Árvizek és hajókatasztrófák
2018/19-ben

Szokásunk ezen az évfordulón, hogy a hajósokra, az elesettekre, a vizek, hajótörések és a természeti katasztrófák áldozataira is emlékezünk. Sajnos ezúttal is van mire emlékeznünk, idén is sok áldozata volt az árvizeknek és hajókatasztrófáknak.

Jóslások

Ahogy mondani szokás, ez az év is „jól” kezdődött. Ezúttal Nostradamus igyekezett elvenni a jókedvünket. Próféciái szerint a 2019-es évben izgalmas események várnak a világra. A csillagász-asztrológus, misztikus jós Magyarországot is megemlítette a jövendöléseiben. Szerinte néhány európai országban rendkívül nagy árvizek fognak pusztítani, a legnagyobb kárt hazánkban, Magyarországon okozzák, emellett Olaszország, Csehország és Nagy-Britannia is szenvedni fog ettől.

Ez történik 2019-ben Nostradamus szerint: árvíz pusztít majd Magyarországon

Azért reméljük nem így lesz.

2019. március 17.

Ítéletidő után gyilkos árvíz Indonéziában

Legalább 42 ember meghalt és 21 megsérült a Pápua indonéziai tartományt sújtó árvizekben. A tartományi fővárostól, Jayapurától mintegy 20 kilométerre fekvő Sentaniban pusztító árvizet az özönvízszerű esőzés váltotta ki.

Indonéziában gyakoriak az árvizek az októbertől áprilisig tartó esős évszakban. Januárban legalább hetvenen haltak meg Celebesz szigetén árvizek és földcsuszamlások következtében. Az elmúlt hetekben több száz embert kellett kimenteni a nyugat-jávai Citarum folyó körzetéből árvizek miatt.

2019. március 20.

Több mint 120 ezer embert érintettek az árvizek Afganisztánban

Az áradások miatt legkevesebb 63 ember életét vesztette és további 31 ember sérült meg. Az áradások március folyamán Afganisztán 43 tartományából 14-ben több mint 122 600 embert érintettek és mintegy 15 ezer házat rongáltak meg.

Afganisztánban a heves esőzések és az árvizek következtében minden évben több ember meghal és több száz lakóház semmisül meg.

Agh Ghaleh település víz alatt

A hatóságok előzetes becslései szerint az iráni mezőgazdasági ágazatot ért károk nagyjából 98 milliárd forintnak megfelelő összegre tehetőek. Az iráni kormány igyekszik segíteni kárvallott polgárain, de az ország költségvetése nem fogja fedezni a károk rendezését, mert az iráni energiaipart és bankszektort sújtó amerikai szankciók érzékenyen érintették az ország költségvetését, ugyanis az iráni kőolajexport mintegy felére csökkent a szankciók miatt.

Az iráni mezőgazdasági ágazatot óriási károk érték

2019. április 25.

Árvizek Dél-Afrikában

Dél-Afrika déli és keleti részén a heves esőzések következtében alakultak ki árvizek és földcsuszamlások. A szerencsétlenségben legalább ötven ember életét vesztette: a víz alá került épületek rádőltek a bent lévő emberekre, másokat pedig elsodort az ár. A térségben napok óta heves esőzések voltak, de a hatóságok mégsem számítottak arra, hogy ilyen súlyos következménye lesz a sok csapadéknak.

Árvíz Dél-Afrikában

2019. május 14.

Árvízveszély Bosznia-Hercegovinában

Árvizeket okozott a heves esőzés Bosznia-Hercegovina északi és nyugati részén, de az ország egészét is fenyegeti az árvíz, a csapadék mennyisége ugyanis várhatóan nem csökken a következő napokban sem.

A Nyugat-Balkánt a legutóbb öt évvel ezelőtt sújtotta óriási árvíz, amelynek több mint hatvan halálos áldozata volt, és több mint százezer embert kellett evakuálni.

2019. május 16.

Viszi a víz Erdély egy részét

Megáradt folyó

A hatóságok vörös, vagyis a legmagasabb szintű árvízriasztást rendelték el a Nagy-Szamos, a Sajó, az Iza és a Visó folyók vízgyűjtő területén Máramaros és Beszterce-Naszód megyében.

