Untitled Document

A.J. 8 éves gyermek lop a gyermekotthon közeli boltban kisebb értékű csokoládékat. Ön erről a vele együtt vásárolni járó 9 éves B.A.-tól értesül. Elmondja azt is, hogy valószínűleg nem először fordult elő, hogy A.J. lopott, mert az iskolában többször ajándékozta meg társait cukorkákkal, csokoládékkal. Ezzel próbálja elérni, hogy osztálytársai elfogadják. A hallottak alapján felidéződik Önben, hogy az elmúlt héten a gyermekotthonban az egyik gyermek elpanaszolta, hogy eltűnt az asztaláról az az összeg, melyet zsebpénzéből tartalékolt. A gyermek iratanyagából megtudja, hogy A.J. beutalását az apai nagyszülő kezdeményezte. Fia, A.J. édesapja jelenleg börtönbüntetését tölti lopás bűncselekménye miatt, a gyermek édesanyja pedig ismeretlen helyen tartózkodik. A gyermek eltartása így az apai nagyszülőre maradt, aki most anyagi helyzetére és egészségi állapotára hivatkozva kérte a gyermek gondozásba vételét. Egyéb forrásokból az is tudomására jut, hogy az anyát, illetve az apai nagyszülőt is érték már tetten kisebb bolti lopások miatt, ahol a gyermek is velük volt. Konkrét, bizonyítható információkkal sem a lopást illetően, sem a családi bűnözői karrierekkel kapcsolatban nem rendelkezik.
Az információtartalom vázlata:

1. A dilemma fogalma
Valamilyen döntési helyzet. Választásra készteti az egyént (segítőt). Olyan helyzet, melynek során döntéskényszer áll fenn, általában 2 ellentétes vélemény érték között.

2. A dilemmák típusai
-Beavatkozás dilemmája: van-e joga egy külső személynek egy autonóm család életébe beavatkozni. Akkor avatkozhat be a szakember, ha feltételezzük, hogy a beavatkozás következtében javul a kliens helyzete, ha kellő kompetenciával bírunk az adott területen megfelelő szakmai tudással, feszültséggel rendelkezünk. Illetve, ha erre intézményi felhatalmazásunk van, tehát egy intézmény munkatársai vagyunk. Az önkéntesség elve azt jelenti, hogy felajánljuk a segítséget a kliensnek.

-Autonómia dilemmája: beavatkozhatunk, de a beavatkozás a lehető legkisebb mértékben sértse a személyes autonómiáját.
-Értékelő dilemmája: rászorultsági elv valamennyi rászorulónak, és segítséget kérőnek megpróbál segíteni, a segített életében pozitív hatásokat elérni. A szükség alapján kell segítséget kérni.
-Kontroll dilemmája: aminek az ellenőrzését végezzük pl. hogy jogszerűen kap-e támogatást.
-Elkötelezettség dilemmája: a konfliktushelyzetben kinek a pártjára áll a segítő, akár a munkáltatóval is szembe kerülhet. A leggyengébbek pártjára kell állni.

Ellenséges vagy negatív attitűd, valamilyen csoporttal szemben, mely téves vagy nem teljes információból származó általánosításokon alapul.

Az előítéletek okai:
-Önigazolás: a cselekedet igazolása érdekében a tett elszenvedőjét lekicsinyeljük.
-Státusz és hatalom szükséglete: ha a társadalmi hierarchia alsóbb fokán vagyunk,
-Gazdasági és politikai konkurencia: szűkös erőforrások.
-Áthelyezett agresszió, bűnbak elmélet: ha a frusztráció okozóján nem tudjuk levezetni a feszültséget, akkor keresünk valaki mást.
-Előítéletes személyiség: ADORNO: tekintélyelvű személyiség. Merev gondolkodásmód, konvencionális értékrend, nem tűri a gyengeséget, híve a megtorlásnak, gyanakvó, erős tiszteletet táplál mindenféle tekintély iránt.
-Konformitás: a társadalmi normák szolgai módon való betartása. ASCH: média hatása a sztereotíp beállítások, szokások fenntartásában.

A társadalom által elfogadott normáktól való eltérés, amely káros az egyénre és a közösségre nézve. Pl. lopás. Akkor válik deviánssá egy viselkedés, ha az folyamatos és rendszeresen fordul elő.

Megbízható-e az információ? Mennyi információ osztható meg másokkal a kliens érdekében. A további információszerzés a kliens érdekében történik.
Kinek van joga betekinteni a nevelőotthoni gyermek……? Kinek lehet továbbadni az információt? Iratanyag tárolása zárható szekrényben történik-e?

A személyiség jogi fogalma

A személyiségi jogok: az ember értékét, szellemi és fizikai egységét, szabadságát védik az emberi jogokból és az Alkotmányból kiindulva sajátos polgári jogi védelmi eszközökkel.

Személyes adat: Az érintettel kapcsolatba hozható adat pl. vélemény, minősítés, adatokból levonható következtetés is.

Különleges adat: fokozott védelmet kíván meg.
    -faji eredet
    -politikai vélemény, pártállás
    -vallás, egészségi állapot
    -büntetett előélet
    -egészségi állapot, káros szenvedély
    -szexuális élet

Az esetben különleges adat, ha az apa büntetett előéletű, akkor kezelhető különleges adatként, ha az érintett írásban hozzájárul vagy bűnmegelőzés céljából a törvény rendeli el.

A gyermek védelmét biztosító állami és nem állami szerv kezelheti a személyes adatokat.
Biztosítani kell az adat védelmét:

Statisztikai céllal lehet adatot szolgáltatni.
Adatot kezelhet:
- Gyermekvédelmet biztosító szerv, személy
- alap szakellátást biztosító intézményvezető
- helyettes szülő

Gyermek személyazonosító adatait, vagyoni helyzetére vonatkozó adataitÞfolyószámlához, betéthez pénzintézetben lehet.

Rendőrség, ügyészség, bíróság Þbűnmegelőzés céljából
Külföldi hatóság Þgyermektartás, örökbefogadás, kapcsolattartás

Egészségi állapotra vonatkozó adat Þ egészségügyi intézet, gyógykezelés céljából

Beavatkozhatunk. A nehézséget az okozza, hogy nincsen bizonyíték. Feltételezzük, hogy a szülői minták miatt a gyermek következi a bűnözői életet.

Gyermekkorú, ezért a büntethetőséget kizárja. Nem büntethető a lopással és nem is vonható felelősségre. 14 éves korig nem büntethető.
Fiatalkorú: előzetes letartóztatás
Javítóintézet
büntetés végrehajtási intézet
az elkövetett bűncselekmények súlyosságától függően.
Fiatalkorúak bírósága jár el Þ javítóintézeti nevelést rendelhet el.

B. I. két hete az Ön gyermekcsoportjába került. Ön áll hozzá legközelebb a gyermekotthon munkatársai közül, ezért Önhöz fordul tanácsért. Az Ön segítségét kéri abban, hogy mit tegyen, megtartsa-e terhességét.
B. I. 12 és fél éves leány kiemelésére a családból azért került sor, mert elhagyva a családi házat, összeköltözött a szomszédjukban lakó 17 éves R. B.- vel. Iskolába nem jár, és két hónapos terhes.
A környezettanulmány tanúsága szerint B. I. szülei nem találnak a történtekben semmi rosszat, elvetendőt, hiszen, amint az anya elmondta, ő is 12 évesen szülte első gyermekét, B. I. nővérét, aki 13 évesen ment el otthonról, s szülte meg gyermekét.
R. B. szülei is rendjén valónak találják a történteket, vállalják a születendő gyermek felnevelését.
R. B.-ék egy kétszobás lakásban laknak. Az egyik szobában élnek a szülők a két kisebb fiú- gyermekükkel, a másik szobában B. I. és R. B.
B. I.-t a bekerülése utáni napokban R. B. gyakran látogatta, ám az idő múlásával a látogatások ritkulnak. Úgy tűnik, hogy B. I. sem hiányolja a gyakoribb találkozásokat.

Jelen eset kapcsán elmondhatjuk, hogy egy olyan esettel van dolgunk ahol a szociális munkánk során több dilemmával állunk szemben.

1. Jogi dilemmák, és az információkezelés dilemmmái
Elsőként is a jogi és adatvédelmi szabályokkal kell tisztában lennünk, hiszen egy ilyen hivatásban ismernünk kell azt, hogy a gondozott amit elmond nekünk bizalmasan azt, hogyan kell kezelnünk, hiszen a titoktartási kötelezettség a munkánkban kötelez.

Ami az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat illeti, ezt a:
Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló1992. évi LXIII. tv. (adatvédelmi törvény), és a 1997. évi XXXI. tv. (Gyermekvédelmi törvény) is tartalmazza.

Különleges adatnak minősül a faji eredetre, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, szexuális életre vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adat.
Adatkezelésnek minősül a személyes adatokkal végzett bármilyen művelet.
Az adatokhoz sok esetben csak hosszantartó munka során, a gondozottal kialakított bizalmi viszony keretében jut hozzá.

Jelen esetben itt két hét alatt kialakult a bizalmi viszony.
A etikai kódex megkívánja a titoktartást és az információk felelős kezelését.
Amennyiben a titoktartási kötelezettségét megszegi, egyrészt hosszan tartó munkája mehet kárba, mésrészt emiatt a gondozott bizalmát elveszti.
Ez dilemmát okozhat a számomra, hiszen a leánygyermek azaz a kliens, bizalmasan csak velem osztotta meg problémáját amit még ő nem tud egyedül megoldani.

A gondozói munka során csak úgy alakulhat ki kölcsönös szimpátia, ami jelen esetben egy leánygyeremekkel alakult ki aki várandós, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű kommunnikációt folytattam a gyermekkel ezért harmónikus és kiegyensúlyozott légkörben zajlott beszélgetések alatt kialakult a teljes bizalom. Viszont munkám során mindíg objektívnek kell lenni és mindíg szem előtt kell tekinteni azt, hogy mi a gondozott érdeke!!!
Ugyanakkor az etikai kódex szerint a kliens érdekei megkívánják mindazok együttműködését, akik osztoznak a klienssel kapcsolatos szakmai felelősségben és szakemberek bevonását vonja maga után ami a kliens bizalmának elvesztésével járhat.

3. Az emberi jogok és a személyiségjogok,
A Gyermekvédelmi törvény 2.§.(1) bekezdése szerint a gyermekek védelmében eljáró hatóságok, szervek és személyek a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve járnak el.
A közoktatási intézmény a gyermekek személyes adatait gyermek- és ifjúságvédelmi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény adatkezeléssel foglalkozó mellékletének 1.) pontja szerint a pedagógust, a nevelő és oktató munkát a 3.) pontja a szigorú titoktartási kötelezettséget a veszélyeztetett gyermek esetében feloldja.
Ez szerint a pedagógus, az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazott, az óvoda vezetője, az iskola, a kollégium igazgatója útján, tekintettel a Gyermekvédelmi törvény 17. §-ára köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet.
Ebben az esetben az adattovábbításhoz az érintett hozzájárulása nem szükséges.

A fentiek szerint a rendőrségnek, az egészségügyi szolgáltatóknak és a nevelésioktatási intézményeknek, a gyermek veszélyeztetettségének észlelésekor kötelessége a veszélyeztetettségre vonatkozó adatokat továbbítani a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyámhatóság felé.

A gyermek érdekében sokszor a szülő érdekeivel szemben, azzal konfrontálódva is jeleznie kell a gyermek veszélyeztetettségét, annak okait, ezért adott esetben hatósági eljárást kell kezdeményeznie.

A Gyermekvédelmi törvény 39.§. (3) bekezdés a.) pontja szerint a gyermekjóléti szolgálat működteti a jelzőrendszert.
A Gyermekvédelmi törvény 17.§. (2) bekezdésének megfelelően a jelzőrendszeri tagok kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén.

Az egészségügyi szolgáltatókat, háziorvosokat, gyermekorvosokat titoktartási kötelezettség terheli.
A titoktartási kötelezettséget oldják az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv. és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény vonatkozó rendelkezései. Eszerint az orvosi titoktartás nem vonatkozik azokra az esetekre, ha az orvos a gyerek érdekében a Gyermekvédelmi törvény korábban hivatkozott 17. §. (2) bekezdésében meghatározott jelzési kötelezettségének tesz eleget.

Mivel a lány 12.5 éves tehát kiskorú így bűncselekmény álldozata lett, még akkor is ha ez önszántából és szerelemből következett be.
A férfi akitől a gyermeket várja 17 éves, aki megrontotta a kiskorút B.T.K 1978.évi IV.tv. 107.§.
Kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény tudomásra jutása esetében nincs titoktartási kötelezettség.

Egy fiatal büntethetősége: RB. 17 éves fiatalkorú, mert 14 évét betöltötte de 18 évét nem.
RB. büntethető erről a bíróság dönt.
A bíróság döntése lehet:

De lehet felfüggesztett büntetés is, pártfogó felügyelet alá helyezés. Ha kijön a büntetés után pártfogó segíti a társadalomba való beilleszkedését.

4. A szülői felelősség jogi értelmezése, a családból való kiemelés dilemmái
A szülők is elhanyagolták leányukat hiszen a B.T.K. kiskorú veszélyeztetéséről szóló 1978. IV.tv. 195§ törvény szerint bűntettet követ el illetve a szülői kötelességeket amit a 1997.XXXI. tv. egyértelműen megfogalmaz nem teljesítették:

12. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.
(4) A gyermek szülője köteles
a) gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani,
b) gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni,
c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,
d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni,
e) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni.

Családból való kiemelés dilemmája: a családok elfogadhatónak tartják a fiatal lány terhességét, vállalják a születendő gyermek felnevelését is.
Dilemma: Mivel tesz jót a segítő? Ki kell-e feltétlenül emelni a lányt a környezetéből? Dilemma lehet a segítőnek.

5. A gyermekek jogi védelmének alapszabályai
Mindezeket figyelembe véve a gyermeknek aki még 12.5 éves az 1997. évi XXXI. Tv. 6,7,8,9,§ -ban leírtak alapján az alapvető gyermeki jogai sérültek meg!!!!
6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.
(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.
(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.
(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.
(3) A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és - a vér szerinti család beleegyezése mellett - a kapcsolattartáshoz.
8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.
9. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan
a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő - megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön,
b) gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén
kerülhet sor.
10. § (1) A gyermek kötelessége különösen, hogy
a) gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön,
b) képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,
c) tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.
(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje - e törvényben meghatározott keretek között - a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.

Ennek értelmében nekem jelentenem kell az esetet, a jelzőrendszeren keresztül a gyermekjólléti szolgálatnak, illetve egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervenek jelen esetben nőgyógyásznak és védőnőnek.
Ezt természetesen a gyermekkel előzetesen megbeszélem, hogy feltétlen szükséges, hogy orvosi vizsgálaton részvegyen illetve mivel velem van legbizalmasabb viszonyban elmondom neki mi várható egy vizsgálat alkalmával és természetesen én is elkísérem, ha ezt ígényli.
Ezen kívül elmondom neki azt, hogy milyen kilátásai lesznek az életben amennyiben megszűli a gyermeket és milyen veszélyekkel járhat a terhességmegszakítás.
Mindenképpen mérlegelnie kell azt is, hogy még ő is gyermek és ha megtartja a terhességét iskolai tanúlmányait nem tudja befejezni, bár lehet magántanuló is, ami szintén egy dilemma.

Probléma: nem jár iskolába, pedig tanköteles.
Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény szerint minden gyermek tanköteles a 6. § (3)szerint a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti. (6) pontja szerint a tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik, annak a tankötelezettsége aki: érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, vagy házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik.

7. A kultúrák egymás mellett élésének dilemmái
Az esetből leírásából következtethetünk, hogy cigány családról van szó hiszen a roma kúltúrában elfogadott norma, hogy már a korai nemi érés következményeként igen fiatalon szexuális életet folytatnak ami több legtöbb esetben a szülői felvilágosítás hiánya, illetve az iskolai tanórákról való hiányzás, valamint a fomgamzásgátló szerek hiányos imerete miatt viszonylag korán szülővé válnak.
A cigány nők korábban kezdenek szülni, mint a nem roma többséghez tartozók, a magyar társadalomban.
A házasságot és különféle formáit univerzális jelenségként tartják számon. Ennek az a tény sem mond ellent, hogy a cigányok körében hagyományos értelemben véve hiányzik ez az intézmény. Éppen ellenkezőleg, a cigányok szexuális és szerelmi életével, a nemzéssel kapcsolatos megegyezések, tiltások és tabuk a házasság intézményének elismeréseként is értelmezhetők, amely ugyanakkor ténylegesen nem létezik. A párok belső érzelmi viszonyait és társadalmi szerepüket, magatartásukat általában koruk és nemük határozza meg. A nő tiszteletet érez a férje iránt, és elismeri annak hatalmát. A férfi hatalma házastársa felett nem különbözik attól a hatalomtól, amit saját rokonságának női tagjai felett gyakorol. Ezenfelül természetesen megilletik a mindenki által elismert szexuális előjogok. A pénzügyekért az asszony a felelős, csak úgy, mint a gyerekek neveléséért, ami majdnem kizárólag a nő feladata.
Dilemma: a különböző kultúrák által elfogadott normák, értékek, szokások különböznek, ez sokszor okoz konfliktust.

8. A törvény betartása:
A cigányságnak is bármennyire is eltérő kultúrával rendelkeznek a törvények betartása kötelező!

Összegzés:
Tehát ebben az esetben nekem, mint gondozónak még abban az esetben is, hogy szimpatizálok a kislánnyal, és együttérzek a problémájával mégis a legfontosabb a kontroll kézbentartása és a mielőbbi segítségnyújtás több szakember bevonásával a gyermek mindenekelőtti érdekeit figyelembevéve. A gyermeket segíteni kell a döntés meghozalatában, de mindenképpen gyorsan és körültekintően felvilágosítva őt a terhessége megtartása és a terhesség megszakítása esetén ért következmények tudatában.

3. Milyen dilemmákkal kerül szembe egy a gyermekjóléti szolgálat munkatársaként az alábbi eset kapcsán?

A gyermekjóléti szolgálathoz érkezett iskolai jelzések szerint a 12 éves T. J. állandóan fáradtnak, gondterheltnek tűnik. Társai hívására sem vesz részt délutáni játékokban, programokban. Tanulmányaiban megfelelő eredményeket ér el, de a saját maga által elvártnál alacsonyabb értékelések esetén szorongás, lehangoltság jelei vehetők észre viselkedésében. Igyekszik ezeknek a jegyeknek a kijavítására. Törekszik a külső elvárásoknak való teljes megfelelés elérésére.
T. J. édesanyjával kettesben él, amióta édesapja elhagyta őket. Az anyához erős érzelmi szálak fűzik, mindent megtesz érte, mindenben meg akar felelni a saját maga által felállított elvárásoknak, gondoskodni akar édesanyjáról, fenn akarja tartani a család működésének látszatát. A gyermek apja időnként küld ugyan pénzt a gyermek számára, eleget tesz tartásdíj fizetési kötelezettségének, ám a két hónappal ezelőtti elköltözése óta személyes kapcsolatot nem tart sem a gyermekkel, sem a volt feleségével. Az anyát nagyon megviselte a férje távozása, azóta folyamatosan táppénzen van. Mióta fiával egyedül maradt nem jár társaságba, rokoni, baráti kapcsolatait hanyagolja, a lakásból szinte ki sem lép. A bevásárlásokat, hivatalos ügyek intézését a fia végzi. A háziorvos időnként meglátogatja az anyát a gyermek hívására, de a felírt gyógyszereket is T. J. váltja ki.

I. Információkezelés dilemmái
- a szakmai együttműködés etikai szabályai
2. Ki a kliens? Kérdése
- dilemma

II.A család funkciója, feladatai
- a család fogalma, funkciói, zavarai, hatásuk a gyerekre
- Szerepek a családban. Szerepkonfliktusok és hatásuk a gyerekre.

III. Válás hatása a gyerekre
- A család, mint támogatórendszer
3.A gyerek szükségleteinek sérülése
- kötődés, biztonságérzet
4. Felkínálható ellátásokkal kapcsolatos dilemmák
- a gyerek esélyegyenlőségét szolgáló ellátások, intézkedések

I. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyerekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyerek testi és lelki egészségének,családban történő nevelésének elősegítését. Feladata: A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése.
1. Információkezelés dilemmái, szakmai együttműködés etikai szabályai
Felmerülő kérdés: mikor és kivel oszthatjuk meg a birtokunkban levő információkat? A pedagógusnak jelzési kötelezettsége van. A gyermekjóléti szolgálat felé az osztályfőnöknek jelzéssel kell élni, megelőzve a veszélyeztetettséget. Fontos szerepe van a pedagógusnak a gyerekekkel való beszélgetéskor. Hathat empatikus érzékükre, segítő kezet nyújthatnak T.J-nek osztálytársai, barátai és esetleg a gyerekek szülei. Az osztályfőnök családlátogatáskor közeli családtaggal vagy baráttal is megbeszélhetné a gyermek érdekében történő segítséget .Ennek a gyereknek nem lesz gyerekkora, ha idejekorán ilyen nagy felelősséget, nagy nyomást tesz a az anya akarata ellenére a gyereke vállára. Következménye, hogy T.J belerokkan és nemcsak szorongás, esetleges tanulási zavar, hanem más magatartászavar vagy viselkedési zavar, vagy deviáns magatartásbeli problémák is előjöhetnek. Ezért nélkülözhetetlen az információ áramlás és a megfelelő szakemberek bevonása a gyermek életvitelének javítása szempontjából.
2. Ki a kliens? Kérdése, a szakmai , etika szabályai és dilemmái merülnek fel. Az anyát jelölném meg. El van foglalva saját bánatával, hiszen saját magát okolja, mert megbukott: mint nő, mint anya, mint házastárs és nem tudja, miért hagyták ott? Befelé fordul, gondoskodik gyermekéről, de nem segít, hogy feldolgozza a gyerek a harmadik családtag távollétét. Volt, nincs és ez lelkileg mindenkit megvisel. Okot, hibákat keres mindenki. Nincs kapaszkodó, segítség, kiút. Marad a depresszió, a magány, az önsanyargatás. Feltételezem, hogy nem beszélik meg a gyerekével az új helyzetet A gyerek azt látja, hogy itt a világ vége és a maga jól neveltségével, családi szeretetével az egyetlen biztos támpontot az anyát támogatja. Ilyenkor jönne jól az anyának egy kényszerítő, hatásos segítő kéz, hogy kimásszon a bajból, az önsajnálatból, ami pozitívan hatna a gyerek lelkivilágára amíg nem késő. A munkahely, a pedagógus, de főleg a család segítőkeze alatt talán nem rokkanna bele az anya ebbe a krízishelyzetbe. Tisztázatlan szerepvállalás az eset kapcsán a kisfiú családfőként viselkedik. Szerepfogadás zavara, nem akar igazán anya lenni. Több szerep összehangolása nem megfelelő gyermekre gyakorolt hatása a szerepkonfliktusnak. A válás megfosztja a gyereket a családban szükséges minták egy részétől.

