendszeres testmozgás,
3. Stressztűrés, stresszkezelés: meg kell tanulni alkalmazkodni a stresszhez.káros stresszhatások kiszűrésére alkalmas módszerek -> autogén tréning, agykontroll, jóga.
4. Balesetmegelőzés,

1. Mentális egészség

5.  Kiegyensúlyozott szexualitás: tanulja meg a fiatal a nemiség nyílt felvállalását, a kivárás, a hűség, a felelősségvállalás prioritását.
6.  Nem dohányzás: el kell hitetni a gyermekkel, hogy a dohányzás rövidíti az életet.
7.  Mérsékelt alkoholfogyasztás: meg kell tanítani ésszerűen nemet mondani.
8.  Drogtagadás: a drog életet ront és rövidít.

9. Időben orvoshoz fordulás: ha a bajt időben felismerik, könnyebb a segítség, gyorsabb a gyógyulás.

10. Együttműködés az egészségüggyel,
11. Környezettisztelet,
12. Személyi higiénia.

1. Szenvedélybetegségek

A szenvedélybetegség egy kontrollvesztési folyamat, amelynek tünetei az idő
előrehaladtával egyre súlyosabbá válhatnak.
Szenvedélybetegség 2 fajtája:
1. kémiai szenvedélybetegség -> drog, alkohol, cigaretta,
2. viselkedés vagy anyag nélküli szenvedélybetegség -> kóros vásárlás, internetfüggőség, lopáskényszer, játékszenvedély.
A lezajlása ciklusos:

1. vágy,
2. késztetés,
3. növekvő feszültség -> szer felkutatása,
4. szenvedély megélése -> szerhasználat,
5. feszültség csökkenése,
6. Szenvedélybetegségek

-> a 80-as évek eleje óta a játékszenvedély új frontokat nyitott a számítógép
megjelenésével.
-> a 90-es évek vége óta az internet térhódításával párhuzamosan megjelent az internet függőség.
-> az erősen teljesítményorientált társadalmunk megtermelte a maga betegségét -> a vállalkozói, pénzügyi szektorban dolgozókat, brókereket, menedzsereket fenyeget a munka-függőség, munkamánia.
-> a fiatalok nem a tiltott, hanem a legitim szerekkel találkoznak először pl.: dohányzás, alkohol, nyugtatók kipróbálása.
-> a cigaretta, az alkohol feszültségoldó kommunikációt elősegítő hatása során begyakorolják a kémiai eredetű örömökhöz jutást, viselkedésformát.
-> idővel kiszorítják a fogyasztó életéből a természetes megerősítőket pl.: csökken az igény a sportolásra, a különböző élettevékenységei teljesen beszűkülnek.

1. Szenvedélybetegségek

-> a szenvedélybetegek egy része veszélyes helyzeteket is vállal – jellemző rájuk a kockázatkereső viselkedés.
-> a rendszeres fogyasztás következménye az addikció - függőség – kialakulása,
-> a szerfüggőség esetén tolerancia alakul ki -> a rendszeres, folyamatos használat hatására hatásgyengülés következik be, -> ugyanolyan hatás eléréséhez az adagok fokozatos növelésére van szükség.
Drog (pszichoaktív szer):
Minden olyan anyag, amely

1. a szervezetbe kerülve megváltoztatják a szervezet működését,
2. hatnak a KIR-re,
3. megváltoztatják a használó gondolkodását, hangulatát, viselkedését.
4. Szenvedélybetegségek

Hazai statisztikából kiderül, hogy a serdülők és a fiatal felnőttek mind többen
próbálnak ki tiltott szereket: marihuána, LSD, ecstasy, hasis, speed.
-> az első szerhasználat alapján nehéz megmondani, hogy a droghasználat folytatódik-e?
Függ:

1. az egyén személyiségétől,
2. az életkorától,
3. a kipróbált drog típusától,
4. a használat körülményeitől,
5. a hozzá fűződő élménytől: az első használatkor jelentkezhet pánikroham, magas vérnyomás amely elég negatív  élmény ->  megmenekül a rászokástól,

      - de pozitív élményei is lehetnek, amely ösztönöz.

