Duna Ünnepe

az 1456.évi nándorfehérvári győzelem évfordulóján,

július 22-én

KÖZÖSSÉGI ÜNNEPÜNK

„Nemzetünk, e nagy folyó,
mely mindig százfelé szakadt,
egyesítve innepénél
a különvált ágakat.” (Petőfi)

Nándorfehérvár 1456. különleges emlék: Egyformán kedves a Duna menti és a környező országokban is. Az egyetemes történelemben emlékezetes és a déli harangszóval összefüggésben más földrészek nem magyar emberei számára is közvetlenül vagy közvetve immár hatodik évszázada ismerhető. Európán kívül is, kegyhelyeken tisztelik egyik hősét, Kapisztrán Szent Jánost. Emlékére III. Calixtus pápa 1457. augusztus 6-án az Úr Színeváltozása Ünnepét rendelte.

A győzelem hírére elmúlt a félelem, az emberek örvendeztek, „örömtüzeket gyújtottak, hálaadást, körmeneteket, hálaadó miséket tartottak szerte Európában”, sok országban.

A nemzeti ünnepek általában egy állam vagy nemzet kiemelkedő történelmi eseményeihez kötődnek.

Ennek a történelmi eseménynek öröksége és az évforduló ünnepének különlegessége az is, hogy származástól, nemzetiségtől, vallási felekezettől, politikai szembenállástól és más elkülönítő nézetektől függetlenül széles közösséget alkot.

Az évforduló történelmi hagyománya egyszerre példája közszolgálatnak, hazafiságnak, önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, európaiságnak, kereszténységnek s nem utolsóként a hit erejének.

Az ünnep elnevezése (a Dunáról) több szempontból is jelképes. A Duna, mint Európát átszelő, összekötő folyó (különösen a Rajna, Majna összekötésével) fonálként, összekapcsolja a közvetlen szomszédságában és a szélesebb térségben élőket is.

Szállít, öntöz, táplál, gyönyörködtet, forrása életnek, természetnek, művészetnek. Országokat, népeket, kultúrákat összekötő jelkép, a közös európai szellemiség összekapcsolódását és kölcsönhatását is jelenti.

Közösségi ünnepünk ezen az évfordulón az emberiség története, egyes nagyobb térségek, régiók, földrészek, természeti kincsek, vallási és kultúrközösségek szempontjából fontos emlékek bemutatását is szolgálja.

Az ünnepeink és évfordulóink többsége, vallásiak is, valamely szempontból a széles értelemben vett közösségünk kisebb-nagyobb részeinek, csoportjainak adnak élményt, nyújtanak örömet. A legszélesebb közösségünk számára nincs olyan ünnepünk mely a teljes közösség élményét, az összetartozás tudatát erősítheti.

Gyakran magyar jellegzetességként említik, hogy nem tudunk összefogni.

Közkinccsé tesszük-e, felmutatjuk-e az embereknek azt az örökséget, emlékeket és hagyományokat, amiből tanulhatnak, és jó példát meríthetnek az összefogásra?

Népünk és közösségünk lélekszámának, a kultúránk hatóerejének csökkenésével egyre nagyobb szükségünk van olyan élményekre is, melyek a szétszóródott és széttagolódott közösség egészének mutatnak örömöt, jó példát és kapaszkodót.

Ünnepünk őrizze az összetartozás tudatot itt élőkben és az elszármazottak későbbi generációiban is, aki valamely szempontból szélesebb kulturális közösségünkhöz tartozónak vagy kötődőnek érzi magát, mindenki, bármely kirekesztődés nélkül vállalhassa, ezen a becses évfordulón érezhesse, ezt a teljesebb közösséget.

A Duna Ünnepe megrendezésével 17. éve igyekszünk szolgálni ennek a szellemiségnek megismertetést szerte az országban és határon túl.

Az ünnepséget, színes kulturális rendezvénysorozat, ökumenikus egyházi szolgálat gazdagítja.

Esetenként hajófelvonulás, a vízen lévő hajósok kürtjelzése, lobogódísze, kirakodóvásár, kiállítások, színpadi bemutatók, gyermek programok, tematikus sétahajózás, hangverseny, különféle versenyek, gasztronómiai bemutatók, filmvetítés teszik teljesebbé az ünnepséget.

Július 22-én az ország számos helyén, határon innen és túl évről-évre gyarapszik az együttünneplők közössége. Nem kérdés, hogyan lehet Duna Ünnepe a Tisza, a Szeret partján vagy Beregszászon, Sydneyben.

Pest-Buda-Óbuda ünnepi megemlékezésre, hivatalosak kisebbségi önkormányzatok, több határontúli szervezet, magyarországi történelmi egyházak képviselői, a Duna-menti országok, a csatában részt vett szövetséges államok, valamint - a József Attila-i gondolat jegyében - az utódállamok és az egykori ellenfél, ma baráti Törökország nagykövetei és küldöttségei. Zászlóikkal, koszorúikkal tisztelgünk az elesettek, a vizek munkásai és áldozatai előtt.

A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom ad helyszínt a komolyzenei hangversenynek is, melynek műsorrendjében az 1456 oratórium részletei és Liszt Ferenc művei is rendszeresen szerepelnek.

Ünnepeljünk együtt!

Rendezvényünk tájékoztatója a www.duna.atw.hu, és a www.omt.atw.hu honlapokon is olvasható.

Mi is az ÓMT? Mivel foglalkozik? Mit szeretne elérni?

Röviden

Az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság (röviden ÓMT) 33 éve működő közhasznú társadalmi szervezet, főleg a középkor emlékeinek ápolásával, tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozik. Tevékenységének célja, hogy a múlt tapasztalatival az emlékek megóvásával és korszerűsítésével gazdagodhasson a jelen. Szemlélete nemcsak nemzeti, hanem szélesebb közösségi, kontinentális és főleg európai irányultságú. A társaság vezetői szakemberek, történész akadémikus, közgazdász stb. Elnöke kezdettől elhunytáig, Benda Kálmán történész professzor volt, akinek a munkásságát igyekeznek folytatni. A Társaság pártoktól független: Tevékenységében számos rendezvény (pl. Nyereg alatt puhítjuk avagy Vendéglátási és étkezési szokások a honfoglaló magyaroknál és rokon kultúrájú lovas népeknél című, kiállítással és étel rekonstrukciókat bemutató lakomával összekötött konferencia), 100 kamion rakományát kitevő könyv megmentése és szétosztása, több mint 300 iskola és könyvtár – köztük számos határon túli település számára, a határontúli intézmények fejlesztése, saját erőből könyvtárak alapítása (pl. Moldvai Csángó Magyarok Kulturális Intézete és Közgyűjteménye létrehozása) könyvkiadás, (pl. Történelmi Kronológiák sorozat, Georg Kraus: Erdélyi Krónika 1608-1665 első magyar nyelvű történelmi forrás kiadása) filmek (pl. Alma Ata nem esik messze a FÁK-tól, „Én Istenem hova leszünk” A moldvai csángó magyarokról) oktatás (pl. Magyar Vendéglátástörténet, a Historikus Turizmus tananyagának kidolgozása, és a Magyar Rovásírás egységes ábécéje és tananyaga, számítástechnikai alkalmazásai, fontkészletének elkészítése, a Magyar Rovásírás Emléktára CD. összeállítása) települési kapcsolatok (pl. legutóbb az  elnevezésükben besnyő és besenyő települések) létrehozása, A köles reneszánsza rendezvényei és DVD valósult meg.)

Kelt Budapesten, 2019. május 2-án.                                                        ÓMT Titkárság