Gyakorló feladatok 1. ZH-ra

1. feladat

Egy vállalkozás tárgyidőszaki gazdasági eseményeinek hatását a következő számlakarok részletes forgalma mutatja:

Feladat: Készítse el a vállalkozás főkönyvi kivonatát!

2. feladat

A „ZH1” Kft. tárgyidőszaki gazdálkodásáról a következő információkat ismeri:

Nyitó mérleg

Tárgyidőszaki gazdasági események:

1.      A mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalékba.

2.      A vállalkozás 200 EFt összegben készpénzt vett fel a bankszámlájáról. A bankszámláról a terhelési értesítés megérkezett.

3.      A vállalkozás anyagot vásárolt készpénzért 400 EFt + 25 % ÁFA értékben.

4.      A vásárolt anyagok 20%-át a vállalkozás visszaküldte, mert nem felelt meg az előírásoknak. Az ellenérték készpénzben rendezésre került.

5.      A vállalkozás árut vásárolt. Az 1 400 EFt + 25% ÁFA vételár kiegyenlítése a számla alapján 30 nap múlva esedékes.

6.      Az áruvásárlás értékéből a szállító 10% engedményt adott utólagosan számlahelyesbítéssel.

7.      A fennálló szállítói tartozásból 1.000 EFt kiegyenlítése rövid lejáratú hitelből megtörtént.

8.      A vállalkozás a még fennálló áruvásárlással kapcsolatos kötelezettségét a fizetési határidőn túl átutalással rendezte. A fennálló kötelezettség átutalásával egyidejűleg átutalt késedelmi kamat összege 50 EFt.

9.      A vállalkozás egyik üzleti partnerének 3 éves futamidővel 800 EFt összegű kölcsönt adott. A bankszámla terhelési értesítése megérkezett.

10.  A vállalkozás 800 EFt könyv szerinti értékű árut értékesített 1.000 EFt + ÁFÁ-ért. Az áruk ellenértéke az átutalásos számla alapján 15 nap múlva kerül kiegyenlítésre.

11.  A vevő visszaküldte az áru 10 %-át, mert nem a megfelelő méretet kapta. A számla helyesbítésre került.

12.  A teljes fennálló vevőkövetelés kiegyenlítése megtörtént, azt a bankszámlán jóváírták.

13.  A vállalkozás 250 EFt értékű anyagot értékesített készpénzért, melynek eladási ára 420 EFt + 25 % ÁFA volt.

14.  A vállalkozás átutalta a hosszú lejáratra kapott kölcsöntartozásának esedékes törlesztő részletét és a kamatot. A törlesztő részlet 280 EFt, a kamat 40 EFt.

15.  Az előző időszaki áruértékesítéssel kapcsolatos követelések késedelmes teljesítése miatt a vállalkozás 60 EFt késedelmi kamatot kapott. A késedelmi kamatot a bankszámlán jóváírták.

16.  A vállalkozás megkapta a tartósan adott kölcsönök tárgyidőszaki törlesztő részletét és kamatát. A bankszámlán jóváírt törlesztő részlet 970 EFt, a kamat 290 EFt.

17.  A leltározás során az anyagkészleteknél 50 EFt könyv szerinti értékű hiányt állapítottak meg.

18.  Az árukészletünk káresemény következtében megsérült, mert belecsapott a villám a raktárba. A kár értéke 400 eFt, amelyből a biztosító 250 eFt-ot térített meg és utalt át a számlánkra.

19.  Kártérítési kötelezettségünk keletkezett az egyik partnerünkkel kapcsolatban a hibás teljesítésünk miatt 200 eFt összegben, melyet később kell majd kiegyenlítenünk.

20.  A vállalkozás a házipénztárban található készpénzt befizette a bankszámlára. (A befizetett készpénz jóváírása a bankszámlán megtörtént.)

Feladat: Könyveljük számlasorosan és idősorosan a tárgyidőszaki gazdasági eseményeket!

