Az 1956-os szovjet megszállás a mai napig érzékeny és titokzatos téma. Mint Horváth Miklós hadtörténész a Hetek című lapnak elmondta, ennek az az oka, hogy miután megszületett Magyarországon az igazságtételi törvény és az orosz vezetés úgy döntött, hogy nem szolgáltatja ki háborús bűnösként volt katonáit a nemzetközi bíróságoknak, ezért zárolták ezeket az iratokat, így nem lehet kutatni az orosz katonai levéltárakban. - Feltehetőleg van oka a zárolásnak, hiszen ha csak a november 4-ei tömeges kivégzéseket veszem alapul, biztosan vannak még életben olyan tisztek, akik bizonyíthatóan bíróság elé állíthatók emberiség elleni és háborús bűncselekmények elkövetése miatt – nyilatkozta a lapnak Horváth.
A forradalom leverése során végbevitt rombolás mértékéről a hadtörténész kijelentette: a szovjet csapatok az indokoltnál nagyobb, esztelen pusztítást okoztak, különösen Budapest egyes körzeteiben. A november 4-én és 5-én végrehajtott tüzérségi tűzcsapás a VIII.-IX. kerület háztömbjeiben nagyon jelentős anyagi kárt okoztak.
A szocialista világrendszer történetében ilyen mérvű pusztítást egyetlen város sem szenvedett. Az 1968-as bevonulás során – bár Prágában is voltak kisebb harcok –, a város ennyire nem pusztult el. A károk mértéke is azt bizonyítja, hogy 1956-ban háború zajlott két szocialista ország között. A szovjet támadást Budapesten irányító Malasenko, akkori ezredes leírja emlékirataiban, hogy a szovjet katonák nagy része, a II. világháború folytatásaként élte meg azt, amit Budapesten tett.
Szemben mindenféle varsói szerződés-mázzal, internacionalista segítségnyújtással úgy vélték, ütni kell egyet azon az országon, amely a hitleri Németország oldalán az Szovjetunióra támadt. Konyev marsall november 4-ei hadiparancsában azt írja, hogy ezt az országot kell elfoglalni, megszállni, ellenőrzés alatt tartani, ennek az országnak hadseregét kell lefegyverezni, szétkergetni.
Csak november 4-én közel 70 magyar katonát, katonatisztet, fegyverteleneket fogtak el és végeztek ki helyben. Azért, mert haza akartak menni egy hídon, mert kikergették őket a laktanyából a szovjet csapatok. Már 1956 nyarán azt mondta Hruscsov, hogy Magyarország esetében minden eszköz felhasználható az ország megtartása érdekében. Ez a veszély csak a Varsói Szerződés megszűnésével múlt el végleg. |