Erich Hartman máig is messze a legeredményesebb vadászpilóta a légicsaták történetében: 352 regisztrált találatot ért 30 hónapon belül (az 1942. november 2. és 1945 május 8. közötti időszakban), a keleti front első vonalában a Vörös hadsereg kárára. A szovjetek 10 000 rubeles fejdíjat tartottak fenn. A Jagdgeschwader 52 (Grünherzjager) ezredben - közel 11 000 légi győzelemmel a háború legeredményesebb repülőezrede volt - 1425 ellenséges berepülést, amiből 800 légi csatával zajlott, tudhat a magáénak. 16-szor lőtték le és egyszer orosz fogságba is került, ahonnan mégis meg tudott szökni és a német vonalak mögé érni.

A május 8-i kapituláció után az amerikaiak az ezredet bezárva kiszolgáltatták a szovjeteknek, ennek következtében került Hartman is orosz fogságba, és 10 évvel a különböző szibériai fogolytáborok után szabadult. Ismét belépett az újra felállított német hadseregbe, majd Geschwaderkommodore-ként irányította a az új Luftwaffe első sugárhajtású repülőgép ezredét, amelyeknek repülőit maga vezette. Hartman ez idő alatt intenzíven foglalkozott a repülőgép vezetőinek képzésével.

Különösebb összefüggésben a Starfighter botránnyal kapcsolatban a kényelmetlen és teljességében politikától mentes Hartman kritikus hangvételt fogalmazott meg feljebbvalóival és a politikai vezetéssel szemben, és mint a Luftwaffe ezredese idő előtt vonult vissza, míg más ugyancsak a II. világháborúban harcolt katonák továbbra is magas pozíciókat tartottak fenn (így például, főhadnagy Steinhoff).