Nevelés fogalma

• A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom.

• A nevelés értékközvetítő folyamat.

• A nevelés során ismereteket, szokásokat, hagyományokat, normákat, viselkedésformákat sajátítunk el.

• Az értékek elsajátításának folyamatában az érzelmeknek meghatározó szerepe van.

• A nevelés során figyelembe kell venni, hogy a gyerek individuumnak született és elő kell segíteni az egyéni tulajdonságok kibontakoztatását.

• A nevelés bipoláris folyamat, amelyben a gyerek is aktív résztvevő.


A gondozás fogalma

A gondozás alapvetően a testi-érzelmi, egészségügyi, szociális szükségletek
kielégítését jelenti.

A nevelő-gondozó szerepe a
kisgyermek életében

ő- és kisgyermeknevel ő-gondozó felsőfokú szakképesít ésű szociális
szakember feladatai:

•Munkahel yén a bölcsődevezető
felügyeletével és irányításával tevékenykedik.

•A kisgyermek fejlesztése érdekében pedagógiai, nevelési módszereket alkalmaz, figyelemmel kíséri a gyermekek pszichoszomat ikus fejlődését.

•Kapcsolatot tart fenn a gyermeket nevelő
családdal, együttműködik a szülőkkel

További feladatai:

• együttműködik a társintézményekkel: korai fejlesztő intézettel, sérült vagy speciális ellátásra szoruló gyermekek ellátását szolgáló intézménnyel, óvodákkal.

• olyan szakember, aki empátiás, kreatív személyiségjegyekkel rendelkezik, illetve megfelelő elméleti és gyakorl ati ismereteket birtokol
• szakszerűen neveli és gondozza a 0–3 éves korú gyermeket,

• részt vesz a speciális szükségletű 0 – 6-7 éves korú gyermekek nevelésében-gondozásában, korai fejlesztésében,

• részt vesz a szakterületükhöz tartozó intézmények szakmai ellenőrzésében,
• szakmai ismereteit folyamatosan bővíti.


A gondozónő

• Személyes tulajdons ágok, képességek: testi képességek, pszichés egészség, érzelmi kiegyensúlyozottság.

• Értelmi képességek: megosztott figyelem, észlelési képességek.

• Szervezési képességek

• Gyakorlati as-gondozási feladatokban való jártasság.
• Pályaválasztási motivációk tisztázása


Hermann Alice:

a sikeres neveléshez szükséges személyiségtulajdonságok:

• empátia

• bizalom

• gyermek iránti tisztelet

• gyermekszeretet.


Vekerdy Tamás:

• meleg, biztonságot nyújtó érzelmi légkör

• gyerekszeretet

• gyerekközpontúság

• a kisgyerek szükségleteinek megfelelő tevékenységekkel tudjon kapcsolatot teremteni a gyerekekkel

A gondozónő személyének
állandósága

• A gyermekek megismerését ez segíti elő

• Valódi, mély, bensőséges kapcsolatot csak így tud kialakítani a gyerekekkel

• A kisgyerekeknek így van lehetőségük a felnőtt megismerésére

A személyi állandóság elérése
érdekében követelmény, hogy

• Minden gondozónő ugyanazzal a csoporttal dolgozzon folyamatosan

• Alkalomszerűen se legyenek más csoportokba beosztva

• Felmenő rendszerben dolgozzanak

• Általában két gondoz ónő van egy-egy csoportban

zónői" rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része
(5-6 gyermek) tartozik egy gondozónőhöz.

A nevelés-gondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat.

A saját gondozónő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője felmenő rendszerben .

Az ún. ölelkezési időben – az az időszak, amikor mindkét gondozónő a csoportban van – idejét elsősorban a saját gyermekei nevelésére-gondozására fordítja.


Az egyszemélyes ellátás jellemzője:

A "saját gondoz ónő" rendszerben

• több figyelem jut minden gyermekre,

• számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait,

• elsősorban a saját gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.


Szülővel való kapcsolattartás:

• Rendszeres tájékoztatás

• Kapcsolat ápolása: rendszeres személyes találkozások, telefonos tájékoztatás

• A szülő részvétele a gy.otthoni ünnepeken

• Látogatás a szülő lakhelyén

• "Hazagondozás"

• A gyermek "utánkövetése"

Kisgyermekkori tanulás

A tanulás…

• Viselkedésben hoz létre változást

• Környezethez való alkalmazkodásban

• Személyiségben hoz létre változást

evelés-gondozás szakmai szabályai

• "A bölcsődei gondozás-nevelés területén a
tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban."