Engedmény = db marad

                        Ár csökken

Visszárú =   db  csökken

                     Ár  marad

Példa (ÁFA könyvviteli elszámolása)

A/ feladatrész

1. A vállalkozás 100 EFt + 25% ÁFÁ-ért árut vásárol a szállítótól.

T 2 áru – K: 4 száll 100

T 4 adó – K 4 száll    25

2. Az árukészletet két nappal később 180 EFt + 25% ÁFÁ-ért értékesíti a vevőnek.

T  3 Vevő – K: 9 Árbev   180

T  3 Vevő  - K: 4 Adó        45

T 8 ELÁBÉ – K: 2 Áru   100

3. A vevő pénzügyi teljesítése megtörtént.

T 3 Bank – K: 3 vevő   225

4. A vállalkozás a szállítónak átutalta tartozását.

T 4 Száll – K: 3 Bank  125

B/ feladatrész

1. A vállalkozás 200 EFt + 25% ÁFÁ-ért anyagot vásárol a szállítótól.

T 2 anyag – K: 4 száll 200

T 4 adó – K 4 száll    50

2. A vásárolt anyagkészletre a vállalkozás utólag 10 % engedményt kért és kapott.

T 4 Száll – K: 2 anyag    20

T 4 Száll – K: 4 Adó        5

„még egy kérdés”

Hogyan kellett volna könyvelni, ha a vállalkozás a megvásárolt anyagkészlet 10 %-át visszaküldte volna?

Uaz

Darabszám váltott   eng  nem

                                 Visszak  igen

Ár 1 db ra vetítve    eng   igen

                                 Vissz  nem

C/ feladatrész

1. A vállalkozás 200 EFt könyv szerinti értékű árukészletet értékesített 300 EFt + 25% ÁFÁ-ért.

Könyv szerinti érték kivezetése (Raktár csökken)     T: 8 ELÁBÉ – K: 2 Áru     200

Értékesítés                                                                 T: 3 Vevő  -  K: 9 Árbev     300

                                                                                   T: 3 Vevő  -  K: 4 Adótart     75

2. A vevő utólag 20 % engedményt kért és kapott.

Könyv szerinti értéket nem érinti az engedmény

Értékesítés                                                                 T: 9 Árbev -  K: 3 Vevő  60

                                                                                   T: 4 Adótart – K: 3 Vevő 15

„még egy kérdés”

Hogyan kellett volna könyvelni, ha a vevő az árukészlet 20 %-át visszaküldte volna?

Könyv szerinti értéket érinti az engedmény            T: 8 Elábé – K: 2 Áru      40

Értékesítés                                                                 T: 9 Árbev -  K: 3 Vevő  60

                                                                                   T: 4 Adótart – K: 3 Vevő 15

1.      Azokat az eszközöket, melyek közvetlenül vagy közvetve szolgálják a vállalkozói tevékenységet, rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek részt és eredeti alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak:

1. Tárgyi eszközöknek
2. Készleteknek
3. Követeléseknek
4. Beruházásnak

nevezzük.

helyes válasz b

2.  A társaság 2000 Ft készpénzzel rendelkezik. 80 darab árut vásárol 25 Ft/darab beszerzési áron, eladási célra. Ebből értékesít 35 db-ot 30 Ft-os eladási egységáron. Mennyi a vállalkozás tevékenységének eredménye? (példában tekintsen el az ÁFA-tól)
1. 875 Ft
2. 150 Ft
3. 175 Ft
4. 75 Ft

helyes válasz c

3.      Egy bútorgyártással foglalkozó vállalat mérlegében az eladásra szánt, saját gyártású bútorokat mely mérlegsoron mutatja ki?

1. Késztermékek
2. Áruk
3. Egyéb berendezések, felszerelések járművek
4. Készletek

helyes válasz B,   D

4. Egy irodabútorokat forgalmazó társaság a saját irodáiban használt bútorait a mérlegében hol mutatja ki?
1. Készletek
2. Áruk
3. Egyéb, berendezések, felszerelések, járművek
4. Szellemi termékek

helyes válasz  C

5.      Válassza ki az alábbi felsorolások közül, hogy egy pozitív termékértékesítésnek milyen gazdasági hatásai vannak:

1. Eszköz nő, eredmény nő
2. Eszköz csökken, eredmény csökken
3. Forrás nő, eredmény csökken
4. Forrás csökken, eredmény nő

1.         A tárgyi eszközök

            a) olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem

            b) olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem

            c) olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységet

            d) olyan eszközök, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálta

Helyes válasz:

b) olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem

igen

1.         Az eszközszámlák jellemzője

            a) nyitóegyenlege a számla „K” oldalára kerül.

            b) csökkenés a számla „K” oldalára kerül.

            c) soha nem lehet nyitóegyenlege.

            c) általában „T” egyenlege van.

