Értelmes, önként, szabadon, választott, tevékenység, amelyben a gyermek személyiségének a környezethez való viszonya szabályos formában tükröződik.
A játék olyan viselkedés, amelynek nincs közvetlen adaptív haszna, amely magáért a cselekvésért folyik.
Sigmund Freud: lelki struktúra modellje:
A játék az érzelmi fejlődéshez kapcsolható
A gyermeki játék folyamán is a tudattalan folyamatok sajátos működése zajlik
Örömelv- realitáselv
A környezet, a felnőttek elvárásainak megfelelni próbáló gyermek, a tudattalanjába száműzi belső vágyait, késztetéseit.
Az elfojtott tartalmak kerülő utakon, így a játékban is felszínre kerülnek.
A kerülő utas vágy-kielégítési módok:
leginkább a szabad játék
az álmok,
fantáziák, ábrándozások
Szimbolikus formában megjelenítve, játék-keretbe vetítve (projekció), passzív elszenvedőből aktív létrehozóvá alakítja magát a gyermek, és megérti, megoldja, megtorolja, jóváteszi a kínzó-szorongató belső feszültségeket és a sérelmeket.
Mérei Ferenc:
A külsővé tevés, az expresszivitás „az élmény, a lelki történés cselekvésese megélése és indulat vezérelt kifejezése” általános emberi igény. (…) A kifejezés készsége és igénye egy érzésnek, egy gondolatnak, egy lelkiállapotnak a megjelenítése úgy, hogy az leolvasható legyen. A leolvashatóság feltétele az expresszivitásnak.”
A kerülőutas vágy kielégítés feszültségcsökkentő ún. „kerülő utakat”, vagy pótcselekvéseket keresünk, hogy megszüntessük a szervezet-környezet egyensúlyának zavarát.
A környezet, a felnőttek elvárásainak megfelelni próbáló gyermek, a tudattalanjába száműzi belső vágyait, késztetéseit.
Az elfojtott tartalmak kerülő utakon, így a játékban is felszínre kerülnek.
A kerülő utas vágy-kielégítési módok:
Speciális nyelv a gyermek és a felnőtt között
A gyermek természetes nyelve a játék, mellyel bepillantást nyerhetünk a „gyermek önteremtő műhelyébe, életstílusának laboratóriumába”
A játék alaptevékenység, mely a valóság határán túl van, de a fantázián innen - potenciális játéktér
A játék áttételeivel lehetővé teszi egy traumatikus esemény lereagálását, feldolgozását
A játék megkönnyíti a kimondhatatlan kimondását
Az "elég jó anya" fogalma:
érzelmileg elkötelezett
kezdetben alkalmazkodó, kielégíti gyermeke szükségleteit
később a gyermek önállósodása érdekében megkezdi a fokozatos leválasztást (ez a folyamat a gyermek számára frusztráló és illúzióvesztéssel jár)
elősegíti, hogy a feszültség oldásaként megszülessen egy köztes élmény-tér
"Az anya, miközben a gyermek tőle elkülönül, végtelen játékteret hagy hátra kettejük kapcsolatának emlékéül."
A potenciális tér fogalma:
pszichikai tér
átmeneti tartomány a külső világ és a belső között
a gyermek illúziója ebbe a tartományba átvándorolhat és megmaradhat
itt jelennek meg az átmeneti tárgyak és a játék
A játék előzményei és fejlődésének állomásai:
illúzió – a csecsemőkori mindenhatóság érzése
hallucináció – képes megjeleníteni a kívánt anyát (a fantázia kezdete)
ujjszopás
átmeneti tárgy
játék
kreativitás
Pszichikai tér
Átmeneti tartomány a külső világ és a belső között
A gyermek illúziója ebbe a tartományba átvándorolhat és megmaradhat
Itt jelennek meg az átmeneti tárgyak és a játék
Érzelmileg elkötelezett
Kezdetben alkalmazkodó, kielégíti gyermeke szükségleteit
Később a gyermek önállósodása érdekében megkezdi a fokozatos leválasztást (ez a folyamat a gyermek számára frusztráló és illúzióvesztéssel jár)
Elősegíti, hogy a feszültség oldásaként megszülessen egy köztes élmény-tér
"Az anya, miközben a gyermek tőle elkülönül, végtelen játékteret hagy hátra kettejük kapcsolatának emlékéül."