2019. május 24.

Árvíz Kárpátalján

Egyre nő az elárasztott területek száma, 192 portát, 1585 hektár mezőgazdasági területet, 4 hidat mosott el az ár, 690 folyóméter árvízvédelmi töltés károsodott.

Elárasztott út

2019. május 30.

Varsót is elérte már az árvíz

Lengyelországban is komoly problémát okoznak az árvizek, a lengyelek az intenzív és folyamatos esőzések következményeivel harcolnak. a Visztula szintje folyamatosan emelkedik, helyenként egy nap alatt 100 centiméterrel is nőtt a szintje. A hatóságok riadókészültséget rendeltek el, már Varsót is elérte a víz.

2019. június 14.

Súlyos felhőszakadás érte Kína déli részét

Több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, rengeteg út és híd járhatatlanná vált, és egy egész település is víz alá került Kujcsou tartományban. Az ítéletidőben legalább öt ember életét vesztette.

Mentőalakulatok tagjai mentőcsónakkal szállítják az időseket és gyerekeket a Kuangtung tartománybeli Hojüanban pusztító árvíz idején

A rekordesőzésnek még nincs vége, ráadásul további veszélyt jelentenek még az áradás miatti földcsuszamlások: 2014-ben hasonló erősségű esőzés után a földcsuszamlás rengeteg házat, utat és termőföldet rongált meg.

2019. június 24.

Árvizek Székelyföldön

Több székelyföldi településen is hatalmas károk keletkeztek. Egyes falvakat a tűzoltók sem tudtak megközelíteni, mert az árvíz megrongálta és átszakította az odavezető utat. Az elzárt településrészeken egymásnak segítettek a lakosok, hogy valahogy eltakarítsák az árvíz nyomait.

Csíkszentmárton

Összefoglalás

Bármennyire sajnálatos és bármennyire nem érezzük természetesnek, de mégis ki kell jelentenünk: mára az árvizek mindennapi életünk részei lettek. Naponta újabb és újabb árvizekről szóló hírek jönnek Földünk minden pontjáról és már követni sem tudjuk őket. A rendkívüli eseményből hétköznapi lett. A klímaváltozás érezhetően kezdi felborítani életünk megszokott rendjét.

Mielőtt elbúcsúznánk az árvizektől és áttérnénk a hajókatasztrófákra, még meg kell emlékeznünk egy igazán súlyos hazai nagyárvíz 140-ik évfordulójáról.

1879. március 12.

Árvíz pusztította el Szeged városát

1879. március 12-én éjjel kettő órakor tört pusztító árvíz Szegedre, teljesen romba döntve a török kor óta újjáépült várost.

A világszerte ismertté váló katasztrófa kiváltó oka elsősorban a Tisza felső szakaszának szabályozásából eredt, a folyó kanyarulatait ugyanis sok helyütt átvágták, a gyorsan lezúduló víz pedig az alsó, még szabályozatlan szakaszon nem tudott a kanyargós mederben elfolyni. A Tisza a felemás szabályozás miatt 1870-es évek során már többször fenyegetett katasztrófával – amit a város közelében Tiszába ömlő Maros is tetézett – de végül 1879-ben csapott le Szegedre.

A tragikus éjszakán az árhullám a várostól 20 kilométerre északra áttörte a gátat, és „hátulról” öntötte el a várost, három hónapig víz alatt tartva szinte Szeged teljes egészét, elpusztítva majdnem minden épületet. A katasztrófa után öt nappal I. Ferenc József személyesen látogatott az árvíz sújtotta területre, különleges támogatást ígért, Tisza Lajos személyében pedig királyi biztost nevezett ki az újjáépítésre.

Szeged katasztrófájának híre bejárta az egész világot, nem csupán Európából, de Kínából, Indiából, Afrikából, szinte a világ minden pontjáról érkeztek adományok az újjáépítésre. Gyakran világhírű magyar művészek (pl. Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, Zichy Mihály) is segítették a várost, párizsi, brüsszeli és londoni adománykoncerteket szervezve. A lerombolt Szeged négy év alatt Európa egyik leggyönyörűbb városaként születhetett újjá.