II. A család fogalma, funkciója, feladatai, zavarai, hatásuk a gyerekre.
A család a társadalom legkisebb közössége, általában mikroközösség, vérségi kötelékre épülő egység. Bagdi Emőke szerint: a férfi, nő és a leszármazottak tartós együttélése, nemcsak vérségi, hanem gazdasági, erkölcsi, jogi szabályok, normák szerint működő egység a válással matriarchális család modell jellemzi. Anyaközpontú család. A család védelmet, biztonságot nyújt a család tagjainak és összetartó ereje van. Jelrendszerrel működik: különböző kommunikációs és metakommunikációs sémák jellemzik, amit csak a családtagok ismernek, értenek meg igazán. Sajátos együttműködésre épül: szerepekre, szerepekhez tartozó magatartás módokra, alrendszerekre tagolódik. Egyenjogúságra épül. Érvényesül az alá- fölérendeltségi viszony. A család funkciója: a gyereknek a szeretet, biztonság alapvető szükségletét elégíti ki: - gondozó –ellátó –gazdasági- érzelmi, regeneráló –szocializáció –kulturális, erkölcsi, értékeket átadó szerep –identitást megalapozó szerep
Az anya részben csak a biológiai szükségleteit elégíti ki a gyermeknek. Sérül az anya-gyermek kapcsolat, mert az anya szerephez hozzátartozik a szeretet, gondoskodás és a biztonság érzetének biztosítása és ez most sérült. Sérült a nevelő funkció is hiszen a szülőnek kötelezettségei is vannak. Mint az, hogy a gyermek mentális egészsége biztosítva legyen. A gyermek elveszítette az apát, így a férfi modellt is, ezáltal az apa- gyerek viszonyt is. Az anyagi veszteség mellett, érzelmileg is sérült. Feltehető, hogy jó volt az apa- gyermek kapcsolat. A család légkör is sérült a nyugodt, békés hangulatot, a feszült, szorongó, félelem váltja fel A Maslow- féle hierarchikus rendszer felborult

Önmegvalósítás
Teljesítmény
Szociális ----- szeretet: anya-gyermek kapcsolat
Biztonságérzet
Fiziológiai
Andorka szerint a család funkciói: reprodukciós, fogyasztó, termelő, szocializációs, felnőttek pszichés védelme.
A teljes családra jellemző: szeretetre épül, zárt kapcsolat, védelmet, biztonságot ad , elfogadó kölcsönösségre épül. A családi szerepek struktúrálódnak, egy szerep is összetett a szerepek kölcsönhatásban vannak egymással. (férfi- női szerep;nemi szerepek;anya-apa szerep;gyermek szerep; testvér szerep; unoka szerep)
A családi szerepek strukturálódnak. A szerep a szociális életben való részvétel egyik strukturált formája. A szerep mindaz amit a társadalom egy adott csoport pozíciót elfogadó egyéntől elvár. A szerepek összetettek, hozzátartozik a kötelesség, tervek, feladatok, megfelelő gondolkodásmód, érzelmi azonosulás, magatartás kultúra. A gyerekek tanulják a legtöbb szerepet: gyerek szerep, testvér, játék: orvos anya, apa szerepek. Egy szerep összetett, mely kölcsönhatásban vannak egymással. Családi szerepek: férfi -nő, férj-feleség, apa-anya stb. Tisztázatlan szerepváltás T.J családfőként viselkedik. A családi szerepek: a szerepek alrendszerként működnek a családban, ezek a szülők, nagyszülők, gyerekek alrendszere. Az alrendszerekben szerepek vannak. Ha átlépjük a szerepkompetenciát, akkor szerepkonfliktust eredményez. Ellentmondásokat tartalmaznak, több szerepet nem tudunk összeegyeztetni. Ennél az esetnél a gyermek átlépett a szülői alrendszerbe, mert az apát kezdte el pótolni és így sérült a gyermek szerepe. Az anyának a válás után szűrnie kell a problémákat, mert a gyerekben bűntudat alakul ki. Létrejött a szerepkonfliktus és ez eredményezi a bűntudatot a gyermekben Az anya felelőssége, hogy a gyerekre átruházta ezt a szerepet. A konfliktusok megoldhatók, hogy egy-egy életciklusban melyik szerepet emeljük ki.

III. Válás hatása gyerekre.
A válás következtében a gyerek:
- 2 évnél kisebb fontos az apa, mert a tőle való elválás, elszakadás szorongást vált ki
- óvodáskor: fejlődés visszamarad, szorong, regresszió
- kisiskolás: teljesítménye romolhat
- serdülőkor: szülőktől való korai leszakadást eredményezhet
A szülő válása önmagában nem eredményez visszafordíthatatlan hátrányokat. Fontos a biztos védelem, megfelelő tájékoztatás, pozitív visszajelzés. A gyermek a kiegyensúlyozott szülőknél megnyugszik. Az állandóság, biztonságérzet, beilleszkedés, önmegvalósítás, elismerés és a szeretet iránti szükséglet sérül. A család, mint támogató rendszer, a gyermek szükségleteinek sérülése, dilemmák, a gyermek esélyegyenlőségét szolgáló ellátások, intézkedések
Szerepkonfliktus lehet amikor a szülők eljutnak a válásig. A családi szerepek a válás után: amikor a gyermek átveszi az apa szerepét és ezzel sérül a gyermek szerepe. A válás okai: elhidegülés, érték különbözőség, személyiségbeli nagyfokú eltérések, nem tudják összehangolni, kompetenciahatárok átlépése, egymás lebecsülése. Válás után a szerepek átalakulása: eltűnik az apa szerep – anya szerep módosul –nagyszülői szerep beengedése – új szereplő lép a családba –gyerek szerep változása. A válás utáni szükségletek sérülése. Gyerek szerep –eltávozó szülővel való kapcsolattartás hiánya –nagyszülőkkel való kapcsolat –érzelmi sérülés –anyagi veszteség –biztonsági veszteség. A válás hatása a gyermekre: érzelmi veszteség sérül a biztonság iránti szükséglete a gyermeknek. A kortárs kapcsolatait is elveszítheti amiért bezárkózik a gyerek. Kevésbé sérül a gyerek, ha az ott maradó szülő szerep erős lesz, ha megbeszélik, hogy mikor láthatják az apával egymást, ha tudja hol lakik az apa, megbeszélik melyik ünnepet töltik együtt, ha szülők megnyugtatják a gyereket, hogy bár elváltak, de ők továbbra is szereti, az apa nem vonul ki a nevelésből. A szülők válása önmagában nem eredményez visszafordíthatatlan hátrányokat, veszélyeket, fontos a biztos védelem, a megfelelő tájékoztatás, a pozitív visszajelzés. A gyermek a kiegyensúlyozottabb szülőnél megnyugszik. Önállóság, biztonságérzet, beilleszkedés, önmegvalósítás, elismerés, szeretet iránti szükséglet sérül. Dilemmák: Mennyire lesz együttműködő az anya és a gyermek? Ki segítsen nekik és hogyan? Milyen szinten avatkozzunk be? Milyen hatással lesz a beavatkozásunk? A pedagógus, osztályfőnök is segítséget adhat lelki segítségben, amikor beszélteti a gyereket, az anyával is beszélni kell, a gyermek teljes személyiségéért felelős, fontos, hogy segítsen a kortárskapcsolatokat közelebb hozni. A felkínált lehetőségek sikeressége nagyban függ az anya befogadásától mert erőszakkal nem lehet célt elérni. Ha nem fogadja el, akkor a gyermeket próbáljuk erősíteni. Depresszió esetén javasoljuk, hogy forduljon szakemberhez. A gyereknek is szüksége lehet pszichológusra. A család, társak nélkülözhetetlenek.

IV. Összegzés
Sajnálattal, de nagyfokú empátiával veszem tudomásul T.J gyermek helyzetét. Segíteni kell a családnak, szakembereknek Az adott helyzetben : Gyermekjóléti szolgálatnak, hogy ebből a krízishelyzetből ki tudjon pozitívan jönni a kisfiú. Nagy a felelőssége az anyának, mert ki kell gyógyíttatnia magát és egy olyan életformát elfogadni ami a legjobb a gyerekének. Ha ezt sikerül megvalósítani, amihez nagyon sok időre , türelemre , szeretetre van szükség, akkor a gyermek szorongása feloldódik, teljesítménye javul. El kell fogadni a segítőkezet : család, szakemberek. A családnak pedig túl kell élni ezt az átmeneti helyzetet a gyerek érdekében.

4. Milyen szempontokat kell figyelembe venni az utógondozói ellátás megszűnésekor, megszüntetésekor?

Zs. T. 15 évesen került a gyermekvédelmi szakellátásba rendőrségi beutalás alapján, lopás miatt. Egy trafót tulajdonított el, amire az erős elektronikai érdeklődése, aktuális szerelése miatt volt szüksége, s amit vissza is szolgáltatott eredeti állapotában a tulajdonosnak.
Zs. T. szülei elváltak, ő az anyjánál maradt, s az anyai nagyszülők lakásában éltek. Az anya és a nagyszülők is alkoholizáltak – valószínűleg emiatt került sor a kár megtérítése ellenére is - a családból való kiemelésére. Bekerülését követő egy hónap eltelte után az anya halálhírére hazautazott. A temetést követően még otthon tartózkodott egy hétig. Ez idő alatt nagyszülei is elhaláloztak. Az apjával semmilyen kapcsolatot nem tartott fenn soha, a kapcsolatot az apa sem kereste fiával.
Zs. T. számtalan kudarca ellenére befejezte általános iskolai tanulmányait, de továbbtanulásról hallani sem akart. Korán kelt, kemény fizikai munkát végzett a szabadban, derekasan helytállt, munkaadója teljesen elégedett volt vele. Soha, semmilyen probléma nem merült fel vele kapcsolatban sem magatartása terén, sem a bekerülését indokolttá tevő, elkövetett ballépése kapcsán.
Nevelői állandó unszolására később – nem sokkal nagykorúsága elérése előtt – mégis beiratkozott a szakközépiskolába, szakmát szerzett jó eredménnyel, azonnali foglalkoztatási ajánlattal.
Most a gyermekotthonból való kiköltözését fontolgatja, hozzákezdett önálló életvitele megtervezéséhez, kialakításához.
1. Az utógondozás és az utógondozói ellátás fogalma:

Utógondozás:
92.§. Az átmeneti és tartós nevelés megszüntetése vagy megszűnése után a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli az utógondozást, melynek keretében elősegíti a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedést, illetve önálló életének megkezdését.
Az utógondozást a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve a gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat gyermekvédelmi utógondozója végzi a társadalmi szervezetek, alapítványok, egyházi jogi személyek közreműködésével.
Tehát az utógondozás megvalósulhat: nevelőszülőnél, gyermekotthonban, lakásotthonban és külső férőhelyen.

Utógondozói ellátás:
93.§. A gyámhivatal – a gyám ( hivatásos gyám ) javaslatára – a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli a további utógondozói ellátást, ha létfenntartását önállóan biztosítani, nem tudja, nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.

Az utógondozói ellátásban részesülő nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, munkaképes fiatal felnőtt köteles a megyei, fővárosi munkaügyi központtal együttműködni. A fiatal felnőtt további kötelezettségeit az intézmény házirendje állapítja meg.

2. Az utógondozás feltételei:
- nappali tagozaton tanulás
- szociális helyzet: ha a létfenntartását nem tudja biztosítani.
- szociális bentlakásos intézménybe felvételre várás

3. A fiatalkorúak bűnelkövetésének szankciói:
- a B.T.K. szerint: fiatalkorú az aki a büncselekmény elkövetésekor a 14-életévét betöltötte. ( 14-18 éves korig)
- a legsúlyosabb büntetés a szabadságvesztés a fiatalkorúak börtönében, a büntetés minimum 1 hónap.
- pénzbüntetés: csak azokra szabható ki, akik önálló keresettel rendelkeznek vagy „megfelelő” vagyonuk van.
- közügyektől való eltiltás: minimum 1 évre szabadságvesztés.
- kitiltás: a fiatalkorút nem lehet kitiltani abból a helyiségből, ahol a családja él.
- próbára bocsátás: 1-2 évig terjedhet.
- javítóintézeti nevelés: az eredményes nevelés érdekében, 1-3 évig terjedhet.
- fiatalkorúak börtöne: ha bűntett miatt 2évnél hosszabb szabadságvesztést kap.

A szankciók kiválasztása során a fiatalokkal szemben nem a megtorlás, hanem a nevelés eszközeit kell alkalmazni!!!!!

4. A családból való kiemelés dilemmái:
- beilleszkedés a társadalomba, kisebb közösségbe
- kirekesztettség érzése
- szorongás, kisebbségi érzet alakulhat ki
- bizalomhiány az emberekkel szemben
- mennyire veszélyeztetett a gyermek a családban
- alkalmassá tehető-e a cslád a gyermek helyes nevelésére
- tényleg az a legjobb megoldás, ha kiemeljük a gyereket a családjából?
- ha megtérítették a kárt, akkor próbálták jóvá tenni – akkor is szükséges a kiemelés?

5. Szocializációs hatások:
- a család az, aki a gyermek elsődleges szocializációjában szerepet játszik.
- a család a társadalom legfontosabb színtere, mert ennek a hatása alá kerül a gyerek legelőször, legintenzívebben és a leghosszabb ideig.
- szocializációs szempontból kiemelkedően fontos időszaka az emberi életnek a serdülőkor.
- elsősorban a kortárscsoportok szerepe az erős.
- intézményes nevelés során is szocializálódik. A cél: felkészíteni az önálló életre.

6. Erőforráslista készítése:
                      KÜLSŐ                                                         BELSŐ
- a gyermekotthon dolgozóinak segítése.                      – szakképzettség.
- munkatársak.                                                               – ismeret.
- munkaadó                                                                   - kitartás
- otthonteremtési támogatás                                          - munkához való viszony
- apával való kapcsolattartás
- tanárok

7. Az önálló életkezdéshez szükséges feltételek:
- megfelelő iskolai végzettség
- pénzbeli támogatás
- életkor
- társas kapcsolatok kialakítása
- lakóhely
- munkahely
- életvezetési tanácsok ismertetése

8. Önálló életkezdés támogatásának lehetőségei:
- otthonteremtési támogatás: építési telekre, lakhatásra alkalmas lakásra, családi házra, bérlakásra, tanyára, bérleti jogviszony megvételére lehet felhasználni.

9 Az önálló háztartás bevételeinek és kiadásainak mérlege:
           BEVÉTEL:                                                KIADÁS:
- otthonteremtési támogatás                      - élelmiszer havi kiadása
- munkabérből származó jövedelem         - bérleti díj
- rezsi
- ruha
- szórakozási, művelődési költségek.

5. Segítség lenne-e a gyermekek kiemelése saját családjukból?
Az illetékes gyermekjóléti szolgálat kilenc testvér közül hét kiskorú védelembe vételének megszüntetésére és nevelésbe vételének elrendelésére tett javaslatot (a háromhetes csecsemőt és a másfél éves leánykát nem vennék védelembe). Indokaik szerint az óvodáskorúak esetében beszoktatási nehézségek merültek fel, az iskolások esetében pedig tanulmányi problémákat tapasztaltak.
A házaspár a kilenc gyermekkel az apai nagyszülői házban él, ahová úgy három hete befogadták az egész családot. A belterületi, szoba-konyhás, de utólag még egy helyiséggel megtoldott, komfort nélküli parasztház egyetlen fűtött helyisége a nagyszoba, az ágyakon és néhány széken kívül itt már hely sincs több bútornak, a vizet a kerti csapról hordják be.
A nagyszülők a fiuk és a menyük életviteléről őszinte elismeréssel beszéltek. Elmondták, hogy a fiuk dolgos és hazaadja a pénzt – azt a gyermekekre költik -, a menyük ellátja és összetartja a családot, ez az ő szemükben igen fontos érték. A szülők és az apai nagyszülők viszonya jó, barátságos és egymás megsegítésére alkalmas. A nagymama és a nagypapa el tudja látni a gyermekek felügyeletét. A nagyszülők korukhoz és egészségi állapotukhoz mérten (63 és 69 évesek) megfelelően gondoskodnak a gyermekekről.
A nagypapa nyugdíjügyének intézéséhez segítségre, tanácsra és utánjárásra is szükség lenne, ezt eddig nem tudták megoldani. A nagymama ugyan írástudatlan, de kifejtette, hogy ő mindig szigorúan elküldi reggel az iskolásokat, mert ebben rendnek kell lenni. Az iskolába járás elősegítésében a nagyszülők partnernek tűnnek, a délutáni tanulásnak és leckeírásnak viszont nem igazán érzik a jelentőségét.
A viszonylag fiatal, feltörekvő szándékú cigány házaspár látogatásunkkor éppen hivatali ügyeinek intézéséből tért haza kiöltözve. A szülők kötelességeik teljesítésére törekszenek. A férj 1996-tól munkanélküli, tavaly a gyermekjóléti szolgálat segítségével jutott közmunkához, nagy örömmel újságolta, hogy most 8 hónapra ismét szerződést kötöttek vele. A szülőkkel való beszélgetésből az érződik ki, hogy ők szeretnék megnyugtatóan rendezni a saját helyzetüket. A családnak szándékában állt a csecsemő érkezése előtt kicsit rendbe szedni, kimeszelni a nagyszülőktől ugyan messzebbi, kültelki kolóniában lévő házat, és oda visszaköltözni. Reménykednek abban, hogy az időjárás is barátságosabbra és szárazabbra fordul, így a gyerekeknek sem jelent majd akkora gondot a bejárás. Nagyon szeretnének beköltözni a településre, de a lakáshoz jutás önerőből teljesen valószínűtlennek látszik. A közmunka díjából és a családi pótlékokból élve szociális és anyagi helyzetük meglehetősen kilátástalan. Már tavaly ígéretet kaptak, hogy majd önkormányzati segítséggel rendszeresítenek egy kisbuszt, ami a kolóniából behordja az óvodába, iskolába a kint élő családok gyermekeit; előrelépés ebben az ügyben azóta sem történt. A kolóniáról a gyerekeknek az iskolákig több mint 4 km-t kellene naponta kétszer megtenniük, ez jó idő esetén még kivitelezhető is megfelelő erőnléttel. Esőben viszont a majd három kilométeres kivezető földút sártengerré változik, az út menti tehéntelep trágyadombjai tovább nehezítik a helyzetet.
A kirendelt családgondozó és a családtagok közötti viszony nem megfelelő, a látogatások futólagosak, a bizalmi viszony nem épült ki, nem ül le a családnál, nem hallgatja meg őket. Szavait a családtagok kioktatásként, vádként, hibáztatásként élik meg.
1./ A védelembe vétel és a nevelésbe vétel fogalma és feltételei

A hatósági intézkedések közül leggyakoribb a védelembe vétel. Az biztos, hogy a védelembe vett gyermek mindenképpen veszélyeztetettnek tekintendő, hiszen ez az intézkedés a veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló legenyhébb hatósági intézkedés. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. (a továbbiakban: Gyvt.) meghatározása szerint, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki. A védelembe vétel valódi veszélyeztetettséget jelent, de nem jelenti a családból való kiemelést. Az intézkedés lényege tehát, hogy a gyermeket nem emeli ki a családból valójában tartós családgondozást valósít meg, amely egyéni gondozási-nevelési terv és az abban foglalt magatartási szabályok alapján folyik.
Védelembe vétel feltételei:

Az esetleírásból kiderül, hogy az illetékes gyermekjóléti szolgálat a gyermekek védelembe vételének megszüntetésére és nevelésbe vételének elrendelésére tett javaslatot, hiszen a szülők nem akartak, illetve nem tudtak eleget tenni a fennálló, tartós anyagi okok miatt, hogy a gyermekek egészségesen fejlődjenek. A mostani családi környezetükben nem biztosítható, még családgondozó segítséggel sem a gyermekek egészséges fejlődése, ezért szükséges a gyermekek nevelésbe vétele.
Átmeneti nevelés: Ha a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, illetve védelembe vétellel nem lehet megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá ha a gyermek megfelelő gondozása a családon belül nem biztosítható, a gyámhivatal a gyermekek átmeneti nevelésbe veszi. A gyermekek nevelőszülőknél, gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot rendel mellé. A szülői felügyeleti jog szünetel.
Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására.
Ez esetben, hogy a nagyszülőknél laknak egy szobában kilenc gyerekkel nem megoldás, hiszen így az iskolás gyerekek még a délutáni leckeírást sem tudják megcsinálni. A másik megoldás, hogy a saját házukba kiköltözzenek, csak akkor lenne megfelelő megoldás a gyerekeknek, hogyha a buszjáratot az önkormányzat beindítaná. Amíg erre nincs lehetőség a gyerekek számára az átmeneti nevelésbe vétel a legjobb megoldás.
A gyermekvédelmi törvény kimondja, hogy a gyermeket a családjából kizárólag anyagi okból kiemelni nem lehet, viszont ebben a helyzetben a gyermekek már veszélyeztetettek voltak, ezért joguk van a gyerekeknek a fejlődésüket veszélyeztető helyzet elhárításához, így a gyámhivatal a gyermekeket átmeneti nevelésbe veszi addig, amíg a szülők képessé válnak a gyerekek visszafogadására, mivel a gyermekeknek joguk van a saját családi környezetben történő nevelkedéshez.
Veszélyeztettek a gyerekek mivel elhanyagolásnak vannak kitéve és fejlődésben családja, közvetlen környezete károsan befolyásolják. Testi- vagy pszichés fejlődésüket ártalmas környezeti hatások, rossz interperszonális kapcsolatok akadályozzák, károsítják. A veszélyeztetettség nem akut helyzet, hanem folyamat.

Szegénynek mondjuk egy társadalmon belül azokat, akiknek jövedelme a kiválasztott szegénységi küszöbnél alacsonyabb. Ez a szegénységi küszöb lehet egy valamilyen módszerrel meghatározott létminimum. A szegénység fogalmát inkább a hátrányos helyzet, az alacsony jövedelem és ebből adódó egyéb hátrányok megjelölésére szoktuk használni.
Abszolút szegénységről beszélünk, ha az egyén vagy a család létminimum alatt él. Egy bizonyos főre jutó havi jövedelemben határozzuk meg.
A relatív szegénység viszont azt jelenti, hogy az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. Nem csak jövedelem, hanem más életkörülmény mutatók alapján is beszélhetünk relatív szegénységről.

a./ A magyarországi szegénység elterjedésének területi jellemzői.
A magyarországi szegénység elterjedése az 1990-es évek változásaival (politikai, társadalmi, gazdasági) kapcsolatosak, s ezek a változások felerősítették az ország területi szétszakadását, amely egy előnyösebb helyzetű nyugati és egy hátrányosabb keleti régióra oszlott. A szegénység kialakulásában szerepet játszik a területi és települési egyenlőtlenség, az ezekből adódó hátrányok:
- alacsonyabb jövedelem,
- munkanélküliség,
- rossz egészségi állapot,
- rosszabb szociális helyzet,
- városban vagy faluban él,
- milyen lehetőségek vannak egy-egy helyen, stb.
b./ Társadalmi jellemzők
A TÁRKI 2005-ös kutatás adatai alapján a kutatók megállapították, hogy a teljes népesség 12 %-a szegény. A tartós szegénység előfordulásának valószínűsége a négy- vagy többgyermekes kétszülős és az egyszülős háztartások esetében a legnagyobb, illetve azok a háztartások ahol a szülők egyikének sincs munkája.
Több tényező is befolyásolja általában a szegénységet és a gyermekszegénységet is:
- családi életciklus,
- képzettségi hátrány,
- munkaerőpiac,
- etnikai hovatartozás,
- regionális egyenlőtlenségek.
A családtámogatások csökkentik a gyermekszegénység arányát. Ezeknek a problémáknak a kezelésére dolgozták ki Ferge Zsuzsa: Legyen jobb a gyerekeknek c. Gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégiát a 2007-től 2032-ig terjedő időszakra.
A program célja, hogy csökkentse a gyermekszegénységet és mélyszegénységet. Célja továbbá egészséges életfeltételeket biztosítani a korai életévektől kezdve, a gyermekek képességeinek korai fejlesztése különböző programok, szolgáltatások révén, a regionális és etnikai egyenlőtlenségek csökkentése, a szülők foglalkoztatásának javítása, szegregáció csökkentése, lakáskörülmények javítása, a szociális szolgáltatások fejlesztése.
Az esettanulmányban több tényező is befolyásolja, hogy a család szegénységben él:
- többgyermekes családról van szó (kilenc gyermek),
- az apa eddig munkanélküli volt,
- cigány család, ez a társadalomban negatív diszkriminációt von maga után, pl. az apát nem alkalmazzák munkahelyen,
- iskolázatlanok a szülők,
- lepusztult helyen falvakban élnek.

Lakhatási támogatás általánosságban annak a személynek vagy családnak nyújtható, aki / amely támogatással képes a támogatás költségeit fedezni és így lakhatását fenntartani, valamint a támogatási időszak után lakhatásának költségeit képes önerőből (esetlegesen más külső forrásokkal pl. önkormányzati lakásfenntartási támogatással) kiegészítve fedezni.
A család lakhatási támogatásban részesülhetne, ha több feltételnek is megfelelne, pl. ha a Szociális Törvény szerinti rendszeres jövedelemmel rendelkezik és havi nettó jövedelme, vagy együtt költözők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a minimálbér 150 %-át. A támogatásnak feltétele lehet még az is, hogy a család komfort nélkül házban él.

Az esetleírás alapján a nagyszülők minden nap elküldik az iskolás gyerekeket az iskolába, viszont a délutáni tanulást a házi feladat elkészítését már nem tartják olyan fontosnak. Pedig a másnapra való felkészülésnek a lecke megtanulásának fontos alapja lehet az, hogy a tanulásban előrehaladjanak. Nem elég az, hogy a gyerekek jelen legyenek az iskolában délelőtt, hanem tudjanak is valamit. Ezért ha van rá lehetőség az iskolában a gyerekek javára szolgálna, ha napköziben megírnák a leckéjüket és utána mennének haza. Az iskolába korrepetálhatnák a gyerekeket mivel tanulási problémájuk van, ezzel felzárkóztathatnák őket a tanulásban.

