J˘zsef Attila

                               (1928)


KT DAL

        `ji dal`

N‚h ny ‚jjelre, padra, k“re,
adjatok n‚kem fekhelyet.
n nem vagyok j˘ gazda ”kre,
se l ny, se bolha, se beteg.

Jusson a n‚niknek nagy b”gre,
szeret“ mindnek, ki szeret -
 ldott, mert ‚lek ‚n ”r”kre,
aki egy ‚jre eltemet.

1928. m rc. / dec.


        `Dal`

Der–s vagyok ‚s hallgatag,
pip m is, bicsk m is elhagytam.
Der–s vagyok ‚s hallgatag.

Hopp, sz‚l, fŁdd sz‚t e dalomat!
Nincs senki, akire r mondjam:
"™r”m‚t lelte nyomoromban."
Felh“ val‚k, m r st a nap.
Der–s vagyok ‚s hallgatag.

1928. febr. 10. / dec.


KT VERS

               +
        `K. S. | tbc-ben`

Elsirattam - sĄrni szabad -
legjobb, s nta elvt rsamat.

Kev‚s j˘ cs˘k volt a fej‚n:
harcos volt ‚s cip‚szleg‚ny.

Dolgozott is, hallgatott is,
mikor ”rlt, topogott is -

nem csin l m r t”bb l bbelit,
szeret“t is tal lt pedig,

harcos volt a teste-lelke,
dĄszt: sortzet ‚rdemelne.


        `A h rom kov cs`

A h rom rettent“ kov cs
halottunk sĄrj n l meg ll -

az egyik tzet fujtat˘,
hogy meg ne h–tse a hal l.

A m sik tzes, sz zkil˘s
abroncsb˘l gl˘ri t csin l, -

szokny ban van a harmadik,
izz˘ gyereket kalap l.

1928 eleje


MUNKSOK K•RUSA

  A vil g szakszervezeteinek

A vekker nem tud semmir“l,
a munk sember b‚rir“l,
hamar megf radt f‚rfir“l,
az asszonyok j˘ v‚rir“l!

Csak k‚t keznk, sok gyereknk,
t‚gl t ‚s zs kot emelnk,
˘h - botor ellens‚geink
j”v“j‚‚rt is szenvednk!

•h kalap ljuk a vasat,
mert a vas szĄve meghasad,
ha nem verjk ki rajta, mit
embernek sĄrni sem szabad!

•h j˘ a j”v“nek: j”v“nk!
•h j˘ az ‚telnek: er“nk!
•h j˘ az igazs gnak is:
gy“zni fog m‚gis mivelnk!

Nincs g‚ppusk nk, se templomunk!
Egy h‚ten hatszor meghalunk!
Mert n‚knk jaj! jaj: sz‚thuzunk
‚s pusztulunk! ‚s pusztulunk!

1928 eleje


J•ZSEF ATTILA

Vid m ‚s j˘ volt s t n konok,
ha b ntott k v‚lt igaz ban.
Szeretett enni s egyben m sban
istenhez is hasonlitott.
Egy zsid˘ orvost˘l kapott
kab tot ‚s a rokonok
Łgy hĄvt k: T”bb‚-itt-ne-l ssam.
A g”r”g-keleti vall sban
nyugalmat nem lelt, csak papot -
orsz gos volt a pusztul sban,

no de h t ne bŁsuljatok.

1928 eleje


NEMZETT J•ZSEF RON

Nemzett J˘zsef ron,
szappanf“z“, aki m r
a Nagy •ce non
szagos fveket kasz l.

Megszlt P“cze Borcsa,
kit megettek a fen‚k,
gyomr t, has t sorba,
sz zl b sŁrol˘ kef‚k.

Szerettem Luc mat,
de Luca nem szeretett.
BŁtoraim:  rnyak.
Bar taim nincsenek.

Bajom se lesz t”bb‚,
lelkemm‚ lett mindah ny, -
‚lek mind”r”kk‚
gazd tlan ‚s ostob n.