Helyettesíti az anyát, egyszerre szimbólum és valóságos, konkrét tárgy
A gyermek az átmeneti tárgy segítségével:
Megtapasztalja az én és nem én szétválasztását
Megtanul megbirkózni a feszültségeivel
Kap támogatást az anyától való leváláshoz, az önállósodásához
A gyermek és az átmeneti tárgy kapcsolata:
Az átmeneti tárgyak támasz szerepe krízis helyzetben:
Gyors elválasztás (lazul az intenzív testi kontaktus anya és gyermek között)
Családban bekövetkezett változások: Kistestvér születése, Egyik szülő távolléte, Válás, Új környezet, Bölcsődébe, vagy óvodába kerülés, Kórházba kerülés
A bölcsődébe, óvodába behozott tárgyak is átmeneti tárgyként funkcionálhatnak:
Kispárna, takaró (személyes holmi), otthoni holmikkal tömött szatyor, hátizsák, a mama ruhadarabja, ékszere, egyéb apróbb holmija, játékszerként definiált, ám a játékba nem vitt mackó, baba
A gyermek ezekkel a tárgyakkal nem játszik, általában senkinek sem adja oda, előfordul, hogy meg sem mutatja, még a gondozójának sem (elrejti a szekrényébe, magához szorítva, a ruhája alatt cipeli)
A játék az értelmi fejlődési folyamat egyik sajátos megnyilvánulási formája.
Az értelmi fejlődés következtében tudunk egyre eredményesebben alkalmazkodni a külvilághoz.
Asszimiláció-akkomodáció egyensúlya, egyensúlyvesztése
A játék a tiszta asszimiláció
A külvilág belső mintákhoz, sémákhoz való hasonlítása jellemzi a játékot
Az alkalmazkodást két folyamat segíti:
Asszimiláció (hasonulás, hasonítás)
Akkomodáció (idomulás)
Utánzás
Az értelmi fejlődés fontosabb periódusai:
0-2 éves kor: szenzo-motoros szakasz: gyakorló (explorációs) játék
2-7 éves kor: műveletek előtti szakasz:szimbolikus játék
7- serdülőkor: műveleti gondolkodás szakasza: szabályjáték
Jelentése: feltárás, felismerés
Célja: információgyűjtés a gyermek személyiségéről.
A játék alkalmas a személyiség megfigyelésére, majd értelmezésére.
A játékban a rejtett, tudattalan lelki tartalmak kerülhetnek felszínre.
A nonverbális közlések inkább biztosítják a gyermek belső világának kifejezését.
Az óvodapedagógus a játékban megismerheti a gyerek:
Mi a játékterápia?
Jelentése: gyógyítás, javítás.
A szabad játék önmagában gyógyító hatású. A szabadon és önfeledten játszó gyermek önmaga terapeutája lehet azzal, hogy önismeretét, önbizalmát képes megnövelni, feszültségeit csökkenteni. Az őt zavaró lelki problémákat tisztázni.
Fontos az óvodapedagógus tapintatos jelenléte, javaslatai, példája, valamint kevés, de következetes szabályokat állító magatartása.
A játszó gyermek a játékban élményeket, vágyakat és meg nem értett környezeti hatásokat jelenít meg. Áttételes (szimbolikus) formában teszi mindezt
Kivetíti a belső pszichikus tartalmakat és a játékban cselekvések segítségével feldolgozza, megoldja, megfejti önmaga számára
Az izgató események, kellemetlen feszültségek és konfliktusok képzeletbeli, vagy játékbeli megismétlése csökkenti az izgalmat.
A gyerek képes lesz arra, hogy az átélt konfliktusok fölé kerekedjen, cselekvően megoldja. Nem csupán passzív és gyámoltalan szemlélőként éli át.
A pszichológia a játékkal célzott és céltudatos feltárást és kezelést végez.
A pszichológiai játékterápiák általában nem organikus eredetű, ún. funkcionális zavarok okozta tünetek esetén használatosak.
A szabad játék, rajzolás, a kapcsolódó viselkedés és szóbeli megnyilvánulások nyomán – különféle technikák alkalmazásával – képesek feltárni és értelmezni tudattalan lelki tartalmakat és összefüggéseket. (játék-diagnosztika) Mindezeket összevetik és kiegészítik a szülőkkel folytatott feltáró beszélgetés és anamnézis során kapott adatokkal.