Ekkor alakították ki mai, körutas-sugárutas szerkezetét, és természetesen megemelték a város épületeinek szintjét, mintegy másfél méterrel. Egységes eklektikus stílusban épült palotáival Szeged építészettörténeti unikumnak tekinthető. Az árvíz után készültek olyan híres épületei, mint például a Piarista Gimnázium, a Szegedi Nemzeti Színház vagy a Törvényszéki Palota.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1879_marcius_12_arviz_pusztitja_el_szeged_varosat/

Az 1879-es árvíz Szegedet szinte a földdel tette egyenlővé. A polgárok, az ország és egész Európa összefogásának köszönhetően épült újjá Szeged, a Dóm építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból határozták el a szegedi városatyák.

Megemlékezés a Dóm téren

Ezért itt, a Dóm téren rendezik meg a cserkészek 15 éve a szegedi nagy árvíz emléknapját. Jelenlétükkel emlékeznek azokra, akik a tragédia részesei voltak. Akkor sok ember fogott össze egy közösségért egy cél megvalósításáért, példaértékű összefogás volt ez.

http://szeged-csanad.hu/2019/03/11/ostorcsattogtatassal-emlekeztek-meg-a-szegedi-nagy-arvizrol-140-eve-tortent-a-tragedia/

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Hajókatasztrófák

A hajókatasztrófák sajnos minden évben elkísérnek bennünket. Az idei évad is remek példatárral szolgált (bár inkább ne tette volna) a különböző típusú hajóbalesetekre és katasztrófákra. Ráadásul azért is különleges, mert most nem a világ másik végén, hanem itt, párszáz méterre az ünnepünk helyszínétől történt a katasztrófa, nem is akármilyen, így ez mindent felülír. Pedig most is volt máshol is…

Vegyük hát őket sorba, időrendben.

Nem igazi katasztrófa, de elképesztő történet, amivel kezdünk. Már a hódok is bántják szegény hajókat...

2018. október 18.

Egy hód 20 méteres fát döntött egy hajóra Németországban

Az eset Schwerin közelében, a Müritz-Elde csatornán történt. A hód átrágta a nyárfa fél méter vastag törzsét, és az rázuhant a partnál horgonyzó 10 méteres hajó kellős közepére. A hajón két személy tartózkodott, de szerencsére éppen lenn voltak a kajütben, így nem esett bajuk. Mivel a hajó fémből volt, folytatni tudta az útját a saját erejéből.

A hajóra zuhant nyárfa

https://hajozas.hu/magazin/kulfold/20-meteres-fat-dontott-egy-hod-egy-hajora-nemetorszagban/

A hajók összeütközése mindig olyan érthetetlennek tűnik. Hiszen olyan nagy a tenger. Persze, ha egy kikötőben direkt keresik egymást…

2018. november 8.

A Bergen városától északra található Sture kikötőjében a több mint százezer tonnás, 250 méter hosszú és 44 méter széles Sola TS máltai tartályhajó nekiütközött a Helge Ingstad norvég fregattnak. A fregatton keletkezett léken át több víz ömlött be a hajótestbe, mint amennyit ki tudtak szivattyúzni, ezért a hajó tatja mélyen a vízbe merült, 137 fős legénységét kimenekítették, közülük 8-an könnyebben megsérültek.

A süllyedőben lévő norvég fregatt

https://www.beol.hu/orszag-vilag/tartalyhajoval-utkozott-egy-norveg-hadihajo-1592042/

Az idei évadban a luxushajók esetei borzolták leggyakrabban a kedélyeket. Azt már most előre kell bocsátanunk, hogy az idei év egyértelműen a Viking hajók fekete éve volt. Még nincs vége az évnek, de már három balesetet sikerült összehozniuk (a legbrutálisabb a budapesti volt). A norvégokra is rendesen „rájárt a rúd”. Általában azért működött a szokásos „minden jó, ha jó a vége” elv, míg el nem jutottunk a Hableányig…

2019. március 23.