1928 eleje


P™TTY™S

Imhol “zike-l‚p‚sekben
kis rggyel sz j ban a l ny.
B–v”s fogam koppanva ejti
megszolg lt, kesere pip m.

Ifjui kĄnokban szenvednek
mind-mind a v‚nl“ fvek.
Eml‚keznek: mikor is l ttak
szell“cske j r sŁ szzet.

Hopsza! f– leszek ‚n ma este,
g”rnyesztnek bĄbor harmatok,
ropog˘s, t–r“ f–, amelyben
Łj kedved is topoghatod!

De p”tty”s ruh dban, lobogv n,
ahogy l tsz, itt h gysz engemet,
s meg kell ”nt”zn”m h–s cs”b”rrel
a kigyullad˘ fveket.

1928 tavasza


T•SZUNNYAD•

T˘szunnyad˘ b‚kess‚ggel,
ell“ v‚gtelens‚ggel
˘vja szerelmem, ki adta
s tenyer‚vel megnyugtatta.

Bajocsk imat felejtem,
kardd  n“tt bicsk m elejtem -
s ppadsz, ki lt˘ vir ggal,
‚s “ dereng, csendes  ggal.

Szavad: nem ‚rtem, de srg‚s.
Szava: nem ‚rtem, de zeng‚s.
Nagyon szerethet m r engem,
megtr t‚ged is szivemben.

1928 tavasza


LUCA

Menyasszony-mul sban
szerelmem n“ mogorv n,
res sz‚l a t rsam,
gyenge szivem sodorv n.
H‚tsz mra hallgatok,
meg se k‚rdem istenem -
szerelmet m‚rt adott,
hogyha rossz a szerelem.

Ahogy Łr lelkemen,
t n m r istenk roml s.
Ez a bŁs szerelem
sz‚pnek j˘nak megroml s.
J‚rc‚nek ‚les k‚s,
b‚k‚s v”lgynek h˘bika,
hĄmeknek her‚l‚s,
gy szlovaknak b˘bita.

S nem halhatok ‚n meg,
amig el nem ‚rhetem,
”r”k”s k‚ny‚nek
”r”k”s ‚letem.

1928 tavasza


CSšNG§JE VOLTAM

Csng“je voltam ‚n Luc mnak
s “ r zott f‚rfi s n“ el“tt.
Fogy˘ kincseml, ‚n-m tk mnak,
nem leltem nagyobb szeret“t.
Megpattant, h–v”s t–zhelyemhez,
tejecsk‚n nevelt ‚letemhez,
nem leltem m sik szenved“t.

Nagyon kell, most h t Isten ˘vja,
kis csorba b”gr‚j‚t, szivem.
Majd f‚ltv‚n k‚t kez‚be fogja,
hisz ‚rte b nattal izen.
J˘ volt ‚s rossz volt “: embernyi,
most nem j˘ s nem rossz,  m szeretni
ma is lehet m‚g szeliden.

1928 tavasza


RINGAT•

Holott n ddal ringat,
holott csobog ssal,
k‚kell“ der–vel,
tavi cs˘kol ssal.

Lehet, hogy szerelme
f”lderl majd m ssal,
de az is ringassa
ilyen ringat ssal.

1928 tavasza


LUCHOZ

Luc m, hi ba v lok t“led,
hi ba v gok a mez“nek,
baj mindentt, mit sz”rny– cs‚p hadar,
jobban busĄt sok bŁsul˘ magyar.

Guly ink, kik m‚g terel“dnek,
sz”kszagŁ szelektl b“gnek
s a g”rblt, ”reg sz mad˘ csel‚d
s˘hajtva tolja h tra sveg‚t.

H t t jegenye t mogatja,
f radt az is, de nem mutatja.
Nem bŁg lombj ‚rt, az j˘ f”ldbe hullt,
de az egen, hol alszik a borult,

mindegyre keser–bben z”rget.
S k”r”sk”rl a megvert f”ldek
”sszem sznak, hogy motoz a set‚t,
mind ny”gve-sŁgva k‚ri isten‚t.