Az 1997. évi XXXI. Tv. kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van saját családi környezetben történő nevelkedéshez. A családi életre nevelés előfeltételeit a családban alapozzák meg. A gyermek személyiségének a formálódásában megszületésének pillanatától egészen addig, amíg az intézményes nevelés keretébe kerül a család hatása a döntő. A család az első nevelő közösség a gyermek számára. A családtagok kapcsolata az anya és apa egymáshoz fűződő érzelmei és a gyermek iránti magatartásuk adja azt a mintát, ami a gyermek érzelmi életének későbbi alakulását is meghatározza. A család hatása maradandó a gyermekre személyiségét egy egész életre befolyásolja. A kisgyermek érzékeny, sérülékeny. A lelki ártalmak a szeretet hiánya a sivárság is nyomot hagy egész életében. A családnak nagy szerep jut a benne élők különböző problémáinak megoldásában.
Az esettanulmányban a gyerekeket ki fogják emelni a családból, átmeneti nevelésbe veszik. Ez biztos, hogy lelki sérülést okoz majd a gyerekeknek. Ezért lenne fontos, hogy a családban maradnának, hiszen nekik nélkülözhetetlen a család érzelemteli légköre, a szülői támasz, bizalom és őszinteség.

A szocializáció az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatosan kialakul, másképpen, amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik, de a felnőttkorban is folytatódik.
Az értékek olyan kulturális alapelvek amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak és kívánatosnak, jónak vagy rossznak.

A kötődési rendszer célja a biztonság. Különböző vizsgálatokat végeztek gyerekekkel, az anyjukkal való kötődés kapcsán. Így három kötődési mintázatot különböztettek meg:
- biztonságosan kötődő,
- bizonytalanul kötődő, szorongó / elkerülő,
- bizonytalanul kötődő szorongó / ellenálló.
A biztonságos kötődés legjobb előrejelzője a figyelmes és érzékeny gondozás. A goromba, elhanyagoló és következetlen bánásmód valószínűleg bizonytalan kötődéshez vezet.
Az esetben kiderül, hogy az óvodás korú gyerekeknél beszoktatási nehézségek merültek fel. Biztonságérzetük nem alakult ki az idegen környezetben. Ez az anya- gyermek kapcsolatra és a családi háttérre vezethető vissza.

A beavatkozás dilemmája azt jelenti, hogy van-e joga egy külső személynek beavatkozni egy autonóm család életébe. A szakember oldaláról megfogalmazható feltételek alapján akkor avatkozhatunk be ha,
- feltételezzük, hogy a beavatkozás eredményekben javulhat a kliens helyzete,
- ha kellő kompetenciával bírunk a segítés tekintetében, azaz megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezünk,
- ha erre intézményi felhatalmazással bírunk, azaz ha szociális intézmény munkatársai vagyunk.
Ebben az esetben a település önkormányzat jegyzője a gyermekek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját kirendelte, mivel a gyermekek védelembe voltak helyezve, azért a szakembernek be kellett avatkozni a család életébe, és a szülőknek is kötelessége volt együttműködni a családgondozóval. Ez a kötelező együttműködés elve, amikor a családban élő kiskorú gyermekek veszélyeztetettsége miatt, annak megszüntetése érdekében államigazgatási eljárás során kötelezik a szülőt a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával való együttműködésre.
Itt a családgondozóval nem volt megfelelő a kapcsolat, nem alakult ki egymás között bizalmi viszony, ami a segítő kapcsolat fontos lényege.

6. „Megéri-e” az anyának visszamenni dolgozni – bölcsődében elhelyezni másfél éves gyermekét?
Új, másfél éves kisfiú, V. Z. beszoktatási időszakát élik. A gyermek, a szülő és Ön között az első napoktól kezdve elfogadás, kölcsönös szimpátia alakult ki. Ha Ön fogadta a reggeli érkezéskor, akkor a gyermek kedvenc játékával és ruháiban hajlandó Önnel a csoportszobába bemenni. Ha azonban nem Önnel találkozik reggel, minden alkalommal nagyon sír, erősen kapaszkodik édesanyja nyakába, nem akarja őt elengedni, nem akar a csoportszobába bemenni.
Az egyébként jól fejlett gyermek gyakran náthás, ilyenkor még nehezebb az anyától való elválása.
Az anya négyórás munkaidőben dolgozik a munkahelyén. Ezt egyrészt a család anyagi helyzete, másrészt az anya munkája teszi szükségessé. Látva azonban gyermeke nehéz beszokását a bölcsődébe, az anya azt fontolgatja, hogy vajon megéri-e a gyermeket ilyen megpróbáltatásoknak kitenni.

A korai anya-gyerek kapcsolat jelentősége
Az újszülött születése után, a veleszületett feltétlen reflexei segítségével megkezdi önálló életét. Azonban az anya testi-lelki közelségére még sokáig szüksége lesz. Az újszülött részére ez egy biztonságot nyújtó gondoskodást jelent. Az első vizuális benyomás, melyet az újszülött a szüleiről nyer, erős ragaszkodást, kötődést vált ki, amit imprinting- nek, korai bevésődésnek nevezünk. Az újszülöttnek nem csak a biológiai szükségletei miatt van szüksége az anyjára. Az anya biztosítja a biztonságot, meleget, kielégülést, ezt Freud: nárcizmusának nevezzük.
Az első pozitív érzelem a babának a szeretett érzése. Fontos, hogy az anyai szeretet feltétlen szeretet legyen. Az újszülőt még nem képes szeretni, mivel még nincs én-tudata, csak szeretetet fogadni. De a későbbiekben, a szocializáció következtében képes lesz szeretetet adni is.
A szeretet kapcsolat hiánya következtében kialakulhat a hospitalizáció. Az anyától való elszakadás a testi-lelki állapot romlását okozza. Sírossá, nyűgössé válnak, elutasítja a kontaktust, kifejezéstelen lesz az arc, közömbösséget mutatnak és akár a súlyukból is veszíthetnek. Fél évnél hosszabb elszakadás már maradandó nyomot hagy. Ha nincs anyai gondoskodás a külvilág érdektelenné válik.

A biztonságérzet kialakulásának feltételei
A biztonságérzet kialakulásának elengedhetetlen feltétele a szeretet, a megértés és a gondoskodás.
0-2 éves korig a csecsemőkor. Erikson ezt a szakaszt az ősbizalom szakaszának nevezi. Ebben a szakaszban kell kialakulnia a gyerekben a szociális környezet irányába a bizalom. Ebben a szakaszban a szülők, nagyszülők és a gondozóik jelentik. Krízishelyzetet a bizalom kialakulása illetve a kialakulatlansága jelenti. A bizalom a szülői gondoskodás függvénye.
Abban az esetben mikor a gyerek éhes, szomjas, fájdalma van vagy fél és a szülő, gondozó azonnal jelentkezik kialakul a bizalom, ami a későbbi életére is kihat, nyitottabb lesz a társadalom felé és megbízik társaiban. Abban az esetben, ha a gyerek szükségleteit nem elégítik ki, valamilyen okból kifolyólag akadályokba ütközik, vagy ha nem a megfelelő időben elégítik ki, akkor nem alakul ki a ősbizalom és a későbbiekben sem fog ragaszkodni és nem fog bízni az embertársaiban. Erikson szerint a gyerek fejlődésére pozitívan hat, ha a gyerek a krízis negatív oldalát is megtapasztalja.

I. hiány alapú szükségletek:
1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás
2. Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság
3. Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat
4. Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások elismerése, hírnév, becsvágy
II. növekedés alapú szükségletek:
5. Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni
6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség
7. Önaktualizáció szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket

Kötődés: hosszantartó érzelmi kapcsolat a gyermek és a számára fontos egyén között.
Kialakulásának feltétele a gondozó, szülő megbízhatósága és a következetessége.
Kötődési kapcsolat, mint belső modell:
A gyerek korai tapasztalatai alapján képet alkot önmagáról, saját értékességéről, a kötődési személyek viselkedéséről, a közeli kapcsolatok természetéről. Ugyanakkor elvárásokat alakít ki, amelyek vezetik a viselkedését az új kapcsolatokban. Kialakul benne az önkontroll. Ez a belső modell általában egy életre szól, amit nehéz korigálni.
Biztonságos kötődés:

A szociális alkalmazkodás területe a társakhoz való viszony, a kisgyermek kapcsolata társaival. Azonos korú gyerekeknek, azonos az érdekeik is. Megfelelő személyi kapcsolattal, örömforrás lehet a csecsemő és kisgyermek számára a kortársakkal való kapcsolat.
4-5 hónapos csecsemők egymás felé fordulnak, nézik egymást, kezüket, lábukat fogdossák.
5-6 hónaposak nevetnek egymásra, társuk felé nyúlnak, egymás felé kúsznak, másznak.
A második félévtől tárgyakon keresztül kerülnek kapcsolatba egymással, 9 hónapos kor körül már egymást utánozzák. 10 hónapos korban nyújtja a játékot, igazi átadási szándék nélkül.
A 2.évben hancúroznak, egymást gyömöszölik, színesebb, gazdagabb a játék, de több a konfliktus. 1,5-2 éves gyermekek gyakran bántják síró társukat. Féltékenyek, de féltékenység csak ott nincs, ahol nincs meg a jó személyes kapcsolat felnőtt és gyermek között.
Ezután megjelenik az egymással törődés, emlegetik a távollevőt. A társkapcsolatuk tükrözi, hogy a felnőtt hogyan bánik velük. Mechanikus bánásmódnál sokkal több és durvább a konfliktus.
A 3.évben gyakori az egymással beszélgetés, a magányos játék előfordulása magas marad, de a közös játék egyre összetettebb. Erre a korra a fizikai agressziót felváltja a verbális agresszió: sikítás, sírás, veszekedés. A társkapcsolatokat a játékhelyzetben lehet a legjobban megfigyelni.

A beszoktatás jelentősége, kialakult formái

A bölcsődébe kerülő gyermeknek az egyik legnehezebb tényt az anyától való elszakadás jelenti. Ha a kapcsolat hirtelen szakad meg, ebben az életkorban mindenképpen traumatizáló hatással van a gyermekre. Új a napirend, új személyi kapcsolatot kell kiépítenie, újra ki kell alakítania a gondozás ritmikus rendjét, meg kell ismernie az események egymásra következő sorrendjét. Ki kell alakítania azokat a kommunikációs formákat, amellyel megérti, megérteti magát.
Sajátos idegrendszeri és viselkedésbeli változásokkal reagál rá. Ugrásszerűen megnő a megbetegedések száma, gyakorisága; megváltozik a testi fejlődés menete, lelassul a súlyfejlődés, esetleg csökken is; makacs, hosszantartó sírás, tiltakozás, nagyfokú motoros nyugtalanság, vagy legátolt mozgás, düh és dacreakciók, ambivalens kapcsolatteremtések (kapaszkodva tiltakozás), a kapcsolat teljes elutasítása, alvás és étvágyzavarok, regresszió a szobatisztaságban, játéktevékenység, beszédaktivitás csökkenése.
Fokozatos beszoktatás szülő nélkül és szülővel:
A gyermeknek meg kell ismerkednie az időleges elszakadás élményével. Ezt csak többszöri átélés hatására tanulja meg kezelni. Ehhez biztonságban kell éreznie magát. Tapasztalnia kell, hogy nem csapják be, nem marad egyedül problémájával. A fokozatos beszoktatás szülő nélkül nehezebb útja ennek a tanulási folyamatnak. Az a legjobb, ha a szülő meg tudja oldani a közös beszoktatást.
A szülővel történő fokozatos beszoktatást, a bölcsődei gondozás-nevelés egyik fontos feladatát – a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodást.
A kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket az új környezet elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket.
A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei:
A bölcsődevezető és a gondozónő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit. A szülő részéről a módszer elfogadása, és együttműködő részvétele. A beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább két hét legyen. A beszoktatás első hetében az anyával együtt, a második héten már az anya állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel történjen. Az első héten úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse, és a gondozónő ezeket megfigyelhesse. A gyermek együttműködésétől függően a gondozónő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében (kínálás, orrtörlés).
A harmadik-negyedik naptól a gondozónő fokozatosan veszi át az anyától a gondozási műveleteket. A gyermek ébrenléti ideje alatt az anya rövidebb-hosszabb ideig távozhat a csoportszobából. Az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya még a második hét végéig is tartózkodjon a bölcsődében az elaltatás ideje alatt, illetve az ébredés várható időpontjában. Célszerű beszoktatási terv készítése, hogy a csoportban dolgozó gondozónők összehangolhassák a beszoktatás sorrendjét, és a gyermekek által ott töltött időt.
Egy gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra, hogy az adott gyermekkel tudjon megfelelő mértékben foglalkozni.
A gyermekek bölcsődei életének kialakításánál, a szakmai elvek megszabta kereteken belül figyelembe kell venni az otthoni szokásokat.
A beszoktatás során a gondozónőnek az egész családot, nem csak a gyermeket kell segítenie.
Az adott szituációban segíteni kell a másik gondozónővel is a kapcsolat létrejöttét. Megismertetni V.Z.- vel, a másik gondozónőt, akár a kedvenc ruhája és játéka segítségével. Fontos, hogy a másik gondozónő is el tudja fogadtatni magát a kisfiúval és ki alakuljon köztük egy olyan érzelmi kötődés, mely segíti a gyermekeket az új környezet, a bölcsődei szokások, a bölcsődei napirend elfogadásában. Segítséget nyújthat, a rendszeresség. Fontos a szülők pozitív hozzáállása, mivel a gyerekek megérzik a negatív érzéseket is.
Fontos még az anyukától való elválás rövid, határozott, de szeretetteljes legyen, ne mutasson félelmet, szomorúságot, mikor búcsúzik a kisfiútól.
Az édesanyában tudatosítani kell, ha most kiveszi a kisfiút a bölcsődéből, akkor azzal a kisfiú fejlődésének sem tesz jót és a másik oldalról a munkahely esetleges elvesztése is felmerülhet, ha nem tud menni dolgozni.
Az elválás pillanatában a kisfiút öleléssel és simogatással, esetlegesen a kedvenc énekének éneklésével lehet megvigasztalni. Nagyon fontos a szeretetteljes környezett, ahol biztonságban érezheti magát a kisfiú.

A gyermek megnyugtatásának módszerei
Az emberek igénylik a testi kontaktust, a testi közelséget, az anyai ölelést.
A majomkölykök anyjuk bundájába kapaszkodva töltik életük első hónapjait. A szorításnak erősnek kell lennie, mert különben mikor az anya fáról fára mozog leeshet róla a majom csemete. A kölykök már születésük óta rendelkeznek ezzel a fogó- reflexszel. Az ember csecsemőnek már nincs szüksége a megkapaszkodásra, mégis jelen van a csecsemőknél a Moro-féle fogóreflexszel.
A testi kontaktusnak szociális üzenete van, a kapcsolatok ápolására szolgál. Szerepe lehet a megnyugtatáskor, üdvözléskor, békítéskor, engeszteléskor, béküléskor, kéréskor és engedélyadáskor.
Az embereknél különösen fontos a testi kontaktus egészen a születés percétől. Például a koraszülöttek gyorsabban növekednek, ha naponta háromszor egy pár percig simogatták a hátukat és karjukat. A csecsemők és kisgyerekek megnyugtatásénak módszerei többségükben a testi kontaktuson alapulnak. A ringatás, ölelés, gügyögés a prenatális körülményekre emlékeztetik a csecsemőket.
Alaptalanok az arra vonatkozó aggályok, hogy a gyerek el fog romlani, ha sokat dédelgetik. Sok összehasonlító vizsgálatban kimutatták, hogy a szeretetteljes, sok testi kontaktust alkalmazó gyereknevelés összefügg a felnőttkori agresszió alacsony szintjével, a kapcsolatok emberségességével, a nők megbecsülésével, és hiánya ezek ellenkezőjével. A testi kontaktus nélkülözése csecsemőkorban visszafordíthatatlan következményekkel járhat.(hospitalizáció).
A bölcsődébe kerülő kisgyerek megnyugtatásának tehát legfontosabb módszere a testi kontaktus. Az ölbevétel, ringatás, simogatás és kedves kis gyerek ének dúdolása mind lehetővé teszi a kisgyerek megnyugtatását.
(természetesen fontos a gondozónő, megfelelő higiénikus megjelenése is.)

7. Milyen dilemmák vetődnek fel az alábbi eset kapcsán?
Az Ön által vezetett bölcsődébe a szülő kétéves gyermekének elhelyezését kéri. A gyermek bölcsődében tartózkodásának első hete alatt Ön és munkatársai azt tapasztalják, hogy a gyermek mozgása összerendezetlen, sík terepen gyakran megbotlik, elesik, lépcsőn csak négykézláb tud felmenni, fogása bizonytalan, kisebb tárgyakat is gyakran kiejt a kezéből.
Megfigyeléseiről az anyával beszélgetést kezdeményez, aki elmondja, hogy gyermeke valóban kissé ügyetlenebbnek tűnik mozgásában, mint négyéves testvére, de egyéb területeken nem tapasztalt eltérést két gyermekének fejlődése között. Az anya azt is elmondja, hogy számára nagyon fontos, hogy a gyermeke ebbe a bölcsődébe járjon, mert csak így tudja megoldani a gyermek elhelyezését, munkahelyének megtartását.
Az esetben szereplő gyermek jogosult a bölcsődei ellátásra, mivel az 1997.évi XXXI. törvény kimondja, hogy azon szülők gyermekeiről, akik munkavégzésük miatt nem tudják gyermeküket napközben ellátni, a gyermek életkorának megfelelő napközbeni ellátás keretében kell gondoskodni. A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény.
Az esetet elolvasva azonnal kitűnik, hogy a kétéves kisgyermek mozgásfejlődése sajátos ütemű. A kisgyermekek fejlődésének vannak szakaszai és törvényei, amelyek az egészséges gyermekeknél megfigyelhetőek. A testi és mozgásfejlődés nem csak egymással, hanem az idegrendszer szenzomotoros központjával, az innen induló és érkező pályák érésével is kapcsolatban állnak, melyek fejlődése és működése anatómiai és fiziológiai alapul szolgál a mozgások kialakulásához és koordinálásához. Egy kétéves kisgyermek nagymozgására jellemző, hogy biztosan jár, szalad, ritkán esik el. Önállóan (kapaszkodás nélkül) lépcsőzik egymás mellé lépve (fel-le). Tárgyakat felemel a padlóról, anélkül, hogy visszaejtené, fogása biztos. Egyesével lapozza a könyvet. Viszont az esetben szereplő gyermek mozgása összerendezetlen, sík terepen gyakran megbotlik, elesik, lépcsőn csak négykézláb tud felmenni, fogása bizonytalan, kisebb tárgyakat is gyakran kiejt a kezéből. Mozgásfejlődésében 9-10 hónapnyi elmaradás tapasztalható.
A sajátos ütemű fejlődés megnyilvánulásának egyik jele a retardált mozgás, mely a bemutatott esetben is megjelenik. Az átlagtól eltérő fejlődés jellemző tünete lehet még a megkésett beszédfejlődés, a megkésett szobatisztaság, a gyermek társaskapcsolataiban megjelenő agresszivitás, vagy regresszió, a megkésett testi fejlődés és a kialakulatlan szokásrendszer
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2007. évi módosítása alapján sajátos nevelési igényű gyermek az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, organikus okra visszavezethető rendellenességével küzd.
A törvény 30. §-a szabályozza a különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jogot.
Kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeknek, joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Bölcsődés korú gyermek esetében a különleges gondozást a korai fejlesztés és gondozás keretében kell biztosítani. Ez megvalósulhat otthoni ellátás keretében, vagy önálló intézményben, bölcsődében, fogyatékosok ápoló- gondozó otthonában, gyermekotthonban, gyógypedagógiai tanácsadás és konduktív ellátás keretében.
A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek.
Az sni gyermek bölcsődei ellátása inkluzív, integratív nevelés formájában valósulhat meg.
Az inkluzió befogadást jelent. Egyfajta szemléletmód, mely szerint nekünk, az intézményben is kell a gyermekhez alkalmazkodni (pl. akadálymentesítés, speciális eszközök használata, speciális az inklúziót pedagógiai szempontból az integráció teljes megvalósulásaként, magas fokaként értelmezzük.
Magába foglalja azt a szemléletmódot, mely túlmutat a sajátos nevelési igényű gyermekek többségi intézményekbe való egyszerű feltételén. Az adott közösség ugyanis természetes társadalmi mikrokörnyezetként biztosítja valamennyi gyermek számára az egyén fejlődéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Az inklúzió az együttnevelés elfogadó gyakorlata. Olyan szemléletváltást eredményez, melynek során az intézmény is szervezeti átalakuláson megy keresztül. Az inklúzív nevelés elemei a gyermekközpontúság, az individualizált (egyéni) nevelés, a megfelelő szakmai felkészültség és elengedhetetlen az empátia.

Az integráció a sajátos nevelési igényű gyermeknek a nem fogyatékosok közé való beillesztését, együtt nevelését jelenti. A hangsúly nem pusztán együttléten, hanem az együttes tevékenységen, a közös tanuláson, a közös játékon, a kölcsönös kommunikáción van. A fogadó és a beilleszkedő részéről is alkalmazkodást tesz szükségessé.
Ha a bölcsőde alapító okirata tartalmazza fogadhat sni gyermeket. Ebben az esetben a létszám számításánál 1 sni gyerek 2 egészségesnek számít.
Az integráció lehet:

Nem tervezett formában véletlenszerűen van a többi gyermek között az sni gyermek (nem kap ellátást)

Foglalkozáson, tanórán kívüli foglalkozások keretében, szociális színtereken megvalósuló integráció.

teljes integráció: az épek és sérültek egész nap együtt vannak, ép bölcsődei csoportba fogadnak 1-2 sérült gyermeket. Max csoportlétszám 8 lehet.
részleges integráció: az épek és sérültek külön csoportban vannak, de a nap bizonyos szakában találkoznak egymással. A speciális csoport max. létszáma 6 lehet 2 gondozónő esetén.
Az sni gyerekek habilitációja (meglévő képességek bővítése) és rehabilitációja(hiányzó, vagy sérült funkció helyreállítása) egyéni és csoportos foglalkozás keretében történhet.
Egyéni: 0-3 évig heti legalább 2 óra
3-5 évig heti legalább 4 óra
Csoportos:0-3 évig heti legalább 4 óra
3-5 évig heti legalább 6 óra
Az integráció előnyei: A gyermekek utánzás útján tanulnak az ép gyermekek mintáját követve tudnak az SNI gyermekek tanulni, fejlődni. Az SNI gyermek , érzi, ép társai elfogadását, ez segíti a pozitív énképének kialakulását. Az ép gyermekek megtanulják elfogadni a másságot, megtanulnak élni vele, ezzel is segítik az SNI gyermekek beilleszkedését.
Hátrányt jelent viszont, hogy nehezebb a speciális igények kielégítése, előfordulhat kudarcélmény, az sni gyermek könnyen célponttá válhat egy közösségen belül és megeshet, hogy az ép gyermekeket visszavetheti a fejlődésben.
A korai fejlesztés elvei :

Az esetben szereplő gyermekről csak a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság mondhatja ki, hogy sajátos nevelési igényű-e és szintén a bizottság állapítja meg a korai fejlesztés szükségességét, a fejlesztés irányát és az ellátás helyszínét.
A sajátos szükségletű gyermekek fejlesztésének intézményei, lehetőségei:
Integráló intézmények: bölcsőde, óvoda
Nevelési tanácsadó
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény(EGYMI)ben:

8. Értelmezze a problémadefiníció dilemmáit!
Az illetékes gyermekjóléti szolgálat a kilenc testvér közül hét kiskorú védelembe vételének megszüntetésére és nevelésbe vételének elrendelésére tett javaslatot (a háromhetes csecsemőt és a másfél éves leánykát nem vennék védelembe). Indokaik szerint az óvodáskorúak esetében beszoktatási nehézségek merültek fel, az iskolások esetében pedig a tanulmányi problémákat tapasztaltak.
A házaspár a kilenc gyermekkel az apai nagyszülői házban él, ahová úgy három hete befogadták az egész családot. A belterületi, szoba-konyhás, de utólag még egy helyiséggel megtoldott, komfort nélküli parasztház egyetlen fűtött helyisége a nagyszoba, az ágyakon és néhány széken kívül itt már hely sincs több bútornak, a vizet a kerti csapról hordják be.
A nagyszülők a fiuk és a menyük életviteléről őszinte elismeréssel beszéltek. Elmondták, hogy a fiuk dolgos és hazaadja a pénzt – azt a gyermekekre költik -, a menyük ellátja és összetartja a családot, ez az ő szemükben igen fontos érték. A szülők és az apai nagyszülők viszonya jó, barátságos és egymás megsegítésére alkalmas. A nagymama és a nagypapa el tudja látni a gyermekek felügyeletét. A nagyszülők korukhoz és egészségi állapotukhoz mérten (63 és 69 évesek) megfelelően gondoskodnak a gyermekekről.
A nagypapa nyugdíjügyének intézéséhez segítségre, tanácsra és utánjárásra is szükség lenne, ezt eddig nem tudták megoldani. A nagymama ugyan írástudatlan, de kifejtette, hogy ő mindig szigorúan elküldi reggel az iskolásokat, mert ebben rendnek kell lenni. Az iskolába járás elősegítésében a nagyszülők partnernek tűnnek, a délutáni tanulásnak és leckeírásnak viszont nem igazán érzik a jelentőségét.
A viszonylag fiatal, feltörekvő szándékú cigány házaspár látogatásunkkor éppen hivatali ügyeinek intézéséből tért haza kiöltözve. A szülők kötelességeik teljesítésére törekszenek. A férj 1996-tól munkanélküli, tavaly a gyermekjóléti szolgálat segítségével jutott közmunkához, nagy örömmel újságolta, hogy most 8 hónapra ismét szerződést kötöttek vele. A szülőkkel való beszélgetésből az érződik ki, hogy ők szeretnék megnyugtatóan rendezni a saját helyzetüket. A családnak szándékában állt a csecsemő érkezése előtt kicsit rendbe szedni, kimeszelni a nagyszülőktől ugyan messzebbi, kültelki kolóniában lévő házat, és oda visszaköltözni. Reménykednek abban, hogy az időjárás is barátságosabbra és szárazabbra fordul, így a gyerekeknek sem jelent majd akkora gondot a bejárás. Nagyon szeretnének beköltözni a településre, de a lakáshoz jutás önerőből teljesen valószínűtlennek látszik. A közmunka díjából és a családi pótlékokból élve szociális és anyagi helyzetük meglehetősen kilátástalan. Már tavaly ígéretet kaptak, hogy majd önkormányzati segítséggel rendszeresítenek egy kisbuszt, ami a kolóniából behordja az óvodába, iskolába a kint élő családok gyermekeit; előrelépés ebben az ügyben azóta sem történt. A kolóniáról a gyerekeknek az iskolákig több mint 4 km-t kellene naponta kétszer megtenniük, ez jó idő esetén még kivitelezhető is megfelelő erőnléttel. Esőben viszont a majd három kilométeres kivezető földút sártengerré változik, az út menti tehéntelep trágyadombjai tovább nehezítik a helyzetet.
A kirendelt családgondozó látogatásai esetlegesek és futólagosak. Nem ül le a családnál, nem hallgatja meg őket. Szavait a családtagok kioktatásként, vádként, hibáztatásként élik meg.

