Így láttam
"fotósként" a Pápai scenariot! /Mike/
Jó volt látni a nagy számú résztvevőt az
eligazításon, igazi színfoltot jelentettek a horvátok valamint a nagyon jól
/látványosan/ felszerelt osztrákok, róluk még külön is meg szeretnék emlékezni
majd.
Ötletesen összefűzött öt feladat várt a felekre, bár a 3. feladat a gáztámadás
gyakorlatilag csak a támadóknak volt beiktatva és ez inkább akadálypálya
jellegű megmérettetés volt. Az első feladatnál győzött a nagyobb tűzerő mert a kb. 70 támadó hamar legyűrte a 40 védőt.
Ráadásul a védőknél volt a bérfegyveresek zöme, és a védendő terület is egy
kicsi, zártabb terület volt, amit folyamatos tűz alatt lehetett tartani a
támadók nagy tűzerejű arzenáljával. A második feladatba bele akarták szőni
a MEL GIBSON alakította ezredes nagy gondját a Katonák voltunk című
filmből. Adott a feladat de a csapatod csak több
hullámban tud a harctérre érkezni, itt ha jól emlékszem 6 fuvart bonyolított le
a "csapatszállító". Ez egy szebb napokat látott kabriósított dobozos
BARKAS. Megpróbálsz a kicsi erőkkel, melyek természetesen nem egy helyre
érkeznek be, megindulni vagy kivárod az erősítéseket. Nehezen
de megoldották a támadók mert a védők nem a feladatra koncentráltak hanem nyílt
sisakos küzdelemben akarták megvédeni az épületeket. A gázmaszkos séta a sötét
pincében majdnem meghiúsította a további játékot!!!! Mindenki aki akart, elindult de többen is bepánikoltak lent és így vissza özönlöttek a kijárathoz. Én
a végénél voltam és igazán komoly aggodalmat láttam a szervezők arcán mert nem tudták mindenki elhagyta-e a pincét.
Szerencsére nem hiányzott senki de azt hiszem ezt az
5-10 percet kihagyták volna a SWAT szervezői! Jött a csónak megszerzésének feladata ami először állóháborút eredményezett a sövények
között. Ilyen lehetett a Normandiai partraszállás utáni "bocage" vidéken folytatott háború. A felőrlő harcokban
győzött a létszám fölény és a megkerüléses taktika, ezek után gyorsan
összeomlott a védekezés. Az utóvédharcokat folytató és romok között megbúvó
lövészek kifüstölése során volt mikor 15-20 fegyver tűzével támogatott befutó
emberek ostromolták a halmokat! Szemet gyönyörködtető látvány volt! A
csónakos átkelés utáni, magaslat ellen végrehajtott roham volt számomra
igen tanulságos. Elég lehetetlen feladatnak tűnt
mert a védők nagyon előnyös pozícióból tartották tűz alatt a területet sőt
eredetileg 20 embernek kellett volna támadni az első zászlóérintésig.! Megint a
bekerítések hozták meg a sikert ,meg annak a két
PUFFIN harcosnak /jelentem: csak a második voltam Puffinos
- Ohara/ az elszántsága aki a
csekélyke támogatás ellenére átkelt a mocsári nádason és rohamot
intézett a bal oldali magaslat ellen! Itt ragadnám meg az alkalmat az osztrák
csapat méltatására. A védők bal oldala egy bokrokkal védett árokban húzta meg
magát kb. 12-15 fő és a középső részen valamint a jobb oldalon lehetetlenné
tette az átkelést. Mögöttük egy sűrű bozót volt amit
nem szálltak meg. Ebben a bozótban jött előre az A.T.F. és nem
kezdte el lőni az első felbukkanó védőt hanem
mindenki rejtve pozíciót fogott és egyszerre megnyitott tűzzel
lemészárolta a védőket! Gyönyörű példáját mutatták a tűzfegyelemnek!!!!!!!!!! Az természetes, hogy mindegyiknél volt sisak
rádió, de nem ez volt a lényeg, vezetett egységes csapat voltak
akik nem csak a külcsínyre adtak! Ki szeretném emelni
mindkét félnél a megkülönböztető mellénynek a tiszteletét mivel én a támadókkal
mentem rám a védők voltak veszélyesek de ha megláttak
jeleztek egymásnak!
Kevés az egy gép ha minden oldalról kerepelnek a
fegyverek!!! Ott akarsz lenni mindenhol nehogy
lemaradj valamiről! Mivel mi "jó PUFFIN szokás" szerint szét széledtünk így nehéz dolgom volt!
Bár minden fontos eseménynél megtaláltam az élen egy PUFFINT!!!!!!!!!!
2009-09-12 – Mike
Én meg így láttam a pályáról. J /Ohara/
A Puffin paintball 7 fővel (Balu, Levente, Mike, Ohara, Zoli, Zsiráf, Zsolti) képviseltette magát a számunkra hagyományosnak mondható Pápai játékon. Azt hiszem ez volt az 5. amin részt vettünk, de messze a legjobb. Most már igazán magasra tették a mércét nem tudom, hogy fogják űberelni. :-) Külön elismerés Mike-nak aki, bár csütörtökön kiment a térde, de mégis le utazott velünk és bár játszani nem tudott, de jött a pályára és fotózott.
