Határtalanul
| 
| 
HATÁRTALANUL
Iskolánk tanulói az Emberi Erőforrások Minisztériuma
megbízásából meghirdetett
Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek
című pályázat keretében Szlovákiába látogattak.
Beszámoló
Előkészítő szakasz
Még a pályázat megírása előtt igyekeztünk egy olyan Szlovákiában lévő iskolát találni, akik együtt működnek majd velünk. Hamar rátaláltunk a Mocsáry Lajos Alapiskolára, felvettük velük a kapcsolatot és örömmel fogadták a kérésünket. Különösen fontos volt számunkra, hogy a gyerekeink találkozhassanak külhoni magyarokkal, és hogy ne csak a táj szépségét csodálják meg, hanem valódi nemzeti hangulatba kerüljenek. A diákok kiválasztásánál azt vettük figyelembe, hogy kik azok, akik a leginkább megérdemlik ezt a kirándulást. Érezzék azt, hogy érdemes tanulni, jól viselkedni, mert csak aki így tesz, az részesülhet ebben a csodálatos jutalomban. (Sajnos diákjaink többsége lemorzsolódással fenyegetett, nagyon ritka, aki még egyszer sem ismételt évet.)A pályázat megnyerése után nem várt nehézségekbe ütköztünk. A jó előre kiválasztott diákjaink nagy részét nem akarták elengedni a kirándulásra. Sajnos a roma szülők többsége annyira félti a gyermekét, hogy legtöbbjük még a falut sem hagyta el. Nagyon sok munkánkba telt, amíg sikerült megszerezni a 15 szülői beleegyező nyilatkozatot, ami lehetővé tette az utazást.
Előkészítő óra
Az előkészítő órát Bacsa Katalin történelem szakos tanárnő tartotta. Az óra első részében a március 15-i eseményekről mesélt, és levetített egy rövidfilmet. Majd ezt követően kitért a Magyarország határain élő magyarok létszámára, és az államhatáron kívül élők történelmi okaira. Végül pedig a Felvidék helyzetéről mesélt részletesebben és ismertette a kirándulás programját (a viselkedési szabályokkal), amit kinyomtatva mindenki meg is kapott.
Utazás
Utazás kezdete:2019. március 15.
Nagy izgalommal várták a gyerekek az utazást. Reggel 8-kor indultunk. Miután elfoglaltuk a szállást, első utunk a Mocsáry Lajos Alapiskolába vezetett. Nagy szeretettel fogadtak minket. Rövid beszélgetés után, megismertük iskolájuk működését és megtekintettünk egy igazán színvonalas műsort az ottani alsós gyerekek közreműködésével. Ezt követően került sor a közös kézműves foglalkozásokra. A diákok rendkívül kreatívak voltak. Készítettek plakátokat, tulipános kokárdákat, koszorúkat, sőt fontak nemzeti színű karkötőket is. Az együttműködés olyannyira jól sikerült, hogy a végén barátságok is születtek. A nemzeti hangulatnak azonban itt korán sem volt vége. 3 órakor kezdődött a Hősök terén az ünnepi felvonulás. A műsor koszorúzással vette kezdetét, ahonnan együtt indult az emlékező menet. Végig az ózdi és a füleki lovashuszárokat követtük, akik –amint megálltak- jelezték, hogy valamilyen látnivaló közeleg. Ebből egyálalán nem volt hiány, hiszen a versmondókon kívül, megcsodálhattunk táncosokat, női –és férfikarokat, előadóművészeket, ostorcsattogtatókat is. A menet 16. 30-kor ért véget, a Füleki Vármúzeumban, ahol épp akkor kezdődött a kiállításmegnyitó. A vár szépsége, a csodálatos kilátás, a Fülek környékén talált ősmaradványok, a kőből készült ágyúgolyó mind-mind elnyerték a gyerekek tetszését. Nem beszélve az egyik szinten kialakított pihenősarokról, ahol nagyképernyős tévében tekinthettük meg a füleki vár eredeti állapotát bemutató 3D-s video-rekonstrukciót is. A színvonalas programok után szinte észre sem vettük, hogy ránk esteledett. Vacsora után eredetileg Táncházat terveztünk, de sajnos a táncegyüttes pont erre a napra kapott meghívást Szarajevóba, ezért a vezető nem tudott nekünk foglalkozást tartani. Viszont felajánlottak nekünk egy drámapedagógiai játékot, amit örömmel fogadtunk, hiszen a gyerekeknek még ilyen foglalkozásban sem volt soha részük. A változatos játékokban nagy örömmel vettek részt a gyerekek, amikor önként jelentkezőt kért a játékvezető, szinte mindenki feltartotta a kezét. A gyerekeket annyi élmény érte ezen a napon, hogy csak későn tudtak elaludni. Mindenki egytől egyig az élményeit sorolta.
Másnap reggel korán kellett kelnünk, hiszen hosszú út állt előttünk, Komáromba indultunk. Első utunk a Monostori Erődbe vezetett. Itt igazi kalandban volt része a gyerekeknek. Lenyűgözte őket a lőfolyosórendszer, ahol egy óráig bolyongtunk a sötétben, mert nem találtuk a kijáratot. Végül egy domboldalon kijutottunk a fényre és túráztunk egy kicsit. A Kalandfolyosó tehát ténylegesen hatalmas kaland volt. Mindenki megtalálta a neki tetsző dolgot: kinek a haditechnikai park, kinek a Dunai bástya, kinek az udvari ágyú kötötte le a figyelmét, de mindenki élvezte a monumentális erődöt. A következő helyszín a komárnói Európa udvar volt, amit a gyerekek kisebb csoportokban fedeztek fel. Legtöbbjüknek a tér közepén található kút tetszett a legjobban, de az egyedi épületegyüttesben mindenki talált kedvére valót.A programok végeztével diákjaink nagyon szomorúan vették tudomásul, hogy hazaindulunk. Egyikük megkérdezte, hogy mennyi zsebpénzt kell összegyűjtenie, hogy még egyszer eljusson ezekre a helyekre a családjával. Nagyon megható volt.
Értékelő óra
Az értékelő órára a hazautazást követően azonnal sor került. Az órán fakultatívan részt vehettek azok a diákok is, akik a kiránduláson nem vettek részt, így próbáltuk motiválni őket.Az órát a fényképek megtekintésével kezdtük, amelynek során felidéztük a kirándulás programjait, elmesélvén a legkedvesebb élményeket. Beszélgettünk a Felvidékről, a település magyarságáról és az ott szerzett személyes tapasztalatokról. A magyar szakos pedagógus felajánlotta, hogy szorgalmi feladatként a részt vevő diákok fogalmazást is írhatnak a kirándulásról, a legjobbakat díjazni is fogja. Külön öröm volt, hogy már ott az órán néhány önként jelentkező vállalta, hogy a később előhívott fényképekből kiválogatja a legjobbakat, ami majd keretbe helyezve fog felkerülni az iskolánk falára, azért, hogy ez az emlék tényleg örökké tartson.
A KIRÁNDULÁS FÉNYKÉPEI MEGTEKINTHETŐEK:
Iskolánk beszállítója
Iskolánk beszállítója
