Versenyszabályzat

Elfogadva és életbe léptetve 2003. március 23-án

• A szabályzat hatálya
• A ROE-versenyek feltételei
• Nevezési és lebonyolítási szabályok
• Versenybizottság, lebonyolítási szabályok
• Kategóriák
• A rejtvények értékelése
• A versenyek pontozása
• Éves pontverseny
• Minősítés
• Függelék: Fogalmak meghatározása

A versenyszabályzat elfogadása, illetve a későbbi módosítások elfogadása után azonnal hatályba lép, és az összes ROE által szervezett keresztrejtvényfejtő-versenyen érvényes.

– a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete által meghirdetett éves pontversenybe beszámító, magyar nyelvű keresztrejtvények megoldásán alapuló keresztrejtvényfejtő versenyek (a továbbiakban Versenyek) rendje;
– a Versenyek megszervezéséhez szükséges minimális feltételek;
– a Versenyekre jelentkező játékosok köre;
– a Versenyek lebonyolítására, kiértékelésére vonatkozó szabályok;
– az éves pontverseny számítási rendje;
– a Versenyeken induló játékosok teljesítmény-értékelésének szabályai;
– a Versenyeken előforduló vitás kérdések rendezésére irányuló szabályok.

A verseny szervezőjének a rendezésre utaló szándékát:
– az első félévben rendezett versenyek esetében a tárgyév január 31-ig,
– a második félévben rendezett versenyek esetében a tárgyév június 30-ig jeleznie kell a ROE elnöksége felé.

A szervezőnek legkésőbb a versenykiírásokat tartalmazó hírlevél kiküldése előtt két héttel lebonyolítási tervet kell adnia, amely tartalmazza a helyszínt, a helyszín lefoglalására utaló garanciát, többnapos verseny esetén szállást, és a szállásfoglalásra utaló garanciát. Tartalmaznia kell a tervezett nevezési díjat és az ebben foglalt szolgáltatást is. A helyszínről beosztásáról leírást kell adnia: hogyan érhető el a tömegközlekedési állomásoktól; milyen helyiségek használhatók, az egyes helyiségeknek mekkora a befogadóképessége; hol lehet a megnyitót és az eredményhirdetést, valamint magát a versenyt lebonyolítani, kategóriánkénti bontásban. Jeleznie kell, ha valamelyik helyszín más épületben van. Meg kell határoznia, hogy a tervezett verseny egyéni, csapatverseny vagy rendhagyó lebonyolítású, pontversenyen kívüli verseny lesz-e. Ugyancsak meg kell határozni, hogy hány szervező fog közreműködni a szervezésben, lesz-e pl. minden kategória helyiségében a rejtvények beadását felügyelő szervező (ha mindenhol nem is, de legalább egy helyen kell lennie).

Az elnökség a lebonyolítási tervet elfogadhatja, egyes témakörökben javítást kérhet, illetve a tervet elutasíthatja. A javításra a szervezőnek további legfeljebb két hét áll rendelkezésére; ezután a ROE elnöksége már csak elfogadásról vagy elutasításról dönthet. Elfogadás esetén a verseny bekerül a hivatalos versenynaptárba. Az elfogadott verseny időpontját ajánlott már ekkor rögzíteni; amennyiben ez nem lehetséges, az időpontot legkésőbb egy hónappal a verseny előtt mindenképp rögzíteni kell.

Az éves pontversenyben szereplő versenynaptárat két részletben lehet összeállítani: “tavaszi” és “őszi” versenyekre. Előbbi a január–július, utóbbi az augusztus–december közti versenyeket tartalmazza. Mindkét naptárt nyilvánosságra kell hozni a benne szereplő első versenye előtt legalább 3 héttel. A naptár azon versenyeit, amelyeket a nyilvánosságra hozatal után 2 hónappal vagy később rendeznek, nem kötelező a pontos időponttal közölni, de legalább a verseny megrendezése előtt 3 héttel már kötelező közölni a végleges időpontot.

Ha egy versenynaptárban már meghirdetett verseny elmarad, az erről szóló híradást haladéktalanul közölni kell.

– Az információk közlésének megszervezése a ROE elnökségének kötelessége.
– A ROE elnökségétől származó információ hiteles közlésének két módja van:
a) a ROE honlapján (www.roe.ini.hu) történő közzététel;
b) a ROE tagjainak postai úton megküldött hírlevél.
– Amennyiben az elnökség módot talál rá, más meghirdetési formát is alkalmazhat, pl. rejtvényújságokban közölt hirdetéseket.

