A gyermekirodalom fogalma

A gyermekkor az ifjúság olvasmányai évekre, évtizedekre akár egy egész életre beleszövik színeiket egyéniségünkbe. Alakítják jellemünket, művészi felfogásunkat, irodalomtudásunkat. Bizonyos pontokban nagyon mélyen nyúl a sorsunkba, mégis valóságban homály fedi ennek a fogalomnak a lényegét. Kérdés az is, hogy van-e egyáltalán a gyermek és ifjúság irodalom. Tehát a létjogosultságát is megkérdőjelezték, nagyon sokan a felnőtt irodalom mostohája ként kezelték.

Gorkey szerint a jó gyermekirodalom csak ihletből és alkotó kedvből születhetik. Nem a felnőttek irodalmának a tartozéka. Szuverén jogokkal és törvényekkel rendelkező nagyhatalom.

Móricz Zsigmond azt vallja a gyerekekre csak a legnemesebb és a legbölcsebb íróknak, szabadna írni.

Kardos László a gyermekíróknak nem lehajlani kell a gyermekhez, hanem egy szinten kell élni vele.

A gyermekirodalmi műveknek színvonalban nem szabad különböznie más művektől, de színében, szellemében, tárgyában különböznie kell. Ugyan is a gyermek világa nem hiányos gyermekvilág, Ön körében teljes világ ez és csordítatlan egészet alkot. A gyereknek minden cselekedete ebben a világban érthető meg. Meg kell tanulnunk a gyermekek észjárását, fogalom alkotó módját. Úgy kell feldolgoznunk a világot, ahogy a gyermek dolgozza fel. Nagy baj, ha a pedagógus a felnőtt a bölcsődei gondozónő nem tudják a világot a gyermek szemével látni.
A gyermekirodalom az irodalomnak az a része, amely művészi erővel eleveníti meg a gyermek számára is átélhető világot.

1.   Szövegek, amelyeket eredetileg is gyermekeknek írtak:
·   Pinocio
·   Alíz csoda országban
·   Micimackó
·   Momo
·   Rab ember fiai

2.   Szövegek melyek eredeti vagy átigazított formában a népköltészetből kerültek be a gyermekirodalomba:
· Mesék
· Mondák
· Mondókák
· Gyermekjátékok


Lírai                       Dramatikus

 

3.   Szövegek melyek változatlan formában vagy adoptációként a szerző tudta nélkül vagy a szerző tudtával lettek a gyermekek olvasmányai:
·     Robinson
·     Tomsojer

4.   Szövegek, amelyeket 6-14 éves korú gyermekek írtak és írnak:
·   A kölyök Karinthy naplója
·    József Attila néhány verse (Altató, Mama). Lángos csillag címmel 15 verset válogattak össze (Hangya)
·    Petőfi Sándor: Arany Laci

A gyermekirodalom esztétikai szempontból
Értékesebb, mint az ifjúsági irodalom. Ennek az- az oka, hogy a felnőtt választja ki a gyermek számára. Az ifjúsági irodalomnál az a gond, hogy ott már a gyermek választ. A gyermekirodalom feladata a gyermek személyiségének formálása, alakítása nevelése. A gyermekirodalom a nemzet irodalom része jellegzetes.

 

A gyermekirodalom fejlődés-lélektani és pedagógiai vonatkozásai

Fejlődés-lélektani vonatkozásai:
A pszichológusok megkülönböztetnek gyermek ifjúsági irodalmat, és azt vizsgálják a gyermek milyen mértékben képes az irodalom befogadására.