A pszichológus a játék segítségével nem csupán feltárja a konfliktust, szorongást okozó traumákat, hanem a közös játszással gyógyítani is képes (játékterápia) Feladata a problémák, zavarok, traumák célzott, céltudatos kezelése és javítása. Ugyanakkor a lehető legkisebb beavatkozással próbálja meg felszámolni és korrigálni a fejlődést akadályozó, zavaró lelki tartalmakat.
A pszichológusok által használt módszerek:
Világ-játék, báb-terápia, drámajátékok, firkajáték stb.
3-4 éves kortól van jelen, 9 éves korig tart. A körülöttünk lévő világ értelmezésének, sajátos gyermeki rendszerré igazodó magyarázó elvei.
Olyan belső mozgató erő, amely a cselekvésnek irányt szab és energiával látja. Motívumok, indítékok összessége.
Fiziológiai szükségletek: homeosztázis pl.: oxigénfelvétel, folyadékfelvétel
Drive-ok, belső késztetések: éhség-táplálékkeresés
Érzelmek, vágyak: A céltárgyak elérése kielégülést, örömöt, kellemes érzést idéz elő
A belső, intrinzik motiváció a nem külső megerősítésért, jutalomért végzett, tevékenység. Ezzel szemben a külső környezetből érkező megerősítések, extrinzik motiváció jutalomért, elismerésért végzett tevékenység
Külső környezetből érkező megerősítések, extrinzik motivációk:
Másoktól érkező megerősítés, Kompetenciaérzés csökken, Jutalomért, elismerésért végzett tevékenység
Belső, intrinzik motivációk: pl.: a játék:
Fogalma: A nem külső megerősítésért, jutalomért végzett, tevékenység. Olyan belső késztetés, amely magában a cselekvésben, és az információ feldolgozásban rejlik
Maga a tevékenység végzése jutalmazó, Kompetenciaérzés erősödik, Kreativitás, kezdeményezés, együttműködő készség, Önjutalmazás
Fejlődése:
A kisgyerekek a környezeti ingereket várják, befogadják, és egyszerű módon reagálnak rájuk.
Keresik az ismerős tárgyakat, személyeket. A ráismerés, az elvárások teljesülése örömet kelt.
Az új ingerhatások felé fordulás az ismert eseményhez kapcsolódva jelentkezik.
Aktívan keresik az új, ismeretlen lehetőségeket. A kereső-felfedező tevékenységből explorációs játék lesz, majd a képzeleti működés kiteljesedésével más játékformákat is eredményez.
Típusai:
Intellektuális kíváncsiság: a megemelkedett arousal szint visszaállítása (izgalmi állapot): információkeresés, megismerés, megértés, megoldások
Diverzív kíváncsiság: az arousal szint alacsony (unalom): önmagát szórakoztató viselkedés, exploráló (kereső-kutató) magatartás, újdonság keresés, a viselkedés variálása, jelentés átváltoztatása, ismételgetés kis változtatásokkal.
Az ösztönök gyors kielégülésre törekszenek, amit a környezeti feltételek, elvárások gyakran megakadályoznak, vagy késleltetésre kényszerítenek. Ilyenkor: feszültségcsökkentő ún. „kerülő utakat”, vagy pótcselekvéseket keresünk, hogy megszüntessük a szervezet-környezet egyensúlyának zavarát.
A környezettel és önmagammal kapcsolatos nagyobb hatékonyságra, illetékességre való törekvés.
A kompetencia elérésének biztosításához nagymértékben szükség van a játszásra.
Játék közben a motiváció közepes erősségű, mértékét a játszó szabályozza belülről, eredményei is közvetlenül rá hatnak vissza.
A problémák legjobb megoldásához a közepes erősségű motivációs szint szükséges, ami leginkább a szabad játszásban valósulhat meg.
Támogató-megerősítő odafigyelés
Kezdeményezés
Együtt játszás
Megerősítés
Segítségnyújtás
Ötletadás
Információadás
Ésszerű és életszerű szabályok kialakítása.
A felnőttel való együtt játszás Örömet okoz mindkettőjüknek, Mélyíti kapcsolatukat, Segíti egymás jobb megismerését, Biztonságot nyújt a gyermeknek, Tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít, Ugyanakkor Korlátozza a gyermek kreativitását, A felnőtt önkéntelenül is vezetővé, irányítóvá válik a játékban
Nyugodt légkör
Elegendő idő és hely
Megfelelő játékkészlet biztosítása: életkorhoz és érdeklődéshez igazodó, többféle tevékenységre ad lehetőséget, aktivitásra ösztönöz
Tárgyi feltételek: Játékhely, berendezés, bútorok, Kiscsoportos elkülönülés, játszóhely, Elmozdítható berendezések, Intimitást segítő elrendezés, bútorok
Milyen a jó játékszer?
