A neoabszolutizmus első korszakát Bach-korszaknak nevezzük Alexander Bach után. Ebben az időszakban a Habsburgok célja Magyarország beolvasztása volt a birodalomba. Bach vezetésével kiépülő államigazgatás ennek a kialakulását szolgálta. A rendszer lényege, hogy az uralkodó a hivatalnokrétegre, a hadseregre és az arisztokratákra támaszkodik. Központosított közigazgatási rendszert alakítottak ki, amely nem foglalkozott az 1848 előtti helyzettel. Megvonták Magyarországtól a függetlenséget és az alkotmányosságot és bürokratikus állam kiépítését kezdték meg. Leválasztották Erdélyt, Horvátországot, a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot katonatartománynak. Osztrák adó-, oktatási-, polgári-, és büntetőjogi rendszer lépett életbe, önálló magyar hadsereg nem lehetett. Hivatalnokokat - más néven Bach-huszárokat, mivel idegenek vagy császárhűek voltak - neveztek ki a Lajtántúlról. Birodalmi rendőrség alakult, emellett besúgók ezrei figyelték az ország népét. A vidék fékentartása érdekében létrehozták a zsandárságot.
Az osztrák kormány egy irányító apparátust épített ki. 1850-ben eltörölték a vámhatárt, hogy egységes piac valósulhasson meg. Bevezették az osztrák polgári könyvet és mértékrendszert. Egységes oktatási rendszer kiépülését szorgalmazták.

Ferenc Józsefre nagy hatást gyakorolt egykori miniszterelnöke, Felix Schwarzenberg. A cseh arisztokrata programjában az egységes Ausztria szerepelt. Elvei szerint a császár parancsol, a nép pedig engedelmeskedik. Így az uralkodó eltörölte az olmützi alkotmányt és 1848 után nyílt abszolutizmust vezetett be. Schwarzenberg halála után miniszterelnököt nem nevezett ki, közvetlenül irányította az államügyeket. Célja az összmonarchia megszilárdítása és a vezető szerep megszerzése volt Németországban és Itáliában. Azonban az uralkodó tervei megvalósíthatatlannak tűntek és folyamatos kudarcok érték.
1853-ban Ferenc József kiadta az úrbéri pátenst. A jobbágyok helyzetét tekintve ez megegyezett az áprilisi törvényekkel. Azonban a szőlődézsma eltörlését és a kártalanítást már nem vették figyelembe. A végrehajtás feszültséget keltett a volt jobbágyok és földesurak között, mivel a jobbágyok a kártalanítást csak hosszú idő után kapták meg. Ám ez a nemességnek ártott: a tartalékokkal nem rendelkezők nagyon rossz helyzetbe süllyedtek.
Az 1859-es itáliai harcban a franciák ellen vereséget szenvedett, pénzügyi csőd következett be. Menesztette Bachot, reformokat ígért.
1860-ban kiadta az októberi diplomát, amely visszaállította az 1848 előtti helyzeteket, viszont ezzel ellentétben az országgyűlés nem szavazhatott meg adót és újoncokat.
Rendezte Magyarország területi egységét – a kerületek és a Szerb Vajdaság megszűnt - és visszaállították a megyerendszert és a magyar nyelvet.
1861-es februári pátensben alkotmányos, jogokkal is rendelkező kétkamarás birodalmi gyűlést (Reichstag) állított a tartományi országgyűlések fölé. Azaz minden tartomány képviseltethette magát ezentúl.
Azonban az 1861-es országgyűlés fel kellett oszlatnia az uralkodónak: betiltotta a megyegyűléseket, felfüggesztette az alkotmányosságot Magyarországon és Horvátországban és provizóriumot hirdetett. Ekkor az udvar felkérte a konzervatívokat, hogy dolgozzanak ki egy megoldási javaslatot, miképpen lehetne rendezni a magyarok és osztrákok között kialakult rossz viszonyt. Javaslatok: külügy, hadügy és pénzügy közös kezelése, ellenőrzése két kiküldött delegáció által.

Szűcs Nikolett