Irányíthatatlanul sodródik 1300 emberrel egy tengerjáró a norvég partoknál

Meghibásodott a Viking Cruises csoport tulajdonában lévő, 227 méter hosszú, Viking Sky nevű tengerjáró hajó hajtóműve Norvégia partjai közelében és irányíthatatlanul sodródott More og Romsdal megye partjainak közelében a szárazföld felé. Később a legénységnek az egyik motort sikerült beindítania, és a hajót a partoktól két kilométerre lehorgonyozták, a parti őrség pedig helikopterekkel kezdte meg az utasok egyenkénti kimentését. Az időjárási körülmények rendkívül zordak voltak, a hullámok 10 méter magasra csaptak, a tengeren óránkénti 70 kilométeres sebességű szél fújt, emiatt a mentőcsónakokat sem tudták leengedni a hajóról.

A norvég partok közelében bajba került tengerjáró luxushajó, a Viking Sky

A parti őrség helikopterekkel kezdte meg az utasok evakuálását

A korszerű, 2017-ben vízre bocsátott hajón 915 utas és 458 fős legénység tartózkodott, közülük 479 embert sikerült helikopterrel kimenteni (közülük 17-en megsérültek, hárman súlyosan), mielőtt felfüggesztették a mentést, hogy a hajót bevontassák a norvégiai Molde kikötőjébe.

https://hajozas.hu/magazin/kulfold/iranyithatatlanul-sodrodik-1300-emberrel-egy-tengerjaro-norveg-partoknal/

https://promotions.hu/orszagos/szines/2019/03/24/viking-sky-norvegia-tenger-hajo-drama-video/

https://nlc.hu/ezvan/20190324/megfeneklett-a-luxushajo-egyesevel-mentik-az-utasokat-videok/

Folytassuk talán egy évfordulóval. Egy olyan esemény évfordulójával, ami több szempontból is fordulópontnak számít.

2019. március 24.

Az Exxon Valdez-olajkatasztrófa 30 éves öröksége

1989. március 24-én az Exxon Valdez tankerhajó Alaszkától nyugatra zátonyra futott, és 41 millió liter nyersolaj ömlött a tengerbe – megmérgezve ezzel egy teljes ökoszisztémát. Bár nem ez volt a történelem legsúlyosabb tankhajóbalesete (ami a kiömlött olaj mennyiségét illeti), de az ökológiai pusztítása még a legrosszabb rémálmokat is felülmúlta. És semmi sem garantálja, hogy a katasztrófa nem fog megismétlődni mondjuk holnap.

A zátonyra futott Exxon Valdez tankerhajó 1989. március 26-én, mellette az Exxon Baton Rouge, amibe átszivattyúzták a sérült hajótestből a maradék olajat

A baleset után az Exxon olajtársaság megjavíttatta a hajót, majd az egyesekben esetleg rossz emlékeket keltő elnevezéstől megszabadulva átnevezték Exxon Mediterraneanre. Nem sokkal később újra átnevezték, ezúttal SeaRiver Mediterraneanre, majd egyszerűen Mediterraneanre rövidítették. Minthogy időközben a nyugati kikötőkből egymás után tiltották ki az Exxon Valdezhez hasonló, egyrétegű testtel rendelkező hajókat (mivel ezekből sokkal könnyebben kiszabadul az olaj), újfent átnevezték, ezúttal Dong Fang Oceanre. 2008-ban aztán olajszállító tankerből átlényegült vasércszállító hajóvá, és így fejezte be pályafutását, miután 2010. november 29-én, a Dél-kínai-tengeren összeütközött a (névleg) máltai Aali nevű hajóval. Mindkettő súlyosan megsérült, majd nem sokkal később a hajdani Exxon Valdezt eladták ócskavasnak.

Az Exxon Valdez 26 év szolgálat után ócskavasként végezte, de a 30 évvel ezelőtt bekövetkezett tragédia egyes részletei mindmáig nem tisztázódtak – bizonyos következményeit pedig talán sosem lehet helyrehozni.