a)   2 éves gyermek: kezdi felfedezni a dolgok és fogalmak összefüggéseit. Megnevezi a tárgyakat, dolgokat. Számára a könyv csak játék. Az illusztrációkat elevennek véli (a cicát megsimogatja). Két szavas mondatokban beszél. A mondókák közül szereti az altatókat, tapsoltató, cirógató, hintázó, lovagoltató, állni – járni tanító mondókákat.
b)                              3 éves gyermek: nyelvi biztonságban mondja a mondókákat a felnőttel. Hosszabb verseknél sorokat vagy szavakat ismételget. Élvezettel hallgatja a meséket (állatmesék, történetek, amelyeknek a főszereplője hasonló korú). Ezzel a gyermek emlékezését erősítjük.
c)   4 éves gyermek: szereti a több szálon futó meséket, ekkor kezdődik a nagy mese korszak.
d)   5 éves gyermek: nyelvi humor iránti érzéke kezd felébredni. Tündérmesék, tréfás groteszk versek kora.
e)   6 éves gyermek: több szálon futó, bonyolult felépítésű mesék. Ekkor kezdi élvezni a verses meséket. Mozgással kapcsolatos versek. Irodalmilag iskola éretté válik a gyermek.

 

 

Milyen irodalmi élményt képesek befogadni a gyermekek?
Négy fejlődési szakasz.

a)                        Első szakasz: 2-5 éves korig, játékok mondókák, amelyek mozgáshoz kötöttek. Szeret képes könyveket nézegetni, báb mögé bújva sok mindent el tud mondani, a beszéd hibáját is tudjuk korrigálni.
b)   Második szakasz: 6-8 éves korig felolvasás, önálló olvasás kora. Az érdeklődés középpontjába ugyanúgy a mese áll. A gyermekverseknek nincs akkora jelentősége, mint korábban.
c)   Harmadik szakasz: 9-10 éves kor, ez már az önálló olvasási szakasz. Szeretik a mondókákat, útleírásokat, technikai könyveket és a természettudományos könyveket. Szívesen vásárolnak maguknak újságokat. Ekkor már érdemes színházba vinni a gyermekeket.
d)   Negyedik szakasz: > 11-13 év között, kalandos könyvek, regények, emberi példaképek keresése. A fiúk a grund regényeket szeretik. Indián regények, Verne. Egzotikus tájakat bemutató könyvek.
A lányok az érzelmeiknek a gyöngéd leírását.

> 12-14 éves korosztály, szellemi és biológiai érés korszaka, feszültség, vívódás, önbizalom hiány, kamaszkori szerelmek. A gyermek nem tud mit kezdeni magával.
Lányok: romantikus regények olvasása, rengeteg újság vásárlása.

 

Pedagógiai vonatkozásai:
Két szélsőséges állapot:
·    A gyermekirodalom a nevelés eszköze, akkor is teljesíti feladatát, ha kevésbé értékes.
·    A gyermekirodalom nem nevelési eszköz, hanem művészet.
Az igazság a kettő között van: A gyermekirodalom azért szép, mert nevel, és azért nevel, mert szép.
A népmesék

A népmese kialakulásának folyamata:
A népmese keletkezése a régi idők homályába nyúlik vissza, már a honfoglalás idejétől maradtak ránk emlékek. Anonymus ??? című művében tesz említést a parasztok hamis meséiről és a regösök csacsogó érzékeiről. De megjegyzi, hogy a magyarnép történetét nem ismerhetjük meg, de mégis felhasználja őket. Temesvári Pelbárt a 15. században megírja Az igazság és hamisság című történetet, ami szintén a néptől eredeztethető. A 16. században a katolikus papok és a protestáns prédikátorok üldözték a nép között élő és az általuk költött fabulákat, amelyek Királyfi Kiss Miklóstól és más hasonló hősökről szóltak. Ezek a fabulák valószínű népmesék voltak, amelyek a nép ajkán tovább éltek és kiteljesedtek. A 18. században kezdik gyűjteni a népköltészetünk alkotásait. Először még nem kidolgozott módszerrel, ennek lehet a következménye, hogy gyakran átdolgozták ezeket, a meséket.