Saját magunk készítette játék
A gyermek készítette játék
A gyerek tudjon az eszközzel játszani
Sokoldalúan felhasználható, transzformálható
Mindennapi élet eszközei
Nem kell mindig új játék, tárgykötődés
Birtoklás élménye, azonos játékok
Anyaga:
Sokféle anyagú tárgyak
Kevert játékkörnyezet a játszótereken
Egyoldalú műanyag játékok rosszak
Félkész tárgyak
Természetes anyagokból készült tárgyak
Károsak-e az agresszív játékok?
A játék kiválasztásának egészségügyi szempontjai:
Könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen
Ne okozzon balesetet
A játék kiválasztásának pedagógiai szempontjai:
Sokféle játék: manipulációhoz, konstruáláshoz, szerepjátékhoz satöbbi
A játék színe, formája keltse fel és tartsa fenn az érdeklődést
Több fajta tevékenységre lehessen felhasználni
Legyenek más nemzetek szokásait tükröző játékok
Nemek közötti egyenlőség elvének betartása
Kevert játékkörnyezet a játszótereken
Egyoldalú műanyag játékok rosszak
Félkész tárgyak
A játékok elhelyezése:
A különböző játék tevékenységek jól elkülönüljenek egymástól
Legyen elegendő hely
Nyitott, elérhető magasságú játék polcon legyenek a játékok
Fantáziajátékokhoz legyen játszósarok
Álljon rendelkezésre pihenősarok is
Legyen szőnyeg, párnák, pihentető hatású puha textil játék
Saját testével, érzékszerveivel végzett reflexes mozgások, mozgásos játékok
Manipulációs játékok, „én csinálom öröme”
Két tárggyal végzett manipulációk
Cselekvések célszerű alkalmazása
Konstruálás kezdeti formái: rakosgatás, gyűjtögetés, borogatás
Játék tárgyak funkciójuk szerinti használata
Mindennapi események eljátszása
Felnőtt tevékenységek utánzása
Nagymozgásos játékok a szabadban (szaladgálás, biciklizés, homokozás)
Szobai játékok: színezés, festés…
Társakkal együtt játszás
Céllal történő konstruálás
Utánzásos játékok
Kezdetleges szerepjátékok: cselekvések ismételgetése
Társak, mint játszópartnerek felfedezése
Együttmozgások
Forgatókönyvek mentén játszanak
Alkotó játékok
Mesehallgatás
Mondókázások, éneklések, bábozás
Játszókendők, Babák, Labdák, Képeskönyvek, Mozgásfejlesztők
Játszókendő, Frottír labdák, Csörgők, Rágókák, Építőjátékok, Montessori- torony, Hordó- és kockasor elemek, Homokozó formák
Konstruáló játékok, Nagymozgásos játékok, Húzogatható, tologatható eszközök, Üreges játékok, Utánzó játékok eszközei, Homokozó játékok, Alkotó játékok eszközei, Könyvek
Építőjátékok, Szerepjátékok kellékei, Nagymozgásos játékok, Alkotó játékok, Logikai játékok, Bábok, Hangszerek, Könyvek
Első szakasz: születéstől a reflexes sémákat „üresjáratokban” ismételgeti.
Második szakasz: elsődleges cirkuláris reakciók: a kisgyermek pusztán a maga szórakoztatására, a működés öröméért (funkcióöröm) tevékenykedik: hangadások, mozdulatok.
Harmadik szakasz: másodlagos cirkuláris reakciók: a funkcióöröm kiegészül az „én csináltam, „én idéztem elő” örömével: tárgyakkal végzett tevékenységek.
Negyedik szakasz: 1 éves kor: a sémákat új helyzetben, rituális sorrendben ismétli.
Ötödik szakasz: 1,5 éves kor: szórakoztató kísérletezgetések, kombinálások, önmaga szórakoztatása.
A gyakorló játékok fajtái:
Egyszerű gyakorló játékok: ismételgetések
Cél nélküli kombinációs játékok: pl. Pötyi játék rakosgatásai, építés-rombolás stb.