1989. március 24-én éjjel 0 óra 4 perckor az Exxon Valdez éppen a kaliforniai Long Beach felé igyekezett, amikor az alaszkai Tatitlektől 2,4 kilométerre, a Vilmos herceg-szorosban lévő Bligh-zátonyra futott. Ekkor 201 ezer köbméter nyersolaj volt a tartályaiban, amelyeknek falát egyetlen réteg alkotta. A Bligh-zátonyt arról a William Bligh-ról nevezték el, akit Fletcher Christian és zendülőtársai megfosztottak a Bounty kapitányi tisztétől 1789-ben. A zátonyra futás következtében az Exxon Valdez hajóteste megsérült, és a következő napokban összesen 41 ezer köbméter olaj ömlött a tengerbe.

A katasztrófa ennél szerencsétlenebbül nem is alakulhatott volna. A Vilmos herceg-szoros távol esik minden nagyobb várostól, és csak a levegőből vagy vízen közelíthető meg, így a mentési erőfeszítések csak nehézkesen indulhattak be. Ellenben a térség ökológiai jelentősége hatalmas, hiszen rengeteg lazac, tengeri vidra, fóka és tengeri madár él a szoros partjai mentén. Az olajszennyezés összesen 2100 kilométernyi partszakaszt érintett, ebből 320 kilométert súlyosan. Az élővilágban véghezvitt pusztítás okán jogosan nevezhetjük az Exxon Valdez balesetét az egyik legsúlyosabb ember kiváltotta természeti katasztrófának.

A baleset után néhány órán belül megkezdődtek a mentési és kárelhárítási munkálatok, de ezek hatékonysága erősen megkérdőjelezhető volt, sőt egyes esetekben több bajt okoztak, mint amennyit elhárítottak. Helikopterről diszpergáló vegyszereket szórtak a tengerbe, amelyek feladata az olaj szétoszlatása lett volna. Sok esetben azonban nem találták el a célpontot, a vegyszer pedig sokak szerint számos mentőmunkásnál okozott mérgezéses tüneteket.

Az olajszennyezés mechanikus eltávolítása több helyen egy egész napot késett, így az szinte akadálytalanul érte el az alaszkai partokat. Végül mindössze a szennyeződés tizedét távolították el teljesen, a legtöbb helyen inkább csak mérsékelni tudták a károkat az olaj egy részének eltávolításával. Az Exxon olajtársaság gyakorlatilag mindenki szerint késve és csöppet sem készségesen vette ki részét a mentési erőfeszítésekből. A sok száz kilométeres partszakasz mentén dolgozó 11 ezer mentőmunkás között csak elvétve lehetett Exxon-alkalmazottakat találni, a cég egy csapásra közellenséggé lett.

Sok olyan döntés született a katasztrófa utáni időszakban, amely mai szemmel (és az azóta szerzett tudományos ismeretek fényében) egyértelműen hibás volt. Például azzal, hogy a szoros partjai mentén húzódó ezernyi, sziklákkal körülvett medencéből nagynyomású forró vízzel szorították ki az olajat, egyúttal kiirtották a teljes tengeri ökoszisztéma alapját képező planktont, illetve azokat a baktériumokat, amelyek maguk is le tudták volna bontani a szennyező olajat. Persze nem feltétlenül jogos felróni mindezeket a harminc évvel ezelőtt dolgozó kármentesítőknek, hiszen az olajszennyeződések ökológiai hatásairól meglévő ismereteink jelentős része éppen az Exxon Valdez tragédiája révén keletkezett.

A világsajtót ellepték a viszkózus olajban fuldokló állatok szívszorító képei. A számszerűsíthető következmények pedig igazán elszomorítók: 100-250 ezer tengeri madár, 2800 tengeri vidra, 302 borjúfóka, 22 gyilkos bálna, és ki tudja, hány hal pusztult el. Az amerikaiaknak mégis a 247 elpusztult fehérfejű rétisas bírt szimbolikus jelentőséggel.

A balesetet a vizsgálatok szerint közvetlenül a kapitány, Joseph Hazelwood hanyagsága, illetve a legénység kimerültsége okozta. Hazelwood sok tekintetben megfelelt a matrózokról kialakult sztereotípiáknak. Ahogy az egyik perben a felperesek ügyvédje megfogalmazta, az Exxon felelőssége abban áll, hogy egy iszákost tett meg a Vilmos herceg-szoroson áthaladó tanker kapitányának. A kapitány aznap éjszaka jócskán felöntött a garatra, de nem tűnt részegnek. A baleset pillanatában nem ő vezette a hajót, hanem a harmadtiszt, Gregory Cousins, aki akkor már 18 órája szolgálatban volt. Ő jégtáblákat próbált kikerülni, amikor a zátonyra irányította a tankhajót. Minthogy Hazelwood nem is tartózkodott a hídon, végül felmentették a bűncselekmények vádja alól.