Hijja van a legjobb kal sznak.
BosszŁs parasztok nyargal sznak,
sĄrb˘l j”tt lelkk d”rg‚s, f”rgeteg,
rongyos k”dmenjk zsĄros f”llegek.

Egy keser– n‚p sĄr bel“lem,
h t ne szeress, de ne f‚lj t“lem,
sz”vets‚g ez m r, nem is szerelem,
a kezedet add ‚s ki ltsd velem:

Orvosunk, szebb j”v“nk szaladj h t!
E bŁs n‚p h z el“tti padj t
let”rli: v rnak komoly kurucok,
mĄg p˘kos lovad m‚gis bekocog!

1928 tavasza


TEDD A KEZED

Tedd a kezed
homlokomra,
mintha kezed
kezem volna.

—gy “rizz, mint
ki gyilkolna,
mintha ‚ltem
‚lted volna.

—gy szeress, mint
ha j˘ volna,
mintha szĄvem
szĄved volna.

1928. m j. - jŁn.


VIRG

        M rtinak

Meg“rized-e l ngvir gom,
mit kezem szivedre t–z?
Heve: nyaram, s “ nyĄl˘ berkem:
gyomnyi fekete t–z.

Volt Łgy, hogy nem volt fstgyomocska,
de bokros mennyei jel, -
a pokolvihar a vir gz st
t“le tanulta el.

T“le tanulta s fellegszirma
fodrozva, rengve vonult,
s mint j cintporz˘k, kihajolv n
vill mival, lenyult.

Szaggatta, t‚pte gyomocsk mat.
Harmatja j‚ges“,
‚s megborzongva r ja r zta,
ki friss-nedvet les“.

Most vir gpora leheletnyi,
‚s tal n medd“ korom,
mely, Ąm, reszketve sz ll hajadra
‚s gy szf tyolba von.

Szeresd ‚s viseld l ngvir gom,
mit kezem szivedre t–z,
forr˘ nyaram “ s csendes berkem:
gyomnyi fekete t–z.

1928. m j. jŁn.


GYSZ S PATYOLAT

A gyenge sz–z, a patyolat
m r ut nozza hajadat;
barna, barna,
mintha gy szolni akarna.

A gy sz, a gy sz is megremeg,
mint zza fej‚n fejedet;
barna, barna,
mintha pirulni akarna.

™r”k gy sz, ”r”k patyolat
irĄgyelik a hajadat.
Barna, barna,
mintha v‚rembe takarna.

1928. m j. - jŁn.


TUDTAM N

Tudtam ‚n, hogy itt leszel k”zel -
erre fordĄtotta k“fej‚t
minden napraforg˘ ‚s a l‚g
sal t nkat Łgy borzolta fel.

Mormolgattam: szokny d szele ez!
csermely: pipacsbŁborral habos,
aranyhalak raja benn a rozs,
illan suk mosolyodnyi nesz.

Frd“m vagy te, cseng“ italom.
Karod h–s  r, melled kavarog,
flemben is csup n Łgy csobog,
hogyha l‚legzel a v llamon.

ZŁdulj fogamra! par zsban remeg!
Igyalak ‚n, mert szomjas a hal l:
˘ri si kors˘ s”r a ny r,
habok rajta puf˘k fellegek.

1928. jŁn.


GYEREKSRS

Any m melle t rula fel‚d, -
er“s val‚k mint az anyatej
s ajkad k”zl sĄrva folyok el,
‚des fogad elejt‚ csecs‚t.

M‚rt nem ikertestv‚rem lev‚l?
™sszebujn nk t‚len melegen
s aranymoszatokkal fejeden
k dacsk mban velem frden‚l.

L ttam ‚n, mĄg sz radt knn az ing:
t tott sz jjal bszk‚n szendereg,
egytemre ringva k‚t gyerek
s halkan j rnak vad szomsz‚daink.

•h, magamban v‚nĄt az id“!
Hanyatt esett bog r bŁja r z,
kezem-l bam rĄva hadon sz,
mint viharban ezer r˘zsat“.

1928. jŁn.


GY™NGY

Gy”ngy a csillag, ugy ragyog,
gy”ngyszil nkokk‚nt potyog,
mint a sz”ll“, frt”sen,
s mint a vizcsepp, h–v”sen.

