Az 1456-os nándorfehérvári csata 556. évfordulóján

DUNA ÜNNEPI HANGVERSENY

2012. július 21-én, Budapesten,
 a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomban

Budapest legrégibb temploma, a római kontra erőd romjai mellett, a Március 15. téren, az Erzsébet híd lábánál, a nemzetközi hajóállomás szomszédságában. Ebben a templomban hirdette ki Szulejmán szultán 1541-ben, hogy Pest város a Török Birodalom része. A templomot később mecsetté alakították. A helyreállított templom ma románkori, gótikus, reneszánsz és barokk építészeti emlékeinek bemutatása mellett, gondoz egy különleges, eredeti iszlám imafülkét törökkori felirattal.

Liszt Ferenc szellemi öröksége

Liszt Ferenc Pesti tartózkodásának első éveiben a Pesti Főtemplom, a Nagyboldogasszony Főplébániatemplom plébániáján lakott. Az akkori plébános, Schwendner Mihály apát vendégeként ott tartózkodó Liszt körül élénk társadalmi élet alakult ki, matiné-hangversenyek és fogadások követték egymást. A Mester szám szerint a pesti Plébániatemplomban dirigált a legtöbb alkalommal, Missa Choralis című alkotását Magyarországon itt mutatta be, az Esztergomi-mise második és egyben legjobb előadása is e falak között történt, valamint Via Crucisát az akkori karnagynak ajánlotta, a mű ősbemutatója is itt volt 1929-ben. Liszt Ferenc szellemi örökségét a Főplébániatemplom zenei vezetése hűségesen őrzi, oratórikus alkotásai és orgonaművei rendszeresen megszólalnak a liturgiában és a hangversenyeken.

2012. július 21. szombat

18.00
Szentmise

19:30
Hangverseny

"A fényes nap ..." - itilközi magyar (csángó) népének
Mokány Rozália, Pusztinai Annamária

Szent Erzsébet és W. Vogelweide forradalma - madarak - Vetekedik vélem
Ómagyar Mária-siralom / 1250 után
Nagybáncsai Mátyás:
Hunyadi és Kapisztrán János nándorfehérvári diadaláról 1456. július 22.
Kapisztrán Szent János halála 1456. október 23.
Kaszás e földön az halál / néphagyomány
Déli harangszó elrendelésének igaz története
Kétfurulyás - hangszeresek forradalma
Ozorai Pipo (Philippo Scolari) csatakiáltása:
Mária-ének / XIV. sz.
Boldogasszony anyánk nh.
Kinizsi Pál hősi tánca a törökökkel - Ungarescha / 1479. okt. 13.
Kinizsi Pálné / Magyar Benigna imádságoskönyvéből:
Mária-ének / 1492
Mátyás emlékezete - Históriás ének/ 1490 k.
Vásárhelyi András ferences szerzetes:
Angyeloknak Ns Asszonya / 1508
Veszprémi hajdúk tánca a várárokban a törökök tüzelése közben / 1530
Balassi Bálint: Ó én édes hazám - Vitézek mi lehet - Halála / 1594
Áldj meg miket Úristen, Egy katonaének
A Kecskés Együttes előadásában

LISZT FERENC
Choral
Ave maris stella
Hosannah
Sancta Caecilia
Tu es Petrus
Virágh András Liszt-díjas orgonaművész és
Gion Zsuzsanna mezzoszoprán magán énekes előadásában

"Siralmas ez világ" - itilközi magyar (csángó) népének
Mokány Rozália, Pusztinai Annamária

Bosnyák ferencesek áldozata
Szenczi Molnár Albert: Az pogány ellenség ellen / 1606
(77. zsoltár dallamára)
Rimay János: Ó szegény megromlott elfogyott magyar nép
Szappanos János: A szent szabadságra… / 1604
Bujdosóének - Siralmas volt nékem
Bocskor-kódex: Ó szegény magyarság / 1697
Apponyi - kézirat: Rákóczi táborainak Mária-éneke / 1730
Erdélyi ének: Isten tartsa, szaporítsa gabonáját benne! / 1704
Linus - kézirat: Hungaricam menuet / 1729
L. Kecskés András:
Kárpátalja himnusza / Nagyszőlős, ferences misszió, 2002
Boldogasszony Anyánk - Dallama Bozóky Mihály dömösi kántor könyvéből való / Vác, 1797 / Szöveg: p. Lancsics Bonifác - Pannonhalma / 1714.
Közreműködik a Kecskés Együttes régi hangszerekkel:
Nagyné Bartha Anna, Lindner Zsófia, Lévai Péter,
Nagy Ildikó, Bernáth Tibor, Lévai Gábor,
Molnár Péter, Kecskés Péter, Domján Gábor.
Művészeti vezető: L. Kecskés András érdemes művész.

Johann Sebastian BACH
D-moll toccata, air és fúga
Virágh András Liszt-díjas orgonaművész
 

 MŰSORVÁLTOZTATÁST ÉS MINDEN JOGOT FENNTARTUNK