![]() |
||||
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
||||
A magyar televíziózás kísérleti korszaka /1953-1957/
A televíziós adások megindulása
hazánkban évtizedeket késett, hiszen Nagy-Britanniában,
Franciaországban, Németországban, Szovjetunióban már az 1930-as
években létezett televíziós műsorközvetítés. Magyarországon1952-ben
párthatározat mondta ki, hogy az első tv adást kilenc hónapon belül
el kell indítani.1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárult a
Magyar Televízió Vállalat megalakulásához. A Minisztertanács az
Orion Rádió és Villamossági Vállalatot bízta meg, hogy
haladéktalanul kezdje meg televízió vevőkészülékek gyártásának
technikai előkészületeit. A televíziós adás elindításának feladata pedig a Posta Kísérleti Intézetére
hárúlt.1953. december 16-án elkezdődtek a saját gyártású
adóberendezés első próbaadásai a Gyáli úti posta kísérleti
állomásról. Innen állóképeket sugároztak, melyeket 4 kilométerre
lévő Orion gyárban, egy Leningrád típusú televízióval vettek.
Széchenyi hegy Agancs utca 30-32. Társasházzá átalakított Hargita
panzió, benne a TV kísérleti állomása. A Posta Váci utcai irodaházában ekkor már mozgóképet lehetett látni az Erdei sportverseny c. rajzfilmet és jeleneteket a Mágnás Miska c. filmvígjátékból. A Rádió székházában két fővel megalakult a televíziós főosztály. Szeptemberben a Mezőgazdasági Vásáron, és a Corvin (akkori nevén Budapest) Nagyáruházban már a közönségnek is bemutatkozott a televízió: az első hazai felvételt László Endre, és Szécsi Ferenc rendezők készítették. Az Orion 1954. októberére készült el a hazai vevőkészülékek laboratóriumi példányával, amelynek képmérete 14×18 centiméter volt.
Orion vevőkészülék egyik kísérleti példánya. Forrás: Rádiótechnika újság Orion AT501 az első sorozatban gyártott televízió. 1955. februárjára megépült a Széchenyi-hegyen az első, 60 m-es antennatorony. Áprilisban a Szabadság téri Tőzsdepalota egyik szárnyába fokozatosan betelepült a Televízió, s a stúdiók kialakítása is megkezdődött. Augusztusban az Orion gyárban megszületett az AT 501 típusú készülék prototípusa, melynek sorozatgyártást 1956. februárjában kezdték meg. Május 1-jén már 1 kW teljesítménnyel működött a 40 km-es körzetben vehető kísérleti adó, amelynek antennatornya 70 m magas volt.
Széchenyi hegy Agancs utca 30-32. Társasházzá átalakított Hargita
panzió, benne a TV kísérleti állomása.
Széchenyi hegy Agancs utca 30-32. Társasházzá átalakított Hargita
panzió, benne a TV kísérleti adásának vezérlőterme.
Széchenyi hegy Agancs utca 30-32. Társasházzá átalakított Hargita
panzió, benne a TV kísérleti adásának vezérlőterme.
Széchenyi hegy Agancs utca 30-32. Társasházzá átalakított Hargita
panzió, benne a TV kísérleti adásának vezérlőterme. A Posta Kísérleti Intézetben három felvevőkamerát készítettek a Javítóüzem, és a Televízió Vállalat közreműködésével. Ugyanitt készült a mikrohullámú állomás adó-vevő antennája, a különleges kiképzésű parabolatükör, és a keverőasztal is. 1956. júliusában a Lenin körúti RAVILL-boltban kilenc nap alatt 150 tévékészüléket adtak el 5500 Ft/db áron, ami egy diplomás 5 havi bére. A Rádióújság augusztustól közölte a heti két kísérleti adást. 1957. február 23-án a szabadság-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal.
A
Magyar Televízió közvetítőkocsija. Megérkezett az első PYE közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt. A Magyar Televízió hivatalosan megkezdi adását az 1957 május 1-jei felvonulás közvetítésével.
A történet forrása: Magyarország a XX. században
- III. kötet, A Magyar Televízió története, Szrző: Kaposy Miklós,
Elérhetőség: mek.oszk.hu
Budapest XIV. kerület Hősök tere.
1957 május 1-i nagygyűlés közvetítése. Hivatalosan ekkor kezdi meg
adását a Magyar Televízió.
A Magyar Televízió első monoszkópja |
||||
![]() |
||||
![]() |