Ha Nándorfehérvár ostromáról hallunk, azonnal az 1456-os eseményekre gondolunk, pedig Nándorfehérvár története nemcsak ebből az egy évből állt. Jelen összeállításunkban az 1440-es esztendő kevéssé közismert eseményeivel ismerkedhetünk meg.
Az első tanulmány egy doktori értekezés, melynek szerzője maga is megdöbbent, hogy mennyire elfedi a későbbi elhíresült ostrom a korábbi sikeres védelmet, így az egyoldalúan került át a köztudatba. Ezen az egyoldalúságon szeretnénk most egy kicsit javítani a doktori értekezés ismételt közreadásával:
Rákattintva a képre új ablakban elolvasható a
Szabó Pál könyvének bemutatóját filmen is megnézhetjük 1:21:33 időtartamban. Megtudjuk belőle, hogy mi keltette fel a szerző kíváncsiságát (személyesen a szultán által vezetett had, a görög és a latin források egymásnak ellentmondó híradásai, az ostrom hosszával kapcsolatos bizonytalanságok, stb.). Nagyon szépen összegyűjti a város elnevezéseit: Görögfehérvár, Bolgárfehérvár, Lándorfejérvár, Nándorfehérvár. Érdekes, hogy a Duna melyik oldalán vannak a várak. A római, a bolgár és a bizánci birodalmakat északról kellett védeni, ezért ezek a várak a Duna déli oldalára kerültek, hogy az ellenségnek az ostromhoz át kelljen kelni a folyón. Most viszont délről jött az ellenség, így nem kellett átkelnie...
Sok olyan érdekesség derül ki, amire korábban nem is gondoltunk (pl. a tűzfegyverek használata: annyira új technika volt, hogy a korabeli nyelvben nem voltak rá szavak, amelyekkel pontosan megnevezhették volna őket). A hosszúra nyúlt ostromnak végül az alagútharc vetett véget.
Ráadásul kiderült, hogy Nándorfehérvárnak volt egy korábbi, egy "nulladik" török ostroma is. De nézzük inkább új ablakban a filmet (kattints a képre):
Szabó Pál: 1440 - Nándorfehérvár első oszmán-török ostroma
Második, későbbi keltezésű tanulmányunk szerzője még mindig hadtörténetünk "páratlanul rosszul ismert fejezete" jelzővel illeti az eseményeket és munkáját mindeddig megválaszolatlan kérdések hosszú sorával kezdi. Fő témája az ostrom időtartama. Ez a látszólag érdektelen téma valójában rendkívüli jeleztőséggel bír, hiszen ez az ostrom az oszmán-magyar háborúk minden bizonnyal leghosszabb megszakítatlan katonai eseménye volt a maga nemében hat, esetleg hét hónapos időtartamával. Hogyan volt ez lehetséges? Megismerhetjük az alábbi tanulmányból:
Rákattintva a képre új ablakban elolvasható a
Ha valakinek nem lenne elég türelme Szabó Pál 342 oldalas értekezésének végig olvasásához, a Wikipédián talál egy rövid összefoglalót róla:
Rákattintva a képre új ablakban elolvasható a
Ha pedig a magyar hadtörténelembe ágyazva szeretnénk megismerni a témát és látni, hogy mit tudtunk róla korábban (Szabó Pál doktori értekezése előtt), akkor doberdói Breit (Bánlaky) József: A magyar nemzet hadtörténelme (Bp. 1929. Grill Kiadó) című művének idevágó fejezete a jó választás (a képre kattintva új ablakban elolvasható):
Rákattintva a képre új ablakban elolvasható a
Ha pedig még rövidebben szeretnénk, ráadásul még egy kicsit illusztrálva is, akkor az alábbi kis animációs film megtekintése ajánlott (bár kritikusan kell nézni, mert például Hunyadi jelenléte vitatott, az alagútrobbantásban meghaltak száma úgyszintén):
Egy másik Nándorfehérvári diadal amit kihagytak a törikönyvből