1. Szenvedéplybetegségek

Szenvedélybetegségek kialakulásában nagy szerepet játszik a kisgyermekkor!
A drogfogyasztás prediktív tényezője:

1. a magzati életben elszenvedett droghatás,
2. a szülői agresszív viselkedés,
3. családi addikció,
4. a gyermek nem kívánt terhességből születik,
5. az anya negatív attitűdje a gyermekkel szemben,
6. az anya részleges vagy teljes hiánya – hospitalizáció,
7. túlféltő nevelési mód.

-> -> nem biztosított a gyermek számára a megfelelő személyiségfejlődés
-> az 1-3 éves kor rendkívül fontos a személyiségfejlődés szempontjából.
-> a gyermek kötődésre, intimitásra csak alacsony fokon képes vagy teljesen képtelenné válik -> a kötődési képesség megreked -> személyek helyett tárgyakhoz kapcsolódik -> ilyen tárgy lehet a szer.

1. Szenvedélybetegségek

-> ennek sérült, torzult személyiségfejlődés a következménye -> nem lesz képes a felnőtt identitás kialakítására, megreked a személyisége a serdülőkori fokon.
Elmaradásuk jelentkezik:

1. kommunikációban,
2. empátiában,
3. önkifejezésben,
4. kapcsolatteremtésben,
5. önismeretben,
6. stresszkezelésben,
7. másokkal való együttműködésben,
8. Szenvedélybetegségek

A serdülőkor hajlamosít a káros szokások kialakítására.
-> a serdülőkor nehéz időszak:

1.  identitáskeresés,
2. gyors értelmi, érzelmi és testi változások,
3. kortárscsoport megnövekedett hatása,
4. tekintély elleni lázadás,
5. önállósulási vágy,
6. célkeresés jellemzi.

-> a fiúk jobban kötődnek a kortárscsoportokhoz,
-> könnyen átveszik a deviáns értékeket,

1. Szenvedélybetegségek

Az addikcióban szenvedők :

1. kisodródnak a társadalomból,
2. nem  dolgoznak, nem tanulnak,
3. emberi fejlődésük gátolódik: fejletlen szexualitás, nem tud barát, társ lenni.

-> bekerül egy ördögi körbe!
Célok a személyiségfejlődés során:

1. empatikus, toleranciára képes,
2. képes együttműködésre, önálló tevékenységre,
3. bármilyen területen elért siker pozitívan hat a személyiségfejlődésre,
4. egyénileg és szociálisan is értékes ember formálása,
5. destruktív folyamatok kialakulásának megakadályozása,
6. konstruktív életvezetés kialakítása.
7. Szenvedélybetegségek

A gyermekek tanulják meg a konfliktusokat konstruktív módon kezelni és megoldani.
-> fontos a megfelelő kommunikálás,
->érzelmek kifejezése.

1. Szenvedélybetegségek
2. Drogok csoportosítása:

1. - legális: szabadon megvásárolható,

        - illegális
-> mindig az adott kultúrától függ: pl. : Magyaro.-on  az alkohol legális drog, a mohamedán országokban illegális.

3. KIR-re gyakorolt hatása alapján: - stimulánsok,

                                                              - depresszánsok,
- hallucinogének.
Stimulánsok: - amfetamin- származékok,
- ecstasy,
- kokain,
- nikotin,
- koffein,

1. Szenvedélybetegségek

Depresszánsok: - egyes pszichoaktív hatású gyógyszerek (nyugtatók, altatók),
- alkohol,
- ópiátok: ópium, morfium, heroin,
Hallucinogének: - LSD,
- cannabis származékok: marihuána, hasis, indiai kender,
- szerves oldószerek,
A rendszeres kábítószerfogyasztón észrevehető tünetek:

1. romló figyelem,  tanulmányi eredmény,
2. elmaradó barátok, megromló szülő-gyermek kapcsolat,
3. otthonról eltűnő értékek,
4. ismeretlen por, növénytörmelékek megtalálása,
5. tág pupillák.