• Tevékenységbe ágyazottan történik

• Kompetenciák fejlődése eltérő ütemben történhet, de koherencia irányába mutatva

ságnak, érdeklődésnek kitüntetett
szerepe van

• Folyamatjellegű, egyéni ütemnek megfelelő

• Tartalma függ a szociokulturális háttértől, elsősorban a családi közegtől

• A tanulás színterei a természetes élethelyzetek

• A pszichikum energiája véges: azonos időben zajló tanulási folyamatok intenzitása eltérő lehet

anulás alapfogalmai

• Tapasztalás

• Gyakorlás

• Szociális és motoros tanulás

• Magatartási változások

• Utánzásos tanulás

• A cselekvés jelentőségének a kiemelése

• Tanuló és gyerekközpontúság

A tanulás formái

• Idegrendszeri struktúrák és történések szerint:
– Motoros, perceptuális, verbális
• Szándékosság szerint
– szándékos v. önkéntelen
• Intellektus részvétele szerint
– Mechanikus, értelemszerű
• Közvetítés módja szerint: indirekt - direkt
• Játékosság érvényesülése szerint
– Játékos – nem játékos
• Szociális közegben http://www.youtube.com/watch?v=xwaxBa9WT9Y


• Imprinting (korai bevésődés)

• Szenzitizáció és habituáció

• Klasszikus kondicinálás

– Generalizáció, diszkrimináció, kioltás

– Másodlagos kondicionálás

• Operáns kondicionálás

– Megerősítés

Piaget

• Cole & Cole: Fejlődéslélektan 205-217, 337-355.

• Szenzomotoros alszakaszok

– IV. 8-12 hó: másodlagos cirkuláris reakciók összehangolása (csecsemő keresi a teljesen elrejtett tárgyat az eredeti helyen) http://www.youtube.com/watch?v=ue8y- JVhjS0

– V. 12-18 hó: harmadlagos c.r: kísérletezés, tárgyat nem feltétlenül keresi, ha nem találja

– VI. 18-24 hó: szimbolikus reprezentáció kezdetei, képek és szavak ismerős tárgyakra kezdenek vonatkozni, csecsemő keresi az elrejtett tárgyat, tudja, hogy lennie kell valahol

eletek előtti szakasz

• 2-6 év A kisgyerekek a világot a maguk számára szimbólumok, azaz képek, szavak, gesztusok segítségével képesek leképezni.

• Egocentrizmus

• Látszat és valóság összekeverése

• Prekauzális következtetés

• Erkölcs kívülről előírt, szándék nem számít

ociális tanuláselmélet

• Bandura: Szociális tanuláselmélet: viselkedést a környezet alakítja

• Megtanulják a viselkedéseket, és a viselkedésekért kapott jutalmat

• Több tényezőtől függ:

– Hozzáférhetőség

– Figyelem

– Emlékezet

– Mozgásprodukció

– Motiváció

Szociális tanulás

• Utánzás

– Szándékos, önkéntelen, késleltetett

– Jutalom / büntetés

• Modellkövetés (választás)

• Azonosulás

• Belsővé tétel

• Szereptanulás

Szociális kompetenciák és
érzelmek alakulása, viselkedési szabályok tanulása

ompetencia:

szociális megismerés, szociális motívumok, szociális képességek, szokások, ismeretek komplex rendszere.

• Szoc. készségek közül a legfontosabb a kommunikációs készség

– verbális / nem verbális / metakommunikációs jelzések ismerete

lött és tanult komponensek

érzelmi és verbális kommunikáció szorosan összekapcsolódik

• Gardner: interperszonális intelligencia

• Meichenbaum: kognitív folyamatok, a gondolatok, információfeldolgozás (belső dialógus, előzetes elvárások) és az egyén jelentéshálóin belül találhatók érzelmi struktúrák is szerepet játszanak

• Személyiségfejlődés: egymásra épülő
szintek

mpetenciák kialakulásában szerepet játszó tényezők:

Temperamentum, személyiség

Család (kötődés, anya/apa szociális kompetenciája, pozitív modellnyújtás, testvérek, nevelési stílusok
(Azok a gyerekek, akik 1 éves koruk alatt tartósan
nélkülözték az anyai gondoskodást, a későbbiekben inkább mutattak bizonytalan k ötődést, kevésbé
engedelme skedtek, és agresszívebben viselkedtek , mint
a kortársaik. Cole-Cole, 1998.)