– Az egyéni- és csapatversenyek feladványainak biztosításáról a ROE elnökségének kell gondoskodnia. Az egyes kategóriák feladatait ellenőrizni, majd sokszorosítani és borítékolni kell, végül zárt borítékban eljuttatni a verseny helyszínére, a versenybizottság elnökének (ld. IV. 1). Hasonlóan kell eljárni a feladványokhoz tartozó mintamegoldásokkal is.
– A fenti feladatokat a ROE elnöksége más ROE-tagoknak is kiadhatja; a versenyen azonban nem indulhat olyan versenyző, aki saját kategóriájának, illetve csapata kategóriájának feladványaival a fenti tevékenységek közül bármelyiket végezte.
– Ha ilyen versenyző mégis elindult, a versenyeredményét törölni kell, és a verseny megnyerésével egyenértékű pontszámot le kell vonni tőle.
– A szervező – a ROE elnökségének egyetértésével – gondoskodhat saját versenyfeladványokról is.

– Azok a versenyzők, akik nem ROE-tagok vagy az adott évi tagdíjukat még nem fizették meg, az éves pontversenybe tartozó versenyek közül legfeljebb egy egyéni és/vagy egy csapatversenyre jogosultak benevezni és indulni.
– Az éves pontversenyen indulni legalább két, adott évi verseny eredményével lehet, és erre csak a ROE-tagok jogosultak.

– Nevezés a verseny befejezéséig lehetséges, de a verseny megkezdése után benevező versenyző vagy csapat fejtési idejébe a késés nem számít bele.
– A nevezés csak akkor érvényes, ha a nevező versenyző/csapat a szervezők által előre meghirdetett nevezési díjat befizeti.
– A szervezőknek kötelességük a nevezési díj befizetéséről nyugtát vagy számlát adni a nevező(k)nek.

– A versenyt lehetőleg a meghirdetett időpontban meg kell kezdeni. Kisebb problémák esetben – pl. a versenyfeladványok késése közlekedési gondok miatt; helyszíni problémák miatt stb. – a versenybizottságnak joga van a kezdést belátása szerint, de legfeljebb 1 órával későbbre tenni. A késés tényét és annak indoklását a döntés meghozása után haladéktalanul ki kell hirdetni. Amennyiben a versenybizottság elnöke úgy látja, hogy a probléma 1 óra alatt nem oldható meg, a versenyt más dátumra kell halasztani vagy törölni kell.
– A verseny halasztása vagy törlése esetén a verseny szervezőinek kötelessége a már benevezett versenyzők vagy csapatok nevezési díját haladéktalanul visszafizetni (késés esetén csak akkor, ha a versenyző vagy csapat ezt szóban kéri). A szervezőkkel, illetve a versenybizottsággal szemben semmilyen további kártérítési igénynek nincs helye.
– A verseny megkezdése előtt közölni kell az egyes kategóriák fejtésének helyszínét, és azt a helyszínt, ahol a versenyzők az elkészült versenyfeladványokat beadhatják. Ha valamely kategória helyszíne a nevezés helyszínéhez képest más épületben van, a beadási helynek ugyanabban az épületben kell lennie.

– A versenyzők a kijelölt teremben foglalnak helyet. Egyéni versenyen nem ülhetnek egymás mellé, illetve kisméretű kétszemélyes asztaloknál egymással szembe azonos csapatok tagja és azonos helyi versenyfejtő klub tagjai.
– A versenybizottság feladata az ülésrend ellenőrzése, majd a versenyfeladványok kiosztása. Gondoskodniuk kell arról is, hogy a versenyzők a verseny indítása előtt ne kezdhessék el a fejtést, illetve ne nézhessenek bele a feladványokba.
– A versenyfeladványok bármelyike csak akkor számít ékezethelyes rejtvénynek, ha a fejtés megkezdése előtt ezt a tényt a versenybizottság külön közli az adott kategória versenyzőivel. Hasonlóan a versenyfeladványoknak csak akkor van extra megfejtésük (és így csak akkor lehet extramegfejtés-hibát véteni a rejtvényben), ha a fejtés megkezdése előtt ezt a tényt a versenybizottság külön közli a kategória versenyzőivel. Ez a két szabály még akkor is fennáll, ha a rejtvény készítője egyébként jelzi a rejtvény szabályaiban, hogy a feladvány ékezethelyes, illetve extra megfejtése van.
– A versenyzők vagy csapatok már a fejtés megkezdése előtt tüntessék fel nevüket, illetve a csapat és tagjai nevét a versenyfeladvány borítékján vagy külsején. (Ezt a beadás előtt mindenképp meg kell tenniük, különben versenyzésük érvénytelen.)
– Ha minden versenyző megkapta a versenyfeladványt, a versenybizottság indítja a fejtést. Lehetőleg minden kategóriában egyszerre kell indítani az időmérést.

