Shakespeare talán egyik legnépszerűbb drámája a Rómeó és Júlia. A történet eredete bizonytalan, de az tény, hogy az alapötlet nem Shakespeare-től ered. Xenophon is írt már sorsüldözött szerelmesekről. Dante az egyik művében említ két torzsalkodó családot, Guelf- és Ghibellin-párti Montecchi és Capelletti néven. Be is helyezte őket a purgatóriumba.
Ezután igen sokszor fölbukkannak még a különböző változatok, ám Matteo Bandello 1554-es változata a Romeo és Giuiletta különösen figyelemre méltó, igazi reneszánsz novella.
Angliába átkerülvén Arthur Brooke műve versben született meg Romeusz és Júlia tragikus históriájában. Shakespeare tehát már egy kész történetet kapott, melyet kiegészített néhány szereplővel.
A mű pontos műfaja lírai tragédia, mert a tragédia nem az egyre fokozódó szenvedélyekből alakul ki, hanem a véletlenek sorozata hozza el.
A "Rómeó és Júliá"-ban az alapkonfliktust az új és a régi értékrend összeütközése hozza. Az évtizedek óta viszályban élő Capulet és Montague szülők, Tybalt és Páris képviselik a régi értékrendet, a feudalizmust. Az ő véleményük szerint nincs szabad párválasztás. Az új értékrendet, a reneszánsz szabadabb gondolkodását, a szerelmet és a szabadságot képviseli Rómeó, Júlia, Mercutio és Benvolio.
A mű eredeti helyszíne, az olaszországi Verona megmarad, mert az olaszok alapjelleme egész más, mint az angoloké. Az olaszok temperamentumosak, forróvérűek, míg az angolok hidegvérűek.
A dráma mindössze egy vasárnaptól csütörtökig tartó, 5 napos idôtartamot ölel fel.
A dráma egy vígjátéki jelenettel indul: a két ház szolgái szójátékokkal sértegetik egymást. Mikor azonban feltűnik Tybalt, komolyra fordulnak a dolgok, a szójáték szópárbajba csap át. Ebből is látszik, hogy a viszálykodást már csak Tybalt tartja fenn. Ezekután megjelenik Rómeó, s mint kiderül, viszonozatlan szerelemtől szenved. De ez csak a látszat: elárulja magát, mikor hirtelen közbekérdez: "Ma hol ebédelünk?" Tehát ez csupán egy kamaszszerelem. Közben megjelenik a Capulet család egyik szolgája, akitől megtudhatjuk, hogy bált rendeznek, amin Rozália (Rómeó "szerelme") is ott lesz.
Mikor Rómeó megjelenik a bálon, megpillantja Júliát, és azonnal beleszeret. Ekkor kezdődnek a bonyodalmak. Az egyik ilyen elem: abban az időben már kezdett elavulóban lenni, hogy a szülő válasszon férjet. Ez meglátszik, mikor Páris megkéri Júlia kezét, az apja meg nem akarja férjhez adni, később pedig (Tybalt halála miatt) meggondolja magát.
A műben talán az egyik leghíresebb rész az "erkélyjelenet", ahol a név és a szerelmi eskü kerül középpontba. Az akadályt, mely mindkettőjük előítéleteiből fakad, le kell győzniük, ezt mindketten tudják. Ennél a jelenetnél derülnek ki a főszereplők tulajdonságai. Rómeó esküdözik, szónokias, míg Júlia végig józan marad, jelleme egyszerű, gyermeki, csak a szívére hallgat.
Innentől kezdve felgyorsulnak az események. A következő nap elmennek Lőrinc baráthoz, a családi lelkészhez, aki összeadja őket. Itt az olvasó számára egy pillanatra úgy tűnik, minden rendben lesz. Ez tényleg csak egy rövid idő, mert III. felvonásban a lappangó veszélyforrások mind felszínre törnek. Véletlen összefut az utcán Mercutio és Tybalt. Mercutio beleköt Tybaltba, sértegetni kezdi. Csakhogy feltűnik Rómeó, és Tybalt rajta tölti ki dühét. Jó kapcsolatuk megtartása végett Rómeó nem támad vissza. Mercutio azonban nem érti, miért tűr Rómeó, így ő ront neki Tybaltnak. Innen már minden nagyon gyors: Tybalt megöli Mercutiot, Rómeó pedig bosszúból Tybaltot. Ekkor Rómeó rádöbben tettének súlyára és elmenekül. Megjelenik azonban a Herceg és ítéletet hirdet. Hiába tanúsítja Benvolio, hogy Tybalt rontott rá Rómeóra, a Herceg Rómeót önbíráskodásért száműzetésre ítéli.
Eközben Júlia apja sürgetni kezdi lánya esküvőjét Párissal.
Ez alatt a pár nap alatt a szereplők egyénisége is megváltozik, felnőtté válnak. Komolyan veszik egymás érzéseit, felnőnek, de az alapjellemeik maradnak a régiek.
Rómeót száműzetése előtt még a szerelmesek együtt töltenek egy éjszakát. Ez után kezdődik el a félreértések és tévedések sorozata, mely tragédiához vezet. Júlia látszólag beleegyezik a Párissal való házasságba, de tudjuk, hogy ez csak látszat. A dajka segítségével 42 órára teszthalottá válik, amivel elkerüli a nem kívánt házasságot. Lőrinc barát üzen Rómeónak a történtekről és arról, hogyan fogják Júliát megszöktetni, de a levél nem jut el Rómeóhoz. Miután Rómeó értesül Júlia haláláról, elmegy a sírhoz. Ott találja Párist, akit megöl, majd szerelmének kiterített teste láttán öngyilkos lesz, egy korábban egy patikáriustól vásárolt méreg segítségével. Mikor Júlia felébred a kómából, egyből elétárul a szörnyű kép: Rómeó holtteste. A látottakat nem képes feldolgozni, ő is az öngyilkosságba menekül. A gyerekek halála után a két család ráébred, hogy a gyűlölködésük és viszályuk teljesen felesleges volt.
Shakespeare nem akart felelősöket keresni, csak bemutatni, milyen fontosak a tiszta érzelmek. Az ő drámájában, mint a régi görög művekben is feltűnik egy emberfeletti erő, melyre Lőrinc barát utal: "Mindannyiunknál hatalmasabb erő / áthúzta számításomat."
Forrás: Pálya.hu