Helyes válasz:

b) csökkenés a számla „K” oldalára kerül.

c) általában „T” egyenlege van.

1.         A bevétel számlák sajátosságai

            a) a bevétel számlák a forrás számlák ellenpárjai.

            b) növekedése a számla „K” oldalára kerül.

            c) soha nem lehet nyitóegyenlege.

            d) általában „T” egyenlege van.

Helyes válasz:

b) növekedése a számla „K” oldalára kerül.

c) soha nem lehet nyitóegyenlege.

1.         A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához tőke szükséges, melynek megjelenési formája

            a) a követelések és kötelezettségek

            b) a bevételek és a ráfordítások

            c) pénz és a nem pénz formában megjelenő apport

Helyes válasz:

c) Pénz és a nem pénz formában megjelenő apport.

1.         A vállalkozás célja, hogy

            a) a vállalkozás tevékenysége során elért nyereséggel az árbevételt növelje.

            b) a vállalkozás tevékenysége során elért nyereségből a vállalkozói vagyont növelje.

            c) a magánszemély tulajdonos a vállalkozás tulajdonát képező személygépkocsival utazhasson.

Helyes válasz:

b) A vállalkozás tevékenysége során elért nyereségből a vállalkozói vagyont növelje.

1.         A számvitel jellemzője, hogy 

            a) a gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri és feljegyzi.

            b) a tájékoztatás, az informálás eszköze, melyet a nemzetközi szabályok is befolyásolnak.

            c) a vállalkozás által lemodellezett piaci információk által megállapított jövőbeni események előre vetítése.

Helyes válasz:

a) A gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri és feljegyzi.

b) A tájékoztatás, az informálás eszköze, melyet a nemzetközi szabályok is befolyásolnak.

1.         A számvitelnek nem feladata, hogy 

            a) kellő írásos adatok és információk birtokában a bizonylatokat elkészítse.

            b) szóbeli tájékoztatás alapján a bizonylatokat elkészítse.

            c) a bizonylatok feldolgozása.

            d) a információ képzése és szolgáltatás

            e) dokumentumok megőrzése

Helyes válasz:

b) szóbeli tájékoztatás alapján a bizonylatokat elkészítse.

1.         Nem nevezzük vállalkozónak azt a gazdálkodót, amely

            a) saját nevében végez tevékenységet.

            b) üzletszerűen, ellenérték fejében végzi tevékenységét.

            c) nem végez termelő vagy szolgáltató tevékenységet.

            d) nyereség- és vagyonszerzés a célja

Helyes válasz:

c) Nem végez termelő vagy szolgáltató tevékenységet.

1.         Számviteli szempontból gazdálkodó

            a) az egyéb szervezet.

            b) az államháztartás szervezetei.

            c) egyéni vállalkozó, egyéni cég.

            d) MNB

            e) Polgári jogi társaság

Helyes válasz:

a) az egyéb szervezet.

b) az államháztartás szervezetei.

d) MNB

1.         Számviteli területei

            a) pénzügyi számvitel, mely a gazdasági élet szereplői részére ad információkat.

            b) a vezetői számvitel, mely a vállalkozás vezetői számára ad információkat.

            c) az EGK 4. 7. és 8. számú irányelve alapján meghatározott információs adatbázis.

Helyes válasz:

a) Pénzügyi számvitel, mely a gazdasági élet szereplői részére ad információkat.

b) A vezetői számvitel, mely a vállalkozás vezetői számára ad információkat.

1.         Forrásoknak nevezzük

            a) a vállalkozás azon vagyonát, melyet eredete és származása szerint mutatjuk ki.

            b) a vállalkozás azon vagyonát, melyet az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint mutatjuk ki.

            c) azt a vagyonrészt, amelyet az alapítók tartósan bocsátottak rendelkezésre.

Helyes válasz:

a) a vállalkozás azon vagyonát, melyet eredete és származása szerint mutatjuk ki

1.         A számvitel feladata, hogy

a) a kiegészítő mellékletben összehasonlítsa a vállalkozó egy évi vagyonát.

b) a vezetők részére belső információt nyújtson, amely a költségek, ráfordítások ésszerű, takarékos felhasználását segíti elő.

c) közös nyelv, közös szabályozás, mely a kommunikáció eszköze.