A szegénység mindig volt, mértéke,társadalmi megítélése és jelentése folyamatosan változott.
Hétköznapi értelemben a szegénységen sokan azt értik,hogy az ember fázik,éhes,rongyos,nincs tető a feje felett.Emberhez méltatlan körülmények között él.
Problémáit szégyenli,nem szívesen kérnek segítséget a külvilágtól,elzárkóznak,anyagi és tárgyi szükségleteiket nem tudják megfelelően biztosítani.
Ferge Zsuzsa sokat foglalkozott a szegénységgel és meghatározza a szegénység fogalmát és formáit.

Abszolút szegénység: az ebben élők minimális szintű önfenntartására képesek, a család össz. keresete nem elég ahhoz,hogy fenn tartsák fizikai erőnlétüket. Alapvető szükségleteiket minimális szinten tudja kielégíteni,ami az érintett családtagoknál komoly sérüléseket okozhat személyiségükben,testi-lelki fejlődésükben.
Mércéje a létminimum vagy a szegénységi küszöb értéke.

Relatív szegénység: akkor mondhatjuk,ha a család vagy az egyén nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással ahhoz,hogy úgy táplálkozhassanak,olyan tevékenységben részt vehessenek,olyan társadalmi életfeltételeket tudjanak biztosítani,amit a társadalmukban szokás.
Kirekesztődnek az átlagosan elterjedt életmódokból,tevékenységekből.

A szegénység megjelenési formái:lakás fenntartási nehézségek ill. lakáshiány vagy nem megfelelő lakás,élelmiszer hiány vagy rossz minőségű élelmiszer,alapvető higiéniai szokások hiánya,közteher viselés nehezen vagy egyáltalán nem megoldható.
Gyermekkorban érő hátrányos helyzet: különböző oktatási intézetekben, nem megfelelő étkezés,ruházat,tankönyv hiánya,közösségi programokból való kimaradás.
Felnőttként megjelenő hátrányos helyzet: továbbtanulási-,családalapítási nehézségek.
Szegénységkövetkezményei:alacsonyiskolázottság,elszigetelődés,mobilitás hiánya,depresszió.
Gyakran alakul ki előítélet, egy adott személlyel vagy csoporttal kapcsolatban,úgy,hogy az illető milyen csoporthoz tartozik,és ha a csoportnak negatív tulajdonsága van,akkor ezt rá is vonatkoztatják. Ezt nevezzük előítéletnek.
Fokozatai: -szóbeli megjegyzés,hátrányos megkülönböztetés,fizikai erőszak (pl. kitelepítés )
Itt még érvényesül a cigány szubkultúra is. A szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra.
A legegyszerűbb esetek a különböző anyanyelvű,külön -féle etnikumhoz tartozó csoportok szubkultúrái.
Előítéletek értelmezése az eset kapcsán: ellenséges vagy negatív attitűd valamely személlyel szemben,mert az illető egy bizonyos csoport tagja.
Ez kifejezhető szóban,kapcsolatok kerülésével,hátrányos megkülönböztetésben.
A gondozónő előítélete lehet:cigány családról van szó így szegényes lakás körülmények,szülők elítélése,mert életkoruk engedné,hogy munkahelyet létesítsenek,mégis segélyből és családi pótlékból élnek.
Előítélet megnyilvánulási formái:látogatásai esetlegesek,futólagosak,nem ül le a családnál,nem hallgatja meg őket.
Romák megítélése csak azért mert cigányok,azért kerülnek ilyen helyzetbe. (pl. óvodai beilleszkedés nehézségeinek az oka)
Óvónők problémája lehet,hogy rendszertelenül viszik a gyermeket az óvodába,a beszoktatásnál probléma merülhet fel. A gyerek bizalmatlan az óvónővel,nem hajlandó együtt működni,társas kapcsolatokban nem tud érvényesülni. A gyerekek között kulturális eltérések adódhatnak.

A gyereknek joga van a tanuláshoz,az oktatáshoz,de ez nehezen valósítható meg a külterületi körülményektől. E miatt évet ismételhet,lemaradhat az iskolában,tárgyi feltételek hiánya.
A szülők problémája,hogy az alacsony iskolai végzettség miatt nincs állandó munkahelyük,ebből kifolyólag a gyermeket nem tudja megfelelően iskoláztatni,óvodába járatni anyagi okok miatt.
Segítségre van szüksége a gyermek tanulásának segítségében, a probléma megoldásában(pl. Lakhatási támogatás,szocpol.,étkeztetési támogatás)
Nagyszülők problémája: idősek,alacsony iskolai végzettségük miatt nem tudnak ügyeikben intézkedni. Kultúrájukban nagy szerepe van a tradíciónak,fontos a segítségnyújtás,a du.-i tanulás jelentőségének fontosságának megértése.

A gyermekjóléti szakemberek problémája lehet az előítélet a családdal szemben,a család elutasító nem fogadja a család a segítséget.
Nem próbálja megérteni a családot. A segítő beszélgetés ezért nem kielégítő és ez a kliensekben negatív hatásokat kelt,ezért nem tudnak együttműködni.
Probléma megoldási javaslatok: óvodai férőhelyek biztosítása,a pedagógus segítse a család erőfeszítéseit. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény , ingyenes étkeztetés,ingyenes tankönyvellátás,iskolabusz működtetése a kisebb településeken.
Jelzőrendszer működtetés,csapat munka.
A segítő munkájának mérlegelése,nem megfelelően látja el a munkáját,nem törekszik a család segítségére. Ha szükséges az eset átadása másik szakembernek

9. Milyen dilemmákat kell mérlegelnie a gondozónőnek az alábbi eset kapcsán?

A bölcsődei csoportban – ahol Ön dolgozik – azt tapasztalja, hogy az egyik anyuka rendszertelenül hordja 20 hónapos kislányát. Amikor a gyermeket beviszi, rendszeresen későn jár érte, az utolsók között viszi haza. A gyermek az átlagosnál gyengébben fejlett, alultápláltnak tűnik, ruházata nem kifogástalan sem tisztaságát, sem méreteit illetően. Viselkedésében visszahúzódó, az erőteljes hangokra összerándulással, sírással reagál.
A védőnővel való konzultáció alapján az is kiderül, hogy a kötelező védőoltást sem kapta meg a gyermek. A 15 hónapos korban esedékesnél a gyermek betegsége halasztotta az oltás beadását, később ez azért maradt el, mert az anya alkalmi munkavállalásának idejére a gyermeket a rokonokra bízta.
Ön az anyával való beszélgetés során szóba hozta a gyermek védőoltásainak szükségességét, de az elmaradások okára nem kapott konkrét választ. Az anya jelzései arra utalnak, hogy ennek vallási okai vannak, melyet az anya nem kíván részletezni.
Jelzőrendszer feladata:
Célja: feltárja a gyermeket veszélyeztető tényezőket, elősegítve a problémák időben történő felismerését, valamint azok megoldását.

Feladata:
♠ Kísérje figyelemmel a településen élő gyermekek szociális helyzetét,
♠ Életkörülményeit, életformákat, a közösségi viszonyokat,
♠ Ismerje és tárja fel a gyermekeket általában veszélyeztető okokat, megoldásukhoz nyújtson segítséget. Nyújtson információkat a további eljárások érdekében.
Tagjai:

Ezek az intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Minden magyar polgár kötelessége jelezni, bármilyen problémát. Az eset megismerése kapcsán, fontos a problémák felsorolása, azok következményei, esetleges okai. Hogyan és milyen mélységben avatkozzunk be a család életébe, a gyermek érdekében.
Meghatározni, hogy, mit kell tenni a gyermek sorsának követése, jóllétének biztosítása érdekében, milyen módon történjen a beavatkozás, milyen eredményt várunk a tervezett lépésektől.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. szerint, a veszélyeztetettség „olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza”.
Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére.
A szituáció kapcsán kiderül, hogy az anyuka rendszertelenül hordja, a kisdedét bölcsődébe, későn jár érte. A gyermek testi, értelmi, érzelmi, szociális fejlődése nem a korának megfelelő. Ezt bizonyítja, az alultápláltsága, ruházata, visszahúzódása, sírása, aminek hátterében valamilyen családi / szociális probléma állhat. Ennek következtében a veszélyeztetettség, elhanyagolás veszélye egyértelműen fennáll. A gondozónő, aki nap, mint nap kapcsolatban van a kisdeddel, illetve a szülővel, a tapasztalt események láttán, szükséges felvenni a kapcsolatot, vagy jelezni, a problémát a gyermekjóléti szolgálat felé is.(ha nem voltak eddig még védelembe véve) Illetve a védőnővel folytatott beszélgetés során, az is kiderült, hogy a kisded, a 15hónapos oltását sem kapta még meg, aminek egyértelműen súlyos következménye van.
Magyarországon a gyermekkori aktív védőoltásokat az oltási naptárban megadott rend szerint végzik. A védőoltások funkciója: A súlyos vagy életet veszélyeztető betegségek ellen nyújtson hatékony védelmet. A 2009. január 31. után születetteknél a pneumococcus oltásokat be kell illeszteni az oltási naptárba a folyamatos oltások közé 2 és 4 hónapos korban a DTP+IPV+Hib oltásokkal egyidejűleg kell végezni.
Folyamatos oltások:
♠ Első védőoltás 0-6hetes korig => BCG a szülészeti intézményben /Tbc elleni védőoltás/
♠ 2hónap => Di-Per-Te + IPV+HIB+PCV-7
♠ 3hónap => Di-Per-Te + IPV+HIB
♠ 4hónap => Di-Per-Te + IPV+HIB+PCV-7
DTP = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag / torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs
Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag
IPV = inaktivált poliovírus vakcina / járványos gyermekbénulás
PCV-7 - Prevenar = 7-valens konjugált pneumococcus vakcina / fültőmirigy, mandulagyulladás torokgyulladás
♠ 15hónap => MMR + PCV-7 /A PCV-7 oltás emlékeztető v. 18hónaposan/
♠ 18hónap => DTP+IPV+Hib
♠ 6év => DTP+IPV
MMR = morbilli-mumpsz-rubeola elleni vakcina / kanyaró, mumsz, rózsahimlő
Kampányoltások:
♠ 11év => dTap emlékeztető oltás / szeptember hónapban az általános iskolák VI.osztályában
♠ 11év => MMR revakcináció / október hónapban az általános iskolák VI. osztályában
♠ 13év => Hepatitis B az I. oltás szeptember hónapban az általános iskolák VII. osztályában
♠ 14év => Hepatitis B az I. oltás szeptember hónapban az általános iskolák VIII. osztályában
Hepatitis B = Fertőző májgyulladás

A személyiségi jogok tartalma: A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéshez szükséges feltételekről. Mivel az édesanya nem adatja be a kötelező védőoltást, ezáltal gyermekének a testi épségét, egészségét/környezetét veszélyezteti, súlyos betegségek ellen, nincs védve a gyermek, és megvonhatják a szülői felügyeleti jogát. Kötelezni kell a védőoltás beadását.
Inklúzió: Az integráció legfejlettebb formája. Az adott közösség társadalmi mikrokörnyezetként biztosítja valamennyi gyermek számára, az egyén fejlődéséhez szükséges feltételeket. Az együttnevelés elfogadó gyakorlata. Olyan szemléletváltást eredményez, melynek során az intézmény is szervezeti átalakuláson megy keresztül.
Feltételezhető, hogy a kisded, a H-H-H (halmozottan-hátrányos-helyzet) réteghez tartózik, viszont ennek ellenére is, a bölcsődében a kisdedet ugyanolyan nevelésben/gondozásban/fejlesztésben kell részesíteni, mint más gyermeket. Neki is biztosítani kell a szükséges feltételeket. Nem szabad megkülönböztetésként kezelni.
Integráció: Pedagógiai szempontból együttnevelést értünk, az SNI gyerekek és ép társaik. Szociális kompetenciát fejleszti, a nem SNI gyerekeknél, akik elfogadják a másságot, természetesnek veszik, hogy vannak körülöttük olyanok, akik mások, mint ők, másképp teljesítenek. Hátrányai: előítéletesek lehetnek velük szemben, több figyelmet igényelnek. Teljes integráció: amikor 1csoporton belül vannak a sérült gyerekek a nem sérültekkel. Részleges int.: amikor csak bizonyos időkben vannak együtt a sérült és ép gyerekek.
Megoldási lehetőségek: Segítségnyújtás abban, hogy hová fordulhat a szülő segítséghez, ha olyan probléma áll fenn, ami külső beavatkozás/közreműködés nélkül nem lehetséges. Kötelezni a védőoltások beadására, és elmagyarázni a családnak, hogy elmulasztása esetén, komoly hatósági következmények lehetnek. Elsőként az ÁNTSZ felé tesznek jelentést, majd a rendőrség bevonása is szóba jöhet illetve az oltás kifizetése.

V. A. két és féléves, kiegyensúlyozott, víg kedélyű kisfiú. Öten vannak testvérek, V. A. a legkisebb. Az anya szokta behordani és hazavinni a gyermeket, időnként azonban vele érkeznek nagyobb gyermekei is. A kisfiú, az anya és a testvérek között a kapcsolat nagyon bensőséges, kölcsönösen örülnek egymásnak, ragaszkodásuk kifejezett.
A kisfiú hatodik hónapja jár az Ön bölcsődei csoportjába, mert édesanyjának akkor sikerült négyórás munkát találni egy takarító kisiparosnál. Az apa a lakóhelyüktől távol dolgozik, naponta ingázik a család és a munkahelye között – így vele még Ön nem találkozott.
A család láthatóan harmonikus. A gyerekek és az anya kapcsolata szeretetteljes, kiegyensúlyozott. Gyakran hallani a családtagok közötti beszélgetésben a távol lévő apáról, az ő hazavárásáról és a vele való közös tevékenységekről, élményekről.
A gyermekek és az anya rendezett megjelenésű, ruhatáruk meglehetősen viseltes, de mindig tiszta és hibátlan. A család érzékelhetően anyagi gondokkal küszködik. Az eltelt időszak alatt többször előfordult, hogy a térítési díjat a megadott időpontban nem tudták befizetni, kötelezettségüknek csak késve tudtak eleget tenni.
Szűkös anyagi helyzetükre engednek következtetni a családnál tett látogatás tapasztalatai is. A ház, melyben a héttagú család él egy kétszobás, kertes, családi ház, szülői örökség. A szobák csak a legszükségesebb bútorokkal vannak berendezve, melyek nagy része szintén az örökség része lehetett. A konyhának és a fürdőszobának használt helyiség felszereltsége is igen puritán. Az udvar tiszta, rendezett. A telek művelésre alkalmas kicsi részén konyhakert van, melyet a család tagjai közösen művelnek, gondoznak.

1. leíró, közigazgatási megközelítés:
Tételesen felsorolja a szociális közigazgatáshoz tartozó szektorokat(egészségügy, oktatás, jövedelmi politika, lakáspolitika, szociális szolgáltatások) A szükséglet kielégítése ezek esetében nem teljesen piaci eredetű. A szükséglet kielégítését részben vagy egészben állami újraelosztással, redisztribucióval közös társadalmi alapokból fedezik. A szükségletek egyénre lebontható. Egyesek szerint az aktív foglalkoztatáspolitika, menekültügy és a bűnözés elleni harc is ide sorolható. Van, aki az oktatást önállóként tekinti.

2. funkciónalista megközelítés:
A társadalom működése során a szervezetek, intézmények az egyensúly biztosítása érdekében jönnek létre. A szociálpolitika esetében erre a devianciák, társadalmi dezorganizációk, a társadalmi együttélés zavartalanságának biztosítása érdekében van szükség. A beavatkozás céljától függ, hogy mely intézményeket és szerveket sorol ide. A célt, az együttélés zavartalanságát hangsúlyozza és szerinte a társadalom működésének alapelve a konszenzus, összhang.

3.struktúrális megközelítés:
A szociálpolitika szükségességét, fejlődését és funkcióit a struktúrális feszültségekés konfliktusok oldaláról fogja fel. Szerinte küzdelem folyik a redisztribúcióból fedezett szükségletek meghatározásáért, a források elosztásáért a szükségletek jobb kielégítése érdekében. E küzdelemben fontosak az erőviszonyok, valamint a civil társadalom és az állam közötti viszony.

4. Ferge Zsuzsa megfogalmazása:
A szociálpolitika történelmileg kialakult intézményrendszer, amely kielégít bizonyos a piaci vagy piaci jellegű kapcsolatok révén nem megfelelően kielégíthető szükségleteket. Túlnyomórészt az állami elosztás és újraelosztás eszközeivel működik, relatíve önálló, elkülönült rendszerként, illetve intézmény renszerek együtteseként. Azon szükségletek esetén vállalja a közös állami felelőséget, melyek a hatalom politikai, ideológiai elkötelezettségeiből következnek vagy a társadalmi konfliktusok a hatalomra rákényszerítették vagy amelyek kielégítése a fennálló helyzet megerősítése szempontjából a hatalom érdekének tűnik. Igyekszik a követeléseket a fogyasztás és elosztás színterére korlátozni. Sajátos erőviszonyok, nagy társadalmi nyomás esetén teret enged a termelés rendszerét, a társadalom alapjait érintő társadalompolitikai követeléseknek. Ekkor a termelő ember szükségletei is legitim módon közös üggyé válhatnak. Határai nem merevek, keretei a társadalmi erőviszonyoknak megfelelően alakulnak. A szociálpolitika tehát az állam és az állampolgárok közötti viszony itézményesülése.

Az intézmények feladatait, eszközeit és hatásköreit tehát a törvény szabályozza!! A finanszírozásuk is a törvényben foglaltak szerint történik. Az intézmények leginkább koordináló és ellenőrző feladatot végeznek, míg a munka oroszlán része (tv szerint megosztva közöttük) az önkormányzatok feladata. Ezek a feladatok a beavatkozást, megelőzést, vagy korrigálást segítik.
Eszközeik lehetnek:
-természetbeni, vagy
-pénzbeli (törvényben felsorolt…)
-aktívak
-passzívak (aszerint, hogy az ellátott életvitelére, helyzetére, életmódjára milyen hatással van, megéri-e részt venni az ellátásban, még akkor is, ha az nem jelent előrelépést, vagy az ellátás nyújt ugyan egyfajta segítséget, de nem akkorát, hogy egyéb erőráfordítás nélkül az addig megszokott színvonal fenntartható legyen).
Másodlagos elosztás:
Színtere a parlament, résztvevői a parlamenti pártok. Ők az eredeti jövedelemtulajdonosok jövedelmét megadóztatják, ebből származik az államháztartás ill. az önkormányzatok bevételének nagy része.
A másodlagos elosztás: társadalmi átértékelés, az elsődleges piaci elosztás korrekciója ill. szükségletek egy részének kielégítése. (Zombori)
Az újraelosztás során szerzett jövedelmek a transzferjövedelmek.
Feltételezi egy „elosztási központ jelenlétét a közösségben. Nem követi a gazdaságosságot, a nyereség logikáját. Feltételezi a társadalmi egyenlőtlenségek jelenlétét a társadalomban. Általában még fel is erősíti az egyenlőtlenséget, hiszen folyton megerősíti az „adó”fölényét, a „kapó” alárendeltségét. (Ferge)

A segélyezés dilemmái: A szegénységi és munkanélküliségi csapda ellenére: a segélyezés olyan alacsony szintje, aminél a legrosszabb fizetés is szignifikánsan jobb. De ha ez nagyon alacsony, akkor a teljes önfeladáshoz vezet (öngyilkosság, betegségbe menekülés), alkoholizmushoz vagy a létfenntartó bűnözéshez (devianciák). A segélyezés megalázó, stigmatizáló. Ez társadalmilag megosztó, szétválaszt, dezintegrálja a társadalmat segélyezettre és a többiekre. A segélyezés egyfajta függőséget alakít ki, gyengíti a társadalom morális tartását. Éppen ezért a segélyezés tartósítja a szegénységet: a szegény lassan beletörődik az adott helyzetébe.
- A szegénység fogalma
Ebben a definícióban több fontos gondolat is található. Az egyik, hogy nem csak egyéni, illetve családi alapon lehet valaki szegény, hanem csoport-hovatartozás alapján is. Ily módon lehet valaki szegény egy adott életciklusból fakadóan (pl. nyugdíjasok), de úgy is, mint aki a társadalom egy kirekesztett csoportjának a tagja (pl. munkanélküli). Következik még a definícióból – amire már eddig is utaltam –, hogy a szegénység nem egyszerűen és szükségszerűen anyagi természetű, továbbá, hogy nagyon is relatív fogalom („minimálisan megkövetelhető életmód”). Aki az egyik országban szegény, az a másikban akár gazdag is lehetne. Ezek után talán még érthetőbb, hogy a szegénység-fogalom mennyire összetett, mégiscsak mérni kell valahogy, amihez megint csak különböző mutatók közül választhatunk. Fogadjuk el most a Központi Statisztikai Hivatal „technikáját”, illetve ebből is szegénységi „küszöbnek” a létminimumot. A létminimum az abszolút szegénységi küszöb hazai megfelelője: olyan forintösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitelhez szükséges igen szerény – konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését. Magyarországon a létminimum: 53.000 Ft.

-Hagyományos szegény
-egyszülős család
-nagycsalád
-nyugdíjas.
-Új szegénység
-hajléktalan
-munkanélküli
elszegényedő középosztály, akik minden erővel igyekeznek a tisztes szegénység szintjén meghaladni, elszegényesedése folyamatos, nincs rendszeres pénzbeli jövedelem
Etnikai szegénység: pl.: cigányság.
Demográfiai szegénység: pl.: korcsoport szegény. Magyarországon 1990-ig a nyugdíjasok, majd rendszerváltást követően, 1990-től pedig a gyerekek.
Munkanélküliség szóródása Magyarországon: Borsod megye, Szabolcs megye, Nógrád
Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki:
-tartósan munkanélküliek
-részidősen foglalkoztatottak
-tartós betegségben szenvedők
fogyatékossággal élők
-nyugdíjasok – a nyugdíjasok 50%-a szegény; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el.
-nagycsaládosok és egyszülős családok
-romák
-hajléktalanok
Jelentős az egyszülős családok aránya (női egyszülős). Megnőtt a tartós munkanélküliek száma. Nő a hajléktalanok száma (Budapesten a legtöbb). Szalai Júlia megkülönbözteti a szegénységet az elszegényedéstől. Elszegényedés szélesebb társadalmi kört érint. A fekete gazdaság megélhetést biztosít, ezek tették lehetővé a falusi infrastruktúra fejlődését, magánlakások építését valamint a háztartások modernizálását. Sokszor a szülőknek le kell mondaniuk egyes szolgáltatásokról, azért hogy gyermekük taníttatását biztosítani tudják. Váratlan események (pl.: tartós betegségek, tartós fogyasztási cikkek tönkremenetele felborítják az egyébként is borotvaélen táncoló költségvetést. Nincsenek már tartalékok. Sokuk napról napra él. Az elszegényesedés folyamata megállítható a gazdasági növekedéssel és a szellemi tőke leértékelődési folyamatának megállításával.

