Gondolatok a Veszprém-Szentkirályszabadja reptér emberléptékű hasznosításáról

Sikertelenül zárult Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzatainak első kísérlete a használaton kívüli, hatósági engedélyekkel nem rendelkező volt szentkirályszabadjai katonai repülőtér minimum nettó 1 milliárd Ft vételáron történő eladására. Bár 6 konkrét érdeklődő is megvásárolta a pályázati anyagot, a kiírók szerint túl kemények voltak a feltételek, többek között a vevőnek 2 éven belül kellett volna nemzetközi repülőteret létesítenie és megfelelő pénzügyi háttérrel kellett rendelkeznie. Ezek után – az önkormányzati nyilatkozatok szerint – tárgyalások útján vizsgálják meg a kiírók az egyes pályázók véleményét és új pályázat kiírása várható („Vételi ajánlat a repülőtérre” Napló, 2006. április 25.).

Ugyanakkor érdemes egy-két gondolat erejéig elgondolkozni, hogy mit is jelent Veszprém mellett egy repülőtér jelenléte, milyen pozitív és milyen káros hatásai lehetnek egy ilyen létesítménynek, milyen típusú repülőteret is szeretnénk városunk mellett látni (illetve hallani).

Természetesen repülőtérről általában beszélni nincs értelme, mivel már egy libalegelőn is lehet felszállást és leszállást végezni bizonyos gépekkel, míg a legnagyobb géptípusoknak egy 2km-es aszfalt kifutópálya sem feltétlenül megfelelő. Veszprém mellett egy viszonylag nagy kifutópálya áll rendelkezésre, de az infrastruktúrát közel a 0-ról kell újrateremteni, mivel a honvédség a műszaki berendezéseket elszállította és az épületek sem feltétlenül felelnek meg a kor színvonalának.

A műszaki, infrastrukturális adottságok mellett fontos paraméter, hogy milyen földrajzi és gazdasági környezetben létesül a repülőtér. Bár a légiközlekedés nagyon dinamikusan bővül világszerte, e téren a Dunántúlon igen jelentős konkurenciával kell számolni: Győr, Pécs, Sármellék, Fertőszentmiklós már működő civil repülőtérrel rendelkezik, Kaposvár pedig 1 milliárd forintos támogatással igyekszik beruházókat csalogatni az egyelőre honvédségi tulajdonban lévő taszári légibázishoz. Kétség kívül a régiókban található cégek elérhetősége javulna a repülőtér által, még ha az erős piaci verseny, a többi már működő repülőtér viszonylag közelsége, illetve a térségünkre jellemző viszonylag (Győrhöz vagy Székesfehérvárhoz képest) kevés multinacionális cég miatt is kétségek merülhetnek fel.

A Balaton közelsége egyszerre jelent előnyt és hátrányt is: a nyári időszakokban több turistát lehetne a térségbe vonzani légi-utazás által, de a Balatonalmádi és a Bakony felett elrepülő gépek zaja (különösen ha jelentős kapacitású, tehát „nagy” gépekről van szó) jelentősen rontaná a Veszprémhez legközelebb eső rész image-ét, ami valószínűleg forintokban is jelentkezne, és tovább rontaná ezen terület ingatlanpiaci helyzetét.

Tehát egy repülőtér létesítésének szempontjai és hatása sokrétűek, de ezeket nem csak az elsődleges pénzügyi kockázatot viselő beruházónak kell mérlegelni, hanem az eladóknak is érdemes alternatívákat körvonalazni, hiszen megfontoltan nem csak a pillanatnyi bevétel alapján lehet stratégiai döntés hozni. Érdemes figyelembe venni egy repülőtér középtávú működésének a negatív hatásait is, illetve azt, hogy milyen szervesen képes a létesítmény beilleszkedni a meglévő környezetébe.

A sajtóban eddig felmerült variációkkal - cargo vagy fapados repülőtér - szemben kisebb, ember-léptékűbb repülőtér alternatíváját szeretnénk írásunkban felvázolni. Talán még nem késő ilyen elképzeléseken gondolkodni, hiszen új pályázat kiírása várható, ahol az értékelő szempontok figyelembe vehetnék a lakosság (különösen a zajterheléssel érintett területek) közvetlen érdekeit is. Az önkormányzatok a területet repülőtér, ipari, logisztikai és tudományos park létrehozása céljából kapták meg ingyenesen az államtól, az átadásra került ingatlanvagyon bruttó nyilvántartási értéke közel 6 milliárd Ft. A nagyközönség számára talán kevésbé ismert, hogy valójában a több száz hektáros területen mennyi és milyen jellegű épület áll, azokat milyen célokra lehetne felhasználni, azon kívül, hogy egy tételben eladnánk egy vállalatnak.

Érdemes párhuzamot állítani a különböző EU-s pályázati programok 2007-2013-ig tervezett futamidejével, amikor is a jelenlegi tervek szerint csak Veszprém térségébe akár 50 milliárd Ft pályázati támogatás is érkezhet, feltéve ha ezeket a kereteket ki tudjuk színvonalas programokkal tölteni. Az Európai Unió viszont a légi közlekedés fejlesztését pályázati úton nem támogatja (sőt a globális európai közlekedés közösségi fejlesztése is háttérbe szorul a megnyirbált költségvetés miatt).