Helyes válasz:

c) közös nyelv, közös szabályozás, mely a kommunikáció eszköze.

1.   Az árbevétel :

      a) az adott időszak alatt értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek illetve számlázott szolgáltatások ellenértéke, mely az ÁFÁ-t is tartalmazza.

      b) az adott időszak alatt értékesített termékek értékét, a kapott osztalékot és az árfolyam nyereséget.

      c) az adott időszak alatt értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek illetve számlázott szolgáltatások ellenértéke, mely az ÁFÁ-t nem tartalmazza.

      d) Az élő és holtmunka pénzben kifejezett értéke, vagyis az árbevétel érdekében fellépő eszközfelhasználás.

Helyes válasz:

c) az adott időszak alatt értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek illetve számlázott szolgáltatások ellenértéke, mely az ÁFÁ-t nem tartalmazza.

1.   Az éves beszámoló készítésének napja

      a) az üzleti év utolsó napja, általában december 31-e.

      b) az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap.

      c) az a nap, amikor az éves beszámoló a cégbíróságon leadásra kerül.

      d) az a nap, ameddig a tárgyévi események hatását a következő évben figyelembe kell venni, illetve amikor az üzleti évet követően az éves beszámolót el kell készíteni.

Helyes válasz:

d) Az a nap, ameddig a tárgyévi események hatását a következő évben figyelembe kell venni, illetve amikor az üzleti évet követően az éves beszámolót el kell készíteni

1.   A befektetett eszközök

      a) azok a tartozások, amelyeknek futamideje egy évnél hosszabb.

      b) olyan vagyonelemek, amelyek a vállalkozói tevékenységet egy évnél hosszabb időn keresztül szolgálják.

      c) azok a vagyonelemek, amelyeket a vállalkozás azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, vagy adott át más vállalkozásnak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy irányítási ellenőrzési lehetőséget érjen el.

Helyes válasz:

b) Olyan vagyonelemek, amelyek a vállalkozói tevékenységet egy évnél hosszabb időn keresztül szolgálják.

1.   A főkönyvi számlák nyitóértéke

      a) a nyitómérlegben kimutatott eszközöknek és forrásoknak a nyitóállománya.

      b) a nyitómérlegben kimutatott bevételek és ráfordítások a nyitóállománya.

      c) eszközöknél jellemzően a T oldalra nyitom

      d) eszközöknél a T oldalra nyitom

      e) eszközöknél jellemzően a K oldalra nyitom

Helyes válasz:

      a) a nyitómérlegben kimutatott eszközöknek és forrásoknak a nyitóállománya.

      c) eszközöknél jellemzően a T oldalra nyitom

1.   Nem tartozik a mérleg jellemzői közé, hogy

      a) összevontan kötött sorrendben mutatja be az eszközöket és a forrásokat.

      b) vagyoni helyzetet adott időpontban mutatja be.

      c) minden vagyontárgyra kiterjed.

      d) kiszűri a halmozódásokat.

Helyes válasz:

d) Kiszűri a halmozódásokat.

1.         A költség, ráfordítás számlákra nem jellemző

            a) a számlákat nem nyitjuk 

            b) a számlákat nyitjuk

            c) csökkenést a számla T oldalára könyveljük

            d) Jellemzően K egyenlege van

            e) Időszak végén a számlákat rendezzük

Helyes válasz:

b) A számlákat nyitjuk.

1.         A vállalkozási tevékenység során nem kell megismerni a

            a) tevékenység tartalmát

            b) tevékenység erőforrásigényét

            c) tevékenység kockázatát

            d) vagyon származási helyét

            e) tevékenység eredményét 

            f) szervezeti formát

Helyes válasz:

c) tevékenység kockázatát

1.         Előtársaság

            a) üzletszerű gazdálkodási tevékenységet csak a cégbírósági kérelem benyújtását követően végezhet.

            b) üzletszerű gazdálkodási tevékenységet csak a tevékenység elhatározását és írásban való rögzítését követően végezhet.

            c) üzletszerű gazdálkodási tevékenységet csak cégbírósági jóváhagyását, bejegyzését követően végezhet.

Helyes válasz:

a) Üzletszerű gazdálkodási tevékenységet csak a cégbírósági kérelem benyújtását követően végezhet.