A szokásos érkezés, barátok üdvözlése (7 Kárpátia-s, sok Gurkha-s, sok SWAT-os) beöltözés, lőszer vásárlás, eligazítás, csapat elosztás után játék. 110-en biztosan voltunk, de lehet, hogy többen. 70-40 arányban lett elosztva a támadók javára. Mi támadók lettünk. Az első feladat 5 túsz kiszabadítása viszonylag gyorsan, kb. 10 perc alatt simán megoldódott. A második feladatnál voltak gondok, de majd a leírás után. Egy szenzációs félig kabrió-harci verseny Barkas 10-12 fős egységekben vitte a támadókat az épületek közötti gumis pályára ill. alá-fölé. Az emeletes épületben 3 bomba a szemközti földszintesben 2 (az egyik köddé vált) megszerzése és bázisra szállítása a cél. Szerintem ez is megvan kb. 45 perc alatt. Akkor most az első gond: A két csapat vezető félre értette egymást, emiatt a támadók úgy érkeztek a gumis pályára, hogy az emeletes épületből nem fognak rájuk tüzelni. A védők az emeletről nem is lőttek, viszont a földszintről szarrá lőtték már a Barkasban az érkezőket. „Az emeletesből nem lő” és a „az emeletről nem lő” mondatokat könnyű félreérteni, tehát az vesse rájuk a követ, aki még soha nem hibázott! A második gond szerintem nagyobb, ugyanis azok a támadók, akiket lemészároltak, 2-3 hangadó hülyesége miatt teljesen önhatalmúlag elkezdtek visszaállni. Szerintem ez nem korrekt, úgyhogy kb. 3-man ott maradtunk. 5 perc múlva a szintén lelőtt védő csapat vezető visszaküldött minket is. Ezt az 5 percet nem bírta ki a sok nagyokos. Egy bombát kihoztam, mind a két emelet ostromban részt vettem és mondhatom térdig jártam az adrenalinban. A forgatókönyv szerint mégsem jártunk sikerrel hiszen egy „vegyi bomba” felrobbant amit csak gázálarcban lehet túlélni. Ez úgy nézett ki, hogy kiosztottak mindenkinek egy vadonatúj gázmaszkot és egy töksötét pincén kellett átmenni, amiben egy füstbomba ontotta a maró füstöt. Elindul a támadó csapat, de vissza kell fordulni, mert többen pánik rohamot kapnak és elindulnak hátra. Persze kint kezdődik az ugatás, hogy ez hülyeség, ez felesleges meg a többi gyökérség. Természetesen nem volt kötelező, aki nem akart bemenni az teljesen egyszerűen kint maradt és türelmesen várt. Hozzáteszem, hogy egy paintball scenarion voltunk ahol minden ilyen önhatalmúlag beálló ugató seggfej ugyanúgy Rambónak, Chuck Norissnak, szuper-katonának van öltözve mint azok akik csendben várnak. Ha olyan marhaa nagy katona akkor miért kell pofázni. A szervezők részéről volt egy ötlet ami igazán unikumnak számít akkor azt minek fikázni. Pozitiv oldal: Aki járt már Pápán az biztosan ismeri Stomit. Ö turnusokban vezette át a pincén azokat akik át akarnak menni. Megjegyzem mivel ez tényleg nemzetközi scenario így elég sok osztrák és horvát játékos is volt. Ők persze nem ugattak, hanem mentek át és tetszett nekik a dolog. De már megint Stomi. Na mondom a következő részben követem a faszit, megízlelem az öngyilkos rohamokat. Ez volt a terv! A faszit nem lehet követni: megy előttem mint egy tájfutó, mire 2 másodperccel később odaérek össze nő az erdő. Ő megy, Én küzdök a dzsindzsával amin ez átrepül vagy mi. Persze nem tudom követni. L A negyedik feladat is gyorsan megvan: a csónakot megszerezzük és jöhet a következő játék amin vízi átkelést kell végrehajtani. HOL??? Kérem szépen: van ott egy kb. 15 méter átmérőjű tavacska amin a megszerzett csónakkal kell átkelni. Harmadikként érek át (persze a Stomi nevű megszállott előttem van J), kb. 10 en választjuk az átkelésnek ezt a módját a többiek a száraz úton jönnek. Mondanom sem kell, hogy az ugató gépeknek ez lassú és szar, hiszen ők valami versenytempóra számítanak amikor scenariora mennek. Miután többen nem jönnek a csónakkal így annak 10 embernek aki miután átkeltek fegyelmezetten ott maradt, hogy segítsen alkalmi bajtársainak: szabad a pálya. Miután átkúsztam egy kisebb mocsáron hamar lelőttek és mivel nincs visszaállás jöhet az ebéd. Ennyi elég is volt hiszen Én kúsztam-másztam, csónakáztam, gázmaszkoztam, emeletet ostromoltam, finom gulyást ettem, azt hiszem több nem fér egy napba, úgyhogy nem mentem be az ebéd utáni játékba. A többi Puffint keveset láttam, de a végén egyet értettek abban, hogy megérte korán kelni, utazni, mert a rendezők igazán kitettek magukért és remélem, hogy nem veszik komolyan az ugatókat hiszen többen voltunk akik élveztük az új elemeket.
Köszönjük a SWAT-nak ezt a fasza napot!
2009.09.12. Ohara