Gyermekkori hátrányos helyzet

A különböző közoktatási intézményekben (óvoda, általános iskola, középfokú oktatási intézmény)
-nem megfelelő mennyiségű étkezés (illetve annak finanszírozása nehéz)
-könyvhiány
-osztályközösség által szervezett programok befizetése nehézkes
-öltözködés (évszaknak nem megfelelő) „túlhordott” ruhadarabok
-magántanár megfizetése lehetetlen

Felnőttként hátrányos helyzet

-továbbtanulási nehézségek. Ha sikerül valamely felsőoktatási intézményben továbbtanulni, otthonához közel eső intézményben kell tanulnia általában. A tanulás mellett diákmunkára kényszerül.
-családalapítási nehézségek
-nem megfelelő anyagi háttérrel rendelkezőknek a különélés nehezen oldható meg
-Anyagi szegénység miatt hátrányos helyzetben élő személy mobilitás szempontjából jelentősen elmaradottabb, kevesebb helyre utazik, ezáltal kevesebb ismeretre tesz szert.

Ferge Zsuzsa és Herzog Mária foglalkozik vele, mivel a gyermek szegénység egyre nagyobb méreteket ölt, és ez nem csak anyagi vonatkozásban hátrányos, hanem az iskolázottság, a beilleszkedés, az életben való boldogulásban is hátrányokkal indulnak a szegény gyerekek.
2003-ban a 2,2 millió gyerekből 430 ezer volt nagyon szegény: őket a legalacsonyabb jövedelmű első tizedben találjuk. Ebben a körben a családok jövedelme az elfogadható megélhetés minimumának a felét sem érte el: átlagos, egy főre számított jövedelmük havi 21 ezer forint volt. (A KSH módszerével számított tisztes megélhetési minimum 2004-ben 40-42 ezer forintra volt becsülhető.) A legalacsonyabb jövedelmű három tizedben van a gyerekek csaknem fele. A családok és gyerekek zöme még ebben a szélesebb körben is a társadalmi minimum alatt él. Aztán lassan fogynak a gyerekek, a legfelső tizedben csak öt százalékuk van.
A szegénység a családok körében legnagyobb arányban sújtja a három- és többgyermekeseket, az egyedülálló szülőket, azokat a családokat, amelyek hat-hét éven aluli gyermeket nevelnek (az anya gyesen, gyeden van), és azokat, amelyekben fogyatékos gyermek él.
A nagyon szegények országos aránya például 8,3 százalék volt 2003-ban. Ez az arány az egygyermekeseknél az országos átlag fele, 4,5 százalék; a kétgyerekeseknél épp átlagos, 9 százalék; három- és több gyereknél pedig riasztóan magasra, 29 százalékra ugrik. Ennél kevésbé radikálisak a különbségek a gyerekek életkora szerint, de a kisgyerekesek szegénysége - például az anya keresetének hiánya és a gyes alacsony szintje miatt - szembeötlő. A szegénységi arányok a mainál nagyobb mértékben indokolnák a gyerekellátások differenciálását. A gyerekek jövedelmi tizedek közötti eloszlása alapján világos, hogy egy ilyen differenciálás nyomán kevés pénz kerülne a magas jövedelműekhez,

A szegénység aránya néhány veszélyeztetett csoportban:
Azok százalékos aránya, akik meghatározott jövedelmi szint alatt élnek az adott csoporton belül:

Adatforrásként a TÁRKI legfrissebb, 2005-ös Háztartás Monitor felvételét használjuk.
Magyarországon 2005-ben a teljes népesség 12%-át tekinthetjük szegénynek.
A sokgyermekes családokban élő gyermekek majdnem fele sze-génynek mondható, az egyszülős háztartások esetében ez az arány közel egyharmados. Ezzel szemben az egy- és kétgyermekes párok gyermekei alapvetően védettnek tűnnek a szegénységgel szemben, hiszen körükben a szegénységi ráta nem éri el a 10%-ot.
A háztartástípus a háztartásméret, a háztartástagok életkora és a köztük lévő kapcsolat jellegére vonatkozó információkat sűríti. Ezen ismérvek különböző kombinációja erősítheti vagy gyengítheti az elemi változók mentén megfi-gyelt szegénység mértékét.
Azt is láthatjuk, hogy a gyermekek jelenléte növeli a szegénység kockázatát, különösen akkor, ha a szülők legalább három gyermeket nevelnek. Ugyancsak magas kockázatot jelent az, ha a gyermekes háztartásból hiányzik az egyik szülő. A gyermeküket egyedül nevelők (33%), a három- és többgyermekes (23%), valamint a középkorú egyszemélyes háztartások (25%) körében volt a legmagasabb a szegénység 2005-ben Magyarországon. Ezzel szemben az idős párok és az egy gyermekes párok szegénységi rátája átlag alatti volt.
Elsőként a háztartás szerkezetének, a háztartástagok fő demográfiai jellemzőinek a gyermekek szegénységében játszott szerepét vizsgáljuk. Korábbi vizsgálatainkkal szemben (Gábos–Szivós 2002; 2004), ezúttal azt tapasztaltuk, hogy a szegénység előfordulásának valószínűsége nő a gyermek életkorával. A 0–6 éves gyermekek körében a szegénységi ráta 11%-os, a 7–14 évesek körében 15%-os, míg a 15–18 évesek között 22%-os. A szegénység előfordulásának valószínűsége a négy- vagy többgyermekes, kétszülős családok és az egyszülős háztartások esetében a legnagyobb. A sokgyermekes családokban élő gyermekek majdnem fele szegénynek mondható, az egyszülős háztartások esetében ez az arány közel egyharmados.
A demográfiai jellemzők mellett, a háztartástagok iskolázottsága, munkaerő-piaci helyzete is befolyásolja a gyermekek szegénységi kockázatát. Elemzésünk során az apa iskolázottságát, mindkét szülő gazdasági aktivitását és a háztartás aktív tagjainak számát vizsgáltuk, minél inkább jelen van a munkaerőpiacon a szülő, annál kisebb annak valószínűsége, hogy a gyermek a szegénységi küszöb alatt él.
Az anya munkaerő-piaci helyzete nem ennyire meghatározó, de a kapcsolat itt is negatív: a szülési szabadságon vagy gyermekével gyeden, gyesen lévő anyák gyermekei kevésbé veszélyeztetettek ebből a szempontból, igaz a szegénységi ráta körükben is az átlagnál kissé magasabb.
Azt is megállapíthatjuk, hogy minél több foglalkoztatott felnőtt él a háztartásban, annál kisebb a gyermekek szegénysége
A jóléti transzfereknek, ezen belül elsősorban a családtámogatásoknak a gyermekek szegénységében játszott szerepét vizsgálja, mely bizonyítottan csökkenti a szegénységben élő gyermekek arányát. Amennyiben a becsléshez használt jövedelem-definícióból az összes jó-léti transzfert elhagyjuk, a szegénységi ráta a gyermekek körében 15,9%-ról közel 40%-ra nő.
Szintén nem szignifikáns a kapcsolat az anya életkora és a gyermekek szegénysége között, de hasonló eredményre jutottunk a háztartásfő etnikuma esetében is.
A sokgyermekes családokban élő gyermekek majdnem fele szegénynek mondható, az egyszülős háztartások esetében ez az arány közel egyharmados. Ezzel szemben az egy- és kétgyermekes párok gyermekei alapvetően védettnek tűnnek a szegénységgel szemben, hiszen körükben a szegénységi ráta nem éri el a 10%-ot.

Ferge Zsuzsa: „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia, 2007–2032

Elindításának három fő indoka van. Minden szegénység szenvedést okoz, de a gyermekek szegénysége elviselhetetlen.
A Nemzeti Stratégia szükségességét első renden az indokolja, hogy e törvénynek megfelelően is csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége. Ez a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A mai, tudáson és versenyen alapuló társadalomban a hátránnyal induló gyermekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. A szegény gyerekkor nem csak anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermekek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek révén jó eséllyel kapcsolódnak be a társadalom nagy rendszereibe, munkába, állampolgári részvételbe, egyáltalán: hozzájuthatnak a tisztes megélhetéshez. A kirekesztődés egyik oka az intézményes, iskolai nevelés és általában a képzés hiányosságaihoz kapcsolódik. Ma az általános iskolát befejezők mintegy negyede-ötöde funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát. Piacképes tudás, a versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is megpecsételődik.
A harmadik indok az első kettőből adódik. Közös érdek az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése. Ehhez a gyermekek esélyeinek közelítése, piac-és lehetőleg versenyképes felkészültségük általános biztosítása, a ma növekvő társadalmi szakadékok szűkítése szükséges. A fenntartható és harmonikus gazdasági fejlődés alapja a fenntartható társadalmi fejlődés, az egészséges, összetartozó, békés társadalom.
A mai helyzet javításához és a tendenciák megfordításához jelentős források szükségesek. A szegénység forráshiány. Forráshiányt többletforrások nélkül nem lehet megszüntetni. A források részben helyi erőforrások is.

A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni.
•              Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.
•              Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.
•              Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.

Az átfogó célok eléréséhez számos területen kell változást elérni. A kiemelt fejlesztési irányok a következők:
1. fejlesztési terület: Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása
2. fejlesztési terület: A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése
3. fejlesztési terület: Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása
4. fejlesztési terület: A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése
5. fejlesztési terület: A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése
6. fejlesztési terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása
A mélyszegénységre közvetlenül is ható célkitűzések:
•              A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, szegregáltságuk, kirekesztettségük enyhítése
•              A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése
•              A rossz helyzetű települések, térségek hátrányainak, kirekesztésének csökkentése
•              A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek („nagy” rendszerek) javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások, közösségi terek, stb.)

A legfontosabb célkitűzések:
1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása
• Radikálisan csökkenjen a gyermeket egyedül nevelő, foglalkoztatott nélküli családok száma és aránya
• Az atipikus foglalkoztatási formák erőteljes térhódítása megfelelő szintű szociális biztonság garantálása mellett
• A gyerekes szülők szükségleteihez rugalmasan igazodó, könnyen elérhető napközbeni ellátási szolgáltatások működése

2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások
• A családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának növelése
• A gyermekszegénység szélsőséges, végletes formáinak enyhítése és felszámolása

3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása
• Egészséges és biztonságos lakókörnyezet
• Megfelelő közlekedési infrastruktúra a szolgáltatások eléréséhez
• Szegregációmentes lakókörnyezet
• Egészséges ivóvíz és megfelelő közüzemi szolgáltatások általános elérhetősége
• A szükségleteknek megfelelő, a piac működésével összhangban lévő, igazságos, arányos és fenntartható támogatási rendszer létrehozása és működtetése
• A lakásvesztés intézményesített megelőzési eszközeinek működése
• A szükségleteknek megfelelő mennyiségű bérlakás és szociális bérlakás

4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése
4.1. Napközbeni ellátások
• a 0-3 éves gyerekeket nevelő családok szükségleteinek megfelelő számú napközbeni ellátási férőhelyet biztosító ellátórendszer
• a szülői választási szabadságot lehetővé tevő alternatív napközbeni ellátások megfelelő körének működése
• 4 éves kortól minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket alkalmazó óvodai férőhely biztosítása
• a 6-10 éves korosztály számára a szükségletekhez igazodó számú és jó színvonalú iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások működése
• a szünidők idején szükséglet szerint igénybe vehető sokszínű
programok biztosítása

4.2 Korai képességgondozás
• rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyerekek egészségi állapotáról, kognitív-, mozgás-, beszéd- és érzelmi fejlődéséről a korai és hatékony fejlesztés érdekében
• a bölcsődébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondozó és –fejlesztő szolgáltatások biztosítása
• a kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek rutinszerű együttműködése
• a kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek működése a korai képességgondozás intézményeiben, valamint a bölcsődékben, illetve az óvodai tevékenységbe való bevonásuk

4.3 Közoktatás
• a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátásának biztosítása a sikeres iskolai pályafutás biztosítása érdekében,
• minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait
• a kompetenciamérések eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe
• a sajátos nevelési igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait
• iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kívüli támogatásokkal, - az iskolai sikeresség elősegítésével-, csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma
• az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése, vagy mérhető visszaszorulása,
• felkészített és tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma
• minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a középiskolát

5. Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése
• szegregációmentes intézmények
• egyenlő esély a hozzáférésben
• korszerű tudással rendelkező szakemberek, a hatékonyságot előtérbe helyező, együttműködő szolgáltatások
• az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése
• rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése
• rutinszerűen működő szakmaközi együttműködés
• rutinszerű együttműködés a szülőkkel
• korszerű képzési és továbbképzési rendszerek bővítése
• hatékony és intenzív családmegtartó szolgáltatások biztosítása
• korszerű módszerek rutinszerű használata az iskolai konfliktusok, a családon belüli erőszak, a gyerek- és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez
• az igénybevevők elégedettségének rendszeres mérése

6. Egészségesebb gyermekkor biztosítása
• Egészséges életmód megteremtése(táplálkozás, sport, szabadidő)
• Az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés megteremtése az alap- és szakellátásában
• A védőnők továbbképzése, érzékenyítésük fokozása
• Az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése, a minden gyermeket elérő szakorvosi ellátórendszer
• A serdülőkori terhességek korszerű megelőzése
• A koraszülések előfordulásának és arányának csökkentése

A szegénységgel összefüggésben van az alacsony iskolázottság, ami a szociális ellátásokról való tájékozatlanságot vonja maga után. Valamint a szülők csak a végzettségükhöz megfelelő munkát tudnak ellátni, azzal egyenes arányos jövedelemmel. Feltehetőleg a család pénztárcáját még pluszba terheli az apa lakóhely-munkahely ingázása. Időhiány miatt pedig nem tud kiegészítő keresetre szert tenni.
Valamint a ház körül sem tud tevékenykedni, és ezzel spórolni a családnak, az életminőség javulásával párhozamban. Szerep konfliktushoz vezető nehézség, hogy a család, gyerekek együtt művelik a konyhakertet. Az apa távolléte miatt nincsenek közös családi programok, mely a személyiség sérüléséhez vezethet.
Az anya felismerte, és elfogadta a bölcsődét, mint szociálisan segítő színteret, mivel rendszeresen hordja a gyermeket az intézményben. A gondozónővel bizalmi viszony alakult ki, aki a jelzőrendszer első lépcsőjeként a családtámogatási lehetőségekről tájékoztatja, és az ügyintézéshez segítséget nyújt.

-Bölcsődei ellátás biztosítása a szülő kérésére, a munkába állási törekvését segítve, a gyermek óvodába lépéséig.
-Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, melyet az Önkormányzatnál igényelhet, a gyermekek étkezési díját téríti, valamint egy évben két alkalommal kiegészíti 5500-5500 ft pénzbeli támogatással.
Ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125%-át (2009-ben 35.625 Ft-ot)
-Lakás fenntartási támogatás, szintén az Önkormányzatnál igényelhető a család bevétele, és a kiadás arányában, a rezsi költségébe segít be havi rendszerességgel.
-Lakás bővítés esetén SZOC.POL igénybe vehető, bár a hitel felvétellel még nehezebb körülményeket teremtenének meguknak.
-Rendkivüli gyermekvédelmi támogatás, a települési önkormányzatok képviselő-testülete - az önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint - rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti azokat a gyermeket gondozó családokat, amelyek időszakosan létfenntartási gondokkal küszködnek vagy létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerültek. A segítség összege és gyakorisága a települési önkormányzatok anyagi lehetőségeihez igazodik.

11. Milyen dilemmákat vet föl a szülők gyermekük nevelésbe vételére vonatkozó kérése?
A 13 és fél éves fiú harmadjára járja az ötödik osztályt, immár magántanulóként. Az első bukás óta értékelhető tanulmányi és beilleszkedési erőfeszítéseket nem tett. Órai viselkedésével az osztály munkáját zavarja, testi erejének növekedésével sakkban tartja a kisebbeket, több lopási ügybe keveredett, hiányzásai egyre szaporodtak. A nyári szünettel, majd a kényszerű magántanulóvá válással hirtelen megduzzadt szabadideje, ez tovább rontott a helyzeten. Rendszeresen a fővárosba szökött, s csak napok múlva került elő, magáról hírt nem adott, a család számára ismeretlen helyen tartózkodott. Az így eltelt idők alatti történésekről később sem akart számot adni. Tetteit, kalandozásait nem magyarázza, nem is mentegeti. A Budapesten töltött idő eseményeiről egyáltalán nem kíván nyilatkozni azon túl, hogy „ott sok minden történt”. Két fiatal férfival lakott. Az idősebbé volt a lakás, aki állítólag biztatta, hogy tegyen félre a nem részletezett módon szerzett pénzéből, mert még kicsi, de hazaküldését nem szorgalmazta.
A fiú nem tartja problémának, hogy családja, rokonai nem ismerik a baráti körét, sőt azt sem, hogy előttük tartózkodási helye, elfoglaltsága is ismeretlen marad. Ezt ő mélyen magánügynek tekinti, s így is kezeli.
Ebben a helyzetben döntött úgy a család, hogy a gyermekkel nem boldogulnak, láthatóan különc és megmagyarázhatatlan dolgaiért felelősséget nem vállalnak, ezért kérték a gyermek nevelésbe vételét.

Véleményem szerint, a családnak már a problémák kezdeténél segítséget kellett volna kérnie a megfelelő szakembertől a fiukkal kapcsolatban és akkor talán nem fajultak volna a dolgok idáig. Úgy gondolom, hogy valószínűleg a szülők is felelősek azért, hogy a fiukkal ezek a dolgok történtek, lehetséges, hogy a család életében is vannak problémák, amire fény derült volna abban az esetben, ha hamarabb fordulnak segítségért és lehet, hogy pontosan emiatt halasztgatták a dolgot. Legelőször lehetett volna kérni az iskolában tanácsot arra vonatkozólag, hogy ilyen esetben hová fordulhatnak segítségért, de egyes iskolákban meg dolgoznak is családgondozók, akikhez az ilyen esetekben is lehet fordulni segítségért.
Maga az iskola, illetve a fiúval közvetlen kapcsolatban álló tanár(ok)nak is lehetett volna beszélni a fiú szüleivel, hogy ilyen esetben kihez lehet fordulni, mi a teendő, hogy megelőzzék a dolgok rosszabbra fordulását. Lehetett volna nevelési tanácsadóhoz segítségért fordulni, családterapeutához fordulni, hogy mit lehet tenni családon belül annak érdekében, hogy a fiú lelki problémáját csökkentsék, illetve megoldják. A fiúnak lehetett volna pszichológus segítségét kérni, hogy kiderítsék, hogy mi az oka a problémáinak és a szakember segítségével próbálják megoldani a problémát.

A gyermeki jogokat a Gyerekek jogairól szóló ENSZ egyezmény biztosítja, amely New Yorkban 1989. november 20.-án kelt.

Véleményem szerint a fiú nem kapta meg az egészséges érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges családi környezetet és valószínű, hogy lelki sérüléseket is szenvedett. Később kiszolgáltatottként rossz társaságba keveredett, amely még tovább húzta lefelé magával. Valószínűleg sérültek a gyermek törvényben meghatározott jogai, mint azt az előzőekben leírtam, de igazán akkor tudnánk ezt meg és nem csak feltételeznénk, ha a gyermek szüleivel is elbeszélgethetnénk.

Azokat a gyerekeket, akik deviáns magatartást mutatnak (olyan magatartást, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat), azaz pszichés tüneteket mutatnak, antiszociálisak, pszichoaktív szereket(alkohol, drog) használnak, bűnözési hajlamot mutatnak, speciális szükségletű gyerekeknek nevezzük. A család a gyermek védelmének érdekében speciális ellátást igényel.
Az esetünkben szereplő gyermek speciális szükségletű, ugyanis lopásba keveredett és az osztálytársaival szemben antiszociális viselkedést mutatott, később a családjával szemben is.

Valószínűleg az eset kialakulásához az is hozzájárult, hogy a gyermek a kamaszkor határán van, vagy esetleg már be is lépett a kamaszkorba, ami még tovább ronthatja a szüleivel való kommunikációját, ami esetleg addig sem volt megfelelő. És a szülők, ha addig sem bántak megfelelően a gyermekükkel, nem találták a közös hangot, vagy esetleg nem is próbálkoztak túl sokszor a közös hang megtalálásával, ezek után még ennyire sem sikerült nekik. A kamaszkori hormonális változások hatására a fiúban olyan gondolatok ébredtek, amit igazán senkivel sem tudott megbeszélni és ment a saját feje után. Nehezen tudott a társadalomhoz alkalmazkodni, a szüleihez alkalmazkodni, akikkel valószínűleg soha nem is volt megfelelő a kapcsolatuk. És egyébként is ingerlékenyebb feszültebb lett.

Az elsődleges szocializációs színtér a család. A korai időszakban tanultak a gyermek számára belsővé válnak és beépül a személyiségébe, Az otthonról hozott minták, az életmód, a nevelési attitűd, amivel a szülők a gyermek felé fordulnak, mind hatással van a gyermek fejlődésére. A gyermek elsősorban itt sajátítja el az értékeket és a normákat. Fontos az érzelmi kötődés, az anya-gyermek kapcsolat, a szerepek megfelelő gyakorlása a családon belül.
A családban történő szocializáció véleményem szerint nem volt megfelelő, mint azt már az előzőekben is leírtam és a rossz minta valamint a lelki sérülések miatt a későbbi szocializációs rendszerekben sem tudott úgy beilleszkedni, mint ahogyan kellett volna. A családi kötelék nem bizonyult erősnek, hisz a gyermek hosszabb időt töltött távol a családjától, a szülőkkel való kapcsolata nem megfelelő, mivel elzárkózik, nem osztja meg a szüleivel a vele történt eseményeket.
A másodlagos szocializációs színtér az iskola és a kortársak. Itt érik a gyermeket a későbbi szocializációs tapasztalatok, új ismeretek, viszonyulások, amelyek befolyásolják az egyéniségét. Jellemző az azonosulásos tanulás, de itt az ő választásán múlik, hogy kivel azonosul.

Az énkép képességeink és hibáink ismerete saját és mások szemszögéből. A külvilág jelzései befolyásolják, valamint az egyén tapasztalatai. Az én és a társas világ viszonyáról alkotott stabil kép. A feltételeket a szocializáció színterei biztosítják.
A fiúnak az énkép kialakulása is sérült, mivel az elsődleges szocializációs színtér nem nyújtott megfelelő feltételeket. A rossz társaságba keveredés meg még tovább rontotta a helyzetet.

Mivel nem ismerjük a gyermek családi hátterét, a szülei viselkedését, a család életét, ezért azt sem tudjuk megmondani, hogy jobb –e hogy kiemelik a családból, vagy sem, de mint azt az előzőekben leírtam, hogy a család segítségkérésének elodázása számomra arra enged következtetni, hogy a család élete problémás, ezért lehet, hogy a fiú jobban jár, ha nevelésbe veszik és a szakemberek segítségével még rendezni tudják az életét.
Véleményem szerint a szülők nagyon későn kértek segítséget, felelőtlenek, mert ha igazán törődtek volna a fiukkal, akkor már a problémák kezdetén segítségért fordultak volna és nem az lenne az első lépésük, hogy a gyermekük nevelésbe vételét kérik.
A gyermekvédelmi szakellátások célja, hogy biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek, otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását.
Az otthont nyújtó szakellátás formái:

Valószínű, hogy az esetünkben szereplő gyermek lakásotthonba kerül, mert a nevelőszülők ilyen korú gyermeket már nem fogadnak.

Önálló döntései következményeit nem ismeri, fontos, hogy az autonómiája a lehető legkisebb mértékben csökkenjen az ügyei intézésénél. Ezért az autonómiáját a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartani.