Többféle okból történt ez:
·    Érthető legyen a mese
·    Olyan kifejezéseket hagytak ki belőlük, amelyeket nem tartottak megfelelőnek

Ennek következtében előfordult, hogy nem a nép nyelvét, hagyományait, gondolkodás módját megőrző és gyakran a mese cselekményét is leegyszerűsítő történeteket kaptak. Régen ezeket, a meséket a felnőttek saját szórakoztatásaikra találták ki. A mesemondás meghatározott szabályok szerint folyt, nem volt ugyanis mindegy, hogy ki kinek mikor és hol mesélt. Régen a férfiak meséltek, mégpedig munkaalkalmakkor (kukorica, tollfosztás, dohánylevél simítás, disznótor, katonaság illetve kapáláskor). A jól mesélő férfi magasabb fizetést kapott, mint a többiek és egy idő után már nem volt más dolga, mint, hogy szórakoztassa a többi embert. Nők csak nőknek mesélhettek, de csak akkor, ha férfi nem volt jelen. Alap történetekről beszélhetünk, amelyeken a mesemondók változtattak.

Három nagy mese birodalmat különböztetünk meg:
·    A mese birodalmak határai nem különültek el egymástól olyan élesen, mint az országok. Az első mese birodalom hindu – perzsa – arab meséje az Ezeregy éjszaka birodalma. Ez a birodalom szélesedett, bekebelezte Törökországot, Olaszországot és Spanyolországot.
·    Nyugat Európai – Germán – Francia
·    Ural altájai, vagyis az Altáji hegységtől Közép – Ázsia alsó részéig majd Kelet – Európa közepén végig vonulva Magyarország nyugati határáig.

Jellemző:
·    A mesék alkotó elemei, vagyis a motívumok mindenütt csaknem azonosak
·    A mese az tulajdonképpen menekülés a közvetlen világtól
·    Egy nemzet gondolat járásának leghitelesebb megnyilvánulása a mese

 

Magyar népmesék:
·    Jó cselekedetet jóval kell viszonozni
·    A mesékben a rangkülönbség csak látszólagos
·    A szerelmesek az első csók után hűségesek egymáshoz
·    A haldokló végrendeletét a halálra ítélt végső akaratát minden körülmények között teljesíteni kell
·    A vándorlót be kell fogadni
·    Az éhezőt meg kell etetni
·    A tévelygőnek meg kell mutatni a helyes utat
·    A törvények, szokások megsértői keményen bűnhődnek
·    A főhős nem lehet lovagiatlan az ellenfeleivel szemben
·    Alvó embert, alvó állatot nem lehet megölni
·    A mese végén a jók elnyerik jutalmukat a negatív szereplők, pedig a büntetésüket
·    A mese végén csapnak nagy mulatozást, máig is élnek, míg meg nem haltak, vagyis nem kendőzik el a halál tényét.
A mese az a hős története. A hős pedig az ember legszebb teremtménye. Az Isteneket a félelem szülte a hősöket pedig a félelem feloldó iszonyt legyőző emberi bátorság az élni akarás. Az első hősök Istenekkel, szellemekkel egyenrangú Héroszok voltak. Ők az ember első jó tevői és barátai. Isteni apától, de földi anyától születtek. Nagyon szépek voltak ezért nagyon gyorsan el is felejtették őket. Majd táltos emberek jöttek a szegény kisemmizett emberek segítségére. Egyedül bolyongtak a világban. Magányosak voltak, de azért jöttek a világra, hogy megsegítsék az embereket. Az ember változik, fejlődik saját maga, veszi kézbe sorsának irányítását. Megszületnek a Csalóka Péterek, akikre ez a fortély jellemző. A mese az ember története. Azé az emberé, akinek hőssé kellett válnia ahhoz, hogy az emberségét megőrizze. A mese az a kultúra, amely küszöbe előtt bolyongó ember etikája volt.