Intézmények, társas kapcsolatok

A gyermek szociális kompetenciáját
befolyásoló hatások

Anya-gyerek kötődés

A bölcsődei környezet

Családi kötődések

A gyermekek szociális magatartása

Kortársk ap- csolatok

Nevelők szociális viselkedése

Nevelő- gyerek kapcsolat

A csecsemők érzelemkifejezésének
fejlődése (Dornes, 2002)

• Az undor, a meglepődés és az érdeklődés a születéstől fogva érzékelhető.

• Nagyjából egyhónapos kortól megjelenik az
öröm.

• 3-4 hónapos kortól: a szomorúság és a harag

• 6-8 hónapos kortól pedig a félelem

Szociális viselkedés, ehhez (is) szükséges
érzelmek elsajátításának fejlődése

• 1+/- év: szociális mosoly,

• érzelmeinek elkülönítése mások érzelmeitől

• Szorongás korai jelei (szeparáció)

• Önértékelés növekedése

• Érzelmi tankolás, majd ambivalencia

• Agresszió, düh akadályoztatás esetén

• Proszociális viselkedés: együttsírás

• 2 év +/-: saját érzelmi válaszok kezdeti
tudatosulása: szégyen, büszkeség, félénkség korai jelei

• Éntudat, önállóság

• Erikson: Autonómia vs. szégyen, kétely

• Tagadás, dac

• Érzelmi tárgyállandóság kezdete

• Szabályok átvétele + érzelmi-indulati magatartás

• céltudatos agresszió, ill. annak szimbolikus formái

• Proszociális viselkedés: vigasztaló viselkedés alkalmanként megjelenik

zések tudatosulása és az érzések által kiváltott reakciók, tettetés, incselkedés

• Érzelmek differenciálásakor végletekben gondolkoznak

• Erikson: bűntudat vs kezdeményezés
• kortársakkal való kapcsolat növekedése,
• Érzelmi tárgyállandóság
• Képessé válik a várakozásra

• Agresszió enyhébb és erőteljesebb formái, csúfolódás, tulajdonosi jog védelme

• Proszociális viselkedés: empatikusabbak barátaikkal

• Heteronóm erkölcs

sas szükségletek fejlődése:

Életkor Szociális szükséglet Másik személy
0-2 csecsemőkor Gondoskodás Szülők
2-6 gyermekkor Társulás Szülők
6-9 kisiskoláskor Elfogadás Szülők, kortársak
9-12 prepubertáskor Intimitás Azonos nemű barát, homogén csoport
12-16 pubertáskor Szexualitás Ellenkező nemű barát, heterogén csoport

apcsolatok a bölcsődében:

• Már az egyévesek is érdeklődnek egymás iránt,

• ezt követően pedig kialakulnak a kezdetleges csoportosul ások.

• Kezdetben a társulásokat erős versengés jellemzi, majd megjelenik a kölcsönös közeledés igénye.

• A párok azáltal különülhetnek el a többiektől, hogy visszatérően közösen has ználnak játékokat, tárgyakat.

• Már ebben az életszakaszban lehetnek népszerűbb,
"sztárolt" gyerekek, akikkel szívesebben játszanak mások.

atokat befolyásolja az érzelem

• Szimpátia – antipátia

• Pillanatnyi állapot

• Fizikai közelség

• Fizikai vonzerő, képességek

A kisgyerekek tapasztalatokat szereznek:

• a felnőtt nélküli élettér lehetőségeiről,

• a kapcsolatalakítás mikéntjéről,

• átélik a közösség támaszt nyújtó, vigasztaló atmoszféráját,

• megismerik a valahová tartozás érzését.


A szociális képességek fejlődése

A kisgyerekek tapasztalatokat szereznek:

• a felnőtt nélküli élettér lehetőségeiről,

• a kapcsolatalakítás mikéntjéről,

• átélik a közösség támaszt nyújtó, vigasztaló atmoszféráját,

• megismerik a valahová tartozás érzését.