1.         Nyitómérlegnek nevezzük azt a mérleget

            a) amely január elsején veszi számba a rendelkezésre álló vagyont.

            b) amely az üzleti év kezdetén veszi számba a rendelkezésre álló vagyont.

            c) amely a mérleg fordulónapját követő napon veszi számba a vagyont.

            d) amely a mérleg készítésének napját követő napon veszi számba a vagyont.

Helyes válasz:

b) Amely az üzleti év kezdetén veszi számba a rendelkezésre álló vagyont.

1.         Nem nevezzük nyitómérlegnek azt a mérleget

            a) amely január elsején veszi számba a rendelkezésre álló vagyont.

            b) amely az üzleti év kezdetén veszi számba a rendelkezésre álló vagyont.

            c) amely a mérleg fordulónapját követő napon veszi számba a vagyont.

            d) amely a mérleg készítésének napján veszi számba a vagyont.

Helyes válasz:

a) Amely január elsején veszi számba a rendelkezésre álló vagyont.

d) Amely a mérleg készítésének napján veszi számba a vagyont.

1.         Zárómérlegnek nevezzük azt a mérleget

            a) amely december 31-én veszi számba a rendelkezésre álló vagyont.

            b) amely az üzleti év végén meglévő vagyont mutatja be.

            c) amely a mérleg fordulónapján veszi számba a vagyont.

            d) amely a mérleg készítésének napján veszi számba a vagyont.

Helyes válasz:

b) amely az üzleti év végén meglévő vagyont mutatja be.

c) amely a mérleg fordulónapján veszi számba a vagyont.

1.         Az üzleti év hossza

            a) általában egy év 

            b) január 1-től december 31-ig terjedő időszak 

            c) a nyitómérleg és a zárómérleg elkészítés közötti időszak 

            d) egy év 

            e) április 1-től március 31-ig terjedő időszak 

Helyes válasz:

a) általában egy év

c) a nyitómérleg és a zárómérleg elkészítés közötti időszak 

1.         A költség ráfordítás számlára nem jellemző

            a) a számlákat nem nyitjuk

            b) a költség ráfordítás felmerülését a számla T oldalára könyveljük 

            c) a költség ráfordítás csökkenését a számla T oldalára könyveljük

            d) a költség ráfordítás csökkenését a számla K oldalára könyveljük

            e) jellemzően T egyenlege van

            f) időszak végén a számlákat zárjuk, hanem rendezzük 

Helyes válasz:

c) a költség ráfordítás csökkenését a számla T oldalára könyveljük

1.         A költség ráfordítás számlák jellemzői

            a) a költség ráfordítás csökkenését a számla K oldalára könyveljük

            b) a költség ráfordítás felmerülését a számla K oldalára könyveljük 

            c) a költség ráfordítás csökkenését a számla T oldalára könyveljük

            d) a számlákat nyitjuk

            e) jellemzően T egyenlege van

            f) időszak végén a számlákat zárjuk.

Helyes válasz:

a) a költség ráfordítás csökkenését a számla K oldalára könyveljük

e) jellemzően T egyenlege van

f) időszak végén a számlákat zárjuk. 

1.         A forrásszámlák jellemzői

            a) a számlakat nem nyitjuk.

            b) a költség ráfordítás felmerülését a számla T oldalra könyveljük.

            c) Csökkenés mindig a Követel oldalon kerül kimutatásra.

            d) Csökkenés mindig a Tartozik oldalon kerül kimutatásra.

Helyes válasz:

d) Csökkenés mindig a Tartozik oldalon kerül kimutatásra.

1.         A leltározás

            a) olyan tételes – jegyzékszerű – kimutatás, amely valamely vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra vonatkozóan mennyiségben és értékben részletesen felsorolja.

            b) az a tevékenység, amelynek során a megállapítjuk a vállalkozás kezelésében és/vagy birtokában lévő vagyonelemeket.

            c) a mennyiségben felvett anyagi javak pénzértékben kifejezett értéke.

Helyes válasz:

b) az a tevékenység, amelynek során a megállapítjuk a vállalkozás kezelésében és/vagy birtokában lévő vagyonelemeket.

1.         A leltár értékelése

            a) annak megvizsgálása, hogy az anyagi javak és nem anyagi javak pénzértékét nem kell módosítani.

            b) az a tevékenység, amelynek során a megállapítjuk a vállalkozás kezelésében és/vagy birtokában lévő vagyonelemeket.

            c) a mennyiségben felvett anyagi javak pénzértékben kifejezett értéke.

            d) olyan tételes – jegyzékszerű – kimutatás, amely valamely vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra vonatkozóan mennyiségben és értékben részletesen felsorolja.