A vizsgálatok számos rendszerszintű hibát fedeztek fel, amelyek mindegyike hozzájárulhatott a katasztrófához. Az Exxon nem ellenőrizte megfelelően a legénység felkészültségét és munkaképességét. 1989-ben a tanker legénysége az 1977-ben megszokott felét is alig érte el a költségcsökkentés miatt, a matrózok így természetes módon túlhajtottak és kimerültek voltak. A legfontosabb ok mégis az volt, hogy a zátonyokra figyelmeztető úgynevezett Raycas radar már több mint egy évvel a baleset előtt elromlott az Exxon Valdezen, és a cég döntéshozói sajnálták a pénzt arra, hogy megjavíttassák.

Joseph Hazelwood kapitány további sorsa jól mutatja, hogy az utókor mennyire nem tud mit kezdeni a katasztrófa okaival és felelőseivel. A kapitányt elítélték kisebb súlyú vétségekért, és 1000 óra közmunkát kellett teljesítenie, illetve 50 ezer dollár büntetést megfizetnie. Az eredeti elképzelések szerint az olajmentesítő erőfeszítésekből kellett volna kivennie a részét, de a sorozatos fellebbezésekkel olyannyira elhúzódott a per, hogy végül ennek már nem volt értelme. Így a közmunkát az anchorage-i parkszépítő program munkatársaként rótta le öt év alatt, ami nagyjából szemétszedést jelentett.

https://index.hu/techtud/2019/03/23/exxon_valdez-olajkatasztrofa_30_eve_hajobaleset_termeszeti_katasztrofa/

Ahogy közeledünk a Hableány katasztrófájához, úgy szaporodnak a baljós előjelek. Persze ki gondolta volna akkor még…

2019. április 1.

A Viking Idun

A Viking szállodahajó április elsején ütközött neki egy olajszállító tankernek, miközben Antwerpenből Gentbe hajózott. A fedélzeten akkor 171 utas volt. Egyes sajtóhírek szerint kapitánya azonos azzal, aki a budapesti balesetnél is szolgálatban volt.

https://hajozas.hu/magazin/itthon/a-viking-kapitanya-aprilisban-hollandiaban-is-hajobalesetet-okozott/

Ha a hanyagság szerencsétlen körülményekkel találkozik, az a világ más pontjain is balesethez vezet.

2019. április 7.

Felborult egy hajó a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő Kivu-tavon, három halottat találtak, mintegy 150-en eltűntek, 40 embert kimentettek. A balesetet a rossz időjárási viszonyok és a hajó túlzsúfoltsága okozta. Ráadásul a komp már nagyon régi volt, az utasok pedig nem viseltek mentőmellényt.

https://index.hu/kulfold/2019/04/17/200_emberrel_a_fedelzeten_felborult_egy_hajo_a_kivu-tavon/

A Hableány egy Projekt 544 típusú motoros személyhajó volt. Nevét a sellőkről kapta. A hajó 2019. május 29-én az esti órákban a nála jóval nagyobb Viking Sigyn szállodahajóval ütközött a Dunán a budapesti Margit híd mellett, majd 33 fő dél-koreai turistával és két fő magyar személyzettel a fedélzetén elsüllyedt.

Az idei évadban az is kiderült, hogy a hajóktól már a városokban sem vagyunk biztonságban. Legalábbis a tengerparti városokban. És hát megint ezek az óriási luxushajók!

2019. június 2.

