A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis  . Az ember jogképessége eszerint egy elvont (absztrakt) képesség, ami alapján elvileg bárkinek bármilyen joga és kötelessége lehet, azaz elvileg bármely ember bármely jogviszony alanya lehet. A jogképességhez sem a tudat meghatározott fejlettségi szintjére, sem pedig saját akaratra, annak ilyen irányú kinyilvánítására nincs szükség. A jogképesség az emberrel veleszületik, és tőle el nem idegeníthető, sem szerződéssel, sem a saját (egyoldalú) nyilatkozatával.

A jogképesség jellemzői

A jogképesség általános, egyenlő és feltétlen. Általános, mert minden egyes embert - bármiféle személyválogatás nélkül - ember mivoltánál fogva megillet. Egyenlő, mert a jogképesség mértéke, terjedelme tekintetében ember és ember között semmiféle különbség nem tehető. Feltétlen, mert közvetlenül a törvényből folyik, és megszerzése semmiféle feltételhez nem köthető.

A jogképesség kezdete

A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg  . A fogamzás és a születés közötti időben az ember jogképessége feltételes: az élve születéstől mint feltételtől függ. A méhmagzatnak is lehet tehát pl. ajándékozni, örökölhet is, e jogviszonyok hatálya azonban csak az élve születéssel áll be; ha viszont beállt, azt nem érinti többé, hogy a gyermek esetleg csak rövid ideig maradt életben. A fogamzás időpontja valószínűsíthető ugyan, de pontosan nehezen lehet meghatározni. Ezért a törvény egy egyszerű vélelmet állít fel: a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt  . A születés napja a határidőbe beleszámít. Kivételesen előfordulhat, hogy a méhmagzat és törvényes képviselője (a szülője) között vagyonjogi értelemben érdekellentét alakul ki. Ha a születendő gyermek érdeke úgy kívánja, ilyenkor a részére gondnokot kell kirendelni  . A méhmagzat részére a gondnokot - bármelyik szülő vagy nagyszülő, az ügyész vagy az anya lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője kérelmére, illetőleg hivatalból is - a gyámhivatal rendeli ki.

A jogképesség vége

A méhmagzat feltételes jogképességétől eltekintve tehát az ember jogképessége az élve születéssel kezdődik, és a halállal szűnik meg  . Az ember halálának időpontja nem a szívműködés leállása (klinikai halál), hanem az agyműködés megszűnése (biológiai halál), illetőleg több alapvető életfunkció hiányának együttes fennállása, amit orvosi bizonyítvány (halottkémi jelentés) közokirati formában igazol. Ha ilyen igazolás nem áll rendelkezésre, de a halál ténye egyértelműen bizonyítható, a halál tényének bírói megállapítására kerülhet sor. Ha pedig egy eltűnt személy esetében a halál ténye csak valószínűsíthető, de nem bizonyítható, akkor bírósági határozattal holtnak nyilvánításra van lehetőség. Ennek feltétele, hogy a személy eltűnésétől öt év elteljen anélkül, hogy ezalatt az életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna.  .