Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata (1490)

"Ransanus (1428-1491) luceriai (Itália) püspök, humanista történetíró. Aragóniai Ferdinánd nápolyi királynak, Beatrix királyné atyjának követeként jött Magyarországra. Itt írta meg Magyarország történetét a királyné fölszólítására. A kódex Mátyás király halálakor még nem lehetett készen, mert az első levélre ugyan Mátyás király és Beatrix királyné trónon ülő képe került (a szerző felajánlja művét a királyi párnak), de a kép alatt Ulászló és Bakócz Tamás címere van. A szerző Mátyás halála után hazautazott Nápolyba, a kódex egyelőre ott is maradt, az ő halála után pedig unokaöccse, Iohannes de A. Siculus Panormita Bakócznak ajándékozta, hozzá intézett ajánlással. Ekkor került valószínűleg Mátyás fekete hollója helyére Ulászló fehér sasa, Beatrix címerét pedig átfestették Bakócz Tamáséra."
"Ransanus 1489 január-februárjában kapott megbízást Thuróczy Krónikájának átdolgozására, és alig egy évvel később elkészült az Epithoma kéziratának első változata, melyet Ransanus még be tudott mutatni Mátyásnak, annak halála előtt. Az első változat javításához még Magyarországon hozzákezdett, majd a javított példányt 1490-ben magával vitte Palermóba. A művet a már korábban elkészült 60 könyvből álló monumentális munkájához, a Minden idők évkönyveihez (Annales omnium temporum) csatolta 61. könyvként. Ez a kézirat jelenleg Palermóban található. Bonfini a Budán maradt első változatot használta fel, és erről készült Pécsi Lukács 1579-es Ransanus-kiadása is. Ennek a kéziratnak később nyoma veszett. Szintén megsemmisült Ransanus Palermóba került autográf példánya is, erről azonban készültek egykorú másolatok. Az egyik később Bakócz Tamáshoz került, tőle előbb Révay Péteren majd Thurzó György nádoron [1612] keresztül az Illésházy-család könyvtárába. Innen jutott hozzá Jankovich Miklós [1830], aki aztán a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Innen került jelenlegi lelőhelyére az OSZK-ba. (Cod. lat. 249.) Ransanus művét elsőként Zsámboky János adta ki, 1558-ban. Ezt követően még többször megjelent. Modern, kritikai igényű kiadását Kulcsár Péter készítette el 1977-ben. Magyarul Blazovich László és Galántai Erzsébet fordításában jelent meg 1985-ben." [A magyarok történetének rövid foglalata]
"Ransanus Epithomája a humanista történetírás első darabja Magyarországon. Mint címe is mutatja (epithomé vagyis kivonat, rövid összefoglalás) nem önálló kutatáson alapuló műről van szó, de a tudós lucerai püspök megbízása nem is ilyesmire szólt. Beatrix és Mátyás azzal bízták meg a Nápolyból érkezett püspök-diplomatát, hogy az új humanista stíluseszménynek megfelelően dolgozza át Thuróczy frissiben megjelent Krónikáját. A humanista stílust kiválóan ismerő szerző nem csupán kivonatolta és nyelvezetében dolgozta át Thuróczy szövegét, de kiegészítette azt a humanista történeti művekben elvárt elemekkel is: művét antik szerzők műveire támaszkodva kozmográfiai bevezetővel látta el, elsőként a magyar történetírók közül, ezzel is mintát adva az őt követő Bonfininak. Thuróczy Krónikája mellett kancelláriai iratokat, szóbeli értesüléseket is felhasznált, főleg Mátyás időszakának bemutatásakor..."
Formátum: az eredeti krónikalapok tekinthetőek meg hasonmás alakban, részletgazdag képek formájában.