Ezúttal Velencében hibásodott meg egy vontatóhajók segítségével kikötésre készülődő óceánjáró menet közben a Giudecca-csatornánál. Valószínűleg elszakadt a vontatáshoz használt egyik kötél, az erős áramlatok pedig a dokk felé sodorták a tengerjárót. Az Opera tengerjáró kapitánya vészjelzést adott le, a hajót azonban képtelen volt lefékezni, így heves dudálással jelezte a világnak, hajója irányíthatatlan. A közel 300 méter hosszú, hatvan ezer tonnás hajót két vontatóhajó is hiába próbálta meg lefékezni, megállíthatatlanul száguldott a velencei kikötő irányába, ahol nekiütközött egy álló turistahajónak, aminek 130-an tartózkodtak a fedélzetén, közülük legalább öten megsérültek.

Az Opera tengerjáró

A velenceieket (és nemcsak őket) sokkolta az eset. Amikor egy akkora hajó, mint egy hegy, nem tud megállni, akkor a szívverésed áll meg. Az egészben az a döbbenetes, hogy érződik rajta a „lefagyás”. Az, hogy az egész hihetetlen, hogy „ez nem történhet meg”, és hogy menekülni kellene, de nincs hová. Egy ekkora monstrum elől, hová?

Nem csak fenyegető – valóban rombol

Egy ilyen hajó valóságos hegy. Ahogy az első ilyen befutott Velencébe, azonnal kitört a heves ellenállás, hogy ezt nem szabad, ne jöjjön ide ilyen soha többé. De azóta is áradnak a gigászi cirkálók. Volt népszavazás, volt önkormányzati döntés, olasz törvények, csak megvalósítható terv és pénz nincs. Hogy miért nem tiltják ki a hajókat azonnal? Hát, mert iszonyú gazdag turistákat hoznak a városba…

A laguna másik oldala csak a hajóról látható…

Igaz, közben pusztítják is azt. A házak ezer évvel ezelőtt nem olyan cölöpökre épültek, hogy az ilyen óriások által keltett hullámzásnak is ellen tudjanak állni. De, hagyjuk a hullámokat. Az igazi veszteség, hogy eltűnt a velencei hangulat, az a varázslat, amiért az ember Velencébe látogat. Milyen romantika az, amikor egy se vége se hossza 15-20 emeletes hajó szabályosan betakarja a várost? Egy óceánjáró horgonya alatt akarsz sétálni a szerelmeddel?

Az arányok: akkora, mint egy városrész

Mit mondjak? Addig menj Velencébe, amíg áll, amíg láthatod, vagy azt, hogy már rég nem érdemes odamenned, mert ami ott van, az csak az egykori csoda maradéka?

https://www.ridikul.hu/cikk/2019/06/03/hajobaleset-velenceben-is/#

https://twn.hu/2019/06/02/ujabb-durva-hajobaleset-hatborzongato-felvetelek-keszultek

A Viking hajók helyzete továbbra is egyre fokozódik.

2019. június 7.

A Viking Cruises társaság egyik hajója okozott balesetet, ezúttal a Majna-Duna-csatornán, ahol a jármű nekiment a lezárt zsilipkapunak, amelyet ezzel megrongált. A zsilipnél a hajózási csatorna 12 méter széles, az áthaladó hajó pedig 11,6 méteres volt, magyarán mindkét oldalán csak 20-20 centiméter szabad hely maradt. Ez önmagában még nem balesetveszélyes, ugyanis ilyen méretű hajók rendszeresen átkelnek ezen a csatornán.

https://www.magyarhirlap.hu/kronika/20190607-ujabb-viking-hajo-utkozott

Úgy látszik, rájár a rúd a dél-koreai turistákra. És hát megint a szállodahajók és megint a norvégok…

2019. június 10.

Újabb hajóbaleset: eltűnt egy dél-koreai utas

A Norwegian Epic

Vélhetően kiesett a lakosztálya erkélyéről egy dél-koreai utas a Norwegian Epic nevű tengerjáró szállodahajón. A 63 éves nőnek a Cannes-ból Mallorcára tartó úton veszett nyoma, utoljára rózsaszínű pizsamában látták az erkélyen a családtagjai, akik hozzátették, sajnos nem tud úszni. A kapitány azonnal keresőakciót indított, de nem bukkantak a nő nyomára, és sötétedés után felfüggesztették a kutatást, továbbindult a hajó Mallorcára. A szigetről is érkeztek mentőcsapatok, de egyelőre nem találták meg a turistát.

https://infostart.hu/kulfold/2019/06/10/ujabb-hajobaleset-eltunt-egy-del-koreai-utas

Ahogy közeledik a Duna Ünnepe, egyre sűrűsödnek a hajóbalesetek. Csak remélni merjük, hogy nem a mi ünnepünk miatt. A következő eset azért érdekes, mert mintha a Hableány katasztrófát ismételné, bár lényegesen kevesebb áldozattal.