– A versenyzők az indítás után kezdhetik a versenyfeladványok megoldását. A rejtvényábrák kitöltéséhez célszerű ceruzát használni, de más, jól látható írásképet eredményező íróeszköz használata sem tiltott. (Ezzel együtt felhívjuk a fejtők figyelmét, hogy az átjavított betű is betűhibának számít, ezért a tollal fejtés nem ajánlott. )
– A versenyfeladványok megoldására kategóriánként időkorlát van, amely alapidőből és extra időből áll.
– Az alapidő egyéni versenyeken általában 90 perc, a csapatversenyeken pedig 60 perc. A versenybizottság (a készítő előzetes javaslatára) a fentinél 30 perccel hosszabb alapidőt is megállapíthat, de ez lehetőleg kerülendő.
Az extra idő minden esetben 30 perc, és:
1. ) akkor indul el, ha az alapidő ideje alatt a benevezett versenyzők, illetve csapatok legalább fele beadja versenyfeladványát.
2. ) az alapidő lejártakor indul el, ha addig a benevezett versenyzők, illetve csapatok legalább fele nem adja be versenyfeladványát.
– Amennyiben valamely kategóriában a teljes alapidő és az extra idő felének leteltéig (105 perc, ill. 75 perc) egyetlen versenyző vagy csapat sem adja be versenyfeladványát, a versenybizottságnak egyetlen alkalommal joga van a fejtési időt ebben a kategóriában újabb 30 perccel meghosszabbítani. A hosszabbítást a versenybizottság elnökének kell bejelentenie.

– A fejtéssel elkészült versenyző vagy csapat a szervezők által kijelölt helyen adhatja be versenyfeladványát. Beadáskor a rejtvényt átvevő szervező vagy a beadó versenyző köteles ráírni a versenyfeladványok borítékjára vagy külsejére a beadás sorszámát. Ha nincs a beadásra felügyelő szervező, az ebből adódó hibákért a versenybizottság elnöke a felelős.
– A versenyfeladvány borítékján vagy külsején fel kell tüntetni az egyéni versenyző nevét, illetve a csapat és a benne szereplő tagok nevét. Ennek hiányában az adott versenyfeladvány nem vehet részt a kiértékelésben, még akkor sem, ha a beadó a nevezési lista alapján egyértelműen azonosítható.
– A fejtési idő múlását a rejtvényeket átvevő szervező – ha van – köteles közölni akkor, amikor az alapidő lejár, illetve amikor 10 és 1 perc van hátra. A hosszabbítást (ld. III. 5. ) csak a versenybizottság elnöke közölheti.
– A feladványokat a teljes fejtési idő lejártakor be kell adni. Az ezt elmulasztó versenyző vagy csapat automatikusan 0 pontot kap a kiértékelésben.
– Beadás után a feladvány további fejtésre nem adható vissza.
– A beadás során előforduló holtversenyek (beadás azonos időpontban) sorrendjét eldönteni a versenybizottság joga. A versenybizottság dönthet úgy, hogy egyik versenyző/csapat előbb adta be a feladványt, mint a másik, de úgy is, hogy a két versenyző/csapat egyszerre adta be a feladványait. Utóbbi esetben mindkét feladványra a korábbi beadási sorszámot kell ráírni a “holtverseny” vagy “egyszerre” megjelöléssel.
– Végleg beadott saját versenyfeladványukhoz a versenyzők/csapatok az eredményhirdetésig nem férhetnek hozzá. A beadott versenyfeladványok kezeléséért a versenybizottság felelős.

– A versenybizottság hatáskörébe tartozik a ROE éves pontversenyébe beszámító egyéni- és csapatversenyek felügyelete, a vitás kérdések helyszíni rendezése. A bizottság vitatott döntéseivel szemben csak a ROE elnökségének, illetve az elnökség által kijelölt személynek vagy bizottságnak van joga utólagos felülbírálatra.
– A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
– Ha a bizottság tagja egy vitás kérdésben közvetve érintett, vagyis a kérdés aktív csapattagjához vagy helyi klubtagjához kapcsolódik, nem vehet részt a szavazásban. E szabály alól kivétel a bizottság elnöke, aki minden döntésben részt vehet.
– Nem kötelező, de nem is tilos versenybizottság felállítása a ROE égisze alá tartozó, de az éves pontversenybe nem számító versenyeken.

– A versenybizottság elnöke minden esetben a szervezést végző magánszemély, illetve a szervező klub szervezést irányító tagja. Ha ez a személy a verseny helyszíni lebonyolításában nem tud részt venni, írásban köteles egy helyettest kijelölni, akinek az elnökkel megegyező jogkörei vannak.
– Ha ez a kijelölés elmarad, a ROE jelenlevő elnökségi tagjai, vagy az elnökség írásos felhatalmazásával rendelkező megbízott ROE-tag jelöli ki a versenybizottság elnökét.
– Amennyiben a ROE elnökségi tagja, illetve az elnökség megbízottja sincs jelen, a jelenlevő szervezők kötelesek maguk közül versenybizottsági elnököt választani. Amennyiben ezt elmulasztják, a verseny érvénytelen, és nem számít bele az éves pontversenybe.
– A verseny megkezdése előtt az elnök feladata a versenybizottság összeállításának megszervezése, a IV. 3. részben leírt szempontok alapján. A feladatot az elnök megbízottjai – pl. a nevezést intéző szervezők – is végezhetik. A bizottság kijelölésének legkésőbb a meghirdetett kezdés előtt 20 perccel meg kell történnie. A bizottság névsorát a nevezés helyszínén ki kell hirdetni.