A mese műfajai, változatai felosztása
A mese műfajai változatosak, rendszerezésivel sokan foglalkoztak. Ismerünk állatmeséket, tündérmeséket, legendameséket, novellameséket, rászedett meséket, falucsúfolókat, tréfásmeséket, hazugság vagy bolond meséket és formula meséket.
Állatmesék
A legrégebben keletkezett mesékhez tartoznak. Ezeket, a meséket régen is gyerekeknek mesélték. A magyar népmesék 5% alkotják. Körülbelül 300 változatát ismerjük. Keletkezésük i.e. 6. századra tehető, ekkor keletkeztek a tanító célzatú fabulák.
Két fajta: Észopus, és La Fontaine. 
Állat mítoszokból eredeztethető mesék:
Miért haragszik a kutya a macskára?
Ezek a mesék kevés mesei elemmel rendelkeznek reális társadalmi viszonyokat, tükröznek. Az állatmesékben emberek módjára élnek, beszélnek és gondolkodnak. Minden állat valamilyen emberi tulajdonságot jelenít meg.
Tündérmesék
Nevezik őket varázs meséknek igaz meséknek is. Ezek természetfeletti tulajdonságokkal rendelkező kritikus hősök cselekedeteiről szólnak.
Jellemző motívumok:
·    Csoda
·    Átváltozás
·    Óriások
·    Sárkányok, boszorkányok jelenléte

Ezek a mesék a leghosszabb terjedelműek és a legbonyolultabb szerkezetűek. Régi tudást őriznek, megjelenik bennük a sámánizmus, a hármas világ felosztás, a feldaraboltatás, az állat őstől való eredeztetés, táltos párbaj motívum és a legkisebb fiú győzelme.
Legendamesék
A legendamesék a szentek életéről szóló történetek, amelyeknek alapját a bibliából kimaradt evangéliumok képezik. Pl.: Tamás evangéliuma, Mihály stb.
Ezekben, a mesékben Jézus, mint igazságtevő jelenik, meg és Szent Péter csetlik – botlik mellette, ezzel az emberi gyarlóságot, gyengeséget jelképezi és a végén nevetségessé, válik. Ez a mesetípus áll legközelebb a tündérmesékhez.
Novellamesék
Főként a reneszánsz idejéből, Itáliából eredeztethetőek. Ezeknek, a meséknek a szereplői a hercegek, királyok, akik a mese végen győznek, de nem a csodák segítségével. Több fajta novellamese:
·    Sors
·    Rabló
·    Mátyás mese

Magyarországon a legnépszerűbbek a Mátyás mesék. Pl.: Egyszer volt Budán kutyavásár.
Rászedett vagy ostoba ördög mesék
Ezekben, a mesékben megjelenő ördög mindig nagy és nagyon buta. Próbált túljárni az ember eszén, de mindig ő húzza a rövidebbet. Célja a hallgatóság megnevettetése.
Falucsúfoló
Ezeket, a meséket Rátóti ádáknak is hívják. Rövid történetek egy-egy falu butaságát csúfolják ki. Általában disznótorokon, lakodalmakban, amikor összegyűltek, akkor mesélték ezeket, a meséket a másik faluról. Megjelenik a kortárs kritika és a másik falu butasága.
Tréfásmesék
Domináns elem a groteszk. Nagy része ostoba veszekedők házaspárokról vagy ravasz fiókákról szól. Pl.: Csalóka Péter. Három kívánság.
Hazugság vagy bolond mesék
Ezek a mesék a tündérmesék paródiája ként élnek. Általában E/1 személyben mondja el a mesélő a mesét. Részletesen bemutatja a környezetet, a helyszínt, de irreális mesét mesél el.
Formula mesék
Ez a mese típus a tündérmesék paródiája ide tartoznak a láncmesék, halandzsa mesék és a halmozó mesék. Pl.: Kóró és a kismadár.