A szociális környezet hatása a
kommunikáció fejlődésére
Az értelmi funkciók fejlődésének és a nyelvi
fejlődésnek köszönhetően, interakcióikat az idősebb gyerekeknél látható kommunikációs elemek jellemzik:

• másikra figyelés,

• figyelem fenntartása,

• kezdeményezés,

• válaszolás.

erenc: a csoportosulás
fázisai játék tevékenységben
3 éves kortól

1. Együttlét

2. Együttmozgás

3. Tárgy körüli összeverődés

4. Összedolgozás

5. Szerepek szerinti differenciálódás

A kisgyermek játéka

k? Néhány játékelmélet

1. A játék pihenés, felüdülés.

2. A játék előgyakorlás, amely segíti a képességek kifejlődését, felkészít a felnőtt tevékenységek végzésére.

3. A felgyülemlett energia levezet ésére szolgál a játék.

4. A képzelet és a játék a vágyak kivetítése, a konfliktusok, belső feszültségek, kellemetlen események feldolgozását szolgálja. A játék személyiség megismerési módszer és terápiás eljárás is lehet.

5. Szociokulturális termék a játék


A gyermeki j áték tulajdons ágai:

• Bármilyen tevékenység lehet játék

• A gyermeket játékviselkedés és játéktudat jellemzi

• Örömöt ad

• A játék önmagáért végzett tevékenység

• Belsőleg motivált viselkedés


A játék hatása a kisgyermekre

• Fejleszti a gondolkodást, az ismeretszerzést,
a kommunikációt

• Gazdagodik a képzelete, fogalomrendszere

• Érzelmek átélését nyújtja

• Tanulja a társas élet szabályait, az együttműködést

• Segíti a világ, a környezet megértését


A játék motivációja lehet:

Öröm átélése

Spontán érdeklődés Kíváncsiság Tevékenység végzése
Valóság felfedezésének, a világ megismerésének szándéka


Az első év játékai

• Saját testével, érzékszerveivel végzett
reflexes mozgások, mozgásos játékok

• Manipul ációs játékok, "én csinálom öröme"

• Két tárggyal v égzett manipulációk

• Cselekvések célszerű alkalmazása


A 2. év játékai

• Konstruálás kezdeti formái: rakosgatás, gyűjtögetés, borogatás
• Játék tárgyak funkciójuk szerinti használata

• Mindennapi események eljátszása
• Felnőtt tevékenységek utánzása

• Nagymozgásos játékok a szabadban (szaladgálás, biciklizés, homokozás)
• Szobai játékok: színezés, festés…
• Társakkal együtt játszás

A 3. év játékai

• Céllal történő konstruálás
• Utánzásos játékok

• Kezdetleges szerepjátékok: cselekvések ismételgetése
• Társak mint játszópartnerek felfedezése
• Együttmozgások
• Forgatókönyvek mentén játszanak
• Alkotó játékok
• Mesehallgatás
• Mondókázások, éneklések, bábozás


Alapjátékok a bölcsődékben:

• Játszókendők

• Babák

• Labdák

• Képeskönyvek

• mozgásfejlesztők


Manipulációs játékok:

• Játszókendő

• Frottír labdák

• Csörgők

• Rágókák

• Építőjátékok

• Montessori- torony

• Hordó- és kockasorelemek

• homokozóformák


Első évesek játék eszközei:

• Textilfigurák,

• üreges játékok,

• mozgásfejlesztő játékok,

• könyvek


Tipegőkorú gyermekek játékai:

• Konstruáló játékok

• Nagymozgásos játékok

• Húzogatható, tologatható eszközök

• Üreges játékok

• Utánzó játékok eszközei

• Homokozó játékok

• Alkotó játékok eszközei

• Könyvek


Nagycsoportos gyermek játékai:

• Építőjátékok

• Szerepjátékok kellékei

• Nagymozgásos játékok

• Alkotó játékok

• Logikai játékok

• Bábok

• Hangszerek

• Könyvek

A játék kiválasztás egészségügyi
szempontjai:

1. Könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen

2. Ne okozzon balesetet

A játék kiválasztás pedagógiai
szempontjai:

• Sokféle játék: manipulációhoz, konstruáláshoz, szerepjátékhoz satöbbi

• A játék színe, formája keltse fel és tartsa fenn az érdeklődést

• Több fajta tevékenységre lehessen felhasználni

• Legyenek más nemzetek szokásait tükröző játékok

• Nemek közötti egyenlőség elvének betartása


A játékok elhelyezése:

• A különböző játék tevékenységek jól elkülönüljenek egymástól
• Legyen elegendő hely