A szerző véleménye szerint amennyiben a repülőtér területét nem egy tételként értékesítené az önkormányzat, hanem kisebb projekteket hozna létre (ill. lehetőséget biztosítana létrejöttükhöz) a területen, akkor az így létrejövő beruházások szervesebben képesek beilleszkedni Veszprém és környékének gazdasági, társadalmi struktúrájába, épített és természeti környezetébe. Gondoljunk arra, hogy Veszprém fizikai területe a körgyűrű által erősen korlátozott. Ha sikerülne a repülőtér területét szervesen hozzákapcsolni a városhoz, akkor a jövőbeli növekedés ilyen korlátjai részben megoldódnának.

Magát a kifutópályát és közvetlen környezetét kisebb sport, vitorlázó, oktató és esetleg üzleti célú gépek használhatnák. Ezek környezeti hatása sokkal kisebb mint a nagygépeknek, így nem kell tartani a környező települések jelentős zajártalmától. Egy nagyforgalmú cargo repülőtér nem csak a gépek zajával terheli a környezetét, hanem a jelenleg is igen leterhelt 8-as utat a várható kamionforgalom tovább rontja, csökkenti a közlekedés biztonságát – még ha az elkövetkező 10-15 éven belül meg is valósul a 8-as út továbbfejlesztése.

Ha több kis és közepes vállalkozás telepedne meg a területen akkor sok munkahelyet lehetne teremteni, és ezeknek a munkahelyeknek nem kizárólag a légiközlekedés függvénye szerint prosperálna vagy hanyatlana sorsuk. Sokszínűbb gazdasági környezet könnyebben vészeli át az esetleges gazdasági recessziókat.

A Balaton üdülési szezonját meg lehetne hosszabbítani. Egy cargo vagy fapados repülőtér az említett tényezők miatt inkább rontaná a térség életminőségét, pedig a nyugodt természetbarát környezet olyan értéke korunknak, amint nem lehet mindig jövedelemmel pótolni. A vonzó, nem túlzsúfolt természetközeli élettér egyébként szintén vonzza a működőtőkét, a vállalatokat. Ha sport vagy oktató repülések valósulnának meg, akkor a környezeti hatások kisebbek lennének és a minőségi turizmus piacát a vízi vitorlázás mellett a sportrepüléssel lehetne kiegészíteni. Ezt akár a Pannon Egyetemen egy külön egyetemi kurzussal lehetne alátámasztani az országban egyedülálló módon.

A terület egy része megfelelő infrastruktúra mellett akár lakóövezetnek is megfelel, feltéve ha nem éjszaka vagy hajnalban indulnak az interkontinentális tehergépek. (Nemzetközi gyakorlat szerint a repülési idő korlátozását csak 24-06 óráig szabályozzák és akkor sem teljes a repülési tilalom.)

Az itt vázolt elképzelés szerint a terület részben szabadidős felhasználása szintén megoldható lenne. A Balatonalmádi felé induló kerékpárút igen közel van a repülőtérhez, mindenképpen a turizmus célját szolgálná ha kerékpáron is el lehetne jutni a területre. Az ország egyik legjobb uszodája szintén a közelben van (Fűzfő) és igen nagy zöld területet lehetne szabadidős célokra felhasználni. Jutna hely lovagláshoz, botanikus vagy pihenőparknak, sportpályáknak, kiszolgáló létesítményeknek, vezetéstechnikai rutinpályáknak, szállodáknak.

Az óriási területen a vállalkozások mellett minden bizonnyal lehetőséget kaphatnának a civil szervezetek, lenne hely konferencia központnak és a tervekben már régóta szereplő tudományos park is szervesen része lehetne egy új városnak.

Összefoglalva tehát fontos lenne, hogy az államtól megkapott terület felhasználását a város és a térség hosszú távú érdekeinek, a lakosságot érintő különböző szempontoknak a figyelembe vételével tervezzék meg. Veszprém helyzetét ne csak az ipar országos eloszlásához viszonyítsuk, hanem a földrajzi adottságokat, a turisztikai vonzerőt, a jó életminőség feltételeit is vegyük észre. Egy ember léptékű repülőtér, tudományos centrum, szabadidős tevékenységekre alkalmas szolgáltató központ, kis és közepes vállalkozások számára kitűnő hely a Bakony és Balaton között elterülő terület. Ne rontsuk el ezt a lehetőséget óriási kamion terminálokkal, növekvő teheráru forgalommal. Emlékezzünk vissza a közelmúltra, mint jelentett az előző rendszerben Fűzfő ugrásszerű, nem emberléptékű gazdasági fejlődése (most milliárdokba kerül annak fizikai kármentesítése, és a nagy cégek megszűntével a munkanélküliség is ugrásszerűen növekedett).

Az itt felvázolt koncepció kidolgozásában a települések önkormányzatai bizton számíthatnak a civil szervezetek segítségére, feltéve, ha a köz tájékoztatása teljesebb lenne, és kialakulna egy társadalmi vita.