A mese esztétikai jellemvonása

A mese leglényegesebb jellemvonása a közösségi és értelmi voltából, műfaji sajátosságaiból származnak. Jellemző követelmény a kódolás dekódolás egyidejű jelenléte.
Propp meghatározása szerint a mese: Morfológiai mesének tekinthető minden olyan fejlemény, amely a károkozástól vagy hiánytól különféle vagy más megoldás értékű funkcióhoz vezet.
A mese „mes” alakja ősi ugor korra vezethető vissza. Az „e” kicsinyítő képző már a magyar nyelv külön életébe került hozzá. A 14. században találós kérdés talány példázat a jelentése. A 15. században kitalált történet a jelentése. Erdélyi János 1846 – 1848 között íródott Népdalok és mondák című műve, a mondák, közé sorolja a mesét. 1855 –ben szintén Erdélyi János által megjelent a Magyar népmesék című könyve, amelyben már mesejelentéssel használja.
Mit kell tudni a meséről?
·    A mese kollektív alkotás
·    Orális költészet
·    Csodás elemekkel átszőtt
·    Fantasztikus lényekkel szerepeltető
·    Fiktív körülmények között játszódó
·    A valószerű és a valószerűtlen határait egybe mosó
·    Kerek egész lezárt történet
·    Vándor motívumokra építkező mély szimbolikájú életforma közvetítő ősi tudattalan hordozója, prózai vagy verses formai alkotás

Kerek ötös tagolású szerkezet jellemzi:
1.   Kezdő formula: ami lehet rövid, egyszerű vagy összetett. Pl.: Hol volt hol nem volt…; Volt egyszer egy…;
2.   Kezdeti nehézségek, útnak indulás. Pl.: No fiam…
3.   Bonyodalom, próbát kell ki állni meg kell küzdeni a rosszal. Ennél a motívumnál a mese hős segítő tárakkal vagy ellenségekkel találkozik. Pl.:
Segítők: öregasszony, öregember, táltós ló, a vasorrú bába.
Ellenség: sárkány (7, 12, 24 fejű), boszorkány, ördög, óriás.
Párbeszédek alakulnak ki a mesében. Rövid párbeszédek, mindig köszönéssel kezdődik. Kikérdezés következik utána, kaphat a hős segítő tárgyakat pl.: 7 mérföldes csizma.
4.   Szerencsés kifejlet győz a hős és vele együtt az igazság.
5.   Záró formula: amely szintén lehet egyszerű rövid vagy összetett. Pl.: Még mindig élnek, ha meg nem haltak

Mesei idő:
A mesei időre az a jellemző, hogy rugalmas. Ha a mese szerkezete úgy kívánja az év mindössze 3 napig tart. A mesei időből a valóságos időben való visszatérést szabványos mese formulák jelzik. Visszatér a valóságos időbe a mese hős.

Mesei tér:
A mesei tér az – az ősrégi vallásos képzelet képezi.
Hármas osztat.
1.   A középhelyzet: a mese indításának színtere innen jut el a hős a felső világba vagy az alsó világba
2.   Felső világ: az égig érő fán lehet feljutni
3.   Az alsó világ: a föld lyukán keresztül lehet eljutni
Pl.: A medve Jankó című mese.

Mesei szerepek
Proppa mesék szerkezetét vizsgálva különféle funkciókat különített el. Ezek a funkciók az egyes szerepkörök megfeleltetései.
Szerepkörök:

Lehet férfi, lehet nő.  Próbák sorozata vár rájuk. Fogantatásuk, születésük alapvetően meghatározza az életüket. Születéskor meghal a családi egyensúly, meghal az egyik szülő vagy veszélybe kerül az egyik testvér vagy elüldözik a hőst otthonról.

