Álmodozzunk és mozogjunk!

Dr. Gyimesi Endre polgármester a civil szervezetek fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte összefogással rengeteget lehet tenni az egészség védelme érdekében. Mint mondta, Zalaegerszegen 14 ezer nyugdíjas él, ezért szociális téren is sok a tennivaló, idősek otthonára, gondozóházakra van szükség. A testi-lelki egyensúly és a hit a város számára is alapvető érdek: úgy kell belépnünk az unióba, hogy egészségügyi és szociális kérdésekben ne a leszakadókhoz tartozzunk.
Dr. Kvarda Attila megyei tiszti főorvos a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések egyre gyarapodó számára hívta fel a figyelmet. Tájékoztatta a közönséget az „egészség” új definíciójáról is, mely nem más, mint a biológiai, fizikai, társadalmi stresszel való megküzdés képessége.
Ifj. dr. Marx Gyula háziorvos, belgyógyász „Boldogság, harmónia, lelki egyensúly” címmel tartott előadást. Kiemelte a belső harmónia és lelki nyugalom fontosságát az egészség megőrzése érdekében. Háziorvosként sokszor találkozik olyan betegekkel, akiknél valamilyen mentális probléma a szervi elváltozás kiváltó oka, vagyis az ilyen betegek pszichoszomatikus zavarokkal küzdenek. 100 átlagos emberből 15 komoly pszichiátriai zavarokkal küzd, ezeknek csupán csak 35–40 százaléka kerül szakorvoshoz, pszichiáterhez. Ezért van az, hogy egy átlagos családorvos háromszor annyi pszichiátriai beteggel találkozik praxisa során, mint egy pszichiáter. Marx Gyula szerint a belső harmónia megteremtéséhez tudatosságra van szükség, arra kell odafigyelni, hogy önmagunkat mindig pozitív érzéssel töltsük el, megteremtve ezzel egy állandó komfortérzést. Ahhoz azonban, hogy valamit elérjünk a mindennapokban, látnunk kell a célt is. Fontos, hogy ennek érdekében merjünk komoly erőfeszítéseket tenni, s ne kíméljük magunkat. Céljaink meghatározása és kiválasztása érdekében pedig nyugodtan álmodozzunk, legalább heti egyszer fél órát. A vágyálmok aztán némi racionalizálással már leszűkíthetők reális célokká.