• Nyitott, elérhető magasságú játék polcon legyenek a játékok
• Fantáziajátékokhoz legyen játszósarok
• Álljon rendelkezésre pihenősarok is

• Legyen szőnyeg, párnák, pihentető hatású puha textil játék

A gondozónő szerepe a
játéktevékenységben

A felnőtt szerepe a játék
helyzetekben kettős:

1. Feltételek megteremtése

2. Részvétel a játékban


A játék feltételeinek megteremtése:

• Nyugodt légkör

• Elegendő idő

• Elegendő hely

• Megfelel ő játékkészlet biztosítása: életkorhoz és érdeklődéshez igazodó, többféle tevékenységre ad lehetőséget,
aktivitásra ösztönöz


A felnőtt részvétele a játékban:

• Támogató-megerősítő odafigyelés

• Kezdeményezés

• Együtt játszás

• Megerősítés

• Segítségnyújtás

• Ötletadás

• Információadás

• Ésszerű és életszerű szabályok kialakítása.

A felnőttel való együtt játszás
jellemzői:

• Örömet okoz mindkettőjüknek
• Mélyíti kapcsolatukat
• Segíti egymás jobb megismerését

• Biztonságot nyújt a gyermeknek
• Tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít
Ugyanakkor:
• Korlátozza a gyermek kreativitását

• A felnőtt önkéntelenül is vezetővé, irányítóvá válik a játékban

Hátrányosan befolyásolja a gyermek
játékát ha a felnőtt:

• A gyermek akarata ellenére kíván részt venni a játékban

• Erőlteti saját elképzeléseit, az adott játékot

• Kioktatóan viselkedik

• Nem szívesen vesz részt a játékban

• Kivételez

Értékelés a bölcsődében

A szocializáció és a normaátadás folyamatai


Nevelési stílusok

1. Autokratikus nevelő

2. Laissez faire (engedékeny, mindent megengedő) nevelő

3. Demokratikus nevelő

Tekintélyelvű nevelési stílus
jellemzői

• Túlzott szigor

• Utasítás, parancs, tiltás

• A gyermeki kreativitás, szabadság, kezdeményezés korlátozása

• Büntetés túlsúlya

• Önkényesség

• A gyermeki igények figyelmen kívül hagyása

A túl engedékeny (laissez faire)
nevelés jellemzői

• A gyermek magára marad

• Nem kap segítséget

• Korlátnélküliség

• Kevés interakció a gyermekkel

• A kisgyermek nem kap visszajelzést

• Magas szintű agresszió a gyermeknél

• Rossz a csoport légkör

atikus nevelés fontosabb
jegyei

• Elfogadás a felnőtt részéről

• Pozitív viszonyulás a gyermekhez

• Érzelmi biztonság

• Szeretetteljes légkör

• A gyermek szükségleteihez igazodás

• Módszerek: támogatás-megerősítés- elismerés-jutalmazás

• A felnőtt segítő partner


Elhanyagol ó stílus

• Közönyösség

• Elutasítás

A gyerekek jellemzői:

• Impulzivitás

• Agresszivitás

• Gyakran kapcsolódnak antiszociális csoportokhoz

• Hedonizmus.

Szocializáció és normaátadás
folyamatai (Kósa, i.m. 88-99.o.)

• Direkt instrukciók (egyéb hatások és folyamatok mellett ill. azokkal együtt)

• Formálás: büntetés és jutalmazás – a következmények fontossága

• Szociális tanulás: modellálás és/vagy obszervációs tanulás

Fegyelmezés

• +/- megerősítések – az adott személy számára

• Jutalmazás

– Vmi pozitívum kilátásba helyezése

– Közvetlenül jelenjen meg

– Lehet negatív motivációs hatása

– Hozzászokás esetén nem megerősítő hatású

– Kognitív érettség

– Látszólag azonnali hatás, különösen, ha intenzív, uakkor emocionális zavarok, félelem, szorongás felerősödése, büntető személy kerülése, stb.
– Nem kívánt elem előre vetítése
– Félelem a fizikai fájdalomtól, szeparációtól

– Hatásos az enyhe büntetés a kívánatos viselkedés megerősítésével
– Következetesség
– Azonnaliság
– + érzelmi viszonyulás esetén hatékonyabb
– Kognitív szint

Speciális nevelési problémák és
feladatok

Érzelmi kiegyensúlyozott(atlan)ság

• Pillanatnyi és általánosabb nyugtalanság, alaphangulat, átmeneti és egész lényét betöltő
• Korai jelzések: kellemetlen és kellemes hatások

Kiegyensúlyozottság jele: jókedvű, vidám, mosolyog, barátságos, gőgicsél/beszél
egészséges, jó étvágyú, nyugodt alvás, megfelelő
ürítés, ébrenléti aktivitás, játék

Kiegyensúlyozatlanság: érzelmi reakciói nem felelnek meg az őt ért hatásoknak: ingerlékeny, erőszakos, nehezen megvigasztalható vagy egykedvű, aktivitásában visszafogott

• Mindig van oka!