2019. június 10.

Konténerszállító hajó ütközött egy 43 utast szállító vitorlásnak az Elbán

Egy konténerszállító hajó ütközött neki egy vitorlásnak az Elbán, a Hamburghoz közeli Stadénál. A Lotsenschoner Elbe No 5 nevű vitorlás 43 emberrel a fedélzetén egy fordulót hajtott végre az Elbán, és eközben a hajózási útvonalra került. A folyón érkező konténerszállító hajó nem tudott időben lassítani és nekiütközött. A vitorlás megsérült, megtelt vízzel és elsüllyedt. Az utasok szerencséjére a közelben volt a vízi mentők két hajója és a hamburgi vízi rendőrség motorcsónakja, amelyek gyorsan ki tudták menteni az utasokat, így mindenki túlélte a balesetet.

A Lotsenschoner Elbe No 5 nevű vitorlás

A Lotsenschoner Elbe No 5 Hamburg utolsó fából készült, tengeri vitorlása. Az 1883-ban épített hajó 13-szor kelt át az Atlanti óceánon, a harmincas évek végétől San Francisco kikötőjében állt. Hamburg városa 2002-ben vásárolta vissza, majd jelentős összegért újíttatta fel.

https://index.hu/kulfold/2019/06/10/nemetorszag_elba_vitorlas_baleset_mentes_utkozes/

A hanyagság és a szerencsétlen körülmények találkozásának újabb intő példája.

2019. július 6.

Ketten meghaltak, négyen eltűntek, miután felborult egy sétahajó a Fekete-tengeren

Felborult egy, a kelleténél több utast szállító sétahajó a Fekete-tengeren, két ember meghalt, és négy eltűnt. A baleset a Krasznodari területen lévő Dzsugba település közelében történt, mintegy száz méterre a parttól. A hajó fedélzetén 43-an voltak, és 37 embert sikerült kimenteni a vízből.

https://index.hu/kulfold/2019/07/06/ketten_meghaltak_negyen_eltuntek_miutan_felborult_egy_setahajo_a_fekete-tengeren/

Egy másik régi történet, ami csak nem akar elavulni…

2019. július 10.

A határérték százezerszeresével sugároz az elsüllyedt atom-tengeralattjáró

A K-278-as jelzésű, harmadik generációs atom-tengeralattjárókhoz tartozó Komszomlecet 1983-ban állította hadrendbe az egykori Szovjetunió haditengerészete. 1989 április 7-én tűz ütött ki fedélzetén, aminek következtében elsüllyedt. A fedélzeten lévő 69 fős legénységből 42-en életüket vesztették. Már az 1990-es évektől mértek megemelkedett sugárzási szinteket a baleset helyszínének térségében.

Július 6-án közös orosz-norvég expedíció indult azzal a céllal, hogy felmérjék a tengeralattjáró állapotát. A vizsgálatok elvégzéséhez a távirányítású Aegir 6000 nevű mélytengeri merülő jármű készített a tengeralattjáróról felvételeket. A képeken látható, hogy a tengeralattjáró törzsét erősen megviselte a baleset óta eltelt 30 év. A roncs jelenleg 1665 méteres mélységben fekszik a tengerfenéken.

Az expedíció a megengedett határértéknél százezerszer magasabb sugárzási szintet mért, de szerintük ez nem jelent veszélyt az emberre, sőt még az ezekből az északi térségekből származó halakat is nyugodtan meg lehet enni (legalábbis szerintük).

https://www.portfolio.hu/gazdasag/energia/a-hatarertek-szazezerszeresevel-sugaroz-az-elsullyedt-atomtengeralattjaro.330591.html

* * *

A megemlékezésünket itt most befejezzük, bárcsak a katasztrófák sorozata is befejeződne!