12. Felelős-e a szociális szakember saját lelki egészségéért?
Ön évek óta segítő hivatást folytat nehéz helyzetben lévő szülőkkel, s egyre gyakrabban érzi azt, hogy munkájának nincs értelme, mert hiába való minden igyekezete, nem tud segíteni az Önhöz segítségért fordulóknak.
Ön teljes odaadással fordul a nehéz helyzetben lévők problémái felé, átérzi helyzetüket, próbál alternatívákat találni problémájuk megoldására. A problémák azonban egyre nagyobbak és összetettebbek, így nagyon gyakran az első beszélgetéskor belemélyednek az aktuális helyzetbe, s nem marad idő az elvárások tisztázására, tudatosítására és az együttműködés kereteinek meghatározására. Az esetek megoldásába való gyors belevágással egyre kevésbé sikerül távolságot tartani az egyéni, személyes problémáktól, egyre nehezebb szétválasztani, hogy mi az, ami a közös munkával valóban elérhető, s mi az, amit a szülőknek kell belső munkával feldolgozniuk.
Egyre inkább szükségét érzi annak, hogy szakmai problémáit megbeszélje valakivel, de ez szinte reménytelennek tűnik, hiszen a településen egyedül dolgozik segítő munkakörben. Munkájával kapcsolatos problémáit nem akarja hazavinni, de a településen nincs senki, akivel megbeszélhetné azokat, hiszen mindenki ismer mindenkit, s védeni szeretné az Önhöz fordulókat is. Így aztán egyre többször marad magára azokkal az Önben felmerülő kérdésekkel, hogy jól csinálja-e munkáját, mennyire részese a kudarccal végződő eseteknek, vajon miként oldják meg az Önéhez hasonló eseteket mások.
1.A szakmai titoktartás szabályai:
A gyermekkel kapcsolatos információkat kizárólag az arra illetékessel (szakemberrel) lehet megosztani. Amennyiben túlmutat a tudomásomra jutott információ a szakmai kompetenciámon, úgy a probléma kezelését át kell adnom a megfelelő szakembernek.

6.A kiégés jelei:
A kiégés- teljes érzelmi és pszichés kimerülés.
Okai: 1, Az erős érzelmi igénybevétel,
2, A határok túl rugalmas kezelése,
3, Az agresszió kezelésének speciális módja.
Jelei: 1, testi tünetek 2, pszichés tünetek

7. A segítő foglalkozást űzők személyiségvédelmének szakmai lehetőségei:
- Team munka: különböző információval és felkészültséggel rendelhető szakemberek együttes tevékenysége.
- Funkciója: információgyűjtés, információ csere és a felelősség megosztása.
- A Team tagjai: gondozónő, szakmai vezető, technikai dolgozó.
- Szupervízió: A segítő- segítése, érzelmi teherbírásának a fokozását jelenti. Lehet egyéni és csoportos (8 fő). Lehet belső (pedagógiai szakember) ill. külső szakember által irányított.

9. A szakmai önvédelem technikái:
Stratégia a kiégés ellen: programok, kirándulások, rendezvények.
Egyéni lehetőségeink a kiégés ellen:

13. Mutassa be a különböző nevelési stílusok nevelési hatásait az alább esetleírás felhasználásával!
Az egyik délután a következő jelenetnek lesz tanúja a bölcsődei öltözőben: az anya és az apa együtt érkeznek meg a két és fél éves kisfiúért a bölcsődébe. A gyermek éppen elmélyülten rajzol. Élvezi, hogy az előtte lévő sok színes ceruzát most csak ő használhatja, s nem akarja abbahagyni a rajzolást. Az anya nyugodt mozdulatokkal összeszedi a gyermek játszóruháit, összehajtogatja azokat, az apa ül az öltöztető-padon, s érzékelhetően egyre fogy a türelme, míg a gyermekre vár. Az anya már mindent elrendezett, előkészítette a gyermek utcai ruháit is, amibe majd átöltözteti a hazainduláshoz, de a gyermek továbbra sem jön, jele nem mutatkozik annak, hogy befejezné a rajzolást. Az apa türelmét veszti, felpattan és ráparancsol a gyerekre, hogy azonnal rakja el a játékokat és jöjjön öltözködni. Az anya próbálja nyugtatni az apát, de ez nem jár sikerrel, sőt az apa indulattal a hangjában az anyát kezdi hibáztatni a gyermek szófogadatlansága miatt. Az apa szerint a gyermek jelenlegi viselkedése az anya túlzottan megengedő nevelési módszerének következménye, mellyel csak azt lehet elérni, hogy a gyerek sosem fogja megtanulni, hogy szót kell fogadnia. Az anya – oldani igyekszik az apában lévő feszültséget – nyugodt hangon szólítja meg fiát. Kéri, hogy mutassa meg neki a rajzát. Megbeszélik a rajzon látható „figurákat”, s megígéri neki, hogy otthon közösen befejezik a rajzot. A gyermek elgondolkodni látszik az anya ajánlatán, majd visszamegy a terembe, elrakja az általa használt ceruzákat, elköszön Öntől, s elindul az öltözőbe.

A kettős nevelés akkor van, ha a szülők eltérő nevelési stílust alkalmaznak, amit az anya enged, az apa tilt.
A gyermek két különböző, általában egymással ellentétes nevelésben részesül, ez bizonytalanságérzetet és diszharmóniát okoz.

Az apára ebben a szituációban az autokrata (hideg, korlátozó) nevelési stílus a jellemző. Ezért a gyermek az apa viselkedésére úgy reagál, hogy nem vesz róla tudomást. Az apa nevelési stílusa nem egyezik az anyáéval, így nem tudja igazán, hogy melyik nevelési stílust fogadja el. Előfordulhat, hogy az apának sietni kell valahová, ezért viselkedik türelmetlenül, de lehet, hogy ilyen a természete. Fontos, hogy a gyerek ne lássa, hogy a szülei között feszültség van. Egyéb feszültségforrás is lehet a szülők között, amit az apaebben a helyzetben vezetett le.

Az anya nevelési stílusa a meleg engedékeny csoportba tartozik. Liberálisan próbálja nevelni a fiát ill. a problémát is igyekszik így megoldani. Ha az anya nyugodt kiegyensúlyozott, akkor a gyermeke is az lesz. Az édesanya jól oldotta meg a helyzetet, mert a délutáni érkezéskor fontos, hogy a szülők türelmesek, nyugodtak legyenek, hiszen egész nap távol voltak a kisfiútól. Legyen idejük arra, hogy a gyerek napi időtöltésének eredményét megnézzék. Ezt a gondozónők azzal segíthetik, ha lehetőséget adnak arra, hogy a szülő beüljön a csoportszobába is közös játékra. Eközben információátadásra is sor kerülhet.
Az anya jól döntött, hogy lehetőséget adott a játék befejezésére, hiszen a gyerek nyugodt, mert tudja, hogy a szülei itt vannak, és hamarosan mennek haza. Így a biztonságérzete fokozódik.

Az a képesség, hogy a másik emberrel való közvetlen személyes kapcsolatban bele éljük magunkat a másik lelki állapotába, ezért megérezzük és megértjük a másik érzelmeit, indítékait, törekvéseit, amelyeket a szavakban direkt módon nem fejez ki.
Folyamata: az odafordulás, érzelmi ráhangolódás, az érzelmileg felfogott élmény tudatosul és értelmezzük önmagunk számára.

Egyének vagy társadalmi csoportok között olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, törekvések, érdekek, nézetek, vélemények szembenállása húzódik meg.

Nem egyforma nevelési stílust alkalmaznak, sőt teljesen ellentéteset és ezért keletkeznek közöttük a problémák. Esetleges magánéleti problémák. Nehéz helyzet, nehéz nap, fáradtság.

A saját gondozónői rendszernek nagy szerepe van a szülők bizalmának elnyerésében, négyszemközti beszélgetés során a szülő is jobban meg tud nyílni. Érdemes nevelési probléma esetén mindkét szülővel egyidejűen beszélni. Ezen kívül jó lehetőség a csoportos szülői elbeszélgetés, fontos a nyitott bölcsőde, ahová az édesapa is ellátogathat és megfigyelheti gyermeke tevékenységét is. A napi kapcsolattartás során a gondozónő dicsérheti a gyermek fejlődését, milyen sokat fejlődik a rajzolásban. Fontos az is, hogy a gyermekek alkotása az átadóban, a szobában kihelyezésre kerüljön, azokat a bölcsődében megbecsüljék, hogy a szülők példát lássanak, elismerjenek.
Ezen kívül lehetőség van családlátogatásra, hogy megnézze a gondozónő a gyermek viselkedését otthon, és a szülők viszonyát a családi környezetben, így jobban tud tanácsokkal segíteni a gyermeknevelési kérdésekben.
A gyermeknek az adott helyzetben azt mondhatja a gondozónő, hogy holnap, ha jössz, ugyanitt folytathatod a rajzot, ahol abbahagytad. Anyáék várnak, most haza kell menni.

A. J.-nek 21 éves korában, három évvel ezelőtt szűnt meg az utógondozói ellátása. 14 évig élt a gyermekotthonban. A gondozásban töltött idő alatt elvégezte általános iskolai tanulmányait, majd szakmát szerzett. Bizonyítványa megszerzése után munkába állt, majd a gyermekotthonból való távozás előkészítése után kiköltözött saját kertes kis házába a gyermekotthonnal szomszédos utcába. A ház azóta lakályosabbá, otthonosabbá vált, köszönhetően szorgalmának és a gyermekotthontól kapott támogatásnak. Gyermekotthonos társai sokat segítettek a szükséges átalakítások megoldásában, a felnőttek pedig a szükséges támogatások megtalálásában, megszerzésében. A. J. maga is mindent megtett annak érdekében, hogy mihamarabb komfortosabbá tegye lakását. Mindezek ellenére gyakran jár vissza továbbra is a gyermekotthonba, hogy aktuális gondjai megoldásában segítségüket kérje, minden ötletéhez, tervéhez kikéri az Önök véleményét. Döntési helyzetekben, önálló életvitelének kialakításában bizonytalan.

Napi életgyakorlat: --napirend: megállapodás a különböző tevékenységek igénybevételének sorrendjéről. –házirend: megállapodás a vendégek fogadásáról, szórakozás időtartamáról. –ünnepek: karácsony, névnap, stb. Jutalmazás, bűntetés- a gyermekek tevékenységének értékelése, minősítése. Tanulás segítése. A családdal való kapcsolattartás szorgalmazása-a családgondozó elősegíti, szorgalmazza, azért hogy sikeresen tudjon beintegrálódni a társadalomba. Ezek a tevékenységek és szolgáltatások biztosítják, hogy a gyerek és az érzés ütemének megfelelően fejlődjön.

önbizalom, önbecsülés formálása. Alternatívák megfogalmazásának gyakorlása, és a döntési helyzetek biztosítása. Az életre való felkészítése, praktikus ismeretekkel, amely többnyire nyitott intézményben valósítható meg. Működő emberi, családi kapcsolatok szorgalmazása mint a leválás segítése.

teljes felelőséggel tartozik a cselekedeteiért. Gazdasági- keresőképes lesz=függetlenség, leválás. Önállóság jogi feltétele- utógondozást igénybe veheti továbbra is. A gyámhivatal legalább legalább 1 évre elrendeli a fiatal utógondozását, ha a fiatal maga is kéri. Célja: segíteni a felnőtt környezetbe való beilleszkedését, az önálló élet megkezdését. Az utógondozást végezheti a gyermekjóléti szolgálat munkatársa, gyermekotthon munkatársa, területi gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársa.

FELTÉTELEI: önálló életre való felkészítés a nagykorúvá válás előtt. Tréningekkel fokozatosan történik egyre nagyobb szüneteket tartva, a kapcsolattartásban.

Önálló életre való felkészítést. Szakmaszerzést, felzárkóztatást, tehetséggondozást. A gyermekotthoni nevelés során képessé kell válni a fiatalnak a társadalomba való beilleszkedéshez. A gyermekotthon biztosítja a fizikai szükségletek kielégítését- egészséges táplálkozás, ruházattal kapcsolatos ellátás, személyi higiénét biztosít. Pénzkezelési ismeretekkel segít elsajátítani a fiatalnak zsebpénzt adnak: 3-10 év az öregségi nyugdíjminimum 5%-ánál, 10-14 éves: akkor 13%-ánál, ha pedig 14 évnél idősebb, akkor 18%-nál nem lehet kevesebb.

Balázs 8 éves. Tartós neveltként került a gyermekotthonba. Beutalására az anya kérésére került sor. Egy téli estén az apa alkoholos befolyásoltság alatt bántalmazta, majd kizavarta a házból az anyát és két kiskorú gyermekét. Éjszakára a rokonoknál húzták meg magukat. A következő napon az anya elment a település önkormányzatához, és kérte a gyermekek elhelyezését. A gyermekeket azonnal a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat befogadó otthonába szállították. Balázs és öccse tartós nevelésbe vételét az indokolta, hogy az anya nyilatkozott a gyermekekről való lemondásról, az apa szülői felügyeleti jogát pedig a bíróság vonta meg.
Idővel a kisebbik gyermeknél az örökbefogadást kezdeményezték, a nagyobbik gyermeket, a nyolcéves Balázst gyermekotthonban helyezték el.
A gyermek iratanyagából kiderült, hogy az apa agresszív, alkoholizáló életmódja miatt már négy idősebb testvére szintén gondoskodás alatt áll.
Balázs édesanyja – aki érzékelhetően maga is értelmileg akadályozott –, felkereste a gyermekotthont, hogy fiát meglátogassa. A szülő, valamint az anyát elkísérő unokanővér a gyermekotthonban találkozott a fiúval. Boldogan üdvözölték egymást, az anya kisebb ajándékait átadta fiának. Azt tapasztalja, hogy a gyermek és az anya között kimondva és kimondatlanul komoly kötődés van. Balázs szinte felelősséget érez édesanyja iránt, aggódik érte, félti a többször megtapasztalt apai tettlegesség miatt. Az anyával folytatott beszélgetés alapján kiderül az Ön számára, hogy az anya nincs tisztában lemondó nyilatkozattételének belső tartalmával, értelmével, következményeivel. Ő továbbra is tartani akarja velük a kapcsolatot.

1, A gyermeki jogok értelmezése és szabályozása:
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól:

       Segítséget kapjon a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, társadalomba való beilleszkedéséhez, önálló életének megteremtéséhez.
               Fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, egészségre káros szerek elleni védelemben részesüljön.
               Szüleitől vagy más hozzátartozójától csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetben, módon vehető el.
               Örökbefogadható családban vagy más családot pótló ellátás formájában védelemhez van joga.
               Joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez, kapcsolattartáshoz → akkor is, ha a szülők különböző államokban élnek.

Gábos András – Szívós Péter (2004): A szegénység különböző metszetei. In: Szivós Péter – Tóth István György, szerk. (2004) Stabilizálódó Társadalomszerkezet. Tárki monitor jelentések 2003. 65-94. o.

A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent:
Gábos András – Szivós Péter (2006) „A gyermekszegénység és néhány jellemzője Magyarországon”: in: Társadalmi riport 2006, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp. 204–228.

               Szabad vélemény nyilvánításhoz, tájékoztatási jogairól, érvényesítés lehetőségére.
               Jogai megsértése esetén bírósághoz fordulhat.
               Lelkiismerti szabadságának tiszteletben tartásához.
               Megfelelő iskoláztatásban részesüljön, képességeinek megfelelő szakképesítést szerezzen.
               Felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokban való részvételét segíteni kell.
               Vagyoni helyzetéről, egészségét érintő kérdésekben meg kell hallgatni a véleményét.
               Fogyatékosság esetében különleges bánásmódban részesüljön.
2, A szülői felügyeleti jogokról való lemondás feltételei:
       A szülő felróható magatartásával gyermeke javát, testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
               Ha a szülő nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel, gyermekével nem tart kapcsolatot, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés céljából nem változtat.
               Ha a bíróság valamelyik gyermeke ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.
               Ha a szülő életközösségben él a felügyeletről megfosztott másik szülővel, és tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja gyakorolni.
               Ha a bíróság mindegyik gyermek tekintetében megszüntette a felügyeletet, az a később született gyermekre is vonatkozik.
3, A lemondó nyilatkozat következnényei:
       Nem fogadhat örökbe
               Gyámságot nem viselhet
               Nem helyezhető el nála gyermek
               Nincs joga gyermekével kapcsolattartásra
A gyermeket ekkor örökbefogadhatóvá nyilvánítják! A szülői lemondó nyilatkozat elfogadását csak akkor állapíthatja meg a gyámhivatal, ha realizálódik az örökbefogadás, de nem kapcsolattartási jogot korlátozza, vagy szünetelteti.

4, Tartósneveléshez vétel fogalma, tartalma:
A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy a gyermek ismeretlen szülőktől származik.
Útjai:
Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése veszélyeztetve van és a szülő a veszélyeztetettséget nem tudja vagy nem akarja megszüntetni a jegyző a gyermeket védelembe veszi. Ha azonnal el kell helyezni, akkor ideiglenes hatállyal elhelyezik a különélő szülőnél, vagy más hozzátartozónál, ha nincs akkor nevelőszülőnél, de ha erre nincs lehetőség akkor bentlakásos intézménybe (gyermkotthon). Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. Az illetékes gyámhivatal 30 napon belül megvizsgálja az esetet, vagy megszűnik az eljárás vagy per következik a szülő ellen a gyermek elhelyezése iránt. A gyámhivatal az ideiglenes elhelyezésért megszünteti, ha a gyermek átmeneti nevelésbe kerül. Az átmeneti neveléssel egyidejűleg a gyermeket a gyámhivatal nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban helyezi el. Ha a szülő felügyeleti jogának megszűnése miatt vagy más okból a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, vagy ha a gyermeket a szülő örökbe kívánta adni, de a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el az örökbe fogadni kívánó szülőknél, a gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi.
5, Tartósan nevelt kapcsolattartásának feltételei:
Törvény szabályozza le. Figyelembe kell venni bentlakásos intézmény házirendjét, illetve a nevelőszülői hálózatot működtetővel előzetes egyeztetés szerintválogathatja. Biztosítani kell a kultúrált és zavartalan körülményeket. A látogatást továbbá az eltávozás és a szabadság engedélyezését a gyámhivatal határozza meg. Nem rendszeres látogatás : levélírás, csomagküldés, telefonálás, évi egy két látogatás. Mérlegelni kell a szülő körülményeit is, nem válhat a gyermek kárára, nem sértheti a gyermeket.
6, Szülői jogok és kötelességek:
A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy a gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlődéséhez szükséges feltételeket (lakhatás, étkezés) valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz szükséges feltételeket biztosítsa.
Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek szüleinek jogai és kötelességei:
       A gyermeke gondozójától, gyámjától elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon.
               A gyámhivataltól a gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje.
               A gyermeke családban történő visszahelyezése érdekében segítséget kapjon és minden tőle telhetőt megtegyen a gyermek visszakerülése érdekében.
               A gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel együtt működjön.
               A gyermekével tartsa a kapcsolatot.
               Tiszteletbe tartsa a nevelőszülő családját.
A vér szerinti szülő jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. Köteles gyermekével együtt működni, emberi méltósságát tiszteletben tartani, gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, a gyerek jogai gyakorlásához irányt mutatni, és segíteni benne, a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel tovább a hatóságokkal együtt működni.
7, Az anya – gyermek kapcsolat jelentősége a gyermek fejlődésében:
Az anya – gyermek kapcsolatnak a korai kötődés kialakulásának óriási szerepe van( Harlow majom kísérlet). Az anya hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a társas kapcsolatok kialakulását. Rosszul alkalmazkodóvá, szorongóvá, perem helyzetűvé teszi a gyermeket. Az anya által nyújtott állandósság, biztonságérzetet ad. Az utódápolás minta adásában is szerepe van. „ Szeretni, örülni, ragszkodni, bízni és felelősséget vállalni csak az tud felnőtti életében, akit gyermekkorában az anyja vagy az anyját teljes értékűen pótolni törekvő gondozója elfogadott és szeretett”. A harmónikus anya – gyermek kapcsolatban kialakuló szeretet minden későbbi érzelmi kontaktus női modellje.
Zavarai lehetnek:
       Nyílt elutasítás (érzelmi depiváció)
               Rejtett elutasító ( any szerepére éretlen nő) a gyermek sírós, nyűgös, testi fejlődése és zavarttá válhat, betegségekre fogékonyabbak
               túlzott aggodalmaskodás
Anya hiányos állapot:
       depresszió
               hospitalizmus
8, Társas kapcsolatok jelentősége a kisgyermekek életében:
„ Szociális érintések” és érintkezések melegében tanuljuk meg értékelni és lényegi szükségletté alakítani a „ másik ember”, a társ és a jelenlétét életünkben. A társak hatása átszövi viselkedésünket. Szerepük még akkor is meghatározó amikor nincsenek jelen. A társas kapcsolatok segítenek a szocializációban, kialakulnak a csoportban a szokások, hagyományok, megjelenik az empátia, új szerepek ismernek meg a társas kapcsolat révén. Mintákat vehetnek át a társaktól, amik lehetnek pozitívak és negatívak. Toleranciát tanulhatnk, segítőkészséget mutathatnak a társas kapcsolatok során, amik kihatnak majd a felnőtt viselkedésére is. A családi kapcsolatok megőrzése fontos, de problémát okoz, ha rossz hatással vannak a gyermekre a kapcsolatok, fokozódik a hiányérzet vagy rossz szokásokat vesz fel. Segítenünk kell a megfelelő környezetet a gyermeknek, beszélgetni kell a gyerekkel sokat ( rajzolgatni, beszélgetni... stb.), közös programokat kell vele szervezni.
9, Családi kapcsolatok megőrzésének dilemmái:
       Autonómia dilemma: beavatkozunk, de úgy hogy a lehető legkisebb mértékben sértse az egyén személyes autonómiáját.
               Értékelő dilemma: valamennyi segítséget kérőnek segíteni kell, a segített életében pozitív változást elérni. Mit, hol, hogyan tudunk segíteni? Rászorultsági elv érvényesitése. Már nincs érdemes ↔ érdemtelen.
               Elkötelezettségi dilemma: sokszor az aki segít szembe kerülhet a munkáltatójával, a hivatalla. Kinek a pártjára álljak? Mindig a legelesetebbeb segíthetünk! Semlegesnek kell maradni.
               Kontroll dilemmája: úgy érzi a kliens, hogy ellenőrzöm őt.
               Kompetencia dilemma: valóban az én feladatom – e?
               Prioritás dilemma: mely részfeladat a legfontosabb, jó – e a sorrend.
               Visszatérő kliens dilemma:miért tér vissza, megfelelően jártam – e el?