Halov ny b r a g”r”ngy,
“ is cs mp s barna gy”ngy;
a bar zd k f”lfzik,
a bŁs f”ldet diszitik.

Kezed csillag ‚nnekem,
gyenge csillag fejemen.
Vaskos g”r”ngy a kezem,
ott porlad a sziveden.

G”r”ngy, g”r”ngy, elporlik,
gyenge csillag lehullik,
s egy gy”ngy lesz az ‚g megint,
egybefogva szĄveink.

1928. jŁl. 6.


F™RGETEG

A f”rgeteg fekete vadezst;
csattog˘ szivek  rnya!
Munkaruh m “, szivemet hv”s
hajl saiba z rja!

§ mennyk”ves, vir gos kalapot
nem is csap m s fej‚be,
csak annak, aki hŁz˘dik fagyott
ak c kem‚ny t”v‚be,

mint ‚n s b r ‚rez vasszuronyokat,
melyek hus ba v gnak,
behŁnyva szem‚t r‚tj‚n sz ntogat
egy jobb szik– vil gnak.

J˘ f”rgeteg, szerelmek d”rm”g“
nagyatyja, csattos angyal!
BosszŁinas, rajt piszkos k‚k k”t“,
mennyet let”rl“ ronggyal.

Mert ez m r nem a r‚gi t‚tov s,
a v‚ns‚g tsszent‚se -
de helyettnk szakadt k romkod s,
k”p‚s a f”ldre, ‚gre.

Az szlte, mikor rabl˘t orditott
a cs“sz, csatakba lv‚n,
s rga foga k”zt kikavarodott,
a kast‚ly ellen dlv‚n.

Hogy k‚t ”kl‚vel hadon sza m r
az “sz varkocsu jobb gy -
a csord ban ha vill mkutya j r,
l b ba mar a korb cs.

Vert-e m r t‚ged valaki, vihar?
Ostorral kergetett-e?
S”t‚t er“dbe bujt l-e, vihar,
Łgy mint a sz‚gyenedbe?

Tartalmad vagyunk - robban s-alak!
Z szl˘s a dŁl˘k rangj n!
Csettintek ‚n! ‚s felsz˘lĄtalak,
kĄnzottak hull˘ hangj n -

Te f”rgeteg, fekete vadezst,
parasztharag bogr csa,
rotyog˘ m‚rget, engem f“zz, nagy st,
‚s fordĄts a vil gra!

1928 nyara


PERNYETNCRA

Te t–zkazal, mint pernye
Łgy r”pk”d”k k”r”tted.
Bicegve sz llok ‚des
kunkorg˘ sz raidb˘l.
S hipphopp orrod hegy‚r“l
mosolygok r d, te dr ga.
Sub ba j“ az alkony,
hv”s pip ba fogja
fick nd˘ l ngjaid, kik
pofoznak jobbra-balra.
Guggolsz m r ugye, h‚k s?
L dd, lefejti mag r˘l
a bokor piros szokny d,
mit r dobt l, hogy v‚lem
nyujt˘zva szemtelenkedj.
H t hŁzd be tzes szarvad,
fekdj a gyenge f–re.
No majd be is borĄtom
feh‚rrel barna szĄved.

1928 nyara


™REG MINDEN

™reg itt minden, a v‚n vihar
g”rbe vill mra t maszkodva j r,
tskeszak llu r˘zs knak dud l
s velk totyog rossz l baival.

™reg minden. A forradalom
dob lni val˘ hegyes k”veken
k”h”gve guggol s csontos keziben
fill‚r f‚nylik: legszebbik dalom.

Kezem m‚rt nem  tl tsz˘-”reg,
hogy tapogatv n arcom r ncait
”lembe ejtn‚m s aki l tna Ągy,
hinn‚: szememb“l a k”nny pereg?

Ifjus gom! olt ros korom!
Juj, fick ndoz˘, hv”s hal gyan nt
az alkony h l˘j ba reng a l ng
s b‚kany l lesz meghal˘ porom.