– A versenybizottság tagjainak lehetőség szerint ROE-tagoknak kell lenniük.
– A bizottság az elnökből és a versenyen résztvevő kategóriák képviselőiből áll.
– Egyéni verseny esetén az egyes kategóriák képviselőinek száma az adott kategóriának az előző évi pontverseny végeredményében szereplő versenyző-létszámától függ, természetesen csak az érvényes végeredménnyel rendelkező versenyzőket kell beszámítani. A nevezők közül csak az egynél több érvényes eredménnyel bíró versenyzők számítanak be a létszámba. Minden “megkezdett” 30 fő után 1 képviselőt kap az adott kategória (tehát 1–30 versenyzőnek 1, 31–60 versenyzőnek 2, . . . stb. képviselője lesz). Ha a versenyen nem indul olyan versenyző, aki ROE-tag, akkor kivételesen nem ROE-tag is betöltheti a kategória képviseletét a bizottságban.
– Csapatversenyeken az előző bekezdésben leírtakhoz hasonlóan kell kiszámítani a képviselők számát, de a csapatok éves pontversenyét kell figyelembe venni, és minden “megkezdett” 7 csapat után jár 1 képviselő az adott kategóriának (tehát 1–7 csapatnak 1, 8–14 csapatnak 2, . . . stb. képviselője lesz).
– A bizottságban nem szerepelhet olyan ROE-tag, aki még nem fizette be az folyó évi tagdíját.
– Csapatversenyen nem kerülhet a bizottságba két olyan tag, akik a lebonyolítandó versenyen ugyanabban a csapatban fognak szerepelni.
– A bizottság elnökén kívül nem kerülhet a bizottságba olyan tag, aki a szervező klub tagja vagy a versenynek otthont adó településen lakik.
– Ha a kijelölés fent felsorolt feltételei nem teljesülhetnek, a kijelölést végző elnök eltérhet azoktól. A feltételek csökkenő fontossági sorrendben vannak feltüntetve; úgy kell a tagokat kiválasztani, hogy ha el kell térni valamely feltételtől, lehetőség szerint inkább a kevésbé fontos feltételek sérüljenek.
– Ha a verseny kezdése előtt 10 percig nem jelentkezett elég tag a bizottságba, a jelentkezés lezárul. A bizottság ebben az esetben a már jelentkezett tagokkal is működőképes.
Ha a bizottságban valamelyik kategóriának nincs képviselője, a kategóriával kapcsolatos bármilyen vitás kérdés előfordulása esetén a ROE elnöksége utólag törölheti a kategória teljes eredményét az éves pontversenyből.

– A bizottság jogosult dönteni minden, kiértékeléssel kapcsolatos vitás kérdésben, így pl. eldöntheti, hogy a vizsgált versenyfeladványban hol vannak fejtési hibák.
– Ugyancsak a bizottság dönt akkor, ha valamely kategória képviselője rejtvénykészítési hibát jelez. Ilyen esetben meg kell határoznia a hiba kezelésének kategóriánként egységes módját. (ld. még VI. 2. )
– A bizottságnak joga van figyelmeztetni vagy ismételt figyelmeztetés után kizárni a versenyből azt a versenyzőt, aki nem megengedett eszközöket használ a versenyen, illetve magatartásával a többi fejtőt zavarja.
– A bizottság feladata a kiértékelés lebonyolításának irányítása.
– A bizottságnak kötelessége az értékelésben díjazásra jogosultnak ítélt, valamint az azokkal egyező hibaszámú versenyfeladványok fejtési hibáit ellenőrizni, és az ellenőrzés alapján a verseny végeredményét szükség szerint javítani. Ha az ellenőrzés eredményeképpen az eredetileg vizsgált versenyfeladványoknál nagyobb hibaszámú versenyfeladvány is díjazottá válik, a bizottságnak kötelessége a díjazott körbe újonnan bekerült versenyfeladvánnyal azonos hibaszámú további versenyfeladványokat is ellenőrizni, és ezt a tevékenységet mindaddig ismételni, amíg az ellenőrzés következtében a díjazásra jogosultnak ítélt versenyfeladványok köre már nem változik.

Az egyéni versenyzők kategóriájának alapja az előző évi pontversenyben elért eredmény.
Ha a versenyző korábban még nem szerepelt versenyen, saját belátása szerinti kategóriába nevezhet be.