Helyes válasz:

a) annak megvizsgálása, hogy az anyagi javak és nem anyagi javak pénzértékét nem kell módosítani.

c) a mennyiségben felvett anyagi javak pénzértékben kifejezett értéke.

1.         A leltár és az éves beszámoló egyezősége, hogy:

            a) mindkét okmány adott időpontra készül.

            b) a vállalkozás bevételeinek és ráfordításainak állományát mutatja.

            c) a valódiságért felelős köteles aláírni.

            d) a vállalkozás eszközei és forrásai mozgását mutatja.

Helyes válasz:

a) mindkét okmány adott időpontra készül.

c) a valódiságért felelős köteles aláírni.

1.         A főkönyvi kivonat nem kötelező egyezőségei:

            a) a tartozik és a követel egyenleg nem egyezhet meg.

            b) a főösszeg egyezik a napló egyező forgalmi összegével.

            c) a tartozik és a követel főösszeg (forgalom) megegyezik

            d) a tartozik és a követel egyenleg megegyezik

Helyes válasz:

a) a tartozik és a követel egyenleg nem egyezhet meg.

1.         A főkönyvi kivonat

            a) a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni.

            b) az a tevékenység, amelynek során a megállapítjuk a vállalkozás kezelésében és/vagy birtokában lévő vagyonelemeket.

            c) a mennyiségben felvett anyagi javak pénzértékben kifejezett értéke.

Helyes válasz:

a) a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni.

IGAZ   -   HAMIS

1.         Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozás tevékenységét és működését szolgálja.

HAMIS

1.         A számvitel azoknak az okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak és információknak az összessége, amelyek a gyakorlati tevékenység során létrejönnek.

IGAZ

1.         A könyvviteli mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait bevétel és ráfordítás szerint.

HAMIS

1.         A mérleg olyan számviteli okmány, amely a bevételeket és ráfordításokat adott időpontra vonatkozóan, megfelelően értékelve, pénzértékben összesítve és előírt szerkezetben tartalmazza.

HAMIS

1.         A gazdasági műveletek az eszközök és források állományának állandó mozgása, melynek során az újratermelési folyamat alkotóelemeit részletesen megfigyelhetjük.

IGAZ

1.         A költség ráfordítás számlák jellemzője, hogy a számlákat nem nyitjuk, hanem elővezetjük, ha olyan esemény keletkezik, amelynek van eredményhatása.

IGAZ

1.         A bevétel számlákat nem nyitjuk, hanem elővezetjük, ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása. A bevétel felmerülését a számla K oldalára könyveljük.

IGAZ

1.         A vállalkozásról információt igényelnek a tulajdonosok, a potenciális befektetők, a hitelezők, a meglévő és a leendő partnerek, a környezet, a különböző szervezetek, a vállalkozás vezetői és dolgozói.

IGAZ

1.         A kettős könyvvitel olyan rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás kezelésében, használatában, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, a gazdasági eseményekről és azoknak az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásait valósághűen, folyamatban és zárt rendszerben mutathassuk ki.

IGAZ

1.         Az immateriális javak olyan forgalomképes (adhatók – vehetők), anyagiasult – vagyis a vagyonelemek tárgyiasult formát öltenek – vagyonelemek, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét (nem soroljuk ide az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat).

HAMIS

1.         Az eredménytartalék a tárgyévi gazdálkodás hozzájárulása a saját tőkéhez. Évente keletkezik az eredményelszámolás során.

HAMIS

1.         Számlasoros elszámolás esetén a gazdasági események hatását megtörténtük idősorrendjében jegyezzük fel.

HAMIS

1.         A leltár a beszámolóban kimutatott elszámolás, amely a számvitelben betöltött szerepén túl a vagyontárgyakért felelős személyek elszámoltatásának eszköze is lehet.

HAMIS

1.         A számvitel az a gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeként a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valósághű, objektív képet kapunk.

IGAZ

1.         A számvitel a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer.

IGAZ

1.         A számvitel tárgya maga a gazdasági rendszer, annak alrendszerei és elemei, a gazdasági folyamatok, események.