1928 nyara


SOK GONDOM K™ZT

Sok gondom k”zt veled vesz“d”m,
b˘bisk˘s sz nt˘n m‚rgel“d”m
s harmatos, dobog˘ dombokon
szememre hŁzom a kalapom.

HosszŁkat l‚pek s keserlv‚n
legelget“ borjak k”zt lv‚n
orrocsk juk is t‚ged id‚z
s r˘zs s cslk”kkel szivembe l‚psz.

Zs kom r dobom a bokorra,
bottal t”k a vir gokra,
ordĄtok, ha sz˘l a billeg“,
a foly˘ig szenved a mez“.

Ha kerlsz, ne kerlj el messze,
k”t‚nyk‚d lenn‚k, ne t‚pj ”ssze,
dalocsk d lenn‚k, ne hallgass el,
keny‚rk‚d leszek, ne taposs el.

1928 nyara


KLRISOK

Kl risok a nyakadon,
b‚kafejek a tavon.
B r nygan‚,
b r nygan‚j a havon.

R˘zsa a holdudvaron,
arany”v derekadon.
Kenderk”t‚l,
kenderk”t‚l nyakamon.

Szokny s l bad mozg sa
harangnyelvek ing sa,
foly˘vĄzben
k‚t jegenye hajl sa.

Szokny s l bad mozg sa
harangnyelvek kong sa,
foly˘vĄzben
n‚ma lombok hull sa.

1928 nyara


AZ DESANYJNAK

Rajz s ‚s nyzs”g‚s szivemben,
sz‚ll‚ kellene kerekednem,
ablakr˘l ablakra sz‚tfutni
s fgg”ny”t”kben elaludni.

Jobbkezed csendes ˘razeng‚s,
balkezed t‚lesti dereng‚s.
™rl”k n‚ked k”d”n  t is,
ledobn‚k ‚rted pacsirt t is.

Arcomat olajt˘l haraggal
h nyszor t”rltem zs kdarabbal!
‚s ny lk s kosarakkal j rtam.
Engedd, hogy f tokat f”lv gjam.

L badhoz lelv‚n, simitsd meg,
hull˘ hajamat er“sitsd meg,
szl“csk‚m, fill‚rem aranyja,
mennyezetemnek ‚desanyja.

Szelid d”rg‚sben, j˘ harmatban
csurg˘ra hŁzott rossz kalapban
nem fogok bolyongni m r t”bb‚,
–l”k ‚s mosolygok ”r”kk‚.

1928 nyara [?]


DERENG§ R•ZSA

•h, k”d a lelkem, k”dben  ll
a r˘zsasz l, a r˘zsasz l.
Papag j-hajnal sz llt f”l”tte,
sz rny val h tba is t”tte
‚s “ mosolygott, a balog
s amikor csendes este volt,
level‚n megpihent a hold
‚s tsk‚in a csillagok.

Dereng“ r˘zsa, szomorŁ,
derek n szalmakoszorŁ.
Der–, de bŁ a foglalatja.
Tavaszom, hajnalom lakatja.
Szerelmem atyja! el ne dlj!
B r reszket‚sre szletett,
b”k”dik nagycsontŁ szelek,
h˘pelyhek zmm”gik k”rl.

1928. szept. 12.


MI•TA ELMENTL

Mi˘ta elment‚l, itt h–v”sebb
a sajt r, a tej, a balta nyele,
puffanva hull a hasĄtott fa le
s dermed feh‚ren, ahogy leesett.

A tompa f”ld”n ”lt”zik a sz‚l,
kapkod s kezei meg-meg llanak,
leejti kebl‚r“l az  gakat,
dh”dten hull a t”r‚keny lev‚l.

•, azt hittem m r, l gy v”lgyben vagyok,
k‚t melled ˘v meg ‚szak s d‚l fel“l,
a hajnal nyĄlik hajam frtjib“l
s a talpamon az alkonyat ragyog!...

Sov nyan –l”k, n‚zem, hogy virĄtsz,
vil g, k˘r˘ vir gja, messzis‚g.
K‚k szirmaidban elhamvad az ‚g.
A nagy szrklet lassan elborĄt.