Célvezérelt kombinációk: pl. sorba rendezések, pl.: gyöngyfűzés, csoportosítások stb.
A gyakorló játék folytatása:
Átalakul szimbolikus játékká
Átalakul szabályjátékká
Óvodás korban a művelet előtti gondolkodás időszakában, az asszimilációs túlsúlynak megfelelően a szimbolikus játék válik uralkodóvá.
Lényege: a valóság megjelenítése, átélése és befogadása – önmagához igazító, önmaga számára befogadhatóvá tevő módon: szimbolikus áttételezések útján.
Kezdetét az „úgy tenni, mintha” viselkedés megjelenése jelenti.
A szimbolikus játék szakaszai:
A szimbolikus játék fejlődése:
1. periódus: 1,5 éves kor körül: A séma-sorok működtetésekor szokatlan, új tárgyak jelennek meg, amelyek egyáltalán nem illenek az adott természetes helyzethez. A kisgyerek nem a szokásos helyzetben, időben, összefüggésben idézi fel és működteti a sémákat
2. periódus: 2-7 éves kor körül:
Szimbolikus sémák kivetítése új tárgyakra:A kisgyermek saját, jelképesen megismételt sémáit (cselekvéseit) mintegy leválasztva önmagáról: másokra vetíti át. Pl. mímeli a sírást, járást, evést, stb. de a babájának, kutyájának, mackójának tulajdonítva.
Utánzási sémák kivetítése új tárgyakra: Már nem csupán saját, hanem másoktól átvett mintákat, cselekvéseket utánoz jelképesen, illetve vetít ki más tárgyakra. (olvasás, telefonálás stb.)
Egy tárgy egyszerű asszimilációja egy másikhoz: Ezen a szinten a gyerekek úgy játszanak, hogy pusztán behelyettesítgetik egymással a tárgyakat. Maga a képzeletbeli felcserélgetés jelenti a szórakozást, és nem illesztik bele semmiféle cselekvés-sorba, vagy történésbe.
Saját test asszimilációja máshoz, vagy bármilyen tárgyhoz, azaz az utánzásos játék
Ezen a fokon a gyerek már nem elégszik meg azzal, hogy bizonyos dolgokat másoljon, felcseréljen, hanem önmaga akar mássá válni, önmagát asszimilálja más személyekhez, vagy tárgyakhoz.
Szimbolikus kombinációk: Az ún. „egyszerű szimbolikus kombinációk” során teljes jeleneteket dolgoznak ki
Érdekes formája a szimbolikus kombinációs játékoknak, amikor a gyerek egy kezdettől fogva egy nem létező, képzeleti személynek tulajdonított eseményeket játszik el, illetve azt a fiktív lényt választja játszótársnak.
A szimbolikus kombinációk formái:
Kiegyenlítő (kompenzáló)” kombináció
Előrejelző (anticipáló) szimbolikus kombinációk
A szimbolikus játékok hanyatlása:
Ideje: 4-5 – 7-8 éves kor között (a konkrét műveletek szakasza kezdődik.
A változást jelző jellemzők: A szimbolikus kombinációk rendezettebbé válnak, A valóság egyre pontosabb utánzásának igénye, A gyerekek közös szimbólumalkotása
Mi a szabályjáték fogalma?
Alapja a szabálytudat.
A valódi szabálytudat lényege annak ismerete, hogy: a szabály közös megegyezésen alapul, kölcsönös megegyezéssel megváltoztatható, Mindenkire kötelező annak betartása.
A szabálytudat fejlődése:
3-4 éves kor: mozgások, manipulációk szabályos ismételgetése.
4-5 éves kor: egy-egy kiemelt szabályelem alkalmazása, önkényes változtatások
7-8 éves kor: valódi együttműködés, a győzelem fogalmának megértése, de a szabálytudat még itt is labilis lehet.
10 éves kor: valódi szabálytudat megjelenése
11-13 éves kor: letisztul a szabálytudat, a szabály alárendelődik a játszásnak, demokratikus úton, közös akarattal változtathatók a szabályok.
A szabályjátékok formái:
Spontán szabályokra épülő játék. A gyakorló és szimbolikus játékok elemei, gyorsan és gyakran változtatott szabályok mentén, társakkal együttesen
Átörökített (intézményesített) szabályjátékok: Amelyeket az idősebb generációtól vesznek át a gyerekek, univerzálisak lehetnek