        2. Hősnő:
Nagyon sokszor a szenvedés tűrésére kényszerül. Sokszor megmutatja, hogy hogyan kell a jót rossztól szétválasztani, de azt is, hogy hogyan lehet segítséget kérni vagy ezt a segítséget elfogadni. Sokszor jogaitól is megfosztják vagy szerepcserére kényszerítik.Mindig kiszolgáltatottabbak mint a férfiak. A bűneik megítélése azonos a férfiakéval. Ha ártatlanul vádolják őket, nem állnak ki az igazukért, hanem várnak míg fény derül az igazságra.
3. Álhős:
A hőssel teljesen ellentétes jellemmel rendelkező személy. Ugyanolyan lehetőségei vannak, csak nem használja őket megfelelően ki. Álhős lehet: legkisebbik fiú idősebb testvérei (mind a hárman ugyan azon az úton indulnak el.) Álhős, aki a történet végén a harc befejezésekor érkezik a csata színhelyére. A hős gyengeségeit kihasználva, megszerzi azt a tárgyat vagy személyt akiért /amiért a harc folyt.
4. Ellenfél:
Hasonló tulajdonságokkal bír mint a hős. (Azért van szükség rá, hogy méltó ellenfél legyen.) Az ellenfél lehet: sárkány, boszorkány, mostoha. A mostoha az anya két oldalát jelképezi. ( biztonságot adó, óvó anya vagy az ezzel szemben levő nem törődő, agresszív elutasító oldal.
* Az apa a mesékben sosem rossz.  A sárkány:  nagy erejű-testű ellenfél. Lehet: emberalakú(két lábon jár, ruházata, viselkedése ugyanaz mint az emberé.) Mindig legyőzi a hős (eszével).  A boszorkány: Többnyire erdőben lakik, bűvös hatalommal rendelkezik. Csúnya vénasszony alakban látjuk viszont.
5. Adományozó: Véletlenül kerül a hős útjába. Birtokában van annak a tudásnak vagy eszköznek amiért elindult a hős.pl.: hétmérföldes csizma. Az adományozó lehet: tündér, ördög, ördögfióka.
6. Segítőtárs:  Feladata, hogy megmentse a hőst az üldözőktől. Általában a segítőtárs: táltos ló, segítő állatok (hangyák, galambok, halak)
7. Keresett személy: A mese cselekménye a keresett személyért történik. Passzív szereplő, az ő kegyeiért folyik a küzdelem
8. Útnak indító: Szerepe: bekapcsolja a hőst a cselekménybe. Az útnak indító általában a király.
Sajátos hangulatú mesei kifejezések
Ezek által gyarapodik a gyermek aktív és passzív szókincse.
Pl.:

Szólás hasonlatok:

Állandó jelző-szókapcsolatok:
Beszédes nevek:

A vers
A költészet viselkedésünket alakítja, beszélni, cselekedni tanít és mindezen túl egy nép egybetartozásának abroncsait rakja le. A költészet, az irodalom, a vers egész életünkben elkísér, nevel bennünket. pl.: aranyban sétál a nap.
Kialakulása:
4000 évvel ezelőtt Egyiptomban egy sírkamra kifalába vétsék Ahhen Aton fáraó himnuszát Amon Ré nap Istenhez. Csak a 14. századig szoktuk visszavezetni költészetünk történetét.  Ó magyar Mária siralomnak nevezzük az első fentmaradt iratot. Feltehetjük a kérdést, hez előtt nem volt semmi? Dehogynem! Az európai művelődéskörbe való kényszerű bekapcsolódása pótolhatatlan veszteséggel járt. A vereckénél átjutott dallamok szövegek az új hazában üldözött idegenként sorvadozni kezdtek -> eltűntek -> kipusztultak.. Vagy 1-2 latinra fordított töredékben vészelték át a lélekcserélő időket. Sajnálkozunk, de ugyanakkor szerencsénk is van, mert a legközelebbi nyelvrokonaink megőrizték szokásaikat, világképüket, és népművészeti szokásaikat. Ez a költészet a mienk is.
Naphimnusz: Munkácsy Bernát 1989-ben gyüjtötte a felső szoszva vidék leghíresebb sámánjától. Van egy legkorábbi eredetű félkeeresztény regős énekünk: Szt. István által talált Csodafiú szarvasról szól. A költészet minden valószínűség szerint mondat ismétléssel kezdődött. Megjelenik az a felismerés, hogy az azonosság nem létezhet ellentétek nélkül. Nagyon korán kell bevezetni a gyermeket a mese világába. Egyrészt a szavakban játékszerre kell, hogy leljen.
Mondókák
Elmondásra szolgáló erőteljesen ritmizált verses szöveg, melynek műfaji jegye a hangsúlyos ritmus és megszólaltatásának velejárója a ritmizálás. 2 Nagy csoportja van.