1928. szept. 13.


(™RD™G FARBA...)

™rd”g far ba, semmi hus ba
s harapv n Isten feh‚r has ba,
hajnal-nyelvem a vil gra ”lt”m -
lelkem m‚g j˘ e rossz ‚tk f”ld”n.

Teteje felh“, mocsok az alja,
az se k˘stolja, aki kavarja.
S ha m r csak bicska volna eb‚dem,
akkor is meggyfa volna csel‚dem.

Csak aki f“zte, ‚nvelem enne,
csak egy csipetnyit nyelvire venne,
f jdalom volna k˘stol˘ ny la,
n lam is lakna sok vacsor ra.

F tyolb˘l varrn  t”rlget“j‚t,
csontj b˘l venn‚ keverget“j‚t,
elmos˘ t lja gyermeke lenne,
piros fed“nek lne szivemre.

1928. okt. 1.


(NYšZS™G A BOLDOGSG...)

Nyzs”g a boldogs g bennem,
a napf‚ny se f‚r be t“le,
lecsurog szak llam
fonat n a l baimra.
Kalapom, replj a mennybe
a kopasz felh“ fej‚re
ha meg prsszent lebbenhetsz
a k‚korru kapar˘ra.
Pipacsot szedett a kedves,
belefonta frtjeimbe -
s ha elalszom k”d-”l‚ben
a szirmocsk k ringat˘znak.

1928. okt. 10.


ZUZMARA

Frt”m sz”ll“kh”z volt hasonl˘
s most hvely‚ben rohadt bors˘.
Fekete szemei peregnek,
hull˘ k”nnyemmel keverednek.

•h kĄnos, sz”gletes mul som,
sz‚lt”rte, feh‚r hajlong som!
Koppan˘ h tam iraml sa!
Csonka szerelmem forrad sa!

•h ‚gbolt csontos tisztas ga -
‚hen halottak fagyoss ga!
Hunyor n‚lkli nyugalommal!
Tettembe vetett bizalommal!

Gy‚m ntos, h–s heringen ‚lek,
bŁtoraim az ‚gi f‚nyek,
k”rmeim egyre kem‚nyebbek,
de a r˘zs i feh‚rebbek.

1928. nov. 16.


PIROS HOLD K™RšL

Piros hold k”rl denev‚rek,
b rsony koszorŁ, bodor f‚reg.
Malacvil goss g az ‚gen.
H–v”sl“ szalmazs k a r‚ten.

A sal t k az estharmatban
borzonganak, kotyognak halkan.
M r-m r rikoltva f”lreplnek.
S toll szkodva megint ellnek.

Pokoli tompa puffan sok,
puha fveken j rk l sok.
Szarvasok agancsai hullnak.
Vagy vir g ut n  gak nyŁlnak?

Piheg a meggy kicsattant ajka,
m‚g a k˘r˘n is, f”nnakadva.
S hogy t gul, sz–kl gyors temre
az eg‚sz vil g! Mint a melle...

Minden l b hoz ejti kincs‚t.
L bamhoz ess-e, ˘ szeg‚nys‚g?
Ki terhel majd, gy”kig hajolva,
mik‚nt ha term‚sem “ volna?

1928. nov. 16.


•H SZV! NYUGODJ!

Fegyverben r‚ved f”nn a t‚li ‚g,
kem‚ny a menny ‚s v ndor a vid‚k,
halkul a h˘, meg ll az elmen“,
lehellete a lobbant keszken“.

Hol is vagyok? Egy szalmasz l nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, sz raz nemzet; izg g n szuszog,
zuz˘dik, zizzen, izzad ‚s buzog.

De f”nn a hegyen  gyat bont a k”d,
mint egykor mell‚d: mell‚ lel”k.
Bajos sz‚l jaj t csendben hallgatom,
csak hull˘ hajam repes v llamon.

•h szĄv! nyugodj! Vad bor˘ka hegy‚n
szerelem sz˘lal, incseleg fel‚m,
pirkad˘ mad r, karcsu, koron s,
de  ttetsz“, mint minden l tom s.

