A Játék fajtái:

MŰVELETHANGSÚLYOS JÁTÉKOK

Gyakorlójátékok: a gyermek a valóságos cselekvés egy-egy műveletét végzi el, azt ismételi, melynek hatására készségkészlete fejlődik, differenciálódik.

• hang és beszéd gyakorlását segítő,
• mozgást gyakorló,
• eszközzel való játék

A mozgás, cselekvés sikere örömet vált ki. Ezt nevezzük funkcióörömnek.

• 1-1,5 éves gyermekre jellemző.

Konstruáló- és építőjáték: a gyermek különböző elemekből építményeket, alakzatokat hoz létre. Nem a létrehozott alkotás a lényeg, hanem a folyamat. Ezért ezt a játékfajtát az alkotás öröme jellemzi.

• Az építőjáték során használt eszközök az egymásra tevést, az egymás mellé rendelést biztosítják a gyermek számára.
• A konstruáló játékok jellemzője, hogy félkész elemek alkotják, az egyes eszközök másfajta elemekkel nemigen kombinálhatóak.

Barkácsolás: nagyobb gyerekek anyagok, szerszámok segítségével különféle tárgyakat készítenek. A gyermek magáért az új létrehozásának, alkotásnak öröméért végzi a tevékenységet.

SZEREPHANGSÚLYOS JÁTÉKOK

Szerepjáték: a gyermekek a felnőttek szerepét, tevékenységét sajátos játékkörülmények között képzeletük segítségével újraalkotják, kiegészítik.  A gyermekek a kellemes és a kellemetlen élményeiket igyekeznek újraélni, melynek célja lehet a feszültségoldás, feszültséglevezetés.

• Tartalom: a játékban konkrétan megjelenik.
• Téma : való világból vett elem visszatükrözése.

Különböző fejlődési szintek:

• a játék taralmát a tárgyakkal végzett cselekvés adja
• a játék tartalmát a szerepteljesítés jelenti.
• a játék tartalmát a kapcsolatok képezik.

A gyermek kezdetben azonosítja magát egy másik személlyel, akinek a szerepébe bújik, majd fokozatosan képes elkülöníteni magát a másik személytől.
Ez a játék fejleszti a gyermek képzeletét, problémamegoldó képességét, társas kapcsolatát, affektív, kognitív, pszichomotoros készségkészletét.
A gyermek megtanulja a szociális státusok, a hozzá rendelt szerepeket, a személyközi kapcsolatokat, az alkalmazkodást.

Bábjáték: a személyiség fejlesztésének kiváló eszköze. A gyerekek képesek teljesen azonosulni a bábokkal. Megkülönböztethetjük a nevel ő és a gyermek bábjátékát.
Gyermek: számára kényelmes, mert a néző nem őt, hanem a bábut látja. Szabad utat engedhet gátlásainak, elmondhatja vágyait, sérelmeit, szorongásait, törekvését, élményét, véleményét az őt körülvevő világról. A játékával azt ábrázolja, amilyen a valóságban lenni szeretne.
Különböző formái:

• utánzó,
• rögtönzött,
• projekciós.

Feltétele a nevelői tudatosság, tapintat, türelem, élmény, valamint az objektív feltételek (tér, idő, báb..stb)

Dramatizálás, Drámajáték, Színjátszás

• olyan játéktevékenységet gyakorol, melynek során meséshősök szerepébe, vagy valóságos személyek szerepébe éli bele magát és az eseményt újrajátszza egyéni színezettel tarkítva azt. A három éves gyermekeknél az „utánjátszását” az események uralják, ezek vezérlik cselekedeteit. A hatéves gyermek számára a szerep válik fontossá, a tízéves gyermeknél a történés válik fontossá, míg a tizennégy éves érzelmekkel bővíti játékát.

A drámajátékban az a fontos, ami a folyamatban lezajlik, ami mind az egyén, mind a csoporttagok tevékenységében végbemegy. a drámajátékban nem az a fontos, hogy előre megirt történeteket színpadi keretek között eljátsszon a gyermek.

• Jellemzői: az interakció, az utánzás
• Kifejező eszköze: a zenei hang, nyelv, test, tér, idő
• Fő eleme: az emberi cselekvés.
• Célja: a személyiség formálása, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése, segíti a szorongások oldását, közösségi érzés alakítását.

SZABÁLYHANGSÚLYOS JÁTÉKOK

Lényegüket és tartalmukat tekintve a szabály határozza meg.
Ennek sajátossága, hogy oktatni szükséges, melynek speciális szabályai:

• tervszerűség, rendszeresség, fokozatosság,
• módszerek, eszközök,
• játékvezetés, próbajáték, versenyszerűség.

 Rögzített a feladat, a cél, a játéktevékenység meghatározott feladat elérésére irányul.
A gyermekek csak 6-7 éves kor után tudnak játszani, mert a szabálytudat csak erre a korra kezd kialakulni.
Két nagy csoport: mozgást és értelmet fejlesztő játékok.
Más felosztás szerint: népi játékok, kirakójátékok, táblásjátékok, kártyajátékok, sportjátékok, intellektuális játékok.