Dr. Marx Gyuláné dr. Bodó Erzsébet diétás tanácsadó a tudatos táplálkozás hatékonyságáról osztotta meg tapasztalatait a konferencia résztvevőivel. Hangsúlyozta, hogy a tudatos étkezéshez mindenekelőtt tisztában kell lennünk szervezetünk működésével. Szervezetünk akkor van egyensúlyban, ha a bevitel (elfogyasztott táplálék) ugyanakkora, mint amennyit felhasználunk. Ilyenkor a testsúly nem változik. Ha azonban a bevitel nagyobb, hízás, ha kisebb, fogyás következik be. A folyamat leginkább egy mérleghez hasonlít, amit egyensúlyban kell tartani.
A szervezetnek egyaránt szüksége van fehérjére, cukorra (szénhidrátra), zsírokra, rostokra és vitaminokra, ám nem mindegy, hogy milyen arányban. Ha például túl sok fehérjét viszünk be a szervezetbe, azt a gyomor nem tudja rendesen megemészteni, így „lebontatlan” anyagok kerülnek be az emésztés további folyamatába. A bélben ilyenkor rothasztó baktériumok jelennek meg, amitől emésztési zavarok (puffadás, hasmenés, székrekedés, szélgörcs) keletkeznek. Ha viszont kevés fehérjét fogyasztunk, akkor a szervezet onnan veszi el a számára szükséges mennyiséget, ahol kevesebb a szükséglet, például az egészséges bőrt alkotó elemektől. Ezért gyakori vegetáriánus embereknél a száraz, „petyhüdt” bőr. Fontos, hogy két étkezés között mindig hagyjunk elég időt az emésztésre, és lehetőleg rendszeresen mozogjunk, mert az meggyorsítja az anyagcserét. Az egészséges táplálkozás alapja a tudatosság. Igyekezzünk változatos ételeket fogyasztani, hogy a különböző alkotóelemek megfelelő arányban kerüljenek be a szervezetünkbe, s ne feledkezzünk meg a szükséges napi folyadékmennyiségről sem.
A konferencia ezután rövid tornával folytatódott, Mikla Bernadett gyógytornász, a soron következő előadó ugyanis úgy látta, hogy a résztvevők ennyi ülés után rászolgálnak egy kis mozgásra. A csoportos fej- és karkörzés, és helyben járás után Mikla Bernadett a mindennapos mozgás fontosságáról tartott előadást. Szomorúnak találta, hogy az emberek nagy része inkább bosszankodik, ha késik a busz, vagy ha túlzsúfolt egy-egy járat, ahelyett, hogy inkább sétálnának néhány megállót. A testmozgás olyan biológiai, fizikai és szellemi folyamatokat indít meg a szervezetben, ami segíti az egészség megőrzését. A gyaloglás például nélkülözhetetlen a láb ereinek karbantartása érdekében, s ezzel hosszú távon megelőzhető a trombózis kialakulása. Hogy mit sportolunk, tulajdonképpen mindegy, a futás, az úszás, a gyaloglás, a kerékpározás, a foci, a kosárlabda, a gimnasztika egyaránt hatásos. Persze, akinek komoly szervi bajai vannak, jobb ha kikéri orvosa tanácsát, mielőtt sportolni kezd.
A testmozgás az önismeret fontos eszköze is, kitartásra, akaratra nevel, s oldja a napi feszültségeket. Miért nem mozgunk mégis eleget? Mert nincs ilyesmire időnk – mondja az emberek többsége. A gyógytornásznő viszont úgy véli, ha most nincs időnk mozogni, akkor később kénytelenek leszünk a betegségeinkre időt szakítani. A legjobb tehát amit tehetünk, hogy még ma nekiállunk, és nem pedig „majd holnap”.

* * *
A lelki és testi harmóniához hozzátartozik a harmonikus környezet is – mondta dr. Ribiczey Pál alpolgármester. A konferencia keretében ugyanis kiállítás nyílt régi zalaegerszegi képeslapokból, Kovács András gyűjtő jóvoltából. A képeslapok zöme 100 esztendős, s mivel a századfordulón a fényképezés még nem volt olyan elterjedt, mint napjainkban sok régi egerszegi épületről csak a képeslapok alapján tudunk képet kapni. A kiállított anyag tartalmazza a város régi iskoláit, templomait, a „panorámát” és a parkokat, valamint a város legszebb és legrégibb épületeit. Láthatjuk a Rákóczi utcán álló Schütz áruházat (ez a mai fürdőszoba-szaküzlet), csakúgy, mint a vármegyeházát és a pénzügypalotát. Érdekes a régi Baross (ma Dózsa) ligetről készült felvétel, hiszen a parkban akkor még csodás sétányok, padok fogadták a pihenni vágyókat, hatalmas fákkal, tujákkal, bokrokkal. Ahogy Kovács András fogalmazott, van, ami előnyére, van, ami hátrányára változott, sajnos az utóbbi a gyakoribb. Szerencsére a fő épületek jórészt változatlanul maradtak. Ribiczey Pál pedig arra emlékeztetett, hogy a zsinagóga épülete az elmúlt rendszerben sokáig kultúrraktár volt, s állaga annyira leromlott, hogy a város akkori vezetői a műemlék lebontását is fontolgatták. A régi időket felidéző kiállítások egyben tiltakozást is kifejeznek, az esztelen rongálással szemben.
A gyűjtemény talán egyik legérdekesebb darabja a „jövőre” vonatkozik, vagyis arra, hogy az 1900-as években a képeslap alkotója hogyan képzeli el a 20. század végének Zalaegerszegét. A vízió szerint a város Széchenyi terén, és a Kossuth utcán is villamos halad, hatalmas léghajók köröznek a magasban, s gépkocsik hada borítja el a belvárost. Nos, ez utóbbi jóslat tényleg bevált...

vissza az elejére