Sírás

• Szorult helyzetben azonnali segítség, hirtelen megijed

• Késleltetés kivárásához kapcsolódó elkeseredettség (pl. etetés)

• Megnyugtató fizikai kontaktus – közelség –
szavak

• Elterelés nem működik megfelelően

• Haragot, dühöt, tehetetlenséget válthat ki a gondozónőből

jjszopás/cumizás

• Természetes jelenség! Örömkeresés és
megnyugtatás

• Megfelelő aktivitás, gondoskodás esetén könnyen elhagyják napközben

• Elalvást sokáig segítheti

• Gondot jelent, ha nincs más aktivitása

Önringatás

• Szándékos, sztereotíp mozgás

• 1 hó kezdődik, 6 hó csúcs, 1 év körül spontán eltűnik

• Ha megmarad

– általában mentális zavar tünete (ért. fogy, autizmus)

– Gyerek és környezet közötti szakadék, izoláció külső hatásra (hospitalizmus) v belső hatásra (kóros visszahúzódás)

• Örömszerző és önnyugtató funkciója van

Onánia

• Gyerek saját testével való ismerekedés közben megtapasztalja azt a kellemes érzést, amit a nemi szervek ingerlése kivált.

• Általában átmeneti – gond, ha tartóssá v. intenzívvé válik.

• Későbbi szexuális életben nem okoz zavart

• Játék lehet bilin

• ingerelheti szoros ruha v. nem megfelelő
higiénia esetében.

Agresszió

• Életkori sajátosságok (ld. korábban)

• Agresszív, bántó cselekedeteket mindig le kell állítani

• Helyes magatartásra való rávezetés

• Elkülönítés, gondozónő fizikai közelségének megteremtése

• Szeretet, kedvesség színlelésének kerülése

• Megértés, empátia (családi háttér ismerete)

urnus

– éjszakai felriadás az alvás ELSŐ felében, 10-15 perc, pánikszerű tünetekkel, sírással társul

• Ürítési zavarok (enuresis, encopresis)

– Önálló kórkép, organikus hátterű vagy emocionális zavarok részjelensége

– Nevelői attitűdök, tanulás szerepe

– 1.6-2 év: záróizom akaratlagos szabályzása

– Primer: soha nem volt szobatiszta ill. secunder

• Pica:

ő- és gyermekkori táplálási
zavarok

– nem- élelmiszerek (haj, papír, festék, kavics, háztartási
vegyszerek) rendszeres fogyasztása

– 12-24 hó

– Autizmus v. mentális retardáció része lehet

– Ok: cink/vashiány, szülői elhanyagolás

– Életkor előrehaladtával megszűnik

• Ruminatios zavar

– az elfogyasztott táplálék ismételt visszaöklendezése és újrarágása

• Gyarapodási kudarc

– Csecsemő súlygyarapodása elmarad, az anyai beszámoló szerint megfelelően táplálkozik

• Nem fogadja el a táplálékot: anya úgy látja, jóllakott

• Kóros bukás

– Emésztőszervi rendellenesség

– Anya-gyerek kapcsolat zavara

A bölcsődei napirend , ennek
szervezési feladatai

t úgy kell kialakítani, hogy a gyermek
egyéni igényeit időben kielégíthesse a gondozónő, de közben a közösség életében is áttekinthető rendszer legyen.

• A napirend az étkezések köré csoportosul. Fontos, hogy az egymást követő gondozási műveletek naponta ismétlődve, ugyanabban az időben és sorrendben történjenek, s azokat sietség nélkül, nyugodt, elfogadó hangulatban a gyermek aktivitására építve végezhesse el a gondozónő.