IGAZ

1.         Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint különböztetjük meg, akkor a vagyont eszközöknek nevezzük.

IGAZ

1.         Ha a vagyontárgyakat nem az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint különböztetjük meg, akkor a vagyont eszközöknek nevezzük.

HAMIS

1.         Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységét, a működését tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

IGAZ

1.         Forgóeszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységét, a működését tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

HAMIS

1.         Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozás tevékenységét és működését szolgálja.

HAMIS

1.         Befektetett eszközök azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

HAMIS

1.         Tárgyi eszközök olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységét, függetlenül attól, hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e, vagy sem.

IGAZ

1.         Tárgyi eszközök olyan anyagi eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységét, függetlenül attól, hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e, vagy sem.

HAMIS

1.         Befektetett pénzügyi eszközök azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

IGAZ

1.         Befektetett pénzügyi eszközök azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

IGAZ

1.         Befektetett pénzügyi eszközök olyan hitelviszonyt megtestesítő forgalomképes okiratok, amelyekben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az értékpapíron meghatározott összeget és/vagy annak meghatározott módon számított hozamát az értékpapír birtokosának az értékpapíron megjelölt időben és módon kifizeti.

HAMIS

1.         Befektetett pénzügyi eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységét, a működését tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

HAMIS

1.         Forgóeszköznek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül, de rövid ideig – egy éven belül – szolgálják.

IGAZ

1.         Forgóeszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységét, a működését tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

HAMIS

1.         Forgóeszköznek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgálják.

HAMIS

1.         Készletek azok a gazdálkodási tevékenységet közvetlenül, vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek részt és eredeti alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak.

IGAZ

1.         Készletek azok a gazdálkodási tevékenységet közvetlenül, vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint több tevékenységi folyamatban vesznek részt és eredeti alakjukat megtartják.

HAMIS

1.         A követelések olyan különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki.

IGAZ

1.         A követelések olyan különféle szerződésekből jogszerűen eredő, mennyiségi mértékegységben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki.

HAMIS

1.         A követelések olyan különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által még nem teljesített, a másik fél által még el nem fogadott, el nem ismert teljesítéshez kapcsolódnak, és a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki.

HAMIS

1.         Forrásoknak nevezzük a vállalkozás azon vagyonát, melyet eredete és származása szerint mutatjuk ki.

IGAZ

1.         Forrásoknak nevezzük a vállalkozás azon vagyonát, melyet az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint mutatjuk ki.

HAMIS

1.         Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint különböztetjük meg, akkor a vagyont forrásoknak nevezzük.

HAMIS

1.         A főkönyvi számlák nyitóértéke a nyitó mérlegben kimutatott az eszközök és források nyitó állománya, mely a számla megfelelő oldalán kerül magnyitásra. Eszközöknél jellemzően a tartozik oldalra, forrásoknál jellemzően a követel oldalra.

IGAZ

1.         A főkönyvi számlák nyitóértéke a nyitó mérlegben kimutatott az eszközök és források nyitó állománya, mely a számla megfelelő oldalán kerül magnyitásra. Eszközöknél mindig a tartozik oldalra, forrásoknál mindig a követel oldalra.

HAMIS

1.         A leltározás során a múltbeli árakon történő értékelés a vagyon nominált értékét mutatja, azaz azt hogy mennyibe kerültek, és így most mennyit érnek aktualizált múltbeli árakon számítva a vállalkozás eszközei. Ezzel az időszak realizált eredményének értékét fejezi ki. A bevételek és ráfordítások múltbeli árakon térülnek meg.

IGAZ

1.         A leltározás során a jelenlegi árakon történő értékelés a vagyon fordulónapi értékét fejezi ki, vagyis azt hogy mennyiért lehetne beszerezni vagy értékesíteni a vállalkozás eszközeit a mérlegkészítés időpontjában érvényes napi áron. Ezzel az eredmény fiktív, tartalmazza a realizált és az eszközök átértékeléséből származó nem realizált eredményt is.

IGAZ

1.         A leltározás során a jövőbeni árakon történő értékelés során a vagyon értékét fiktiv üzemgazdasági becsléssel állapítjuk meg az eszköz jövőbeni értékét. Ezzel az eredmény nem realizált eredményt is.

IGAZ

1.         kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására leltárt köteles készíteni.

HAMIS