1928 v‚ge


HOSSZ— AZ —RISTEN

HosszŁ az —risten,
r”vid a szalonna,
nyavaly s a szeg‚ny ember,
mintha gazdag volna.

—gy megg”rbl, mintha
r‚ti ”sv‚ny volna
s rajt libegn‚nek a l nyok
tej‚rt a majorba.

HosszŁ ‚s kem‚ny is,
psp”k”k‚ m‚gis,
r bĄzn  pedig siralmas
dolg t a szeg‚ny is.

Jutna neki kolb sz,
asszony nak szoknya -
az  jtatos —ristenhez
vigadozva szokna.

D‚lszemmel ha n‚z a
sokŁtŁ vil gra,
a legbajosabb dl“k”n
a szeg‚nyt tal lja.

Ha ma sincs, hogy ‚rtnk
seregekk‚ lenne,
szeg‚ny ember, ha elpusztul,
nem is pihen benne.

1928


MAGYAR ALF™LD

Magyar Alf”ld - gond a dombja;
temploma c”vek;
talaja m‚ly aludttej, de benne
h nykol˘dnak sz”gletes k”vek.

Magyar ember - rongya z szl˘;
‚tele a t l:
dudvaszed“ nemzet vagyunk, ‚rtnk
mezĄtl b j”n foltozott hal l!

Nosza k”lt“! Holt a holdad;
k”ld”k”d k”t‚l;
csettint‚sed ‚g“ v ros, tollad
fst”l”g s egy sz l gyuf t nem ‚r!

•, kik n“tt”k felh“t leveledzv‚n,
bodz s kis fen‚k -
n‚zz‚tek, Ąm, orsz gŁton, n‚m n
v ndorolnak ki a jegeny‚k!

1928


SZERETNNEK

J˘r˘l ‚s rosszr˘l nem gondolkozom,
csak szenvedek ‚n ‚s csak dolgozom.

Csin lok csemp‚t, csavaros haj˘t,
b natba rosszat, k”z”ny”mbe j˘t.

Munk mnak nincs se sz ma, se szeri.
Kedvesem tudja, “ sz mba veszi.

§ sz mba veszi, hisz valamiben.
S ha k‚rdem, r mn‚z s nem mondja, miben.

Ha fa voln‚k, h t f‚szket igaz n
a varjŁ is szks‚gb“l rakna r m.

Ha f”ld voln‚k, mit kap s v‚nje t”rt,
csics˘k s volna az a krumplif”ld.

Krumplival is csak Łgy voln‚k teli,
ahogy a munka megk”veteli.

Ha vĄz voln‚k, h t voln‚k pocsolya.
Ha t–z voln‚k, h t voln‚k hamuja.

S ha ‚n voln‚k az Łr, az Łr helyett,
nagyon szeretn‚nek az emberek.

1928


MEDLIK

                1

Elef nt voltam, j mbor ‚s szeg‚ny,
h–v”s ‚s b”lcs vizeket ittam ‚n,
a dombon  lltam s orm nyommal ott
megsĄmogattam a holdat, a napot,

‚s f”lnyujtottam ajkukhoz a f t,
a z”ld cinc‚rt, a kĄgy˘t, a kov t, -
most lelkem: ember - mennyem odavan,
sz”rny– flekkel legyezem magam - -


                2

Porszem m szik gyenge harmaton,
lukas nadr gom k‚zzel takarom,
a kis kan sz rĄva ”leli  t
k“v‚ var zsolt tarka malac t -

z”ld fst az ‚g ‚s lassan elpirul,
cs”ngess, a cs”ng‚s tompa t˘ra hull,
j‚glapba fagyva tejfeh‚r vir g,
elv lt lev‚len lebeg a vil g - -


                3

Totyog, totyog a pi˘cahal sz,
b mul, b mul a sov ny kan sz,
lebeg, lebeg a t˘ f”l”tt a g‚m,
g“z”l, g“z”l a friss teh‚nlep‚ny -

egy f radt alma fgg fejem felett,
a herny˘ r gott szĄv‚ig szemet,
kin‚z h t rajta ‚s mindent bel t,
vir g volt ez a vers, almavir g - -