– Az egyéni versenyzők az alábbi 4 kategória valamelyikébe sorolhatók: kezdő, haladó, mesterjelölt, mester.
– A kategóriák a versenyzők erősségi sorrendjét hivatottak tükrözni; az előző pontban leírt sorrend a kategóriák növekvő erősorrendjét mutatja.
– A minősítés azt jelenti, hogy az adott kategóriába sorolt versenyző az adott év és az azt követő év éves pontversenyébe tartozó egyéni versenyeken nem versenyezhet saját kategóriájánál alacsonyabb kategóriában.
– A kategóriarendszer megváltoztatására a közgyűlés jogosult. A változtatásra a ROE elnöksége javaslatot tehet, illetve jogosult az erre irányuló napirendi javaslat javítására vagy visszautasítására.

Az éves pontversenyben résztvevő csapatok esetében az adott versenyen legalább egy főnyi “folytonosságnak” kell lennie, azaz olyan versenyzőnek, aki az adott nevű csapatban az év folyamán már indult. Ez alól csak a versenyévad első versenye a kivétel. Minden, a pontversenyben résztvevő csapat jogosult (de nem köteles) jelezni a ROE elnökségének, hogy ki az a személy, aki dönthet abban, hogy egy adott versenyen kik legyenek a csapat tagjai. Rejtvényfejtő klub nevében nevező csapat esetében ez a személy csak a klub vezetője lehet.

– Az értékelés kategóriánként külön-külön történik. Egy kategória feladványainak kiértékelése csak akkor kezdődhet meg, amikor a kategória valamennyi résztvevője befejezte a fejtést.
– Az értékelést a kezdő kategória kivételével a kategória versenyzői végzik, akik egymás feladványait javítják ki. Senki sem javíthatja saját vagy saját csapatának versenyfeladványát; aktív csapattagjának versenyfeladványát; valamint helyi klubtagjának versenyfeladványát. A kezdő kategória versenyzőinek versenyfeladványait magasabb kategóriák versenyzőinek kell kijavítaniuk. A kiértékelés megszervezése a versenybizottság feladata.
– Az értékelés mintamegoldások alapján történik. A mintamegoldásokat minden kategóriában a versenybizottság tagjának kell kiosztania, és neki kell beosztania azt is, hogy ki melyik versenyzőtárs vagy csapat feladványait javítja.
– Ha az értékelés során bebizonyosodik, hogy egy versenyfeladványt a VI. 1. rész 2. bekezdésébe ütköző módon javítottak, a versenybizottságnak – a versenyfeladvány eredményétől függetlenül – kötelessége a versenyfeladvány fejtési hibáit leellenőrizni és szükség szerint korrigálni.

– Amennyiben a mintamegoldás nyilvánvaló készítési hibát tartalmaz, ezt a tényt bármely, kiértékelést végző versenyző jelezheti a versenybizottságnak, amelynek joga van a mintamegoldás hibáját korrigálni. Nem egyértelmű esetben a versenybizottságnak meg kell kísérelni a kapcsolatfelvételt a rejtvény készítőjével, és tőle megkérdezni a helyes megoldást. Amennyiben ez nem sikerül, a versenybizottság ítélete döntő a javításkor.
– A versenybizottságnak a mintamegoldást felülbíráló döntését jeleznie kell a ROE elnökségének. A felülbíráló döntést az elnökség utólag módosíthatja.

– A versenyfeladvány értékelése kötelezően tollal, filctollal, mégpedig a fejtés színétől jól elkülöníthető színnel történik. A javítás során ügyelni kell arra, hogy az ábrába beírt jelek és betűk olvashatók maradjanak. A javító használta tollal olvashatalanná tett betűk az utólagos ellenőrzés során helyes betűknek számítanak.
– A versenyfeladványokban az elkövetés helyén jelezni kell minden egyes fejtési hibát, majd minden megfejtett rejtvényen fel kell tüntetni ezek összesített számát. Ha a rejtvény mezőinek többsége nincs kitöltve, a javító kiindulhat a teljesen kitöltetlen rejtvény hibaszámából, és ebből vonhatja le a helyesen beírt betűket, illetve a helyesen elhelyezett határolókat.
– A rejtvény borítékjára rá kell írni a rejtvények egyenkénti hibaszámát és az összes fejtési hibát.
– A javító aláírja a javított versenyfeladvány borítékját.

A versenyfeladványokat kategóriánként a fejtési hibák száma szerint kell növekvő sorrendbe rendezni; azonos fejtési hibaszámú versenyfeladványokat pedig a beadási sorszám szerinti növekvő sorrendbe kell rendezni. A be nem adott versenyfeladványok a lista végére kerülnek.

Az előző bekezdés alapján rendezett versenyfeladványok a következő pontszámokat kapják:
– a kategóriában n nevező esetén a k. helyre sorolt versenyző pontszáma: (n+1–k)/n két tizedesre kerekítve.
– 0, ha a versenyző/csapat a versenyfeladványt nem adta be a teljes fejtési idő lejártáig, vagy ha a versenyzőt a versenybizottság a versenyzőt kizárta a versenyből
– Ha a beadás során holtverseny fordult elő, akkor azonos helyen végeznek, és az előző bekezdésben kiszámított pontszám közül a nagyobbat kapják meg.