10, Segítő szakember szerepe a gyermekek családi kapcsolatainak ápolásában:
A másik személy jóllétének erősítése, támogatása a feladatunk. Meghallgatjuk a másik embert és segítjük. A kliens az aki beszél, mi pedig meghallgatjuk, időt, figyelmetés szogáltatást nyújtunk. Szabályozott viszonyrendszer, a beavatkozás speciális, a kommunikáció eszközeivel történik. Nem társalgás, nem vita, nem interjú, nem kihallgatás, nem a kérdező szónoklata, nem gyónás és nem diagnózis keresés. Nyílt érdeklődés előítéletek nélkül, saját nyelvén értsük meg, az ő kifejezéseivel éljünk, maradjunk objektívek, a kontroll kézbentartása ( gondolatmenet kézbentartása). Nem indukálunk direkt választ ( igen, nem), nem értelmezzük túl korán a helyzetet. Ne féljünk a megbeszéléstől, ne féljünk a csendtől, a beszélgetést ne manipulálciónak fogja fel a kérdező, legyünk empátiásak és kongruensek (hitelesek). Arra összpontosítsunk amit a kliens átélt, tiszteljük, az ügyfél személyisége iránt érdeklődjünk, ne akarjunk semmit felfedni, a közlést könnyítsük meg, ily módon folytatott beszélgetéssel segítsünk a kliensnek kibeszélni a problémáit.
16. Melyek a szokások megváltoztatásának lehetőségei és nehézségei?
Ön egy háromgyermekes családban tevékenykedik házi időszakos gyermekgondozóként. A szülőkkel való megismerkedés során folytatott beszélgetésekből az Ön számára az derül ki, hogy a két, három és fél, valamint az ötéves gyermekét nevelő családban hiányos a napirend kialakultsága. A gyermekek hét és nyolc óra között ébrednek általában. Reggelizésre azonban csak tíz óra körül lehet őket rávenni. A két kisebb gyermek a játékából fel-felpattanva szalad oda a megterített asztalhoz, s a játékot folytatva majszolja a felkapott ételt. Az ötéves gyermek viszonylag nyugodtan fogyasztja el a felkínált ételt, közben folyamatosan kólát kortyolgat. A délelőtti tevékenységek közben többször is édességeket fogyasztanak, melyet a hűtőszekrényből önállóan vesznek ki.
Az ebédelés a reggelihez hasonlóan, zaklatott módon folyik. A gyermekek – mint az Ön számára kiderült – nem szeretik a zöldségféléket, főzelékeket, a szülőkkel gyakran étkeznek gyorséttermekben.
Ebéd után csak a kétéves gyermek vonul vissza a szobájába aludni. Két testvére nem hajlandó lepihenni annak ellenére, hogy Ön a fáradtságuknak számtalan jelét észleli. Időnként el-elcsendesednek, eldőlnek a szőnyegen rövid intervallumokra, de gyakoriak közöttük ilyenkor a konfliktusok is.
Hazaérkezésükkor elmondta a szülőknek a napi történéseket és tapasztalatait. A szülőket nem lepte meg az, amit Öntől hallottak, sőt elmondták, hogy hétvégeken is így szokott történni. Sokáig fennmaradnak esténként, így reggelenként hagyják őket addig, amíg maguktól fel nem ébrednek. Éppen ezért mindenki akkor reggelizik, amikor megéhezik. Az is kiderült az Ön számára, hogy a szülők nem látnak semmi kivetni valót a gyermekek étkezési módjával, igényével kapcsolatban sem. Ők sem szeretik a főzelékeket, szívesebben fogyasztanak félkész vagy kész termékeket. Ezek elkészítéséhez nem kell túl sok idő.
Milyen lehetőségeket lát a gyermekek számára egészséges életmód kialakításra?
Vázlat
- Maslow szükséglet piramis elmélete, fiziológiás szükségletek gyermekkorban
- Egészséges életmód: táplálkozás, pihenés, mozgás, levegő, szellemi lelki egészség, víz
- Egészségnevelési eszközök felsorolása,
- A szocializáció fogalma szinterei; a család szocializációs funkciói; családi rituálék; a rosszul működő családi szocializáció okai
- Nevelési stílusok: autokratikus, demokratikus, ráhagyó „Laissez faire” /utóbbi részletes ismertetése /
- Napirend és rendszeresség a gyermek életében
- A házi gyermekfelügyelő feladata az eset kapcsán

Maslow elmélete szerint az emberi szükségleteknek létezik egy hierarchiája, mely az alapvető biológiai szükségletektől azon komplexebb pszichológiai motivációkig terjed, melyek csak akkor válnak fontossá, ha az alapvető szükségletek már kielégülést nyertek. Az egyik szinten lévő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt a felette lévő szint szükségletei a cselekvés jelentős meghatározóivá válnának. Az emberi szükségleteket öt, hierarchikusan egymásra épülő kategóriába sorolta:
1. fiziológiai szükségletek
2. biztonsági szükségletek
3. szeretet- és közösséghez tartozás igény
4. megbecsülés
5. önmegvalósítás
Maslow rendszerében tehát ezek a szükségletek egymásra épülnek, egyik szint kielégítése a következő szint motivátorként való fellépését jelenti. A valóságban ez nem 100 %-os kielégítettséget jelent: mindenkiben él a tudás és megértés iránti vágy, annak ellenére, hogy például a szeretet igénye nincs maradéktalanul kielégítve. Ezen, alapvető kategóriákon túl Maslow megnevez egy magasabb szintű szükségletet, az önmegvalósítás iránti vágyat.
A fiziológiai szükségletek a legerősebben jelentkező, legdominánsabb szükségletek. Bár az összes fiziológiai szükséglet felsorolása képtelenségnek tűnik és némely szükséglet hovatartozását illetően kétségek támadhatnak (pl.: érzéki örömök: ízek, szagok, simogatás, stb. fiziológiai szükségletek-e?). Az alapvető fiziológiai szükségletek az éhség, szomjúság, alvás. Ha ezen szükségletek nincsenek kielégítve - vagy akár csak egy közülük, mivel ezen szükségletek viszonylag elszigetelhetők, testileg lokalizálhatók - akkor minden egyéb szükséglet megszűnhet, vagy háttérbe szorulhat.
Ha a gyermek például éhezik, számára egy cél létezik: az evés. Ebben az esetben megszűnnek számára az egyéb motiváló tényezők, elhanyagolja emberi kapcsolatait, de még az azonos szintű szükségletek pl.: az alvás iránti igény is jelentőségüket vesztik. Ilyenkor az gyermek tudatát majdnem teljesen az éhség tölti ki, az egész organizmus jól jellemezhető azzal, hogy éhes.
Az emberi organizmus egy másik sajátos jellemzője az, hogy szükséglet kielégítetlensége esetén a gyermek egész jövőképe megváltozhat. Az éhes gyermek leghőbb vágya egy olyan hely, ahol sok élelem van. Korgó gyomorral bármit elfogad, csak ehessen végre.
Egészség jelentése: EGÉSZ+SÉG, tehát a szellemi egészség+lelki egészség+testi egészség állapotának egyensúlya.
Egészséges életmód összetevői:
1. Egészséges táplálkozás: Magyarországon többnyire zsíros, fűszeres ételeket fogyasztunk illetve egyre nagyobb jelentőségeket kapnak a félkész termékek. Ráadásul ezeket is rendszertelenül akárcsak a példánkban említett családban. Köztudott, hogy a napot bőséges, egészséges reggelivel kell kezdeni, majd a nap folyamán még legalább ötször kell táplálkozni, akkor is leginkább könnyű, egészséges ételeket kell fogyasztani, mint pl. zöldségek, gyümölcsök, húsok fogyasztása.
2. Rendszeres pihenés, mozgás, mindezt jó levegőn: A szervezet számára nagyon fontos az alvás.

Rendszeres mozgás: A gyermekek testi és pszichés fejlődésének meghatározó eleme a mozgás. A fizikai tevékenységben, sportban ügyes gyermek magabiztosabb, és ez segíti a feladatok megoldásában, a gyerekközösségbe való beilleszkedésben. A testmozgás ahelyett, hogy energiát venne el, ha egészséges formában űzzük, energiával tölt fel. A megfelelő testmozgás szükséges az egészség megtartásához.
A levegő kedvező hatásai:
Napsugarak –         ibolyántúli: D vitamin, anyagcsere serkentő infravörös: gyógyít, gyulladás gátló, látható fénysugarak: az agyalapi mirigyen, köztiagyon keresztül segítik a növekedést.
Légmozgás, hőingadozás: bőrringer: élettani működés kellemes érzés edzettebbé válás ellenálló képesség
Légzési inger:         mélyebb – keringés – anyagcsere
Nyugtató hatás:      alvás – mélyebb, egyenletes – pihenés – idegrendszer
Egészségügyi szempontok: Baktérium mentes környezet Fertőzés elleni védekezés (légúti                                   fertőzés)
3. Szellemi-lelki egészség
4. Mértékletesség az életben: Tehát evésnél együnk annyit, ami elveszi az éhséget, igyunk annyit, ami eloltja a szomjunkat, tehát mindenből annyit vegyünk magunkhoz, ami épp jól esik. A gyermekeket mindig kínáljuk megfelelő mennyiséggel, de ne kényszerítsük az előírt adagok elfogyasztásához.
5. Megfelelő mennyiségű víz fogyasztása: Ezért is nagyon fontos, hogy rendszeresen napi 2 l folyadékot fogyasszunk.

Az egészségnevelés eszközei, eljárások
Írásos anyagok – főleg képi információt tartalmaz, pl.: maci fogat mos – színezni, képről beszélgetni
Élőszó, magyarázat – kérdés – felelet a „miért?” Korszakban fontos az élőszó, mese és metakommunikáció egysége.
Szemléltetés, vagy bemutatás – pozitív példa hatása dominál.
Komplex módszerek – séta, kirándulás közben nyújtott ismeret.

A szocializáció: társadalmi lénnyé válás folyamata
Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló” tagjává válhat
A szocializáció szinterei

.A családi rituáléknak három fajtáját különböztetik meg. Az első típusba tartoznak az adott kultúrkörben számon tartott ünnepek családi megünneplése. Az ennek kapcsán elvégzett rituálékban egyaránt megjelenik a családnak a kultúrához való kötődése és az egyedisége. A rituálék második csoportját a családi hagyományok, tradíciók alkotják, mint például a nyári szabadság eltöltése, a születésnapok megünneplése. A harmadik típust családi interakcióknak nevezik. Ezek olyan kevéssé szándékos, sokszor rejtetten rögzült szertartások, cselekvéssorok, amelyek a mindennapi élet megszervezésének eszközei. Ide sorolható: az étkezések lebonyolítása, a gyermekek esti lefektetése, a vendégek fogadása és hasonlók.
Legfontosabb vonzata a rituáléknak a stabilizálódás, amit a rituálé időről időre történő megismétlődése eredményez. Ezzel nemcsak az ismerősség biztonságát nyújtja, hanem az előző nemzedékek gyakorlatának átvételével és módosított továbbadásával a múltat és a jövőt is összekapcsolja.
A szokás ereje nagy ezért a szokások nehezen változtathatók, de könnyebben, mint a vélemény változtatása.
Magatartási és szocializációs zavarok jelentkeznek, amennyiben a családi szocializáció „rosszul működik”

Tartós kötődés azon faj egyedeihez, amelyet az újszülött egyed először megpillant.
Az élet korai szakaszában kialakul és az élet végéig tart.
Az anya-gyermek kapcsolat történései meghatározóak itt.

Mások megfigyelése, lemásolása, követése, melynek során a megerősítés – jutalmazás, büntetés – fontos szerepet játszik
Többszöri megismétlés alapján végbemenő tanulási folyamat, spontán tanulási forma.
A cél nem az ismeretszerzés, hanem a minta minél pontosabb lemásolása.

A modellül választott szeretett személy utánzása.
A társas és kognitív viselkedésformák tanulása mások megfigyelése és utánzása által, tehát tudatos folyamat.
A pozitív példajelentős értéket képvisel, illetve a megerősítés kiemelten fontos szerepet kap.

A modell tudatos lemásolása, a hozzá való belső idomulás. (viselkedés+vélemény követése)
A szociális tanulás tudatos formája, válogatás eredménye.
Anyával való azonosulás = feszültségoldás; apával való azonosulás = félelmek elhárítása

A szocializációs tanulás legmagasabb szintje.
Az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével. (utánzás ® szabály)
A befolyás függetlenedik a külső forrástól, beépül a személyiségbe, az egyén értékrendszerének stabil részévé válik.
Következtében - kb. 5 éves kor körül, mondja Freud - jelenik meg a személyiségben a szuperego, melynek működése lelkiismeretként funkcionál. Kialakul a bűntudat, illetve ki kell alakítani a megfelelő önkontrollt.

A játékjelentős személyiségfejlesztő és feszültségoldó hatással bír. A játék fejleszti a gyermekek testi, értelmi és szociális képességeit. A játékra a szervezet belső feszültsége készteti az embert.

Rendszeresség és napirend
A kisgyermek fiziológiai szükségleteinek az élet biológiai ritmusát követő – egy-egy napon belül általában szabályos rendszerességgel – ismétlődő szükségletek kielégítése.
Tehát az élet ritmusa által meghatározott, szabályosan betartott napirend a szükségletek rendszeres kielégítését biztosítja.
A napirend állandósága a gyermek számára nemcsak a fizikai szükségletek szempontjából nélkülözhetetlen.
A naprend megkönnyíti a gyermek tájékozódását, lehetővé teszi számára a gondozási műveletek „előrelátását”, ezáltal tehát elősegíti a gyermek alkalmazkodását, fokozza biztonságérzetét.

A család napirendjében úgy kell a gyermek szükségleteit és igényeit kielégíteni, hogy közben a gyermek és a felnőtt szükségleteit és igényeit is figyelembe vesszük.
A gyermek szükségletei és igényei együtt változnak életkorával, fejlődésével, így a szükségletek, igények kielégítési módjának is az életkornak megfelelően változnia kell.

A SZÜLŐK, NEVELŐK FELADATA:
Önmagukat, személyiségüket olyanná alakítani, amilyennek a gyermeket szeretnék nevelni.

A gondozónő feladata a család napirendjének felállítása új szokások bevezetése úgy hogy a család minden tagjának az alapvető szükségleteit kielégítse, az egészséges életmód megismertetése és ennek bevezetése a család mindennapjaiba.
A szülők meggyőzése hogy a tételben említett egészséges életmód, rendszeresség a gyermekeik érdekét szolgálja és próbálják a gondozó által kért alapvető szokásrendszert akkor is gyakorolni, amikor a gondozó nincs jelen.
A legkritikusabb az étkezés és pihenés átalakítása, hiszen itt a szülők már egy rossz szokásrendszerben élnek és ezt a gyermekeikbe is átörökítették. A szokások változtatása ne drasztikusan, hanem kis lépésekben történjen. Mivel a család az elsődleges színtere a szocializációnak mindenképpen a szülő szokásrendszerének a változtatása is szükséges. Ehhez biztosítani kell, hogy a szülők hozzáférjenek megfelelő szakmai ismeretekhez / heti lapok, könyvek, receptek, étrend kisgyermekek számára/ Esetlegesen, ha nem mutatnak erre a változtatásra hajlandóságot, akkor ajánlani lehet, egy közintézményt ahonnan ételt tudnak a gyerekeknek rendelni. Mozgás és levegőztetés hatása a pihenésre /itt ajánlhat pl.: a közeli óvodában-iskolában működő sporttevékenységet, gyermekeknek szervezett programokat, amiket szabad levegőn tartanak /
Mivel a családban nincsenek veszélynek kitéve a gyerekek ezért jelentési kötelezettsége a szociális rendszer szervei felé nincs a gondozónak.
A gondozó minden esetben képviselje az általa ajánlott értékrendet.

Bölcsődei csoportjában van egy két és fél éves, szőke, kék szemű, okos és élénk kisfiú, aki nagyon szívesen jár a bölcsődébe. Szinte a kezdetektől erős, kölcsönös kötődés alakul ki Ön és a gyermek között. A gyermek szépen fejlődik, állandóan keresi az Ön közelségét. Amikor szülei megérkeznek érte, a gyermek nem akar hazamenni, kérleli Önt, hogy menjen velük.

A gyermek édesanyja egyre nehezebben fogadja el a gyermeke és az Ön között kialakult vonzalmat. Az anya többször már megjegyzést is tett Önnek, neheztel Önre emiatt. Ön hiába próbálja, nem tudja megmagyarázni neki, hogy semmi különöset nem tesz a gyermekével, amit a csoportba járó gyermekekkel ne tenne meg. Ön a kettejük közötti meghitt viszonyt, ragaszkodást kölcsönös szimpátiával magyarázza, mely miatt túlzottnak tartja az anya „féltékenységét”.
A szülő azonban nem tud ezzel mit kezdeni, sőt egyre több hibát talál az Ön működésében. A gyermek hazamenetel előtti ódzkodásaira türelmetlenül reagál, erőszakkal akarja elválasztani Öntől. Azt fontolgatja, hogy a gyermeket másik gondozónőhöz, vagy ha ez nem lehetséges, akkor másik bölcsődébe viszi át.

A személyállandóság szerepe kisgyermekgondozásban nagyon fontos, a gyermek biztonságérzetének kialakítása miatt. Erre épít a bölcsődékben alkalmazott „saját gondozónői rendszer”. Ebben a rendszerben egy gondozónő a rá bízott 5-6 gyermeket jobban megismeri, mint a csoport többi tagját, hiszen ő szoktatja be a bölcsődébe, ő követi szemmel jobban a fejlődésüket. Ezeket írásban rögzíti a törzslapban és a szülőknek is közvetíti az üzenőfüzetben ill. személyesen is a napi találkozásoknál.

Marsow elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája (a szükséglethierarchia), mely az alapvető biológiai szükségletektől azon komplexebb pszichológiai motivációkig terjed, melyek csak akkor válnak fontossá, ha az alapvető szükségletek már kielégülést nyertek. Az egyik szinten lévő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt a felette lévő szint szükségletei a cselekvés jelentős meghatározóivá válnak.
Az emberi szükségletek öt, hierarchikusan egymásra épülő kategóriába csoportosította:

Maslow rendszerében tehát ezek a szükségletek egymásra épülnek, egyik szint kielégítése a következő szint motivátorként való fellépését jelenti. A valóságban ez nem 100 %-os kielégítettséget jelent: mindenkiben él a tudás és megértés iránti vágy, annak ellenére, hogy például a szeretet igénye nincs maradéktalanul kielégítve. Az első két szükséglet kielégítése a bölcsődés korú gyerekek számára nagyon fontos, de ezek mellett természetesen a többi sem nélkülözhető. Ezért szólók róluk egy pár gondolatot.

A fiziológiai szükségletek a legerősebben jelentkező, legdominánsabb szükségletek. Bár az összes fiziológiai szükséglet felsorolása képtelenségnek tűnik és némely szükséglet hovatartozását illetően kétségek támadhatnak (pl.: érzéki örömök: ízek, szagok, simogatás, stb. fiziológiai szükségletek-e?), az alapvető fiziológiai szükségletek az éhség, szomjúság, aluszékonyság, anyai reakciók.

A biztonsági szükségletek kielégítetlensége következtében fellépő motiváció működése analóg a fiziológiai szükségleteknél tárgyaltakkal.
Tehát biztonság hiányában a többi, magasabb rendű szükséglet jelentőségét veszíti, valamint a bizonytalan környezetben élő egyén legfőbb törekvése a biztonság megteremtése lesz.
Mi ez a biztonság? Annak a tudata, hogy védettek vagyunk a bűnözéssel, szélsőséges időjárással, háborúkkal, járványokkal, vadállatokkal, stb. szemben. Ide tartozik még a létbiztonság érzése is, az a hit, hogy a jövőben képesek leszünk biztosítani alapvető szükségleteink kielégítését.
A biztonsági szükségletek tágabb értelmezésébe sorolható a megszokott, ismert dolgok előnyben részesítése az idegennel, ismeretlennel szemben.
Ha a biztonsági szükségletek kielégítést nyertek, fellép a következő igény, a szeretet utáni sóvárgás.
Az egészséges élet feltétele a félelem és a szorongásmentesség. Az eset kapcsán a gyermeknek azért fontos a biztonság, mert később erre épülnek a szociális kapcsolatai, ebből alakul ki a meghittség, a megértés, az elmélyülő emberi érzelmek, mint a barátság, szeretet szerelem.

A gondozónő kötődésének értelmezése:
Az eset kapcsán nyilvánvaló, hogy a gyermek kötődik a gondozónőhöz, hiszen (az anya hiányában) ő elégíti ki a fiziológiai szükségleteit, akár a többi gyermeknek, sőt az érzelmét is.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó és a gyermek közötti jó kapcsolat jelei a következők:

A gondozónő kötődése szimpátia- és érzelmi töltetű. Nagyon fontos azonban a gondozónőnek ügyelnie arra, hogy ne válasszon „kedvenc gyereket”, mert ez a többi gyermekre is negatívan hathat.

A túlzott kötődés kialakulásának okai lehetnek, ha az anya a gyermekét tudatosan elfogadja, de tudattalanul elutasította, ez bizonytalan kötődést eredményezhet, amely abban nyilvánul meg, hogy a gyermek a későbbiekben hamar kötődik ismeretlenekhez, és nem biztos, hogy sírással jelzi az anya hiányát. (Ez a mostani esetben nem derült ki, csak elképzelhető.) Lehetséges az is, hogy az anya csak a gyermek fiziológiai szükségleteit elégíti ki, emocionális szükségleteit viszont nem.

A szülő érzelmeinek motívumai:
Tetteinek mozgatórugója a szülői féltékenység. Inkább elszakítaná a gyermekét a megszokott közegtől, ahová már beilleszkedett (hiszen itt meg van az állandóság is), csakhogy ő úgy látja, hogy nem az ő érdekei érvényesülnek.
– Pedig az ő érdeke is, hogy a gyermeke egy olyan környezetben fejlődhessen, ahol szívesen tartózkodik, és jól érzi magát. – Ő nem foglalkozik azzal, hogy a gyermekének milyen trauma lenne az, ha kiszakítaná ebből a megszokott közegből, és megint egy teljesen idegen környezetet kellene megszoknia, ill. új felnőtteket és gyerekeket kellene megismernie és elfogadnia. Ráadásul ez nem jelentene végleges megoldást a problémájára.

A szerep fogalma (Allport szerint): valamilyen szociális viszonyrendszerben létrejövő státus. Pl.: női szerepek: feleség, anya, munkavállaló, anyós, nagymama, háztartást vezet., férfiaknál: férj, apa, munkaválló, após, nagypapa.
Társadalmi szerepeink: állampolgár, pedagógus, diák, vásárló, eladó, utas, vendég.
A szerephez bizonyos tartozó magatartásmód is tartozik. A legtöbbe szerepet a kisgyermek tanulja meg.
A szerepekhez tartozó megnyilvánulások: a viselkedéskultúra, kötelességtudat, feladatok, megfelelő megoldásmód, érzelmi beállítódás, kompetenciahatár.
Szerepelvárás: társadalmilag meghatározott követelmény a szerepre vonatkozólag. (pl: Ki a jó anya, feleség?)
Szerepelfogadás: értelmileg (ismerjük az elvárást) és érzelmileg (meg is akarunk felelni) kell azonosulni a szereppel.
Szerepteljesítmény: kívülálló személy számára érzékelhető megnyilvánulások.
Jelen esetben a szülő nem volt elégedett a gondozónő szerepteljesítményével.
A szülő szerepébe többféle „én” épül be:

A szerepek életciklusokhoz kapcsolódnak és egymás alá, fölé rendelődnek.
A harmonikus élet feltétele, ki tudjuk –e emelni az adott életkorban szükséges domináns szerepet. pl: kisgyermek vállalása- anya szerep

A gondozónői szerep határai: A gyermek egyéni igényeinek kielégítése. Tartsa magát a megadott programhoz. Szülővel való együttműködés.

Javaslat a konfliktus feloldására: Nyílt napokon az anya jelenjen meg. Ha eddig nem történt meg, környezettanulmány készítése. Segíteni az anyukának feloldani a szorongásait. Elmondani a gyermek egy napját. Üzenőfüzet megfelelő vezetése.

18. Hogyan szembesítené az apát a bölcsődei nevelés előnyeivel, milyen érvekkel oldaná idegenkedését?

A gyermekjóléti szolgálat javaslatára kétéves, kissúlyú gyermekét a fiatal anya bevitte a bölcsődébe, ismerkedő látogatásra. A gyermek érdeklődő, figyelmes, könnyen teremt kapcsolatot a maga sajátos módján. Beszéde alig érthető, mert a cumit nem engedi kivenni a szájából, és egyébként is csak néhány szót mond, inkább gesztusokkal, jelzésekkel érteti meg magát. Mozgása életkorához képest ügyetlenebbnek, bizonytalanabbnak tűnik. Az Ön számára egyértelmű, hogy a gyermeknek szüksége lenne a bölcsődei, szakszerű nevelésre, fejlesztésre. Azt is érzékeli, hogy az anya is támogatásra szorul a gyermekkel kapcsolatos helyes bánásmód tekintetében, s tanácsait is igyekszik megszívlelni. Az anya szívesen hordaná is a gyermeket, de az apa a családi tradíciókon alapuló, szubkulturális mintából eredő nevelési elveivel ez ütközik. Ő nem látja szükségességét annak, hogy a gyermeket bölcsődébe hordják, hiszen az anya nem dolgozik, s fizetni sem tudnák a gondozási díjat.
Az információtartalom vázlata

A fejlődést az segíti legjobban elő, ha az anya, vagy aki a gyereket gondozza, érzékeny és válaszkész a kisgyermek jelzéseire és állapotaira. Inger gazdag környezet, mely serkenti az érzelmi, mozgás, beszéd fejlődését. Fiziológiai szükségletek megfelelő ellátása. Nyugodt, rendezett körülmények. Életkornak megfelelő táplálék bevitel. Megfelelő higiéniás környezet. Érzelem gazdag, szeretetteljes légkör.

A fejlődés előre mutató változás. A mennyiségi változások sorozata minőségi ugrásszerű változást eredményez. A szervezet új magasabb szinten folytatja a működését. A megszokottól eltérő fejlődés lehet pozitív és negatív irányú.
AKCELERÁCIÓ: felgyorsult fejlődést jelent. A következő fejlettségi szintre jellemző testi-, idegrendszeri, viselkedésbeli változások korábbi életkorban következnek be. A felgyorsult fejlődés legtöbbször a jobb környezeti feltételeknek köszönhető.
FIXÁCÓ: a fejlődés megakadását, megrekedését jelenti. Egy bizonyos szinten leáll, nem fejlődik tovább.
A REGRESSZIÓ: lényege a fejlődés egy korábbi szintjére való visszaesés. Elsősorban pszichés okok miatt jön létre.
RETARDÁCIÓ: lelassult fejlődést jelent. Sokszor a nem megfelelő, a gyermek fejlődését nem segítő környezeti feltételek, más esetben környezeti ártalmak okozzák. A lemaradás mértéke nem haladja meg az 1 évet, és speciális fejlesztéssel behozható, azaz reverzibilis. A fogyatékosság ezzel szemben minőségileg más fejlődést jelent, a lemaradás több, mint egy év.
Elmaradó mozgás, beszédfejlődés, súlycsökkentés, kevés súlygyarapodás, nyugtalanság jellemzi az eltérő fejlődést.
Az eset kapcsán ennek a gyereknek van egy nagyon súlyos fejlődésbeli lemaradása, a mozgáskoordinációjában van a probléma, korai fejlesztésre lenne szükség.