Napirend összeállítása gyermekcsoportonként
az alábbi szempontok szerint történik:

• Egyéni igények, életkori sajátosságok és a csoportlétszám figyelembevétele

• Igazodik az évszakhoz, az időjáráshoz, gyerekek fejlődéséhez és szükségleteik változásához

• Figyelembe veszik a bölcsőde nyitva tartási idejét, a gyermekek érkezését és távozását
• A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendjéhez igazodik.

• A kisegítő személyzet munkája a gyermekek napirendjével összehangolt.

• Figyelembe veszik, lehetőség szerint alkalmazkodnak a gyermekek otthoni életritmusához, az adaptáció idején kiemelten.

• A napirend minden gyermekcsoporthoz kapcsolódóan megfelelően dokumentált és nyilvános.

oport (4-18 hó)

• Csecsemőket mindig állandó, meghatározott sorrendben gondozza, az összetartozó műveleteket egymás után végzi el

Tipegő csoport (18-24 hó)

• Egyre önállóbbak, de még szükség van a segítségre étkezésnél, öltöztetésnél, altatásnál

Nagycsoport (24-36 hó)

• Irányítás és felügyelet

A nevelő feladatai, a gyermek
étkezésével, fürdetésével, öltöztetésével kapcsolatban

A csecsemő- és kisgyermektáplálás
általános elvei:

• Mennyiségileg és minőségileg megfelelő táplálék

• Higiénés követelményeknek való megfelelés

• Megfelelő konyhatechnikai eljárással elkészített ételek

• Élvezhető ételek

• A kisgyerekeknek külön étlap szerint kell főzni

A csecsemőtáplálásnál figyelembe kell venni az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet 47. sz. Módszertani levélben találhatókat:
"Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei".
Tejkonyha a tápszer és egyéb készítményekhez, edények, üvegek külön tárolása, mosogatása. Tápszer tárolása száraz, szellős helyen.
Tápszer használati útmutatók.


Kisgyermektáplálás

• Két hétre előre összeállított étlap

• A bölcsődei 3-szori étkezéssel biztosítani kell a napi energia-tápanyagtartalom 65%-át

• Étrendi változatosság, idényszerűség

• Önálló étkezésre nevelés

• Az étlapot időközönként ellenőriztetni kell, és szükség esetén azon változtatni

és közegészségügyi szabályai

• Általános szabályok: helyiségek kialakítása, tisztán tartása

• Ételek, félkész ételek, nyersanyagok megfelelő
raktározása, tárolása.

• Nyersanyag előkészítése és készételek előállítása.

• Tálalás, kiszolgálás, étel mintavétel

• Mosogatás, fertőtlenítés

• Csomagolás, szállítás

Az étkeztetést végző személyzetre
vonatkozó előírások

• Érvényes egészségügyi nyilatkozat

• Védő-munkaruha

• Élelmezésegészségügyi és munkavédelmi oktatáson való részvétel,

• Szintentartó élelmezésegészségügyi továbbképzésen való részvétel

ónők szerepe az étkeztetésben

• Táplálkozási reflex ellentéte "elmegy az étvágya"

• Etetés sorrendjének meghatározása

• Kicsik ölben, utána széken

• Önállóság: Egyszerre csak egy-két "kezdő"

• kanálhasználat (20 hó)

• Adaptáció után lehet étkezési szokásokon változtatni (pl. üvegből etették otthon)

s – pelenkázás/szobatisztaság
– öltöztetés – alvás

• Mindig legyen rá idő!

• Csecsemőotthonokban fürdetés: megszakítás nélküli együttlét a gondozónővel

• Másfél év körül önálló vetkőzés, öltözés még 3 év körül is nehézkes lehet

• 2 év körül önálló kézmosás

• 2 év körül szobatisztaságra szoktatás – egyéni ütem!

• Tartós visszaesés: érzelmi feszültség, konfliktus

• Alvási szokások elfogadása és csoporthoz igazítása

Átmenet a bölcsődéből az
óvodába

óvoda között olyan tartalmas
kapcsolat kialakítása szükséges, amely a kölcsönös érdeklődés révén lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megértését, ezáltal a gyerek számára a zökkenőmentes átmenetet biztosít.

ába kerülés kritériumai:

• Testi

• Értelmi

• Érzelmi

• Erkölcsi

• Szociális érettség.

A gyermek belső érése, a családi nevelés és a bölcsődei gondoz ás-nevelési folyamat eredményeként, a kisgyermekek többsége a bölcsődéskor végére eléri az óvodai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

Köszönöm a figyelmet!