– A verseny első három helyezettje a szervezők által felajánlott díjazásban és oklevélben részesül. A verseny szervezője több versenyzőt is díjazhat.
– Ha a verseny adott kategóriájában csak hárman vagy kevesebben indultak, csak azok részesülnek díjazásban, akik hibaszáma legfeljebb a teljes hibaszám 50%-a.

Az éves pontversenyben minden egyéni versenyző és csapat részt vesz, ha ROE-tag. (ld. még III.1.)

Az éves pontversenybe a versenyző összes pontszerző versenyen elért pontjai beszámítanak.
A versenyzőket/csapatokat minden verseny után pontszám szerint csökkenő sorrendben kell rangsorolni, és a rangsort a ROE honlapján közzé kell tenni. Évente kétszer az aktuális állásokat nyomtatásban is ki kell adni minden ROE-tag számára.
Pontegyenlőség esetén az a versenyző/csapat végez előbb, aki kevesebb versenyen érte el az adott pontszámot. Azonos számú versenyen történő indulás esetén az a versenyző/csapat végez előbb, akinek jobb vagy több az egyes versenyeken elért legjobb helyezése.

Az éves pontverseny kategóriánkénti 1–3. helyezettjét a ROE díjazza (de legalább díszoklevéllel jutalmazza).

– Adott éves pontversenyben érvényesen résztvevő versenyzők e szabályzat alapján megállapított kategóriáját a befejeződött éves pontverseny végén, de még a következő évi pontverseny kezdete előtt felül kell vizsgálni. Évad közbeni felülvizsgálat csak a IX. 4. részben felsorolt esetekben lehetséges.
– A befejezett éves pontversenyben érvényesen szerepelt versenyző kategóriája – ha a felülvizsgálat annak változtatását írja elő – csak egy kategóriával magasabbra vagy alacsonyabbra változhat (értelemszerűen csak akkor, ha ilyen kategória egyáltalán létezik).
– Ha a versenyző kategóriáját az adott évad végi minősítés megváltoztatja, akkor a következő évad végén akkor sem kerülhet vissza előző kategóriájába, ha ez versenyeredményeiből következne. Ilyen esetben a versenyzőt minősítése – egyszeri alkalommal – kötelezően újra előző évi kategóriájába sorolja.

IX. 2. A minősítés alkalmazása az előző éves pontversenyben érvényes eredményt elérő versenyzőkre

Ha a versenyző nem a hierarchia legmagasabb kategóriájában versenyez, a következő éves pontversenyben eggyel magasabb kategóriában kell szerepelnie, ha:
a) egy év alatt legalább 2 versenyen 1. helyezést ér el;
vagy
b) éves összesítésben a kategóriájában indultak számának 5%-ánál alacsonyabb helyezést ér el.
vagy
c) legalább évi 4 nevezés esetén összteljesítménye eléri az optimális pontszám 80%-át.

B) Kiesés:

– Ha a versenyző nem a hierarchia legalacsonyabb kategóriájában versenyez, és legalább 4 nevezésből egyetlen alkalommal sem ért el legalább 0,25 pontot, valamint 2 évnél nem régebben nem versenyzett jelenlegi kategóriájában, és 8 évnél nem régebben nem versenyzett jelenlegi kategóriájánál magasabb kategóriában, akkor a következő éves pontversenyben eggyel alacsonyabb kategóriában szerepelhet. Az előző bekezdéssel szemben ez a váltás nem kötelező.
– Ha a versenyző a legutóbbi 4 éves pontversenyben ugyanabban a kategóriában versenyzett, ezen időszak alatt egy versenyen sem végzett az első három hely valamelyikén, és legalább 0,50 pontot legfeljebb versenyei 10%-ában ért el; ezenkívül 8 évnél nem régebben nem versenyzett jelenlegi kategóriájánál magasabb kategóriában, akkor a következő éves pontversenyben eggyel alacsonyabb kategóriában szerepelhet. Ez a kategóriaváltás nem kötelező.

C) Ha a versenyzőre a fenti bekezdések egyike sem vonatkozik, kategóriája nem változik a következő évadban.

– Ha a versenyző korábban még nem indult versenyen, automatikusan a kezdő kategóriába tartozik. A versenyző ettől eltérő, magasabb kategóriában is indulhat, de ezt a döntését csak a szabályok adta feltételek szerint módosíthatja.

– Ha a versenyző korábban már indult versenyen, két eset lehetséges:
a) ha folyamatos versenyzése még tart, akkor ugyanaz a kategóriája, mint amelyet a legutóbbi minősítés során kapott,
b) ha folyamatos versenyzése már nem tart, akkor a legutóbbi minősítéshez képest eggyel alacsonyabb kategóriában szerepelhet. Kivétel: nem kerülhet alacsonyabb kategóriába, ha 8 évnél nem régebben versenyzett a legutóbbi minősítésben megállapítottnál magasabb kategóriában.