2. A gyermekek egyszemélyes mondókái:

Ezekben a népi gyermekversekben régi szokásokat isermhetnek meg a gyermekek. Népi babonák, hiedelmek tovább élnek a mondókákban, azt is megfigyelhetjük, hogy az ősi sámánisztikus elemek keverednek történetekkel. <- Ez összekapcsolódik a török elnyomás nyomasztó emlékével. pl.: gólya gólya gilice, Katalinka...

Mondóka jellegűek a jeles napi köszöntők. (Lehetnek 1-2 sorosak vagy bonyolult, hosszúak is.)
Nyelvi jegyek: hangzás, alliteráció, szóismétlés, szószakítás, ikerszavak, kicsinítő szavak, monológ, dialóg.
Tartalmi jegyek: alkalom, mozgás, szokás,
Kölcsönzött jegyek: népköltészetből, műköltészetből, idegennyelvből.

A könyv és a gyerek
Kosztolányi szerint: A gyerekeknek olvasniuk kell, nem sokat kell, hanem jót kell olvasni. Meg kell ismertetni a gyermeket az olvasással. Az olvasástanításnak két kulcskorszaka van.
A 6 éves kor előtti időszak= a gyerek még nem olvas: Itt dől el, hogy a gyerek megtanul-e a hallott szavakból belső képi  világot teremteni. A gyermek kapcsolatát a könyvekkel az első találkozás dönti el. A könyv és az irodalom szeretetének kibontakoztatásában, valamint a vizuális képességek alakításában óriási szerepe van az illusztrációnak, és a szép könyvnek.
A gyermeket az irodalomhoz a könyvekhez a képes könyv vezeti el. Ez a könyv számára még csak játék. Az illusztrációkat elevennek véli. A képek ismerősek számára, örömöt nyújtanak-élményeket  idéz fel. Fontos, hogy a má stílusa, hangulata, a mondanivaló, és az illusztráció összhangban legyen egymással.
Bölcsődében fontos a mondókázás -> Komáromi Gabriella sszerint: az ember élete során sohasem él olyan szoros és intenzív kapcsolatban a verssel mint gyermekkorában. A vers a gyermek mindennapos közege. Ha sír, verssel, dallal nyugtatják. Nem értelmet- érzelmet keres a versben, hanem hangulatokat él át.
A versek mellett élvezettel halgattja a gyermek a rövid meséket, elbeszéléseket, amelyek önmagáról vagy hasonló korú gyermekről szólnak.
3-4 éves korban bővül olyan meséknek a száma amelyek nem csal állatokról szólnak, bonyolultabb a cselekmény, szereplők száma bővül.
Az elbeszélések vonzereje sem csökken.
5 éves gyermek: a nyelvi humor iránti érzékenység is megfigyelhető.
Lázár Ervin szerint: A gyermek és a neki mesélő szülő között olyan kapcsolat teremtődik amely nélkül nem érdemes élni és azt a szülőt aki nem tudja h milyen fontos ez, rákéne kényszeríteni arra , hogy meséljen  a gyermekének.
Majdnem teljesen mindegy, hogy mit mesélünk és hogyan, akár felolvashatunk, vagy népmesét mondhatunk, mondhatjuk fejből, vagy akár ki is találhatjuk.
Az a fontos, hogy ez a varázskör meglegyen a két fél között.
A mesét szerető és sok mesét mondó szülő segíti a gyermekét és a mesék által még jobban meg is ismeri. A gyermek megoldási javaslatokat talál kínzó problémáira. Erősíti az önbizalmát- hitét önmagában. Levezeti a gyermek agresszióját. Bátorságot ad a gyermeknek. Helyes értékrendet alakít ki. Olyan ismerethez jut a gyermek amit nem közölnek vele.
Mintát ad a mese a felnőtt kor eléréséhez. Nem vezeti félre a gyermeket a mese. A mese szimbólumok rendszere -> az életet tanítják.