                4

Lehet, hogy hab vagy, cukrozott tejen,
lehet, hogy z”rej, meredt ‚jjelen,
lehet, hogy k‚s vagy ˘nos vĄz alatt,
lehet, hogy gomb vagy, amely leszakad -

a csel‚dl ny k”nnye a kov szba hull,
ne keress cs˘kot, ez a h z kigyŁl,
hazatal lsz m‚g, szedd a l bodat -
fst”lg“ szemek vil gĄtanak - -


                5

Diszn˘, de akin j spis a csl”k,
f bul faragott istenen l”k,
hejh, b rsony gy sz, a tejen tnj el“!
meghalok s m zs s szak llam kin“

s ha megr ndul m‚g b“r”m, az egek,
h tamr˘l minden hasamra pereg;
hemzsegnek majd az apr˘ zsĄrosok,
a csillagok, kis feh‚r kukacok - -


                6

Ragyog a z”ld gyĄk, sorsom keresi,
z”rget a bŁza: magv t kiveti,
r mn‚z a t˘, ha bel‚ k“ esett
s a sĄr˘k s˘hajtotta fellegek,

a h borŁkkal hĄvott hajnalok,
ugr˘ napok ‚s rezg“ csillagok
k”rlk˘v lyogj k nyugodt fejem -
vil gizz sa h“m‚rs‚kletem - -


                7

A ksz”b”n a vashabŁ v”d”r, -
szeresd a l nyt, ki mezt‚l b s”p”r,
a szennyes l‚ lapulva  rad el,
tajt‚kja f”lgy–rt karj n sz rad el -

‚n is b doghabokba horpadok,
de k‚lnek cseng“ ‚s szabad habok
s v‚gigcsattognak tengerek lov n
a l‚pcs“h zak villog˘ fog n - -


                8

Borosty nk“be fagy be az gy‚sz,
fekete frakkban guggolva kin‚z,
meredten n‚zi, hogy mi f‚ltve f”d,
cir˘gat,  ld a f‚ny, a sz‚l, a k”d,

befut a r˘zsa, amint rothadok,
pih‚v‚ szednek h–v”s k˘csagok
‚s “szi est‚k melege leszek,
hogy ne ludb“rzzenek az ”regek - -


                9

Bar tommal egy  gyban lakom,
nem is lesz hervad˘ liliomom,
nincs g‚pfegyverem, k”vem vagy nyilam,
”lni szeretn‚k, mint mindannyian

s mĄg g“ggel fortyog a bab ‚s sziszeg,
f“zel‚kszĄn– szemmel n‚zitek,
hogy sz‚les ajkam l zba rezgve ring
s fecsk‚k etetnek bog rral megint - -


                10

Szak llam sercenj, reccsenj, kunkorodj,
boronak‚nt a vet‚sen von˘dj -
az ‚g f”l”tt, mint lent a fellegek,
egy cir˘gat s gazd tlan lebeg

s e h–v”s var zs hŁzva, szeliden,
szak llamon majd egykor megpihen
s v”r”s fonatj n btyk”mig csorog
j˘ Ązzel-g“zzel, mint a gy˘gyborok - -


                11

Huszonh rom kir ly s‚t l,
j spiskorona fejkben,
s rga dinny‚t edeg‚lnek,
Łj hold st a balkezkben.

Huszonh rom k”ly”k cs szk l,
cs mp s sityak a fejkben,
g”r”gdinny‚t szrcs”l“znek,
Łj nap l ngol jobbkezkben.


                12

Az eltaposott orrŁ fekete,
a s rga, kinek k‚kebb az ege,
a r‚zb“r–, kin megfagyott a v‚r
‚s a lid‚rck‚nt rug˘dz˘ feh‚r -

- - - - - - - - - - - - - - - - -
- - - - - - - - - - - - - - - - -
- - - - - - - - - - - - - - - - -
- - - - - - - - - - - - - - - - -

1928


                                 ~~~