A drogfüggőség (elsősorban az ópiátok) olyan betegség, amelyből a gyógyulási valószínűség 10% -> a szer utáni vágy rabság, erős kötelék.

1. Szenvedélybetegségek
2. Komoly veszélyt jelentenek  a vénás úton átadható vírusbetegségek:
3. A hepatitis C vírusa csak diagnosztizálható, de nem gyógyítható ->  az intravénás drogfüggők között 30%-os  a fertőzöttség  (2005)

Fontos a prevenció!
Tűcsere program – egészségügyi intézményben a használó leadhatja a szennyezett tűjét, fecskendőjét és helyette steril eszközöket kap.
Gumióvszer használatának a népszerűsítése- egyetlen módja, amely védhet a szexuális úton átvihető betegségekkel szemben.
Fontos feladat a drogfüggő anyák és drogfüggő gyermekeinek az ellátása!

1. a heroin és a kokain áthatol a méhlepényen, bekerül a magzati vérkeringésbe-> a születés után néhány órával elvonási tünetek jelentkeznek az újszülöttnél -> csak kábítószerrel lehet enyhíteni -> 2-3 hónapos kezeléssel lehet a csecsemőt lehozni az anyagról.

Sem a kokain és  sem a heroin nem okoz komoly fejlődési rendellenességet!

1. Szenvedélybetegségek
2. 2011-ben Európában a szerek listája 140-nel nőtt.
3. Dr. Zacher Gábor: 2011 nyarán naponta 6-8 túladagolási esettel találkozott naponta-> komoly veszélyt a designer drogok jelentik.
4. Népszerű: - a szintetikus kokain,

                       - marihuána,
- GHB –Gina,
- MDVP,  
Designer drogok:

1. molekuláris szerkezetükben illegális drogokra hasonlítanak,
2.  hasonló hatásokat idéznek elő,
3.  nem szerepelnek a tiltólistákon, ezért forgalmazásuk és használatuk legális.
4. Szenvedélybetegségek
5. ilyen drog volt a 80-as években az Ecstasy, manapság (2011. januárig) pedig  a mefedron ( Kati-> 2011.01.01-től tiltott).
6. ezeket a szereket az interneten keresztül árulják, olyan szerekként feltüntetve, melyek nem alkalmasak emberi fogyasztásra pl.: növény védőszer, illatosító anyag, fürdősó.
7. ezek a szerek azért veszélyesek, mert nem lehet tudni, mit tartalmaznak és  az emberi szervezetre, pszichére gyakorolt hatásuk is ismeretlen. Nem ismertek a rövid- és hosszú távú kockázataik.

A drogtúladagolt betegek 80%-a heroinfüggő,

1. Egészségnevelés
2. Magyarországon jelentős mértékű romlás következett be a lakosság egészségi állapotában,
3. A hazai népegészségügyi statisztikák mutatják, hogy a várható élettartam csökken, romlanak a lakosság életkilátásai,

Okai:
-> az egészségre ártalmas viselkedésmódok növekedése – 40%-ban,
-> a gazdasági és társadalmi környezet minőségének romlása – 60%-ban.
FONTOS az egészségnevelés, amelyben a bölcsődéknek, óvodáknak és a
közoktatási intézményeknek főszerepet kell vállalniuk!
HA változásokat akarunk elérni a lakosság egészségi állapotában, akkor

1. még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk.
2. a legintenzívebb szocializációs tanulási időszakban kell pozitív hatást gyakorolnunk a gyerekekre,
3. fel kell ruháznunk őket korszerű ismeretekkel,
4. egészségük védelméhez, megőrzéséhez szükséges készségekkel, jártasságokkal.