IX. 4. Kategóriaváltás szabályai folyamatban lévő pontverseny közben

Átminősítés
Az az újonc egyéni versenyző, aki kezdő vagy haladó kategóriába lép be, és első három versenyét megnyeri, vagy az első öt versenyéből hármat megnyer, az éves pontversenyt már a következő versenytől eggyel magasabb kategóriában köteles folytatni úgy, hogy az alacsonyabb kategóriában elért pontszáma felét magával viheti a magasabb kategóriába. A pontverseny nyilvántartásában jelezni kell, hogy a győzelmeket a versenyző még nem az új kategóriában érte el. Az év végi minősítés szempontjából az esetet úgy kell kezelni, mintha a versenyző egész évben az új, magasabb kategóriában versenyzett volna.
Önkéntes váltás
Bármely egyéni versenyző a folyó pontverseny közben egy verseny erejéig benevezhet addigi minősítésénél magasabb kategóriába is. Ekkor eredeti kategóriájában addig elért eredményei nem törlődnek, de nem is vihetők át semmilyen mértékben a magasabb kategóriába. A döntés legalább 2, a magasabb kategóriában történt nevezés után, vagy ha a magasabb kategóriában 0,25-nél jobb pontszámot ér el, nem vonható vissza. Ekkor úgy kell tekinteni, hogy a folyó pontversenyben az új kategóriában szerepel. Amennyiben a váltás utáni első versenyen nem ér el legalább 0,25 pontot, akkor visszatérhet eredeti kategóriájába, és a későbbi minősítések szempontjából úgy kell kezelni, mintha kategóriaváltás nem történt volna.
Egy egyéni versenyző egy évben csak egy kategóriában rendelkezhet ranglista-helyezéssel, mégpedig abban, amelyikben később (legkésőbb) vett részt a második versenyén egyazon kategóriában.

IX. 6. Csapatnevek; csapat besorolásának változása éves pontverseny közben

– A csapat év közben bármikor nevet változtathat, de minden egyes nevén külön csapatnak számít a pontversenyben, így a különböző neveken szerzett pontjai nem adódnak össze.
– Eltérően az egyéni versenyzőktől, a csapat – ha összetétele nem változik meg – csak abban a kategóriában indulhat, amely a IX. 5. szabály alapján versenyzői egyéni besorolásából következik.
Ha a csapat összetétele megváltozása miatt kategóriaváltásra kényszerül, a csapat egy évben egyszer kérheti átsorolását. Ilyen esetben az éves pontverseny további részében új kategóriájában szerepelhet, és eddig megszerzett pontjai egy részét is továbbviheti: ha alacsonyabb kategóriába lép át, eddigi pontjai felét; ha eggyel magasabb kategóriába lép, eddigi pontjai egyharmadát; ha kettővel magasabb kategóriába lép, eddigi pontjai egyötödét viheti magával az új kategóriába. Ha a csapat tagcsere miatt újabb év közbeni átsoroláson esik át, összes addig megszerzett pontját elveszti.

Függelék: A szabályzatban szereplő fogalmak definíciói:

• Keresztrejtvény: rejtvényábrát tartalmazó, saját szabályrendszerű, magyar nyelvű szellemi feladványok gyűjtőneve, amelyeket a feladványhoz tartozó rejtvényábra mezőinek helyes – tehát a feladvány készítője által megadottal azonos – kitöltésével lehet megoldani.
• Mintamegoldás: a keresztrejtvény egy helyesen kitöltött példánya.
• Meghatározás: a keresztrejtvény egy válaszához a keresztrejtvény szabályrendszere szerint a keresztrejtvény készítője által megadott definíció vagy arra utaló információ.
• Ékezethelyes keresztrejtvény: olyan keresztrejtvény, amelynek ha valamely mezejében, amelyben egymástól csak kiejtési hosszban különböző magánhangzópárok – tehát I-Í; O-Ó; Ö-Ő; U-Ú; Ü-Ű – egyik tagja szerepel, akkor minden, a mezőn szintén áthaladó válaszban ugyanez a magánhangzó és nem hangzópárja szerepel.
• Határoló: a keresztrejtvény egy meghatározáshoz tartozó válaszait egymástól elválasztó jelek (pl. fekete négyzet, vastagított vonal)
• Fősor: a keresztrejtvény egy készítő által kiemelt válasza.
• Extra megfejtés: a rejtvényábra mezőinek a rejtvény szabályaiban megadott kombinációjából összeálló megfejtés, amely azonban nem válasza egyetlen meghatározásnak sem.
• Betűhiba: a megoldott keresztrejtvény olyan mezeje, amely kitöltetlen, átjavított vagy olvashatatlan betűvel kitöltött; ezenkívül ékezethelyes keresztrejtvényben az a mező, amelyben a mintamegoldásban leírttól eltérő betű szerepel; nem ékezethelyes keresztrejtvényben pedig az a mező, amelyben a mintamegoldásban leírttól eltérő betű szerepel, kivéve, ha a mintamegoldásban az I-Í, O-Ó, Ö-Ő, U-Ú, Ü-Ű hangzópárok valamelyikének egyik tagja, a megoldott keresztrejtvényben pedig az adott hangzópár másik tagja szerepel.
• Határolóhiba: a megoldott keresztrejtvényben szereplő, de a mintamegoldásban nem szereplő határoló jel; illetve a megoldott keresztrejtvényben nem szereplő, de a mintamegoldásban szereplő határoló jel.
• Extramegfejtés-hiba: az extra megfejtés hiánya vagy – esetleg értelmet nem változtató szórendbeli eltérés kivételével – hibás megadása.
• Fejtési hiba: betűhiba, határolóhiba vagy extramegfejtés-hiba.
• Keresztrejtvényfejtő verseny: írásos szellemi vetélkedő, amelynek célja, hogy a feladatul kapott rejtvény(eke)t minél kevesebb fejtési hibával és lehetőleg minél rövidebb idő alatt meg kell oldani.
• Versenyfeladvány: a keresztrejtvényfejtő versenyen szereplő rejtvény.
• Fejtési idő: a versenyfeladványok megoldására adott időmennyiség.
• Szervező: a keresztrejtvényfejtő verseny lebonyolítását megszervező egyesület vagy magánszemély.
• ROE: a Rejtvényfejtők Országos Egyesületének névrövidítése.
• ROE-tag: a Rejtvényfejtők Országos Egyesületének tagja.
• Versenyző: keresztrejtvényfejtő versenyen induló játékos.
• Csapat: 2, 3 vagy 4 versenyzőből álló, azonos érdekeltségű alakulat.
• Pontszám: a versenyzők, illetve csapatok értékelésére szolgáló szám, amellyel az érvényesen teljesített versenyek eredményének értékelésére szolgál.
• Pontozás: a keresztrejtvényfejtő versenyek eredményének értékelésére szolgáló rendszer, amely a versenyen induló versenyző vagy csapat teljesítményéhez a rendszer által definiált pontszámot rendel hozzá.
• Egyéni verseny: olyan keresztrejtvényfejtő verseny, amelyen minden versenyző más versenyző segítsége nélkül vesz részt, és eredménye csak saját pontszámát változtathatja.
• Csapatverseny: olyan keresztrejtvényfejtő verseny, amelyen csapatok vesznek részt, és az elért eredmény csak a csapat pontszámát változtatja.
• Rendhagyó verseny: minden, a fenti két versenytől eltérő struktúrájú keresztrejtvényfejtő verseny.
• Pontszerző verseny: egyéni vagy csapatverseny.
• Éves pontverseny: egy naptári év pontszerző versenyeinek összessége, amelyben a versenyző vagy csapat teljesítményét az egyes keresztrejtvényfejtő versenyeken megszerzett pontok összege határozza meg.
• Összpontszám: egy adott versenyző, illetve csapat éves pontversenybeli versenyein elért pontszámainak összege.
• Érvényes eredmény: a kettő vagy több versenyen részt vevő egyéni versenyző vagy csapat összpontszáma az éves pontversenyben.
• Ranglista: az érvényes eredményt elérő versenyzők vagy csapatok sorrendje, az összpontszámuk alapján.
• Aktív csapattagok: két versenyző aktív csapattag, ha a folyó éves pontversenyben már szerepeltek ugyanabban csapatban, vagy az előző éves pontversenyben legalább három alkalommal szerepeltek azonos csapatban.
• Kategória (egyéni): versenyzők vagy csapatok teljesítmény alapján meghatározott csoportja.
• Minősítés: versenyzők vagy csapatok kategóriájának megállapítása a lezárult éves pontversenyben elért teljesítménye, illetve ekkori kategóriája alapján.
• Besorolás (csapat): csapat kategóriájának meghatározása, tagjainak kategóriája alapján.
• Alsó és felső kiesési küszöbszám: a minősítést segítő pontszám-határok.
• Folyamatos versenyzés: adott egyéni versenyző jelenleg zajló éves pontversenyét közvetlenül megelőző, legtöbb évből álló sorozata, amelyben nincs három vagy több, időben összefüggő éves pontverseny, ahol a versenyző nem ért el érvényes eredményt. (Magyarázat: a versenyző számára akkor kezdődik új időszak, ha legalább három évadot “kihagy”, azaz pontversenyenként legfeljebb egy versenyen indul. )
• Elévülési időszak: azon pontversenyek legkisebb száma, amelyekben a magasabb kategóriába minősített egyéni versenyző nem szerepelhet új kategóriájánál alacsonyabb kategóriában.