Korai fejlesztés a 0-5 éves korú különböző fokban megkésett vagy eltérő fejlődésmenetű gyermekek tervszerűen felépített programja, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai és különböző terápiás szolgáltatásokat foglal magába. Célja a lemaradások csökkentése, segítségnyújtás a család számára a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló képességeinek fejlesztése, a jobb életminőség és a szociális kapcsolatok támogatása.

A családból a bölcsődébe, óvodába kerülő gyermek más-más szinten ugyan, de rendelkezik bizonyos szociabilitással. ( társ iránti igénnyel )
Az én-tudat kialakulásával az én és a másik elkülönül egyre több személlyel létesít társas kapcsolatot. Kezdetben főként a felnőttek, majd a gyerekek körében érzi jól magát.
A személyközi kapcsolatok alakulását az anya –gyermek kapcsolat milyensége döntő módon befolyásolja. Óvodáskortól egyre nagyobb mértékben igényli a gyermek a hasonló korú társak jelenlétét. A barátválasztást kezdetben nagy mértékben befolyásolják a külső körülmények, a téri közelség.
Pl.: az lesz a barátja, akivel egy utcában laknak. Később a külső tulajdonságok, pl: lányoknál a divatos öltözködés. Ezen két szinten a barátságok még felszínesek, nem tartósak. A páros kapcsolatok legmagasabb szintjén a belső tulajdonságok, teszi vonzóvá a társat pl.: okos, segítőkész.
5. A társas kapcsolatok jelentősége
A szociális alkalmazkodás speciális területe a társakhoz való viszony, a kisgyermek kapcsolata társaival. A csoportban azonos korúak a gyermekek, azonosak az érdekeik. Már nem a felnőtt cselekvése lesz az egyetlen minta, hanem a gyermektársaké is. Megfelelő személyi kapcsolattal azonban örömforrás lehet a csecsemő és a kisgyermek számra. A 4-5 hónapos csecsemők egymás felé fordulnak és nézik egymást. 5-6 hónaposan nevetnek egymásra, társuk felé nyúlnak. A második félévtől tárgyakon keresztül kerülnek kapcsolatba egymással. 9 hónapos kor körül egymást utánozzák. A második évtől hancúroznak egymással, de a konfliktus is több. A társkapcsolatuk tükrözi, hogy a felnőtt hogy bánik velük. A társkapcsolatokat a játékhelyzetben lehet a legjobban megfigyelni. A társas kapcsolatok segítenek a szocializációban, kedveznek a szokások, hagyományok kialakulásának. Új szerepeket ismerhetnek meg, új ismereteket szerezhetnek, hozzájárul lelki egészségükhöz.

A családi tradíciók köre kevésbé „kultúrafüggő”, és inkább az egyes családokra jellemző. Minden család beszámol saját hagyományairól, pl: nyári szabadság eltöltésével, távolabbi családtagok látogatásával, születésnapok, évfordulók megünneplésével kapcsolatosak.
A családi tradíciók általában érvényesülnek, ebben az esetben az apa által vallott tradíciók nem kerültek felülvizsgálatra. Mindenképpen alkalmazkodnia kell az adott korszakhoz és ha szükséges be kell látni a változás fontosságát.

Több generáció él együtt egymást nevelik, így adják tovább a hagyományokat. A A roma hagyományokban a család nagyon fontos, nagyon ragaszkodnak a gyermekeikhez, óriási szerepe van a kötődésnek. Életvitelük rendszertelen, nincs napirendjük. Erős a szabadság iránti vágy, nem tűrik a kötöttségeket. Szeretetkapocs erős, de következetlen. Testi kontaktus fontos, nincsenek követelmények.
8. A prevenció fogalma és jelentősége
Azt jelenti, hogy valamilyen módon elejét vesszük a rossz helyzet kialakulásának, megakadályozzuk az olyan szituációkat, amelyeknek később negatív következményei lehetnek.
Prevenció humánusabb.
A pervenció sokszor drágának tűnik, vagy olyan beavatkozást igényel a piaci folyamatokba, amelyek valamilyen szempontból elfogadhatatlanok.
Minden olyan szociálpolitikai beavatkozás, amely képessé teszi az embereket saját sorsuk alakítására preventívnek tekinthető.
9. A gyermekjóléti ellátások formái
1/ PÉNZBENI ELLÁTÁSOK:
RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY:
Célja, hogy elősegítse a gyermek családban való nevelését, illetve megelőzze kiemelését a családból. A települési önkormányzat képviselőtestülete rendszeres támogatásban részesíti a gyermeket, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A rendszeres támogatás legfeljebb a fiatal 25 éves koráig folyósítható.
RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS:
Erre akkor van mód, ha gyermeket nevelő család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy rendkívüli élethelyzetbe kerül. Különösen azt a gyermeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, aki gyermekvédelmi gondoskodásban részesül, hogy a családjával való kapcsolattartását elősegítse, betegség, iskoláztatás támogatása esetében. A települési önkormányzat képviselőtestülete a támogatás módjáról a helyi életszínvonalakra tekintettel rendeletet alkot.
GYERMEKTARTÁSDÍJ MEGELŐLEGEZÉSE:
E hatáskör a gyámhivatalok új feladata. ( régebben a bíróságok gyakorolták ezt a hatáskört) A megelőlegezésnek akkor van helye, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította.
A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha:
- a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen
- a gyermeket gondozó személy nem képes a gy részére a szükséges tartást nyújtani
A gyermektartásdíj megelőlegezése a központi költségvetés terhére történik. Nincs helye a megelőlegezésnek, ha a kötelezett külföldi tartózkodási helye ismeretlen, a jogosulttal közös háztartásban él, megtérülésre nincs remény, és lejárt gyermektartásdíj esetén
A folyósítás időtartama legfeljebb 3 év, de indokolt esetben a megelőlegezés ismét elrendelhető. A kötelezett a megelőlegezett gyermektartásdíjat kamataival köteles az államnak megtéríteni.
OTTHONTEREMTÉSI TÁMOGATÁS:
Célja: az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegíteni. Az a fiatal felnőtt jogosult a támogatásra, aki legalább 2 évig megszakítás nélkül volt nevelésben, amely nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénz illetve ingatlanvagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-zeresét.
A támogatás építési telek, lakás, családi ház vásárlására, építésére, lakhatóvá tételére, albérlet bérleti díjának kifizetésére, valamint pénzintézeti kölcsön törlesztésére használható fel. Az összegét a nevelésben eltöltött évek és a jogosult vagyoni körülményei alapján kell megállapítani. A fiatal felnőtt a felhasználással a megállapítástól számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan köteles elszámolni. A támogatás fedezetét a központi költségvetés biztosítja. A magyar állam javára 5 évre elidegenítési tilalmat jegyeznek be. A támogatást legfeljebb 25.életévének betöltéséig kérelmezheti.

2/ TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK:
-      étkeztetés
-      utazási térítés
-      tüzelő

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK CÉLJA:
Herczog Mária megfogalmazásában: a gyermek és családja lakóhelyén kaphassa meg mindazt a támogatást és segítséget, amely a gyermek jólétéhez szükséges.
1997. Évi XXXI. Törvény alapján: 38§ (1) az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családba történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK:
GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS, illetve SZOLGÁLAT feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének az elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése.
Ennek érdekében:

A gyermekjóléti szolgálat a védőnői szolgálattal együttműködik és figyelemmel kíséri a településen a veszélyeztetettséget, környezettanulmányt készít, vizsgálja az örökbefogadni szándékozók körülményeit, szervezi a helyettes szülői hálózatot.
A szolgálat térítésmentes.
A GYEMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA
A családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, étkeztetését biztosítja azon gyermekek számára, akiknek szüleik munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt arról nem tudnak gondoskodni.
- Bölcsőde : 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján nem elég érett az óvodai nevelésre, a 4. életévét követő aug. 31. napjáig maradhat a bölcsiben.
- Családi napközi : Az életkornak megfelelő nappali felügyeletet biztosít nem közoktatási céllal.
- Házi gyermekfelügyelet keretében: napközbeni ellátást nyújt a szülő otthonában, gondozó személy közreműködésével, melynek időtartama a szülő munkarendjéhez igazodik.
GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA:
A szülő kérelmére vagy beleegyezésével, ideiglenes jelleggel teljes körű ellátást biztosít a gyermek számára, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte miatt családjában nem tudja azt biztosítani. A gondozás legfeljebb 6 hónapig tarthat. Az átmeneti elhelyezéshez minden esetben szükséges a szülő beleegyező nyilatkozata, aki ha ehhez nem járul hozzá, a gyámhivatal megteszi a szükséges intézkedéseket. Ha az átmeneti gondozás időtartama lejárt, és a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza, az elhelyezés 3 hónappal meghosszabbítható. Az átmeneti gondozás:
- Helyettes szülőnél a gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő 24 évet betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki eredményesen elvégezte a speciális tanfolyamot, és alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére.)
- Gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad,valamint akinek az ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt a gyermekek családba történő visszatéréséhez. Legalább 12 de legfeljebb 40 gyermek teljes körű ellátását biztosítja.
- Családok átmeneti otthona
Családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és a szülője, ha lakhatásuk nincs biztosítva. Segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez,a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt.

Családlátogatás, környezettanulmány, nyílt nap, beszoktatás, szülői értekezlet, ellátások igénybevétele, tanácsadás

Bölcsődei csoportjába egy új kislány érkezett. A gyermekkel való megismerkedés során érzékeli, hogy a gyermek láthatóan sajátos nevelési igényű. Az anyával való beszélgetés közben kiderül, hogy a gyermek diagnosztizáltan értelmileg elmaradott. Azt is megtudja, hogy a gyermek nagyon nehezen fogant, a negyvenes éveiben járó anyának ez a terhesség már a sokadik próbálkozása volt. Férjével együtt számtalan vizsgálaton vettek részt, de a sikertelen fogantatások és terhességek okára nem derült fény. Már szinte teljesen lemondtak arról, hogy saját gyermekük születhet, az örökbefogadás gondolatával foglalkoztak, amikor kiderült, hogy az anya várandós. Nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták a hírt és várták a gyermek születését, s nagy aggodalommal figyelték a terhesség minden fázisát. Részt vettek minden vizsgálaton és tanácsadáson. A gyermek végre megszületett normál súllyal, jó életfunkciókkal. Gyanújuk, hogy a gyermek értelmi képességeiben nem megfelelően fejlődik, csak a tágabb családban lévő, hasonló korú csecsemővel való összehasonlításkor erősödött meg. A védőnő tanácsára elvitték a gyermeket fejlődés-neurológiai vizsgálatra, ahol egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kicsinek a mozgáskoordinációban több hónapos elmaradása van. Valószínűsítették, hogy ez az elmaradás több területet is érint.
A bizonyosságot követően a szülők nagyon elkeseredtek. Voltak olyan időszakok is, amikor nem hitték el, hogy ez velük megtörténhetett, s abban reménykedtek, hogy az orvosok tévedtek, a diagnózis volt hibás. Amint azonban a gyermek növekedett, rá kellett jönniük, hogy a lemaradások nem csökkennek, a fejlődés üteme nem gyorsul. Ez körülbelül a gyermek egyéves korában történt.
A szülők úgy döntöttek, hogy az anya visszamegy munkahelyére, s a gyermek számára egy elfogadó bölcsődét keresnek.
A gyermek most másfél éves, a beszoktatás első hetében tartanak. A szülők kezdeti szorongása kissé oldódni látszik, s megnyugvással és örömmel hallják, hogy a kislány mennyi mindenre képes.

1. A rendellenes fejlődés fogalma:
A rendellenes fejlődés más szóval fejlődési zavart jelent. Lényege, hogy a gyermek fejlődése jelentősen eltér az életkorától elvárt fejlődéstől, s ez az eltérés tartósan fennmarad. A rendellenes fejlődés megnyilvánulhat a testi, mozgás, az érzékelés, az értelmi vagy akár a nyelvi funkciók területén.
A fenti esetben a fejlődési rendellenesség az értelmi fejlődés elmaradásában mutatkozik meg. Napjainkban az értelmi fejlődés elmaradása, zavara a lakosság 10 %-t érinti.
Az értelmi fogyatékosság nem betegség, hanem örökletes úton vagy valamilyen betegség következtében létrejött, visszamaradt kóros állapot.
2. A rendellenes fejlődést eredményező leggyakoribb okok:
A rendellenes fejlődés oka lehet genetikai, központi idegrendszeri károsodás vagy környezeti ártalom:

3. A rendellenes fejlődést korán jelző tünetek:
Testi fejlődés terén:

4. A gyermek sérült voltából a szülők között esetleg fellépő konfliktusok:
A szülők szembesülése gyermekük fogyatékosságával sokkhatást, traumát eredményez. Ilyenkor szükségszerűen működésbe lépnek az énvédő mechanizmusok, melyek a szülők között konfliktusokat szülnek:

Minden esetben pszichológus segítségét kell igénybe venni.
5. A bölcsőde lehetőségei a differenciált foglalkozásra:
A differenciált fejlesztés egyénre szabott fejlesztést jelent. Az SNI gyermekek esetében nélkülözhetetlen ennek megvalósulása. A bölcsődében a differenciált fejlesztéshez SNI gyermekek esetében szükség van gyógypedagógus szakmai irányítására. A gyógypedagógus állítja össze a gyermek egyéni fejlesztési tervét a szakértői bizottság szakvéleménye alapján. Az ő útmutatása alapján végzik az egyéni, vagy akár a közösségbe ágyazott fejlesztést a gondozók, sőt a szülő is. A tapasztalatokat a gyógypedagógussal megbeszélik.
Előfordul, hogy a gyógypedagógus külön is foglalkozik a gyermekkel. Az a szerencsés, ha a bölcsődében ennek megvalósulására van hely és vannak speciális eszközök. Ellenkező esetben a korai fejlesztő központokban, vagy a fejlesztést biztosítani tudó intézményben (nevelési tanácsadó, stb.) van lehetőség speciális egyéni fejlesztésre.
A gyógypedagógus állandóan ellenőrzi a gyermek fejlődését, s szükség szerint szakvéleményt ír, módosítja az egyéni fejlesztési tervet, valamint más szakembereket is bevonhat a fejlesztésbe.
A cél, hogy a kisgyermek megkapja a lehetőséget az integrációra, valamint hogy szükséges gyógypedagógiai fejlesztésben is részesülhessen. Ennek lehetőségei:
Az integráció lehet:

Az SNI gyermekek habilitációja (képességek bővítése, fejlesztése, s ezáltal a beilleszkedési folyamat elősegítése) és rehabilitációja (sérült funkció helyreállítása, s ezáltal az eredeti állapot helyreállítása, pl. balesetet követően) egyéni és csoportos foglalkozás keretében történhet.
6. A korai fejlesztés fogalma:
A korai fejlesztés gyűjtőfogalom, mely tartalmazza az orvosi, gyógypedagógiai felismerést, diagnosztizálást, ellátást, gondozást és a sokirányú komplex fejlesztést az akadályozott fejlődésű, 0 – 5 éves életkorú kisgyermekek esetében.
A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás feladatellátását a többször módosított 1993. évi Közoktatási Törvény és a szintén többször módosított 14/1994. MKM rendelet szabályozza. A jogszabályok alapján a gyermek joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy a különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.
Célja:

8. A korai fejlesztés módszerei:
A korai fejlesztés a gyógypedagógiai módszerek tudatos alkalmazását jelenti a gyógyítás érdekében. A módszer a specifikus eszközök és feladatok céltudatos alkalmazását jelentik.
Módszerek:

9. A rendellenesen fejlődő gyermek fejlesztéséhez igénybe vehető szakemberek:
Gyógypedagógusok:

Gyógytornász
Gyógypedagógiai asszisztens
Gyógymasszőr
Egészségügyi szakemberek - szakorvos, ápoló, védőnő
Oktatási intézmény dolgozói: pszichológus, tanár, tanító, fejlesztő pedagógus, óvónő, bölcsődei gondozó stb.
10. A szülők lelkiismeret-furdalását oldó lehetőségek és módszerek:

Tudatosítani kell a szülőkben, hogy gyermekük mássága ellenére képes teljes életet élni, de ehhez a szülők hite, vitalitása szükséges!

20. Értelmezze az értékek és normák ütközését az alábbi eset kapcsán!
T.-né egyedül neveli három gyermekét. Klári, a legidősebb gyermek, középiskolás. Az iskolaév kezdetén jó tanuló volt, félév után kezdett kimaradozni. Nyilvánvaló, hogy nem érdekli az iskola. Az utolsó három hétben egyáltalán nem is ment be.

T.-né a város egyik vállalkozójánál dolgozik. Korán reggel, mielőtt a gyerekek elindulnának az iskolába, munkába megy. Délután egy órával később ér haza, mint a gyerekei.
T.-né nagyon jó háziasszony, mindent elvégez a háztartásban. A lakásban mindig rend van, finom ételeket készít a gyerekeinek, szépen vasalt ruhákban járatja őket. Csak a gyermekeinek él, nincsenek barátai.
Most a helyi gyermekjóléti központhoz fordult segítségért. Elmondta Önnek, hogy rosszul érzi magát, levert, kétségbeesett és tehetetlen, nem tudja, mit csináljon a lányával.

A Klárival és T.-nével folytatott beszélgetések során Ön megtudta, hogy Klárinak minden este és minden hétvégén otthon kell lennie, mivel édesanyja nem akar otthonról kimozdulni. Édesanyja soha nem engedi el Klárit a barátaival sem.

1. Az értékek fogalma:
Egyének, csoportok által vallott eszmék arról, hogy mi a kívánatos, a jó, a rossz., a megfelelő.
Értékek: egyenlőség-egyenlőtlenség
Igazságosság
Szolidalitás
Tolerancia
2. A normakövetés és a normaszegés dilemmája
Érték: amit az egyén vár el a társadalomtól. Általános emberi érték a szeretet.
Norma: amit a társadalom vár el az egyéntől
Írott norma a törvény.
Nem írott norma a szokás, a hagyomány, a kiközösítés.
Etikai norma: magántitok, levéltitok.
Vallási norma: tíz parancsolat
Az eset kapcsán a helyes normakövetés az lenne, ha az anya megadná a lányának a szórakozási lehetőséget, hiszen az ő generációjának erre szüksége van. A lány így nem kényszerülne normaszegésre, s rendesen járna iskolába. Az anya úgy, gondolja minden tőle telhetőt megad amit a mai társadalom elvár (mos,vasal,dolgozik), de nincs tisztába gyermekei életkori sajátosságaival, nem veszi figyelembe lánya egyéni szükségleteit.

Ütközik az elsődleges szocializációs szintér a család, és a másodlagos szocializációs szintér az oktatási intézmény/közösség. Az intézmény nem tudja kiegészíteni a családi nevelést, mert az anya kizárja ennek lehetőségét.

Két generáció ütközése a serdülő gyerek és a dolgozó anya között van. A serdülő lány szórakozásra, szabadidőre,kortárskapcsolatokra vágyik, míg az anya, aki egyedül maradt, inkább magányra. Ő nem jár kikapcsolódni, ezt nem tartja fontosnak és szükségesnek, ezért lányát sem engedi.

A kortársak iránti igény megnő. Ellentmondásos élettapasztalat, kritikus életszemlélet az anya részéről. A fiatal lánynak szüksége van barátokra, szabadidőre, szórakozásra stb.

GORDON személyiség alakulása, szerep fogalma: a szerep a szociális életbe való részvétel egyik strukturált formája. Normák tipikus megjelenítési formája.
Életünk folyamán több szerepet töltünk be.
Férfi                             Nő
Apa                              Anya
Munkavállaló               Munkavállaló
Politikus stb.                Különböző tisztséget betöltő stb.

Szerepkonfliktus: valaki a szerepeket nem tudja össze egyeztetni
Strukturált forma: több szerepünk van, ezek rendszert alkotnak, szerveződnek, egymásra épülnek. A szerep szociális viszonylatba jön létre, kapcsolatra, két oldal viszonyára van szükség.

Az egészséges, erkölcsös gazdaságilag, nevelésében és érzelmileg jól működő családban az anya: jelentősen hozzájárul az apa és a gyermekek egészségének megőrzéséhez, biztosítja jó színvonalú teljesítményeinek feltételeit, a családi élet megszervezését és az összetartást.
Az apa: felelős modellviselkedéséért és a család irányításáért, a munkára nevelésért, a feltételek megteremtéséért. Mindketten felelősek az egyöntetű nevelésért. A szülői szerepekben együtt kompetensen állják meg a helyüket. Gyermekeik számára a kettőjük kapcsolata nyújtja a biztos támaszt.
A családi szerepek a következők: férfi - nő férj - feleség apa - anya gyerek, testvér, nagyszülők, munkavállaló stb.
Ennél az esetnél az apa a férfi szerep hiányzik. Az anya a lányát próbálta társának megtenni (ha ő ne megy sehová, lánya se menjen). A lány, aki még gyerek, nem tud a saját szerepében élni, de az apa szerepét sem veheti át. Az anya megpróbál eleget tenni az anyai kötelességének, szerepének. Eltartja a gyerekeket, tisztán járatja őket.

8. Az iskola szerepe az egyenlőtlenségek felszámolásában és újratermelésében
Mindenkinek egyenlő feltételeket biztosít a tanulásban, viszont nem biztosított a kimenetek egyenlősége. A tehetségeket nem biztos, hogy gondozni tudja. A kortárscsoportban kialakulnak egyenlőtlenségek, intézmények közti különbségek.

9.A segítő beszélgetés fogalma
Segítő kapcsolat: mint professzió (szakma). A segítés maga egy másik személy jóllétének az elősegítését, támogatását jelenti. A segítő kapcsolatnak több formája van, de minden formájára igaz: egyik személy meghallgatja és segíti a másikat, aki beszél, és akit valamilyen sajátos kérdés foglalkoztat, és amivel kapcsolatban szüksége van egy másik ember idejére, figyelmére szolgálatára.
Segítő kapcsolat: szabályozott viszonyrendszer egy professzionális segítő és egy segítséget, humán szolgáltatást igénylő személy között, melyben a beavatkozás speciálisan célzott kommunikáció eszközeivel történik, mégpedig a szolgáltatást igénylő személy érdekében, és beleegyezésével, egy közösen meghatározott cél érdekében.
Keretei: kölcsönösen elfogadott önkéntes szerződés, melynek értelmében a kliens a segítőt és annak szolgáltatását választja és a segítő elfogadja megbízóját.

10.A segítő beszélgetés alkalmazási lehetőségei
MUCHELLI – célzott beszélgetés (a segítő beszélgetés folyamata) célja, hogy a másik emberben lejátszódó folyamatokat pontosan megértsük. A célzott beszélgetés NEM társalgás, vita, interjú, kihallgatás, gyónás, diagnóziskeresés. Alaptechnikája az újrafogalmazás, újra elmondjuk amit a kliens mondott, csak más szavakkal, összefoglalva, világosabban, a lényeget kiemelve. Hét alapelve a hatékony segítő beszélgetésnek: egyénre szabottság, az ügyfél érzéseinek szabad kifejeződése, személyes elköteleződés de érzelmi bevonódás nélkül, az ügyfél elfogadása a maga valóságában és méltóságában, nem megítélés, az ügyfél önmeghatározása, szabad döntéshozatala, szakmai titoktartás. Konzultációs kapcsolat/segítő beszélgetés befejezésének, lezárásának két típusa van: az egyes alkalmak befejezése: az alkalom vége előtt 5-10 perccel figyelmeztetni a klienst, hogy csak néhány perc van hátra, a beszélgetésen történtek összegzése, (úgy tűnik mára lejárt az időnk) mondani a végén, a következő találkozás pontosítása.
A másik típus amikor az egész folyamatot lezárjuk. A befejezés funkciói a motiválás, az időben történő korlátozás keményebb munkára sarkall. A probléma-megoldási készség általánosítása, tudósítása, gyakorlása. A befejezés emlékezteti a klienst az önállóvá válásra. A befejezés időzítése: ha túl korán, akkor nem oldódik meg a probléma és vissza esik a korábbi helyzetbe. Ha pedig túl későn akkor függővé válik a kliens.

Medián jövedelem fele alatt élők aránya		Az alsó ötöd felső jövedelmi határa alatt élők aránya
Összesen, országos átlagban	8,3	20,0
0-2 éves gyerekek	18,4	36,9
3-7 éves gyerek	15,5	33,1
3 és több gyerekes család	29,4	55,6
Gyermekét egyedül nevelő szülő	34,1	50,5
Háztartásfő munkanélküli (nem csak gyermekesek)	33,4	63,0
Háztartásfő roma (nem csak gyermekesek)	42,8	70,6